Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-31 / 297. szám

8 Dunántúli Napló VÁROSAINK 1996. október 31., csütörtök Szentlőrinci körkép Anyakönyv Születtek: Kovács Nikolett, Gyenis Rebeka, Nagy Barna­bás, Újváry Szilárd, Fehér Do­minika, Lili Yasmin Saada Házasságot kötöttek: Józsa Csaba és Fehér Krisztina, Ka­tona Sándor és Szél Hajnalka, Trapp László és Moravecz Ka­talin Éva, Farkas Tamás és Ko­vács Piroska Aranylakodalmak: Kárpáti György és Varga Rozália Elhunytak: Hollósi Jánosné Vörös Margit, Vinczen Lajosné Salamon Erzsébet, Kovács Jó­zsef, Haraszti Józsefné Kránitz Mária, Héjas János, Szeidl Zol­tán, Körösi Lajos, Bencsik Já­nos György Telefon - részletre Három havi részletfizetési lehe­tőséget biztosít a MATÁV a szentlőrinci új telefonigénylők­nek. A polgármesteri hivatal bővebb információval szolgál. Az oldalt összeállította: Balog Nándor Hirdetésfelvétel Szentlőrincen Szentlőrinc és Vidéke Takarék­szövetkezet Szentlőrinc, Munkácsy Mihály u. 19. Telefon: 06-73/371-071 Véradás Szentlőrincen - A mezőgazdasági szakiskola kollégiuma adott otthont teg­nap a véradóknak. A Megyei Véradó Állomás szervezte akcióban hetvennél is többen, első­sorban a tizennyolcadik életévüket betöltött középiskolások vettek részt, fotó: laufer László A Gyermekbarát Alapítvány képzése Gépírást tanulhatnak a szociálisan hátrányos helyzetű iskolások Októberben elején kezdődött meg speciális képzésük, és egy hónap elteltével már lelkesen várják tanárukat azok a normál tagozatú és enyhe fokban értelmi fogya­tékos tanulók, akik a szent­lőrinci Gyer­mekbarát Alapítvány jóvoltából gépírás okta­tásban része­sülhetnek. Az ötlet megvalósítá­sában Unti Lajosné vál­lalta a teendők oroszlánrészét, aki több mint tíz éve gépírás­oktatással foglalkozik. Az ala­pítvány létrehozásához helybeli magánszemélyek és vállalko­zók ajánlottak fel pénzt, míg a képzéshez szükséges technikát 17 pécsi cég biztosította. Az alapítvány tagjai szívesen vet­ték a már leselejtezett elektro­mos írógépek felajánlását is, azok ugyanis alkatrészül szol­gálhatnak a jobb állapotú gépek felújításához. A Il-es számú Ál­talános Iskola és Diákotthon adott otthont a képzésnek, a ná­luk kialakított gépteremben szerdánként jön össze az a 26 tanuló, akik közül sokaknak kapaszkodót jelent a tanfolyam. ■ Unti Lajosné nagy tisztelettel beszél egyik legszorgalmasabb diákjáról, Komlósi Zoltánról, aki gyermek kora óta vak, ám speciális írógépen tanulhatja a szakmát. A hetedikes kisfiú igen ügyesen kezeli a billen­tyűket, csupán az keseríti el, hogy gépe már kiöregedett. Az új írógép beszerzése pedig csaknem 10 ezer forintba ke­rülne ... Tóth Lajos ugyancsak súlyos látásproblémával küzd, szülei­nek gyógypeda­gógus ajánlotta, hogy a kisfiút „finom mozgás” képességének fejlesztése érde­kében írassák be az oktatásra. A tanárnő be­szélgetésünkkor a már említett vállalkozókon kívül a helyi ön- kormányzatot, valamint a Il-es számú iskolát említette, mint az ötlet felkaro­lok, támogatóit. Az iskola pél­dául minden géphez külön munkaasztalt biztosított. Az alapítvány pénzét az OTP szentlőrinci fiókja kezeli, to­vábbi támogatóktól az 11731135-20007975-ös szám­laszámra várják a befizetéseket. Akik írógép felajánlásával segí­tenék az oktatást, a 73/371-045- ös számon, az iskolatitkárnál je­lezhetik szándékukat. Balog N. A gyerekek már gyakorolnak a gépeken fotó: laufer László A Lőrinci Figyelő legújabb számából A Lőrinci Figyelő szerkesztői természetesen a városavató je­gyében állították össze az újság legújabb, a napokban utcára ke­rülő számát. Szentgyörgyvári Tibor alpolgármester a „hogyan tovább” kérdéseivel foglalko­zik a címoldalon megjelenő publicisztikájában és a lap belső oldalain is fényképes anyagok dokumentálják a városavató történéseit. Jelentős teret szenteltek a szerkesztők az október 17-én megtartott testületi ülés napi­rendi pontjainak és a csonka­mindszenti 1956-os megemlé­kezésnek. Az idősebbek immár ha­gyományosan nyugdíjas hírek­kel találkozhatnak a lapban, melyben információ olvasható a Szentlőrinci Gimnázium be­iskolázási lehetőségeiről, va­lamint a közoktatás-vezetők or­szágos konferenciájáról is. Az új vadászati törvényről (a vadgazdálkodás, a vadvédelem kérdéseiről) is tájékoztatást kaphatnak az olvasók. A helyi iparosok gondjai Munkát az építkezések fellendülése hozhatna Gazdag Sándornét, a Szentlő­rinc és Vidéke Ipartestület ügyvezetőjét a közelmúltban „Szentlőrinc yáros a Mille- centenárium Évében” kitün­tető címmel jutalmazta a helyi képviselőtestület. Ennek elle­nére (bár személy szerint oka lehetne az elégedettségre, az örömre) meglehetősen borús hangon nyilatkozott, amikor az ipartestület helyzetéről kérdeztem. Meglehetősen beszédes szám, hogy míg hajdanán 260 tagja volt a helyi ipartestület­nek, a létszám hatvanhétre zsugorodott amióta a tagságot önkéntessé nyilvánították. Sok iparos úgy gondolta, még a tagsági díjat jelentő forinto­kat is meg kell spórolnia, hogy megélhetését úgy-ahogy biztosítani tudja. A fentiek ellenére az ipar­testület működőképessége fennmaradt. Bevételeik na­gyobb hányadát ugyanis nem a tagdíjak, hanem a kiadott ingatlanaik bérleti díja jelenti. A Gyögyvirág utca 2. szám alatt, a szolgáltató házban működő irodájuk nem csak a helybelieket, hanem a kör­nyező települések iparosait, kézműveseit is váija. Sajnos ez utóbbiak száma is meg­csappant, bár bükkösdi, bi- csérdi, királyegyházai, bodai, okorvölgyi és hetvehelyi tag­jaik is vannak. Többen változatlanul úgy gondolják, hogy a tagdíjak fe­jében adózási, árképzési, bé­rezési, iparjogi, munkajogi, számlázási és egyéb ismere­teket, képzést biztosító ipar­testülettel érdemes fenntartani a szorosabb kapcsolatot. Töb­beknek esetleg a testülettől kapott tanácsok a hitelkérel­mük kedvezőbb elbírálását eredményezhetik. A település várossá avatá­sát természetesen örömmel fogadták az iparosok. Mindez némi reményt jelenthet szá­mukra, hogy a jövőben talán majd több munkájuk lehet. Természetesen csak akkor, ha az oly régóta várt gazdasági élénkülés bekövetkezik. Mert a kőműveseknek, asztalosok­nak, bádogosoknak, tetőfe­dőknek és más iparosoknak igazán csak akkor lesznek gyakori megrendeléseik, ha a településen ismét megindul­hatnak az építkezések.- A különböző' szakmák képviselő akkor mondhatják magukat szerencsésnek, ha jól fizető közületi megrendelőik is vannak. Akiknek ugyanis a lakosság fizetőképességétől függ vállalkozásuk, azok ma­napság igencsak nehéz hely­zetben vannak - magyarázza Gazdag Sándomé. Ugyanak­kor (talán a gondok elhesse- getése érdekében) megjegyzi, hogy néhány kirándulás, vagy éppen a hagyományos iparos­bálok időnként felüdülést je­lentenek tagjaiknak a szürke hétköznapokon. B. N. Verőceiek a szőlőben A borkóstoló természetesen nem maradhatott el... Az elmúlt szombaton a hor­vátországi Verőcéről érkezett küldöttség jókedvétől volt hangos a szentlőrinci szőlő­hegy. A félszáz vendégből álló csoport tagjai a helyi Zártkerti Egyesület meghívá­sára érkeztek Lőrincre. A ta­pasztalatcsere során szó esett a termésről, a fajtákról, a bor­kezelésről, a gazdaságok le­hetséges gépesítéséről. Jelenleg még pakurával fűtik a távfűtési rendszer kazánjait FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ A távfűtésről - másként Mint a lakásszövetkezet képvi­selői, a közelmúltban meghall­gattuk a polgármester úr és a Közüzemi Vállalat tájékoztatá­sát a fűtésdíj emelésének hátte­réről. Sajnos úgy érezzük, hogy az önkormányzat nem a súlyának megfelelő gondos­sággal foglalkozott 590 család problémájával. Tény a pakura árának fo­lyamatos drágulása, de tény az is, hogy az 1995. évi 36%-os áremelést most 45% áremelés követi, tehát egy éven belül 80%-kal kell többet fizetnünk. Ugyanakkor a fűtőmű kihasz­náltsága csak 65%-os. Több tanulmány, mint költ­ségcsökkentő megoldást a III. számú Általános Iskola távfű­tésre kapcsolását javasolja. Mint önkormányzati intéz­mény, az iskola a jól fizető fo­gyasztók közé tartozna. A ha­tósági árképzésben érvényesí­tett 10% haszon és az amorti- . záció (mintegy 6 millió forint) erre talán fedezetet nyújthat. A pénzhiány, mint magyará­zat a polgármester úr terveinek ismeretében - pl. biomasszára, gázra, napenergiára alapozott fűtés - sem fogadható el, mivel úgy gondoljuk, hogy az átállás is pénzbe kerül. ­A kör számunkra úgy zárul be, hogy egyre többet fizetünk az egyre kevesebbet érő laká­saink rezsijére. A viszonylag tehetősebb réteg már árveszte­ség árán is elköltözik a pane­lekből, a „maradók” pedig fo­kozatosan lelakják a lakás árát. Bevétel tehát nem jelentkezik az önkormányzatnál. Ez a kontraszelekciós folyamat egyéb, nehezen kezelhető kö­vetkezményekkel is járhat. v. „Petőfi” Lakásfenntartó Szövetkezet vezetősége Mátis István polgármester kér­désünkre elmondta, hogy a díj­emelés egyetlen egy tétele sem függ a szolgáltatótól. Szerinte az érintettek összefogásával hőszigetelési programot kel­lene megvalósítani és a mérhe­tőség, szabályozhatóság tech­nikai feltételeit is meg kell te­remteni. A polgármester a végső megoldást továbbra is a megújuló energiaforrások használatában látja. Mind­ezekhez ugyancsak beruházá­sok szükségesek, amelyeket remélhetőleg nagy részt támo­gatásokból fedezhetnének. 4 »

Next

/
Oldalképek
Tartalom