Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)

1996-09-06 / 243. szám

6 Dhnántúli Napló Politikai Vitafórum 1996. szeptember 6., péntek Szociális feszültségek és az elszegényedés Körlevél a magyar társadalomról Ami az ünnepi beszédből kimaradt Csertető, 1996 A csertetői emlékmű három égbenyúló betonoszlopa az 1937. február 24-1 csendőr- sortűz áldozatainak és sebe­sültjeinek állít emléket. A horthysta csendőrség sort- űzének bányász áldozatai Faitig Imre, Hegedűs Mi­hály és Keller János. Az 1929-33-as gazdasági világválság idején a munkás- osztály, ezen belül a hazai bá- nyászság kizsákmányolása, a szakszervezeti vezetők politi­kai üldöztetése fokozódott. Napirenden voltak a politikai perek, amelyek a szakszerve­zeti aktivisták különböző bör­tönbüntetéseivel végződtek. A Tőke, a perekkel, börtön- büntetésekkel nem tudta le­törni a mozgalmat, a bezártak helyére újabb és újabb elkese­redett munkás állt folytatva elődei osztályharcát. Erősö­dött a munkásosztály együvé- tartozása, a munkásszolidari­tás. Az idők folyamán többé- kevésbé változtak a kizsák­mányolás az elnyomás formái és módszerei, az alapvető helyzet azonban nem válto­zott. A bányászság kizsákmá­nyolása, a Tőke profitéhsége következtében egyre inkább fokozódott. A tömeges elbo­csátások a csökkentett mun­kabérek, az igen rossz mun­kahelyi körülmények, a köte­lező és meg nem fizetett túló­rák, pótműszakok,a sérült, megrokkant emberek elbocsá­tása, kilakoltatása, az elkese­redés, a kilátástalanság a DGT vasasi Thomen aknáján 1937. február 23-án 265 bá­nyász munkabeszüntetését és földalatti éhségsztrájkját eredményezte. A helyi ható­ságok a „rend” fenntartása céljából katonaság és csen­dőrség kivezénylését kérték. Röviddel a sztrájk megkez­dése után gyalogos és gép­puskás alakulatok érkeztek, megszállták a bányatelepeket az odavezényelt csendőrökkel együtt. A sztrájk a tárgyalá­sok hiánya miatt a DGT va­lamennyi bányaüzemében ál­talánossá vált. A föld felett maradtak, az asszonyok, a gyermekek több esetben tün­tettek a DGT urai ellen. A tüntetéseket erővel szétoszlat­ták a „rend” őrei. 24-ére már betelt a pohár, Vasasról az elégedetlen tö­meg elindult, hogy a DGT Igazgatóságától kikövetelje igazát. Somogybán az ottani bányászság csatlakozott a fel­vonulókhoz, így 400-500-an folytatták útjukat Mecsek- Szabolcs felé. Tervük az volt, hogy a mecsek-szabolcsiak, majd a pécsbányatelepiek csatlakozása után tüntetést rendeznek a DGT Igazgató­sága előtt, támogatva a föld alatt sztrájkoló társaik, család­tagjaik harcát, követeléseik teljesítését. A helyi hatalmas­ságok úgy határoztak, hogy az egyesülést meg kell akadá­lyozni, a tömeget meg kell ál­lítani, ezért a mecsek-szabol- csi csendőrőrsöt utasították: akadályozzák meg a tüntetők továbbhaladását! A csendőrjárőr a mai Cser­tetői Emlékmű helyén megál­lásra szólította fel a tüntető­ket. Az elkeseredett, feldühö­dött tömeg azonban nem volt hajlandó a megadásra - a csendőrök a tömegbe lőttek. Hét lövés dördült - három bányász Faitig Imre, Hegedűs Mihály, Keller János életét vesztette és tíz ember megsé­rült. A három égbenyúló be­tonoszlop nekik állít emléket, egyben a munkásosztály a mecseki bányászság kizsák­mányolás elleni harcának em­lékhelye, jelképe. Memento, figyelmeztetés arra, hogy ehhez hasonló soha többé ne ismétlőthessék meg. Nem tudom - a bányász­napi ünnepségen résztvevő és koszorúzó 17 szervezet kép­viselői közül kik azok, akik ezt a tényt figyelembevették, és ilyen érzésekkel helyezték el koszorúikat az emlékmű ta­lapzatán. Kovács István nyugdíjas bányász a Munkáspárt tagja Nyilvános tévévita? Magyarországon ma gyökeres társadalmi, politikai és gazda­sági átalakulások mennek végbe. Ennek áldozata az az ember, mely a betegségtől, a magánytól, a létbizonytalanság­tól, a megélhetési gondoktól, nem ritkán jogfosztottságtól, a hajléktalanságtól, a munkanél­küliségtől, és a kitaszítottságtól szenved. így summázza alap­vető szociális helyzetképét az a körlevél, amit a Magyar Kato­likus Püspöki Kar nemcsak a híveihez, hanem minden jóaka­rata emberhez címzett. Hazánkba most látogat má­sodszor a római katolikus egy­házfő, II. János Pál pápa, aki már korábban Szorgalmazta az egyház aktív jelenlétét, hisz mint ahogy fogalmazott: a lé­tező szocializmus bukása után nagy az elbizonytalanodás az újjáépítés tekintetében. Aktua­litást ad a katolikus egyház megszólalásának Magyaror­szág fennállásának 1100., a magyar kereszténység 1000. évfordulója is. Maga a körlevél tárgysze­rűen és kemény őszinteséggel - politikai indíttatástól mentesen - összegzi a főbb megállapítá­Vadászati törvény A Csongrád Megyei Agrár­kamara álláspontja szerint az ország területének nagy­sága lehetővé teszi, hogy a mintegy 50 ezer vadász - kiegészülve a vadászni kí­vánó földtulajdonosokkal - megférjen egymás mellett, ezért javasolja az érintettek­nek, hogy keressék egymás­sal a kapcsolatot, s a vad védelme érdekében vállal­ják a szükséges kompro­misszumokat - közölték a kamara vezetői csütörtökön Szegeden tartott sajtótájé­koztatójukon. Nem célszerű kizárni sem földtulajdonosokat, sem pedig területes vagy bérkilövő vadászokat e te­vékenységből - mutattak rá -, ugyanis ellenkező eset­ben teret kaphat az orvva­dászat. A kamara vezetői sürgették a vadászati tör­vény végrehajtási rendele­tének megalkotását, vala­mint az érintettek megfe­lelő informálását a tör­vényben foglaltakról. A mezőgazdaság helyze­tét vázolva elmondták, hogy Csongrád megyét a gabonafélék kivételével ál­talános túltermelési válság jellemzi, ennek legfőbb oka a belföldi piac beszűkülése. sokat a gazdasági, politikai, kulturális területen is. A hely­zetkép után vállalkozik a kibon­takozás szempontjainak a meg­fogalmazására, s ajánlásokat is tesz, aktivitásra serkentve a társadalom minden tagját. 10 pont a szociális viszonyok és az egészségügy szakavatott és drámai leírását tartalmazza. E szerint megnőtt a munkanél­küliség, jelentősen romlott a nyugdíjból élő idős korosztály helyzete. A leginkább kiszol­gáltatott helyzetbe a gyerme­kek, a hajléktalanok és a nyug­díjasok kerültek. Nő a szegény­ség és az ellentét a gazdagok és a szegények között. A gazda­gok egyre gazdagabbak, a sze­gények pedig egyre szegényeb­bek lesznek. A társadalom roma népességének nagyság­rendekkel kisebbek az esélyei az emberhez méltó élethez, mint a társadalom egyéb cso­portjainak. Veszedelmesen romlik a lakosság egészségi ál­lapota, csökken az átlagéletkor, fogy az ország népessége. Ter­jed a korrupció és romlik a közbiztonság, már-már a fél­elem légkörét teremtve. Az egyház azokért emeli fel a A Magyar Nemzeti Bank az or­szág jegybankja. Jegybanki stá­tuszát az 1991. novemberében meghozott Jegybank törvény (1991. évi LX tv.) rögzíti. A törvényt az eltelt évek alatt többször módosították. Piacgazdasági körülmények között működő jegybankok természetes működési területük miatt egyszerűen nem lehetnek veszteségesek, hiszen:- Mélyen a piaci kamat alatt gyűjtik be a kereskedelmi ban­koktól az un. kötelező tartalé­kokat, tehát olcsó forrásokkal rendelkeznek, és ha a bankok­nak hitelt adnak, azt piaci ka­matlábon teszik. A két kamat­szint között bőséges nyereség keletkezik.- Hazai pénzért devizát vesznek a piacon és devizatar­talékokat képeznek. Devizatar­talékok kezelésén veszteség csak akkor keletkezik, ha a ha­zai pénz folyamatosan felér­tékelődik, a többi pénzzel szemben. Magyarországon ép­pen az ellenkezője igaz, azaz a hazai pénz le-, a devizák pedig felértékelődnek. Az MNB 1994-es mérlege szerinti 40 milliárd forintos nyeresége után 1995-ben csak 6 milliárd forint körüli nyere­sége keletkezett, 1996-ra pedig szavát, akik önmaguk nem ké­pesek érdekeiket, igényeiket ki­fejezni és megvédelmezni - fo­galmazza meg a körlevél, a szociális helyzetképet zárva. 14 pontot szentel a tanulmány szo­ciális része egyébként ezen túl az elvi-erkölcsi alapállás kifej­tésére és ajánlások megtételére. A katolikus társadalmi taní­tás három szempontot hangsú­lyoz. Az első az emberi személy méltósága. Az egyház kiáll a ki­taszítottakért, és mindenki számára esélyegyenlőséget kö­vetel. A második irányelv a szo­lidaritás. Az ember rászorul másokra, ugyanakkor magának is hozzá kell járulnia a közös­ség épüléséhez,segítenie kell a többiek életét. A gyakorlatban ebből az is következik, hogy egymással összefüggésben kell kialakítani a gazdaságpolitikát és a szociálpolitikát. A harma­dik szempont a szubszidiaritás. Vagyis amit egy egyén vagy ki­sebb közösség végrehajtani és ellátni képes, azt hibás és tilos magasabb szinten szerveződött közösségre vagy intézményre hárítani. Az indokolatlan cent­ralizáció káros és erkölcstelen. Ezzel jár, hogy a nehéz helyzet­60-80 milliárd forint közötti veszteségre van kilátás. Az MNB veszteségeinek egyedüli magyarázata, hogy az 1991-ben bevezetett új jegy­banki törvény nem tette kötele­zővé a Jegybanknak, hogy minden korábbi folytatott ke­reskedelmi banki tevékenység­gel felhagyjon és kizárólag jegybanki tevékenységet foly­tasson. A veszteségek ugyanis a kereskedelmi banki tevékeny­ségeken keletkeztek, mert a tiszta jegybanki tevékenységen veszteség nem keletkezhet. A Jegybank mérleg-beszá­molói soha nem mutatták ki az egyes társvállalkozásaival foly­tatott üzletei eredményét. Noha kapcsolt vállalkozások eseté­ben kötelezi a Számviteli tör­vény a konszolidált könyv ké­szítést, ez alól a Jegybank ki­húzta magát, sőt 1995-öt is be­leértve, magának a Jegybank­nak sem készült el az auditált mérlege.- A Jegybank saját számlára vesz fel devizahiteleket, de az ezeken keletkezett vesztesége­ket automatikusan a Költségve­tésre terheli. A leértékelődő fo­rint miatt a devizatartozásokon veszteségek keletkeznek a Jegybank könyveiben. Ezeket a veszteségeket az állam automa­te« lévőknek nemcsak mástól kell várniuk a segítséget, ha­nem nekik is mindent meg kell tenniük fölemelkedésük érde­kében. A körlevél ajánlása szerint a kormányzatnak, az önkor­mányzatoknak, a civil szerveze­teknek, a munkavállalók érde­keit képviselő szakszerveze­teknek és a munkaadóknak ösz- szehangolt és következetes programot kellene kidolgozniuk az elszegényedés és a jogtalan vagyonszerzés ellen. Kifejti a katolikus püspöki kar azon vé­leményét, hogy korszerű, a jóléti elveket és az ésszerű gazdasági szempontokat ötvöző, szociális piacgazdaság megteremtésére van szükség. A társadalombizto­sítás reformját úgy kell végre­hajtani, hogy egyetlen társa­dalmi réteget se éljen méltányta­lan hátrány. Az egyház a társa­dalom legfontosabb elemi sejt­jének a családot tartja, így annak segítése és védelmezése a köz­hatalom komoly feladata. Erősí­teni kell a házasság és a család természetét, védeni kell a közer­kölcsöt. Várbíró Péter a Pécsi Keresztény Kör elnöke tikusan államkötvényekkel fe­dezi (a konszolidációval azonos módon). A kötvények meghatá­rozott rend szerint kamatozó kötvényekké válnak, a Jegy­banknak bevételt eredményez­nek, de az éves költségvetést terhelik, növelik a deficitet. Tekintettel arra, hogy a Jegybank könyveinek hiteles könyvvizsgálata a mai napig nem történt meg, a Jegybank vezetésének korlátlan lehető­sége van arra, hogy a kereske­delmi banki tevékenységein ke­letkezett veszteségeit a mindig nyereséges jegybanki tevékeny­séggel kompenzálja. Jórészt ez­zel, és nem racionális okokból magyarázható, hogy a Jegy­bank foggal és körömmel ra­gaszkodik a magas kamatszint­hez, még akkor is, ha ennek a gazdaság szisztematikus pusz­tulása az ára. A forint folyama­tos leértékelése is jegybanki ta­lálmány, hiszen ezzel válik le­hetővé, hogy' a Jegybank vesz­teségeiből automatikusan álla­madósságot csináljanak. A Jegybank ebben az esetben is könnyedén feledkezik meg fő funkciójáról, a forint értékének őrzéséről. Dr. Boros Imre egyetemi docens Független Kisgazdapárt A legnagyobb ellenzéki párt el­nöke Horn Gyula miniszterel­nököt nyilvános tévévitára hívja ki. Ebben a magyarság sorskérdéseivel kapcsolatos kérdések kerülnének szóba. Torgyán József ezt a párt or­szággyűlési képviselőcsoport­jának csütörtök délelőtti sajtó- tájékoztatóján jelentette be. Az FKGP elnöke elképzelései sze­ntit a műsorban felváltva ten­nének fel egymásnak kérdése­ket a kormányfővel, aki remé­nyei szerint meri vállalni a részvételt. Lányi Zsolt frakció-szóvivő a szerdai magyar-magyar találko­zóról szólt, amely nézete szerint fél szegre sikerült, így inkább a következő csúcstalálkozó előké­szítéseként kell értékelni. Miért veszteséges a Magyar Nemzeti Bank? Miért ilyen magas a kamatszint? Az első intő jelek Hazánk rendkívül rossz he­lyen áll a szív- és érrendszeri megbetegedések világrang­listáján. Másfél- kétmillió magyarnak magas a vérnyo­mása. Vészterhes adat, hogy a negyvenes korosztályhoz tar­tozóknál 30 százalékos a hi­pertónia (magas vérnyomás) jelenléte, az ötvenes éveiket koptatóknál viszont már eléri a 40 százalékot. E tünetekre nyújt megoldást az EGIS Rt. gyógyszerválasztéka. A szövődmények tekin­tetében a szívinfarktusoknál „dobogóra esélyes” Magyar- ország. A koszorúér beteg­ségeknél - amelynek kialaku­lásánál szintén szerepet játszik a magas vérnyomás - jelentősen növekszik a pa­naszosok száma. Ez a betegség egyébként nemcsak hazánk­ban, hanem Európában is keményen pusztít. Becslések szerint a szív- betegségben szenvedők száma a világon legkevesebb 8-10 millió. Az Egyesült Államok­ban például a lakosság 1,5 szá­zaléka valamilyen szívbeteg­ségben szenved. Jó, ha tudjuk, melyek a koszorúér elmesze- sedés legkorábbi jelei. A be­tegség első tünetei annyira kötődnek a fájdalom szin­drómához, hogy egyértelműen fel lehet ismerni. Ha valaki fizikailag terheli magát, például busz után fut, vagy sietősen kell felszaladnia a lépcsőkön, és közben mellkasi fájdalmat észlel, ám ha meg­áll, akkor megszűnik a fájda­lom: ebben az esetben nagyon gyanús, hogy a koszorú-ér­betegség első tünetével áll szemben. A másik tünet a ritmusza­var: megszaporodik a pulzu­sunk, pedig nem erőltettük meg szervezetünket, vagy erős dobbanásokat, illetve át­meneti kihagyások után erős dobbanásokat érzékelünk. A kialakult magas vérnyomást ma már eredményesen lehet kezelni. Hazánkban a világ­ban általánosan elfogadott ACE-gátlón alapuló, kitűnő minőségű vérnyomás csök­kentőkből az EGIS Rt. állítja elő a legtöbbet - s a 10 év óta forgalomban lévő szer ára is mindenki számára megfizet­hető. (x) BRENDON SETA A DUNÁNTÚL LEGNAGYOBB BÉBI- ÉS GYERMEKÁRUHÁZÁBAN Pécs szívében, a távolsági busz- pályaudvar szomszédságában található a BRENDON GYERMEKÁRUHÁZ, 2 ahol 500 m -en, két szinten szinte min­den megtalálható, amire egy kisma­mának, csecsemének vagy egy kisgye­reknek 10 éves koráig szüksége lehet. Az alsó szinten találhatók az lutós- Ulések, baba- és gyermekbútorok, járókák, etetöszékek és a babakocsik. Csak itt kaphatók a Hauck, a Pierre Cardin, a Monbebe, a Bebe Comfort, a Brevi és a Römer cég termékei, de ter­mészetesen megtalálhatók a Peg Peregő cég teljes babakocsiskálája is. A bútorok közül kiemelkednek a Tisza Bútorgyár termékei, többek között az átalakítható kiságyak, pelenkázók, szekrények és egyéb kiegészítők. Az emelet a gyerekek igazi szórak­ozóhelye, hiszen itt a kiállított csúsz­dákat, mászókákat, döciket ki is próbál­hatják. Míg a gyermekek játszanak, a szülők, nagyszülők nyugodtan nézelőd­hetnek a minőségi ruhák és a szebbnél­szebb játékok között. A kismamák pedig szakszerű eladói segédlettel, nyu­godt körülmények között állíthatják össze a babakelengyét. - Először jár az áruházban? - Fordulunk egy teli kosár­ral a pénztárnál álló anyukához. - Á, dehogy! - válaszolja vidáman - Már nyitás óta rendelkezem törzsvásárlói kártyával, így rendszeresen kihaszná­lom az alkalmat a kedvező vásárlások- re. Itt majdnem mindig megtaláltam ötéves fiamnak és hétéves lányomnak a megfelelő ruhát és cipőt. Gyakran betérek ide, mindig van valami újdon­ság és mindig valami le van értékelve. A barátnőim is mind gyűjtik a blokko­kat, hogy nekik is legyen törzsvásárlói kártyájuk. Karácsonyra pedig nem lesz gond az ajándék kiválasztása, hiszen itt a pedál os- és akkumulátoros autók, a legók, a társasok, a babák és távirányítású autók széles választékával találkoztam. - búcsúzik az anyuka. A BRENDON GYERMEKÁRUHÁZ Címe: Pécs, Somogyi B. u. 2. (távolsági buszpályaudvarral szemben) Tel.: 72/324-316 Nyitva tartása: H-K-Sz-P: 9-18 óra, Cs.: 9-20 óra, Szó.: 9-14 óra M

Next

/
Oldalképek
Tartalom