Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)

1996-09-04 / 241. szám

6 Dunántúli Napló Közélet 1996. szeptember 4., szerda A miniszter szerint átalakulnak a kisvárosi kórházak Nem a pénzről van szó Még bizonytalan a kisvárosi kórházak sorsa fotó: Müller a. Súlyos tévedésnek minősíti Szabó György népjóléti mi­niszter az érintett települési önkormányzatok aggodalmát, amely szerint a regionális fel­adatokat ellátó kisvárosi kór­házak a kényszerű gazdasá­gossággal, a kötelező ágy- számcsökkentéssel alkalmat­lanná válnak a gyógyító mun­kára, s bezárhatják kapukat. A miniszter kijelentette: a kórhá­zak jövőjét nem a kórház mé­rete és elhelyezkedése hatá­rozza meg. Ugyanakkor Szabó György szerint a kórházaknak megha­tározott szakmai követelmé­nyeknek kell megfelelniük. Ilyenformán sor kerülhet a kisvárosi kórházak fejleszté­sére, de nagyobb a valószínű­sége annak, hogy ezek az in­tézmények átalakulnak. Né Az ország 162 kórháza kö­zül 120 kisvárosban működik. Többségük a háborút meg­előző évtizedekben épült, mű­szakilag lerobbant állapotban látja el a régi hagyományokon nyugvó betegellátást. Magyar Levente, az Önkormányzati Szövetségek Tanácsának el­nöke úgy véli, hogy napjaink­ban „talán egyetlen kórház sincs”, amely a minimális el­várásoknak megfelelne. Épp ezért akarják rávenni a telepü­lési önkormányzatokat, hogy jobban segítsék a kórházak fi­nanszírozását. A kormányzat tudatosan csak bizonyos ágy­létszám fölött akar kórházat fenntartani, így Magyar Le­vente szerint a kis városi kór­házak mind megszűnnek. A rendszer a megyei kórházakra fog épülni, ezek a kis kórhá­zakra hárítják az ágylétszám csökkentését. A városi önkor­mányzatok, a kis kórházak pá­lyázni sem tudnak. Beleme­hetnek ugyan az intézmények fejlesztésébe, de a működés­hez szükséges pénzeket már nem tudják előteremteni. Né Eltérőek a vélemények ar­ról, hogy mai formájukban szükség van-e a kisvárosi kór­házakra. Kovács Katalin, a SOTE szociológusa így véle­kedik: a kórházi ellátottság és a társadalom egészségi álla­pota között nincs határozott összefüggés. Orosz Éva do­cens, az ELTE szociálpszicho­lógusa az egészségi állapot ál­tal igényelt ellátás minőségére helyezi a hangsúlyt. Szerinte az a lakossági elvárás, hogy a kórház legyen minél közelebb és minél jobban elérhető, nem esik egybe az intézmény ellá­tási minőségével. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár­ban úgy vélik, hogy a kor­mányzatnak el kell döntenie, mi az az egészségügyi szolgál­tatás, amire ma Magyarorszá­gon pénz van. Ettől függetle­nül a megyei egyeztető fóru­mok megkezdték azt a nagy­szabású eljárást, amely az egészségügyi ellátási kötele­zettségről és a területi ellátási normatívákról rendelkező tör­vény alapján 10 ezer kórházi ágy megszüntetéséhez vezet. •Né Szabó György népjóléti mi­niszter szerint nem a kis kór­házak halmozták fel az adós­ságok döntő részét, finanszíro­zásuk általában megoldott. A szakmai minőségi követelmé­nyek nem hatnak az ágyszám- leépítést megfogalmazó tör­vénnyel szemben, annak elle­nére, hogy egyesek szerint megmaradásuk érdekében a kis kórházaknak többletfej­lesztéseket kellene végrehajta­niuk. „Szükséges ágymennyiség térségre vonatkozik, s az in­tézményeket elsősorban a mi­nőségi követelmények osztá­lyozzák.” Minimális követelmények a kisvárosi kórházakkal szem­ben, hogy legalább három alapszakmában és további egy szakmában biztosítanak ellá­tást, és legalább 120 ággyal rendelkezzenek. Ha nem felel­nek meg az igényeknek, való­színűleg átalakulnak. Az érin­tett kisvárosi kórházakból sür­gősségi ellátást biztosító, szo­ciális, és más sajátos- feladatot teljesítő intézmények lesznek. Danyi József Üjra tanév Balesetmentes közlekedést! Mindannyiunk, de kiváltképp a szülők és a balesetmegelőzéssel foglalkozó szakemberek vágy­álmát fogalmazza meg a cím­béli jókívánság. Sajnos csak vágyálomról van szó, hiszen a statisztikák azt mutatják, megyénként évi 60- 70 gyermekbaleset történik, s bár a tendencia évek óta csök­kenő jellegű, azért a gyermekek közlekedési veszélyeztetettsége igen is realitás. A gyermekbale­seteknél megrázóbb és fájdal­masabb dolgot még elképzelni is nehéz. Ahhoz, hogy e tragé­diák megelőzhetők legyenek meg kell vizsgálnunk az oko­kat. Mivel a Baranya Megyei Balesetmegelőzési Bizottság évtizedekre visszamenőleg elemzi a megye útjain bekövet­kezett személysérüléses közle­kedési baleseteket, bizton állít­hatjuk, hogy az okokat ismer­jük. Elsődleges oka a gyermek­baleseteknek az, hogy az álta­lános iskolai korosztálynál - miután a biztos óvodai nevelő háttérből kiszakadva önállóan kezd közlekedni a gyermek - megszűnik az intézményes köz­lekedésre nevelés. Ezáltal tu­datlanul, az ösztöneire hagyat­kozva, vagy a gyakran rossz példát ellesve „tanulja” meg a legalapvetőbb szabályokat, s ez igen kevés! így fordulhat elő tömegesen, hogy az autóbu­szok, vagy más takaró tárgyak mögül hirtelen kilépve, vagy éppen a gyalogátkelőhelyen féktávolságon belül lelépve ütik el őket a járművek. Ez le­het az oka annak is, hogy a ke­rékpáros gyermekbalesetek 80%-át az elsőbbségi szabályok ismeretének hiányára vezethet­jük vissza! Amikor a harmadik-negye­dik osztályos tanulók egyenle­teket oldanak meg matematiká­ból, elsajátítják a földrajz, a tör­ténelem és a környezetvédelem tananyagát, ének-zenéből pedig megtanulják az igen bonyolult szolmizációs jelrendszert, ugyanezek a diákok nem tudják felsorolni a forgalomirányító lámpák jelzéseit! Kerékpárra ülnek, a közúti forgalomban részt vesznek, és az alapvető, elsőbbséget szabályozó táblá­kat sem ismerik! Igaz persze, a matematikát muszáj elsajátítani, hiszen a rossz tanuló megbukhat. De mi lesz a rossz tanulókkal az uta­kon? Az új nemzeti alaptanterv már tartalmazza az életkori sa­játosságoknak megfelelő köz­lekedési ismereteket, de való­színűleg ezek elsajátíttatása - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - a nevelői gárda és a szülők lelkiismeretére lesz bízva. Nálunk fejlettebb orszá­gokban - pl. Németországban és az Egyesült Államokban - a gyermekeket kötelező óra­számban közlekedésre nevelik (nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is) és a tananyag­ból rendőrök segítségével le is kell vizsgázniuk. Talán egyszer nálunk is eljön ez az idő. Kérdés, hogy meddig kell még csökkennie a népes­ségnek ehhez. Amíg az intéz­ményesített közlekedési neve­lés hatékonyabbá nem válik, marad a szülői felelősség és gondoskodás, valamint a felnőt­tek részéről a fokozott körülte­kintés és fegyelmezett, óvatos közlekedés. Kiváltképp az okta­tási intézmények, illetve sűrűn lakott területek közelében. Baranya Megyei Balesetmegelőzési Bizottság Ma már hatalmas a választék tanszerekből fotó: laufer l. Taneszközgyártás Az iskolakrétától az Internetig Egyelőre vágyálom, hogy va­lamennyi hazai általános és kö­zépiskola bekapcsolódhasson a nemzetközi Internet hálózatba, ugyanakkor elengedhetetlen; mielőbb országosan átfogóvá, teljes körűvé, szervezetté, átte­kinthetővé és főként gazdasá­gossá váljon a taneszközgyártás - vélekedik Durst Győző, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium tankönyv- és tan­eszköz irodájának vezetője. Durst Győző elmondta: ettől az évtől kezdve ismét kötelező a taneszközjegyzék összeállítása. Tarthatatlan az irodavezető szerint, hogy a minisztérium tíz éve nem jelentetett meg tanesz­közjegyzéket. Taneszközminő­sítői jogköre 1989-től mindösz- sze négy, nem az alapoktatást érintő területre szűkült, 1994- től pedig megszűnt. Emiatt a minisztériumnak sincs tudo­mása a hazai taneszközhelyzet­ről. 1986-ig létezett tudatos ál­lami taneszközfejlesztés és -el­látás. Azóta privatizálták a TANÉRT-et, az örökébe lépett Calderoni Kft. viszont több ön­álló gyáregységre bomlott. Számtalan új hazai és külföldi taneszközgyártó és -forgalmazó cég jelent meg a honi piacon. Ma mindegyik iskola maga dönti el - legtöbbször hiányos ismeretek alapján -, hogy hon­nan, mennyiért szerzi be a tan­eszközeit. Ám a legcélszerűb­bek és leggazdaságosabbak ki­választását nehezíti, hogy az 1993 óta fizetett hirdetésként, a CONSEPT - 1996-tól CON- next - Kft. által évente megje­lentetett, külsőleg ugyan tetsze­tős, de tartalmilag hézagos Ma­gyar Taneszköztár csupán azoknak a gyártóknak és for­galmazóknak az adatait tartal­mazza, amelyek szerepelni kí­vánnak benne. Ezért az iskolák - egyúttal az azokat fenntartó önkormányzatok - nem kapják meg a számukra leggazdaságo­sabb és szakmailag leginkább megfelelő választék lehetősé­gét. A taneszközjegyzék összeál­lításának kötelezővé tétele nem az MKM egyeduralkodói jog­körének visszaállítását jelenti - húzta alá az iroda vezetője a minisztérium csupán összehan­golni kívánja az ebbéli teendő­ket és szolgáltatni szándékozik. Az általános iskolák tanesz­köz-ellátottságáról utoljára közvetlenül 1986 előtt készült átfogó reprezentatív felmérés. Akkor nagyon széles skálájú összkép alakult ki. Sok helyütt hiába létezett temérdek eszköz, ha az mind elhasznált, rossz vagy éppenséggel javíthatatlan volt, netán az iskolának nem volt pénze rendbehozatni, fel­újítani azokat. A központi tá­mogatás megszűnte után ez a helyzet tovább romlott: az isko­lák ma még kevésbé képesek beszerezni még a legszüksége­sebb taneszközöket is, ezért a diákok esélyegyenlősége is to­vább romlott. Az októberi AGRIA-MÉ- DIA-konferenciára a tanesz­közzé nyilvánításról készít elvi anyagot a minisztérium. Ezzel párhuzamosan eszközlistát állí­tanak össze. A minisztérium egészséges versenyhelyzetet teremtő és a külföldinél olcsóbban termelő hazai gyártókat ösztönző pályázati rendszer bevezetésé­vel szeretné segíteni a magyarországi taneszközfej­lesztést. Az iroda vezetője szerint ugyanakkor kívánatos lenne új jogszabályt alkotni a tanesz­közfejlesztés szabályozására. Biológiai ujjnyomok A bűn tudománya Debrecenben tartotta XI. kong­resszusát a Magyar Orvosszak­értők Társasága. Az igazság­ügyi orvosszakértők tevékeny­ségében, valósággal új korszak kezdődött a DNS vizsgálatok megjelenésével.- Szakterületünk állandóan fejlődik - mondta Buris László a DOTE igazságügyi Orvosi In­tézetének igazgatója új esz­közök, anyagok, tudományos felfedezések válnak hozzáfér­hetővé itthon és külföldön. Ezeket bemutatva akartuk most is elősegíteni, hogy a büntetőel­járásban résztvevő rendőrök, ügyészek, bírák megismeijék mit lehet elvárni az igazságügyi orvosszakértőktől, mennyire tágultak lehetőségeink határai a bűnüldözés segítésében.- Milyen területeken nyíltak a legutóbbi kongresszus óta újabb lehetőségek?- A DNS vizsgálatok tapasz­talatait már itthon is elemezni lehetett. Az ember úgymond biológiai ujjnyomait egy szemmel alig látható vércsepp, vagy egy hajhagymát is tartal­mazó hajszál is őrzi. Kedvező körülmények között 100 %-os pontossággal meg lehet mon­dani, hogy a gyanúsított sze­mélytől származik-e. Ilyen vizsgálatra alkalmas rendezés már van az ORFK Szakértői és Kutatóintézetében. Támogatják a mi intézetünket is, hogy mi is kapjunk - akár kontroll céljára - hasonló eszközt.- Több, mint 30 éve, 1963. decerűber 17-én éjjel a Balaton utcában megölték özvegy Ko­vács Gábomét. Az ügy elévült, a tettes ismeretlen maradt. Nem derült ki, kié volt az a hajszál amit az idős hölgy körmei alatt találtak. Ma mi lenne a helyzet?- Ha a gyilkos személye a rendőrség látókörébe kerülne, nem úszná meg. Árulkodna a hajhagyma, annak hiányában pedig a nyomelemes vizsgálat nagy valószínűséggel megmu­tatná a nyomozóknak a helyes irányt. A munkahely, a szűkebb környezet ugyanis árulkodó nyomokkal épül be még a haj­szálakba is.- Milyen újdonságokkal szolgáltak a hazai és a külföldi kutatók előadásai az alkohol és a kábítószer tekintetében?-Nálunk, de világszerte is rohamosan terjed - különösen a fiatalok körében - az Extasy- tabletta. Nem vitás, ez nehe­zebben felismerhető, mint a többi drog, már csak tabletta formája miatt is. Az ellenkező híresztelések dacára ez ugyan­olyan függőséget okoz, mint a marihuána vagy a herion. Ezért is egyeztetik lépéseiket a hazai, a lengyel, a cseh, a szlovák és a szlovén kormányszervek, hogy megakadályozzák az enyhébb kábítószerek forgalmazásának liberalizálását és megfékezzék az amfetaminok terjedését is. Nos, éppen az Extasy-val kap­csolatban van a kábítószerke­reskedőknek egy rossz hírem: a kongresszuson részt vett sze­mélyes jó barátom, Tatsuo Nayari tokiói professzor még azt is meg tudja állapítani, hogy hol gyártották a tablettákat. Ami az alkoholt illeti: ismertet­tünk a kongresszuson olyan le­heletvizsgáló módszert, amely a vérvizsgálattal egyenértékűen bizonyítja az elfogyasztott al­kohol mennyiségét.-A hazai bűnözők egyre gyakrabban nyúlnak fegyve­rekhez. Az igazságügyi orvos­szakértők korábban nem sok tapasztalatot szerezhettek a lőtt sebek vizsgálatában. Segítette- e őket a tanácsozás?-Igen. Magyar és külföldi előadó is foglalkozott a szok­ványostól eltérő lőtt sebekkel, amelyek félreértésre is adhat­nak okot. Szakértőinknek egyébként a szakirodalom ren­delkezésére állt eddig is, a gya­korlati alkalmazás tapasztala­tairól viszont az élet gondosko­dik majd.- Milyen egyéb kutatási eredmények kaptak fórumot a kongresszuson?-Több előadás foglalkozott a csecsemőgyilkosságokkal, az anya beszámíthatóságával a szülés utáni pillanatokban, a biztosítási csalások leleplezé­sével (pl. valaki munkahelyi sé­rülésnek akar feltüntetni ott­honi balesetet. Vagy: az ve­zette-e valóban a karambolozó gépkocsit, aki így vallott?).- Milyen helyet foglalnak el a magyar igazságügyi orvos­szakértők a nemzetközi me­zőnyben ?- Előkelőt. Legutóbb, az Or­vosjogi Világszervezet Dél-Af- rikában tartott kongresszusa úgy határozott, hogy a mi inté­zetünkben, Debrecenben bizto­sítsuk a világon elsőként a nemzetközi posztgraduális képzést az igazságügyi orvos­szakértők számára. Némethy Gyula Szombat és vasárnap Búcsú a 275 éves Himesházán A hét végén hazalátogatnak az egykori himesháziak, el­jönnek partnerközségük, a Rasdorf képviselői, hogy együtt ünnepeljék a falu bú­csúját. Szombaton Falunk, temp­lomunk és iskolánk törté­nete címmel kiállítás nyűik. 14 órától térzenét adnak a véméndi fúvósok. A szüreti felvonulás 16 órakor kezdő­dik. Este bál. Vasárnap 15 órakor püs­pöki szentmise Mayer Mi­hály megyépüspök meg­áldja a felújított templom­tornyot, a falu címerét és zászlaját. Mise után állófogadás a Templom téren, majd 19 órától kulturális program a művelődési házban. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom