Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-31 / 297. szám

1996. október 31., csütörtök Hazai Körkép Dunántúli Napló 7 A közvélemény nem honorálja a pocskondiázást, a parlamenti pankrációt / Átlapozott botránykrónikák Mélypontra került a Parlament tekintélye - összegezte a To- csik-ügyként ismertté vált botrány választókra gyakorolt ha­tását Levendel Ádám. A Szonda Ipsos vezetője szerint az át­lagpolgár nemigen követi a botránykrónikák fejleményeit, de azt igen, hogy üresek a padsorok és olykor kocsmahangu­lat uralkodik a tisztelt Házban.- A Parlament, mint a demok­ratikus törvényhozó hatalom megtestesítője a ’80-as évek végén élte fénykorát, majd fo­lyamatosan vesztett tekinté­lyéből - vélekedik Levendel. A Szonda Ipsos 10-12 nagy tekintélyű intézményt, köz­életi fórumot felsoroló listáján a törvényhozás a korábban el­foglalt első-harmadik helyről a sereghajtók közé csúszott vissza. A választópolgárt irritálja, hogy az érdekegyeztetést mindinkább háttérbe szorítja az öncélú érdekütköztetés, s hogy egymás pocskondiázása, valóságos pankráció folyik az ülésteremben. A közvélemény-kutató in­tézet felmérései szerint a hangerőben, nagyotmondás- ban egymást túllicitáló hon­atyák népszerűsége általában nem nő. Már csak azért sem, mert a délelőtti tévéközvetíté­seket a lakosságnak csak 1-3 százaléka - zömmel nyugdíja­sok - nézik, a botrányokat hosszasan részletező, egymás­sal versenyt futó újságok ilyen irányú cikkeit pedig sokan egyszerűen átugorják. A különféle „leleplezések­ből” - hogy az ilyen-olyan pártokhoz tartozók rokonai, ismerősei milyen társaságok­ban vannak, s ki, kinek a ki­csodája - csak a vájtfülűek ér­tenek valamit. Mások inkább mérgelődnek, hogy politikusa­ink nem a lényegről, az ország súlyos gazdasági helyzetéből való kilábalásról, vagy épp a szegénység elleni küzdelemről beszélnek. A választók szerint legke­vésbé a kormánypártoknak Hazatérés. A Budapesti Rendőr-főkapitányság falára került tegnap az 1956-os Budapesti Forradalmi Karhatalmi Bizottság emléktáblája, amely 1957-ben készült, és eddig a New York-i Carnegie Hallban várta, hogy hazajöhessen. Király Béla, a Nemzetőrség egykori főpa­rancsnoka most elérkezettnek látta az időt a mementó áttelepítésére. fotó: feb/diósi imre Megkezdődött a vita a tb-pótköltségvetésről Túl vagyunk a nehezén? A jövő évi költségvetési tör­vényjavaslat tegnapi, újabb parlamenti tárgyalásán alap­vetően két közgazdasági nézet ütközött össze. A kormánypárti politikusok változatlanul a költségvetési hiány lefaragásának szükséges­ségét emelték ki, az ellenzéki felszólalók többsége viszont a gazdaság fellendítésére he­lyezte a hangsúlyt. Varga Mihály (Fidesz) az erős középosztályt, mint a pol­gári társadalom pillérét hiá­nyolta. Kádár Béla (MDF) a szociális juttatások arányának drámai csökkenését és a pénz­ügyi szféra túlsúlyát tette szóvá. Bauer Tamás (SZDSZ) úgy látta, hogy a Fidesz megte­remtette a Torgyán-Orbán koa­líció alapjait. Bogár László (MDNP) hiányolta a részletes tájékoztatást az ország adóssá­gairól. 1997-ben minden átla­gos magyar családra 2,7 millió forint bruttó államadósság jut - tette hozzá -, megérdemelnék tehát, hogy átfogó képet kapja­nak a három évtizede átláthatat­lan folyamatról. Rab Károly (független) a pénzügyi művele­tek és a tisztesség kapcsolatáról beszélt, Békési László (MSZP), szigorúan a költségvetésnél maradva, úgy vélte, hogy jó úton halad a kormány, és meg­győződése: már túl vagyunk a nehezén. A nap folyamán Akar László pénzügyi államtitkár expozéjá­val megkezdődött a társada­lombiztosítási alapok pótkölt­ségvetésének tárgyalása, (s. á.) Minden ötödik félretett fillér a szalmazsákban Fogunkhoz verjük a garast Minden év októberének utolsó munkanapja világ­szerte takarékossági világ­nap, a takarékpénztárak 1924-ben Milánóban tartott első kongresszusa óta. A reáljövedelem hazánkban évek óta csökken, mind több, a létminimum környékén egyik hónapról a másikra élő állam­polgár számára gond, vagy ép­pen megoldhatatlan feladat a megtakarítás. Mégis, elgondol­koztató, és némi derűlátásra is okot ad, hogy nem keveseknek sikerül a családi kasszából va­lamicskét félretenni. Az idei esztendő első kilenc hónapjában például a háztartá­sok megtakarítása névlegesen csaknem 23 százalékkal, reálér­tékben pedig 6 százalékkal emelkedett. Természetesen, az országos átlagon belül rendkívül nagy a szóródás, és spórolásban saj­nos, messze vagyunk más, gaz­dagabb országoktól. Közvetlen szomszédainktól, az osztrákok­tól is, akik jövedelmük 14 szá­zalékát helyezik takarékba, kötvénybe, értékpapírba. A kü­lönbség azonban nem a hajlan­dóságunkon múlik. Ami egyébként a megtakarí­tás formáit illeti: mind népsze­rűbbek nálunk is az értékpapí­rok, ám a szokások - ha lassan is, de - változnak. Becslések szerint a lakosság összekupor- gatott pénzének mintegy húsz százalékát nem betétben, ha­nem otthon, készpénzben tartja. Lelohadt az iskolaalapítási kedv Külön pénzért extra kínálat Alábbhagyott az évtized első felének lendülete, az utóbbi egy-két évben országszerte a korábbinál jóval kevesebb új alapítványi és magániskola nyitotta meg kapuit. Szűkült a kör, amely fizetni ké­pes a különszolgáltatásokat, ugyanakkor az önkormányzati intézmények is jobban igazod­nak a speciális igényekhez - mondta lapunknak Szűcs Mik­lós, a művelődési tárca főosz­tályvezetője. Valamivel több mint félszáz nem állami iskolában az összes tanulók mintegy hat százalékát oktatták 1991-ben. Napjainkra ez az arány két-háromszorosára emelkedett, s a tanulók száma már meghaladja a félszázezret, de az állami, önkormányzati is­kolák szerepe meghatározó ma­radt. A főosztályvezető szerint az alapítványi és magániskolák az intézményhálózat palettáját színesítik, gazdagítják. Külön órákon, vagy akár táborokban fejlesztik a gyerekek adottsá­gait, képességeit. Nyelvórákat, művészeti kur­zusokat, teniszfoglalkozásokat, úszóleckéket, számítógépszak­köröket működtetnek. Más is­kolák gyenge képességű vagy hátrányos helyzetű gyerekeket oktatnak. Egyvalami közös bennük: a szülők jelentős anyagi hozzájá­rulására számítanak. Ez a szülői kör azonban csak mértékkel növekszik. (d) Meddő férfiak pedig nincsenek Interjú Kaáli professzorral a nemzőképességet „pótló” új eljárásról A Kaáli Intézetben kidolgozott, szenzációszámba menő új módszer segítségével azok a férfiak is apává válhatnak, akiknek ondófolyadékában egyáltalán nincs spermium. Az ilyen eljárással fogantatott első bébi hamarosan megszületik. Kaáli Géza professzor az egy éve kikísérletezett, de csak most nyilvánosságra hozott módszerről nyilatkozott la­punknak.- Jelenleg Magyarországon körülbelül 150 ezer házaspár­nak nem lehet természetes úton gyermeke - mondja a professzor. Ezen többnyire könnyű segíteni - például a petevezeték elzáródásának megszüntetésével vagy hor­monkezeléssel. Legalább 40 ezer párnál azonban speciális beavatkozásra van szükség. A tapasztalatok szerint a meddő­ségért 50 százalékban a férfi a felelős. Ilyen esetben eddig csak akkor lehetett segíteni, ha a férfi ondófolyadéka vala­mennyi spermiumot - még ha keveset vagy gyenge minősé­gűt is - tartalmazott. Ekkor ugyanis az ismert férfimeddő­ségi kezelést, szaknyelven az ICSI eljárást alkalmazzák: a spermiumot speciális módon, közvetlenül juttatják be a pe­tesejtbe. Az új — szaknyelven SMART-nak nevezett - módszerrel viszont azok a férfiak is apává vál­hatnak, akik­nek ondófo­lyadékában egyáltalán nem mutat­ható ki spermium. Lényege, hogy egy vékony műszerrel a heréből szövetet veszünk, ab­ban ugyanis spermiumkezde­mények vannak. A szövet táp­talajba kerül, s bizonyos idő múltán - amikor a spermiu­mok kellő fejlettségi szintet érnek el - ezt injekciózzák be a petesejtbe. A professzor azt tanácsolja: akiknél a meddőségi vizsgála­tok a spermium gyenge minő­ségére vagy teljes hiányára utalnak, előzetes telefonos be­jelentkezés után - a leletekkel felszerelkezve - mielőbb ke­ressék föl a budapesti Kaáli Intézetet, ahol erre a problé­mára specializálódott andro- lógus vizsgálja meg a „bete­get”, s dönti el, milyen be­avatkozás szükséges. A tb ugyan a költségek egy részét fedezi, az érintetteknek így is körülbelül 150 ezer forint ki­adással kell számolniuk. A meddőség elleni küzde­lemben új fejezetet nyitó mód­szert már több országban al­kalmazzák, de a budapesti in­tézetben hamarabb kezdték meg a kezeléseket, mint New Yorkban. Takács Mariann A fogantatás pillanatai fotó: feb/kallus györgy am Szerencseposta fhpnvsn ............... *------------ jnüC/Llv/ A szerencsejáték híveinek nem lehet okuk panaszra, az idei esz­tendő bővelkedik nyeremények­ben és főnyereményekben. Szerencsegyorsmérleg Telitalálatos ötös- és hatos­lottó-szelvények, lottó-nyugdíjki- egészítések, kimagasló totó­nyeremények, álomotthonok, luxuslakások, Volkswagen Pólók, Opel Corsák, milliós kéttalálato- sok és milliót érő véletlen találko­zások, luxusutazások, gazdagító Jackpotok, Jokerek. Megannyi felcsillantott lehető­ség, kínálkozó alkalom, amelynek révén némi szerencsével valóra váltak álmok, s vagyonossá csa­ládok. Aki már megnyerte Szerencsejátékot űzők körében úgy tartják, kétféle ember létezik: aki már nyert és aki majd ezután fog. Az előző kategóriába tartozik immár Ernőd Gyuláné is, aki hét­főn a Telemázli műsorban meg­nyerte a 47 millió 230 ezer forin­tot érő Jackpotot. Azt ugyan nem lehet tudni, hogy az ötvenéves egri özvegyasszonynak voltak-e anyagi gondjai, az azonban való­színű, hogy ezután aligha lesznek. A Telemázli játékosai a jövő héten kétmilliós Jackpot remé­nyében tehetik kockára szeren­cséjüket. A hatos lottón a múlt héten nem volt telitalálatos szelvény, így tovább gyarapodott a főnye­remény, ezen a héten már 125 millióval csábít játékra. Az ötös lottón most elnyerhető összeg 38 millió forint, s ha valaki beikszeli a szelvényen az 50 mil­liót érő Jokert is, akkor némi sze­rencsével közel százmilliót is nyerhet. Mit ígér Fortuna? A totón nem plegendő pusztán a szerencse, a szelvények helyes kitöltéséhez némi hozzáértés is szükséges. A szerencse legfeljebb ahhoz kell, hogy kevesen találják el a 13 plusz 1 találatot, mert ak­kor nagyobb nyeremény jut egy játékosra. Ezen a héten a plusz 1 találat 5 milliót ér. Kenómanóözön A Szerencsejáték Rt.-hez zsák­számra érkeznek naponta a borí­tékban megbújó kenómanók. A beküldők közül legutóbb kisorsolt tíz játékos vetélkedőjét vasárnap a szentendrei forintos kaszinóból közvetítette a televízió Szeren­csepercek műsora. Az „Induljon el egymillióért” negyedik fordulójában Gselmann Endre balatonlellei játékos volt a legszerencsésebb: nem csak azért, mert 165 ezer forintot nyert, ha­nem azért is, mert ő jutott tovább a december 13-ai szerencsenapi szuperdöntőbe. Irány Spanyolország A Szerencsejáték Rt. Budapesti Területi Igazgatósága totóakciót hirdet Budapesten, Pest, Komá- rom-Esztergom, Fejér és Győr- Moson-Sopron megyékben. Pályázni lehet a szeptember 30. és november 2. között legalább ezer forint értékben megjátszott nyeretlen gépi totószelvényekkel, amelyek közül legalább egy szel­vényen a góltotót is megjátszotta a fogadó. A totószelvényeket zárt borítékban „Totóval a Real Mad­ridnál” jeligére november 6-ig le­het beküldeni a Szerencsejáték Rt. Budapesti Területi Igazgató­sága, Budapest, Pf. 1875 címére. Érdemes más megyékből is át­ruccanni totózni, mivel a főnye­remény kimondottan labdarúgó ínyenceknek való. A beküldők között ugyanis november 8-án negyvenkilenc darab egyszemé­lyes, ötnapos (december 5-9. kö­zötti) spanyolországi luxusutazást sorsol ki a Szerencsejáték Rt., amelynek keretében a sportrajon­gók megtekinthetik a Real Mad- rid-Barcelona‘bajnoki labdarúgó­mérkőzést. (X) Szigorú intézkedések. Or­szágos értekezletet tartottak a mind gyakoribb robbantások körülményeinek, tetteseinek felderítésében érdekelt rendőri szervek vezetői és áttekintették a nyomozások eddigi eredmé­nyeit. A megbeszélésen elhatá­rozták, hogy a rendőrség min­den személyi és anyagi erejét mozgósítják a tettesek és a fele­lősök kézre kerítésére. Ráadást szeretnének. Az SZDSZ olyan pedagógus-bér­tábla tervezetet terjeszt az Or­szággyűlés elé, amely átlagosan tízszázalékos béremelést tenne lehetővé az oktatási intézmé­nyek számára. Bevezetéséhez hat-hét milliárd forintra lenne szükség. Ennek forrásait a párt szakértői még keresik. Nem engedtek. Kitartott ked­den elfogadott járulékreform­javaslata mellett, s elutasította a tb-járulékkal kapcsolatos leg­újabb módosító csomagot az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. Tá­mogatta viszont a testület, hogy az induló nyugdíj kiszámításá­nál az 1994-es esztendő kerese­teit az inflációs hatás figye­lembe vételével szorozzák fel. Kiskaput kerestek. Mente­süljön a társadalombiztosítási járulék fizetése alól a szerzői jogvédelem alá eső honoráriu­mok meghatározott köre, és az összevont éves jövedelem 500 ezer forintot meg nem haladó része. Ezt a módosító indít­ványt egyhangúlag támogatta az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága. Méltatlankodnak. Tarthatat­lan az az állapot, hogy a kor­mány sorozatosan olyan tör­vényjavaslatokat terjeszt a par­lament elé, amelyek később kormánypárti módosító indít­ványok révén alapvetően átala­kulnak - jelentette ki Suiján László, a KDNP frakcióvezető­helyettese. Jogerős felmentés. A Leg­felsőbb Bíróság sem találta bű­nösnek Szabó Albertet a folyta­tólagosan elkövetett közösség elleni izgatás bűntettében, és az önkényuralmi jelkép használa­tának vétségében. így jogerőssé vált az elsőfokú felmentő ítélet. Az indoklás szerint a zsidó szellemiséget kárhoztató kije­lentése a szabad véleménynyil­vánítás határán mozgott. Mindent vagy semmit. Ha­zánk csak a teljes jogú EU-tag- ságról tárgyal. Elfogadhatatlan ugyanis a közös kötelezettsé­gek és jogok összefüggő rend­szeréből kiragadott részletekre épülő részleges tagság - jelen­tette ki hét ország egyetemis­táinak konferenciáján a Kül­ügyminisztérium képviselője. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom