Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)
1996-10-05 / 272. szám
1996. október 5., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 7 Galambosi László Kaptáraid közt hársfa (Kárpáti Kamiinak) Arcod bíborlott Kakastó vizén, hosszan ölelte fejedet a fény, a Naptengerben fürdetett fiú; még nem püfölte kedvedet a bú árnyakból sodrott kerítés mögött. Hitted: varázslat pírja hömpölyög a Mindenség borzas bérce alatt s a létet sehol sem zárja lakat. Ezüstlő nádként csörgette a szél kaszabolt szárnyad, dúlták sorsodat, mint Mózesét. Válladra szikla dőlt, tartottad; égett lábadnál a föld. Melletted Gí, ki virágkocsiban érkezett Hozzád; sugaraiban világoló pajzs véd. Május fogad: bárányai hullámzó gyapjúkat zöld gallyakkal selymessé fésülik. Kaptáraid közt hársfa őrködik. A menny kék csarnokában angyal áll, csillaggal telik kezében a tál; énekelsz, amint közelít Feléd, ölelnéd soká fölizzó fejét. ' Pitymallik. Les egy szoknyás tulipán, kopogni készül szobád ablakán. Sarkady Sándor: Vers Jöttél a zengő téridőben Lapos sarkú kis félcipőben; Voltam pokolra készülőben Úgy jöttél, mint mennyből az Angyal. Vétkemből aki kiváltottál, Értem az égre kiáltottál, Újra remélni tanítottál, Áldott légy mindig az időben. Ha meghalok - a te nevedben. Feltámadok - a te jeledben. Mennyországom: a te egedben. De addig még ... szeress a földön! Ha por leszek a végtelenben, Tovább ragyogsz az énekemben; Állsz glóriásan és időtlen, Lapos sarkú kis félcipődben. Szőke Kálmán: Bosnyák ősz Famagasságban kékszilva villan. Futóbab néz vissza a kertből: pirospaprika kúszik az ereszig. Messzire kerülve a cukorrépa aknameződ, szőlősorok megszedett nemzetei menekülnek a dombokon át. Röpködök a színházban! Idén Dévényi Ildikó kapta a PNSZ Közönség-díját Az elmúlt évadban a Mágnás Miska című operettben lépett színpadra nagy sikerrel Dévényi Ildikó (előtérben) fotó: Tóth- Életemben háromszor voltam ilyen boldog: amikor férjhez mentem, amikor szültem és most! - mondja szinte hitetlen- kedve Dévényi Ildikó színművésznő, aki a közönség szavazatai alapján az 1995-96-os színházi évad Közönség-díját vehette át pénteken.- Tényleg majd’ elszállok az örömtől - folytatta. - Én csak próbálok és dolgozom, dolgozom és próbálok, és akkor jön az a hír! Egészen biztos, hogy ez a legnagyobb kitüntetés, ami színészként érheti az embert.- Személy szerint miképp emlékszik az elmúlt idényre?- Azt hiszem, mindenképp a Mágnás Miska Marcsája volt a csúcs. A közönség szempontjából és szakmailag is - megvalósítottam a szerepet úgy, hogy magam is meg voltam elégedve vele. De azt hiszem, azért ebben a díjban benne vannak a korábbi, szinte másfél évtized szerepei is.- Nem viszonzásul, hanem tényként mondom, hogy én meg csak a közönséget tudom dicsérni. Az is igaz, hogy mikor belépek a színházba, már a föld felett röpködök. A színpadról viszont, mégha néha rossz napom is van, rögtön meglátom- megérzem, hogy sütnek szemek a nézőtérről, a bőrömön érzem szinte, hogy hömpölyög fölfelé a szeretet!- Tervek idénre?- Az egyik legnagyobb szakmai ajándék lesz számomra a Viszlát, Charlie! főszerepe. Ez egy sima prózai vígjáték, nincs benne zene, mégis nagy feladat eljátszani a női testbe bújtatott férfit! A papírforma szerint jó előadásnak kell lennie!- Érdekes, hogy tavaly férje, Moravetz Levente részesült az elismerésben. Eszerint a népszerűség a családban maradt.- Levente nagyon büszke rám. Ugyanis a néző azt díjazza, amit a színpadon lát, mindegy neki, hogy ki kinek a féjje-felesége. Otthon egyébként, kilenc évvel ezelőtti megegyezésünk szerint kilépünk a színházból, pihenünk, gyereket nevelünk és sokszor hallgatjuk a csöndet! Méhes K. A világ legfurcsább országa A világ legfurcsább országa többek között azért volt a világ legfurcsább országa, mert talán a világ legszebb országa volt. Volt gazdagon termo földje, ahol a meleg nyár mézes napsugarai sárgán ringatták a kalászos búzát. Voltak fényben fürdő' szőlőskertjei, ahol a szemekben a szelíd őszig szelíden szunnyadt a tüzes bor rubinja és folyékony aranya. Voltak halban, rákban gazdag mély tavai, gyors folyói, melyek bőven öntözték vizükkel a lankadni készülő, ezernyi virággal tarka, színpompás réteket. És voltak sudár fákat nevelő, vaddal gazdag, sugaras erdei, és voltak tisztaszemű, forró csípőjű lányai, délceg fiai. A világ legfurcsább országa másrészt azért volt a világ legfurcsább országa, mert szinte mindenki, akár élete árán is tántoríthatatlanul ragaszkodott a neki mindennél fontosabbhoz, az igazsághoz. Pontosabban a szépséghez és az igazsághoz. Mert a világ legfurcsább országában mindenki a maga igazságát védte, amikor arról volt szó, hogy ebben a gyönyörűszép országban mi a legszebb. A szőlősgazdák például azt mondták, hogy a szőlőskertek. Ezért a sárgán ringatózó kalászos búzát, ha kellett, mert ezeknek a gazdái meg ennek mindenek fölötti szépségére esküdtek, igazságukat kinyilvánítandó egyszerűen letaposták, mélyen, bele a termékeny földbe. A termékeny földnek a gazdái meg végső esetben a szőlősgazdák kertjei felé imádkozták a jéggel súlyos fekete felhőket. Csodák csodája, a jéggel súlyos fekete felhők hallgattak rájuk, és tönkreverték a virágzó szőlőskerteket. Akik meg az erdők szépségére esküdtek föl, azok mérget eregettek a folyókba és a tavakba, a folyók és a tavak szerelmesei pedig szeméttel borították a hallgatag erdőket. S mert a lányok és a fiúk valóban kedvesek és szépek voltak, hát rengeteg mások igyekeztek megszeplősíteni őket. így aztán keresztül- kasul, a szó szoros értelmében mindenütt győzött az igazság, ha kölcsönösen a másik élete árán is. Igaz, mindezt senki- sem azért tette, hogy az ő igazsága győzzön, hanem azért, hogy végre kiderülhessen, hogy nem a másik igazsága az igaz. S ennek á határtalan igazságvágynak az lett a következménye, hogy minden, ami valaha szép volt, lassan, fokozatosan az egyúttal biztos pusztulásnak indult, és végül úgy elpusztult, hogy írmagja is alig maradt. De az már igazán senkit sem érdekelt, pontosabban nem érdekelhetett, s főképpen azért nem, mert mindenki, értehetően, el volt foglalva a saját bajával. Összefoglalásképp azt mondhatjuk, hogy a szépség és igazság országa legfőképpen ezért és ennek ellenére volt a világ legfurcsább országa, illetve lett a világ legfurcsább országává. G. Tóth Károly Pécs város köszöneté az új szoborért A múlt szombati számunkban megjelent Taubert László szobrásszal készült interjúnkban a művész elmondta, hogy jól esett volna neki, ha valaki megköszöni Pécs városa részéről az általa ajándékba adott szobrot. Dr. Páva Zsolt polgármester újra köszönetét mond az alkotónak, de úgy emlékszik, ezt már megtette korábban. A városi ünnepség utáni fogadáson ugyanis, melyen a művész is jelen volt, nyilvánosan köszönetét mondott a felajánlásért. Mediterrán ősz Két napi tart a vigasság Lány csókon, a Mediterrán Ősz rendezvénysorozat keretében. Ma az ezotéria iránt érdeklődőkkel találkozik álomfejtő, grafológus, tenyérjós, de lesz vidám gyermekvetélkedő, horgászás borászverseny, pincepör- költfőzés. Holnap kézművesek és iparművészek mutatkoznak be, lesz szüreti felvonulás, néptáncműsor, bábkomédia, borszentelés. A gyerekek kerámiaérem festésével, nemezeléssel, raffiatárgyak készítésével ismerkedhetnek. Cseh hét A cseh művészet bemutatásának hetében „Mozaikok a cseh kultúrából” címmel az Akkumulátor 1. című filmet vetítik október 7-én hétfőn, 18 órakor a pécsi Művészetek Házában. 8-án a csehországi műemlékekről és természeti értékekről készült összeállítást láthatja a közönség, ugyancsak eset 6- tól. A Házban ezen kívül 9- én 18 órakor Táti Kisvárosi ünnep című filmjét játsszák, 9-én a Tin-tin Quartet ad koncertet 19 órai kezdettel. Galériaavatás Ma délután 4 órakor nyílik meg Pécsett a Király utca 53-ban a Harlekin Iparművészeti Galéria. Első alkalommal Farkas Mária ruhaipari tervezőművész és Bács Zoltán ötvös iparművész munkái láthatók. A galériát Pinczehelyi Sándor festőművész avatja fel. A tulajdonos célja az, hogy megmutassák, az öltözködés több, mint ruhavásárlás: ez az emberek egyik önkifejezési formája. Konfliktuskezelés amerikai módra Julie Shryock Julie Shryock és Greg Abell, a Washington Állambéli SOUND OPTIONS Meditation and Training Group munkatársai két hétig járták Pécs és Baranya iskoláit, s beszélgettek tanárokkal és diákokkal a konfliktusokról, azok kezeléséről. A két szakember dr. Varsányi Erika szociológus kezdeményezésére, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének szervezésében és finanszírozásával tartózkodtak nálunk.-Milyen hagyományai vannak a konfliktuskezelésnek az Egyesült Államokban ? G. A. - Visszavezethető a dolog a vietnami háború idejére, az akkori békemozgalmakra, amikor is a konfliktusok békés megoldása volt a cél.- Milyen szervezetek foglalkoznak az Egyesült Államokban konfliktuskezeléssel ? J. S. - Eleinte magánszemélyek végezték ezt a munkát, aztán szerveződések különböző szinteken, alapítványok formájában vagy egyetemek keretein belül. Azért váltak szükségessé többek között, mert kiderült, hogy a konfliktusok túlságosan költségesek akkor, ha a bíróságok is bekapcsolódnak azok ■^megoldásába. — Milyen mértékben növekszik ezen szervezetek száma? G. A. - Erőteljes a növekedés, hiszen egyre több embernek van igénye az ilyenfajta szolgáltatásra. És egyre több oldalról jelentkeznek az igények, a család, az iskola, az üzleti élet területéről. J. S. - A konfliktuskezelés a törvényhozás szférájában is megjelenik, a bírósági ítélethozatal folyamataiban. A válások esetében ma már szabályok mondják ki, hogy a szülőknek, mielőtt a bíróság elé kerül az ügy, tervet kell készíteniük a gyerekek jövőjéről. Ebben az esetben pedig közvetítőkhöz kell fordulniuk.- Meghatározható-e, hogy 1000 lakosra hány konfliktuskezelőnek kellene jutnia? J. S. - Nem. Ez attól függ, hogy a közvetítők hogyan végzik a munkájukat egy adott területen. A mi tréningközpontunkban 50-60 ember dolgozik. Ők munkaidő után, havonta több alkalommal végeznek ilyen jellegű munkát.- Mérhető-e munkájuk eredményessége ? J. S. - A felmérések szerint azokban az esetekben, amikor közvetítő működött közre, 75- 80 százalékos a sikeres megoldás aránya. G. A. - Ugyanakkor az ilyen jellegű, közvetítő segítségével létrejött megállapodásnak két- háromszor valószínűbb a betartási esélye, mint ha a bíróság hozott volna ítéletet.- Mik a hasonlóságok és különbségek az amerikai és a magyar iskolával kapcsolatos konfliktusok esetében? G. A. - Közös probléma az anyagi nehézségek, fegyelmezési gondok, az etnikai feszültségek, a nehéz döntések meghozatalának kérdése. Fontos különbség, hogy Amerikában a diákok és a tanárok jogai hangsúlyosabbak. És ott jobban kötik az előírások az iskolát és a szülőt az együttműködésre.- Mindenképpen meg kell oldani a konfliktusokat? Hiszen az élet természetes velejárói. J. S. - Nem a konfliktusok megléte a lényeges kérdés, hanem az, hogyan viselkednek Greg Abell fotók: laufer benne az emberek. Az ahhoz való viszonyt kell tulajdonképpen befolyásolni, hogy ne legyen hatása negatív.-Egy profi konfliktuskezelő is keveredhet konfliktusba ? G. A. - Folyamatosan benne vagyunk. Á fiam azt mondta egyszer: lehet, hogy a munkád során meg tudod oldani a konfliktusokat, de itthon nemigen. Cseri László > > v.
