Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)
1996-09-04 / 241. szám
1996. szeptember 4., szerda Hazai Körkép Dünántúli Napló 7 Gond van a közalkalmazottak fizetésemelésével Hét-nyolc százalék hiányzik Kovács László: Ez az elérhető legjobb szöveg FOTÓ: FEB A kormányfő semmi olyat nem hallott, ami eltántorítaná az aláírástól A Érvek is, indulatok is ütköztek A magyar-román alapszerződést a kormány csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásának birtokában írja alá, tartalmáról folytasson további tárgyalásokat. Ez volt a kisgazdák, a kereszténydemokraták, a Fidesz és az MDF közös javaslata, amelyet tegnap rendkívüli ülésen vitatott meg a Ház. Az előteijesztők nevében Isépy Tamás (KDNP) leszögezte: a szerződés felbontja a konszenzuson alapuló magyar külpolitika prioritásait; az utolsó helyre szorítja a határon túli magyarság érdekeit. A jelenlegi szöveg mind érzelmi, mind értelmi okokból elfogadhatatlan, az 1201-es ajánláshoz írt lábjegyzet pedig kifejezetten szűkíti az ajánlás kollektív jogokra vonatkozó részét. Kovács László külügyminiszter szerint e dokumentum adja a legjobb esélyt a kisebbségi jogok európai normák szerinti rendezésére. A magyar kormány felismerte, hogy van egy pillanat, amely lehetőséget kínál az elérhető legjobb szöveg aláírására. A kollektív jogok olyan értelemben, ahogyan mi értjük, nem szerepelnek az Európa Tanács 120l-es ajánlásában, s a vitatott lábjegyzet csupán ezt a tényt rögzíti. Ez a lábjegyzet volt az ára annak, hogy az 1201-es ajánlás jogi normaként bekerüljön a szövegbe. Az MSZP vezérszónoka, Molnár Gyula úgy vélte, az alapszerződéssel az Európában általánosan elfogadott kisebbségi jogoknál többet sikerül biztosítani a romániai magyaroknak azzal, hogy egyes kötelezettségvállalások jogi érvényűvé válnak. Torgyán József (FKGP) hazaárulásnak nevezte az egyezményt, s a határon túli magyarság jogfosz- tottsága véglegesítésének minősítette az alapszerződést. Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint az alapszerződést minden aggály ellenére alá kell írni, mert alkalmas a jószomszédi kapcsolatok javítására. Giczy György (KDNP) azt fejtegette, hogy a határon túli magyarság nemzeti identitása csak területi autonómia révén őrizhető meg, az anyaország tehát önként nem mondhat le ennek követeléséről. Orbán Viktor (Fidesz) úgy vélte, hogy a román-magyar alapszerződés rontani fog az ottani magyarok helyzetén, s növelni fogja a feszültségeket a két ország között, tehát nem stabilizálja a térséget, hanem destabilizálja. Lezsák Sándor (MDF) kijelentette, hogy a dokumentum szövege azt üzeni: nincs többé lelkileg együvé tartozó egyetemes magyarság, s ha az erdélyi magyarok több jogot akarnak, vívják ki maguknak. Jeszenszky Géza (MDNP) arról szólt, hogy a szerződés az Európa Tanács 1201-es ajánlása kérdésében elfogadja a pontatlan román értelmezést, s ezzel komoly károkat okozhat a magyar kisebbségeknek. Horn Gyula miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy ez az első olyan magas szintű egyezmény a két ország között, amely tartalmazza a kisebbségek jogait. Az alapszerződés léte jóval nagyobb mozgásteret biztosít a határon túli magyarságnak, mint annak hiánya. — Semmi olyat nem hallottam az ellenzék részéről, ami eltántorítana a magyar-román alapszerződés megkötésétől - jelentette ki felszólalása végén. (simonffy) A miniszterelnök szerint nincs rivalizálás a PM és az ipari tárca között A cél az adóterhek csökkentése Többórás tárgyalás után sem közeledtek igazán az álláspontok az önkormányzati fenntartású intézményeknél dolgozó közalkalmazottak idei béremelésével kapcsolatban a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának tegnapi ülésén. A központi költségvetésből az erre a célra előirányzott 21 milliárd forintból csak 11-12 százalékos béremelést lehet elérni az idén. A közalkalmazottakkal kötött megállapodásban szereplő 19,5 százalékhoz még hiányzó részt az önkormányzatoknak kellene fedezniük - hangoztatta a kormányzati oldal a tárgyaláson. Az önkormányzatok képviselői rámutattak: legfeljebb további 0,5 százalékos béremelés Nem szabad hagyni, hogy felpuhuljon a stabilizációs gazdaságpolitika, hiszen ez az összes eddigi eredmény megsemmisítésével járna - hangzott el tegnap az MSZP-frak- ció ülésének második, befejező napján. Burány' Sándor frakcióvezetőhelyettes a tanácskozás után elmondta, hogy Medgyessy Péter pénzügyminiszter tájékoztatta a képviselőcsoportot a jövő évi költségvetésről. A miniszter utalt rá: a legfontosabb most a türelem és az eltökéltség, mert az eredményeket ki kell várni. Tudomásul kell venni, hogy a stabilizáció nem egyszeri intézkedés, hanem hosszabb folyamat. Szükségszerűnek nevezték az új nyugdíjrendszer bevezetését a fővárosban tegnap rendezett szakmai konferencia résztvevői. László Csaba pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a jelenlegi elképzelések szerint az 1998. január 1-jétől életbe lépő új rendszer három pilléren nyugszik majd. Az első pillér a mostani nyugdíjrendszer korszerűsített változata lesz, a másodikat a kötelező nyugdíjpénztárak jelentenék, harmadikként pedig szerepet kaphatnának az önkéntes nyugdíjpénztárak is. Az idei év bebizonyította, hogy a jelenlegi nyugdíjrendanyagi feltételeit tudják kigazdálkodni. A megállapodás egyébként nem ró rájuk olyan - a kormányzat és a szakszervezetek által hangoztatott - kötelezettséget, amely szerint a béremeléshez hiányzó összeget nekik kellene előteremteniük. A kormányzat számításai alapján a központi intézmények közalkalmazottjai éves szinten 12.5 százalékos keresetnövelést érhetnek el. Ennél magasabb, mintegy 18,5-21 százalék lesz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott intézmények közalkalmazottjainak, a köztisztviselők, a bírák, az ügyészek és a szolgálati jogviszonyban állók keresetének emelkedése. Az önkormányzati közalkalmazottakkal együtt az átlag mégis messze elmarad a 19.5 százaléktól. A nemzetgazdasági célok közül a pénzügyminiszter kiemelte az állami kiadások további mérséklését. A bruttó hazai termék 50 százalékára kívánják leszorítani a közkiadásokat, ami Medgyessy Péter szerint 1994-ben még 60 százalék volt. Nem csinált titkot abból, hogy az egész államigazgatásban csökkenteni akarják a kiadásokat, ez alól egyedül a közbiztonságért felelős terület lehet kivétel. A költségvetés konkrét számai egyébként nem szerepeltek a képviselőcsoport ülésén, mert a pénzügyminiszter azt kérte, hogy frakció több alkalommal is tárgyalja a jövő évi költség- vetést. Ezzel a képviselők egyetértettek. szer tarthatatlan, különösen ami a gyenge járulékbevételeket, azaz a nyugdíjrendszer bevételi oldalát illeti - húzta alá a helyettes államtitkár. Kifejtette: a mostani felosztó-kiróvó rendszer korszerűsített változata kiszélesítené azon jövedelmek körét, amelyek után nyugdíjjárulékot kell majd fizetni, viszont mérsékelné a járulék szintjét. Az új nyugdíjrendszerről László Csaba azt is elmondta, hogy az abba befizetett kötelező járulékok kétharmadát adná a felosztó-kiróvó rendszer, a bevételek egyharmada pedig a kötelező nyugdíjpénztárakba történő befizetésekből származna. (Folytatás az 1. oldalról) Horn Gyula tegnapi sajtótájékoztatóján egy kérdésre reflektálva kijelentette: az MSZP-ffakció célja, hogy általában mérséklődjenek az adóterhek, s e tekintetben megkülönböztetett figyelmet fordítanak a vállalkozások élénkítésének elősegítésére. Mint közismert, ezzel a parlamenti frakció hétfői ülésén is foglalkoztak, akárcsak a kormány mellett felállítandó gazdasági szakértői bizottság létrehozásával. E tervező csoport dolga az elkövetkezendő évekre szóló, a pénzügyi szempontokat is figyelembe vevő átfogó gazdasági stratégia kidolgozása lesz. A gazdaságpolitikáról és a pénzügyi kérdésekről továbbra is a kabinet dönt, nem a létrehozandó bizottság, s nincsenek jelei annak, hogy rivalizálás lenne a Pénzügyminisztérium és az ipari tárca (hamarosan Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium) között - mondta a miniszterelnök. Horn Gyula kitért az agrárkérdésre is, miután a nyáron a legégetőbb problémák sorában a kormány ezt is napirendre vette. A magyar mezőgazdaságnak változatlanul van jövője, s ezt az Európai Unió kérdéseire adott válaszban is rögzítették - hangsúlyozta. Ám ahhoz, hogy élni tudjon a lehetőségekkel, elengedhetetlen a szerkezetváltás az agrár- gazdaságban. Az ezt elősegítő jogszabályok megalkotásánál és a támogatási rendszer korszerűsítésénél figyelembe kell venni az EU, és általában a világpiac igényeit. Ennek szellemében módosítják még az ősszel a szövetkezeti- és a földtörvényt, megalkotják a mezőgazdasági jelzáloghiteiről szóló jogszabályt. Nem csupán a közvélemény, de a kabinet is állandóan foglalkozik az egészségügy helyzetével. A fő cél az intézményrendszer működő- képességének megőrzése, másrészt pedig, hogy nem csökkenhet a lakosság egészségügyi ellátásának színvonala - hangoztatta sajtótájékoztatóján a miniszterelnök. Balogh Z. Alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte, és megsemmisítette az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi XC. törvényt. A testület szerint a hatóságok a nemzetközi jog szerint külön törvény nélkül is üldözhetik és megbüntethetik a háborús bűn- cselekményeknek, illetve az emberiség elleni bűncselekménynek minősülő bűntetteket. A kisebbségekért. Mintegy 580 millió forint sorsáról határozott az idén eddig a Magyar- országi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány 25 tagú kuratóriuma. Döntöttek a decemberig benyújtott pályázatokról, a kisebbségi írott sajtó támogatásáról, és elbírálták a tavaszon beérkezett rekord- mennyiségű, 2353 kérelmet. Ellenőrzés laktanyákban. Az újoncok helyzetével és a honvédségi szolgálati törvény betartásával kapcsolatban végzett tájékozódó vizsgálatot az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és helyettese. Gönczöl Katalin a 32. Budapesti Őrezredet, Polt Péter pedig a tatai 25. Klapka György Gépesített Lövészdandárt kereste fel. A látogatásokon ki- sebb-nagyobb hiányosságokat tártak fel. Nem lesz pótköltségvetés. A Nyugdíjbiztosítási Alap hiányának eddigi alakulása nem teszi szükségessé pótköltségvetés készítését - állapította meg a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöksége tegnap. A biztosító bevétele az év első hat hónapjában 20 milliárd forinttal volt kevesebb az előirányzottnál, a kiadási oldalon viszont elsősorban a vártnál alacsonyabb nyugdíjemelés miatt 5 milliárdot megtakarítottak. Felújítások a Várban. Látványos szakaszához érkezett a budai várban az egykori Honvédelmi Minisztérium épületének és környékének felújítása. Eltűnnek a felvonulási épületek, kerítések, a nyugati oldalt parkosítják, bemutathatóvá teszik a Zsigmond-templom feltárt alapfalait, a középkori épületekből megmaradt pincéket. Kozmikus civilizációk. Kétnapos tudományos konferencia kezdődik szombaton Budapesten, a Pataky Művelődési Központban az Univerzum lehetséges társadalmairól, Naprendszerünk űrjárműveiről, valamint a speciális energiát igénylő szerkezetekről. Kutatók, filozófusok, csillagászok, mérnökök, űrhajózási szakértők és természetgyógyászok tartanak előadást a „megmagyarázhatatlan” jelenségekről. Az MSZP-frakció a gazdaságpolitikáról Türelem és eltökéltség Három pilléren állva Láthatáron az új nyugdíjrendszer Általában nem okoz feszültséget a tulajdonosváltás Százharmincegy felekezeti iskola Az egyházi ingatlanok rendezésének ügye 1991 óta van napirenden. A visszaigényelt ingatlanok között csaknem ezer az oktatási intézmény. Eddig 131 iskolát kapott vissza a katolikus egyház (beleértve a szerzetesrendeket is), 59 intézmény ismét a reformátusoké, tizenegynek az evangélikus egyház, hétnek pedig a zsidó felekezet lett újra a gazdája. Ezen intézmények között az általános és középiskolák száma a legnagyobb, de több óvoda és főiskola is szerepel az igénylistákon - tájékoztatta lapunkat Fedor Tibor, aki a Miniszterelnöki Hivatalban az egyházi tulajdon rendezéséért felelős főosztály vezetője. A gyakorlatban az átadás-átvételről az illetékes önkormányzatok kötik meg az egyezséget, ezeket a konkrét megállapodásokat azonban kormányzati döntés előzi meg. A felekezeti iskolák működése általában nem okoz feszültséget sem a diákok, sem a tanárok között. Az esetek többségében az iskola új vezetősége nem rendez semmiféle „tisztogatást”, csupán arra kéri az oktatókat, hogy tevékenységük során tartsák tiszteletben a vallási nézeteket. Az egyházi iskolák nagy része alapvetően az állami tanintézetekhez hasonlóan működik. Természetesen az általánosan kötelező tantárgyak mellett a hittant is beiktatja a fenntartó felekezet az órarendbe. Azoknak a diákoknak, akik ezen nem kívánnak részt venni, általános erkölcstant oktatnak. Ahol lehet, módot adnak a más feleke- zethez tartozó diákok számára, hogy saját vallásuk hittanóráit látogathassák. Fedor Tibor úgy véli, hogy a tulajdonviszonyok megnyugtató rendezésére legalább az ezredfordulóig várni kell. A körülmények és a tapasztalatok ismeretében feltehető, hogy nem minden visszaigényelt intézmény kerül újra felekezeti felügyelet alá. Ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy a folyamat végére hazánk iskoláinak 5-7 százaléka egyházi tanintézet lesz. Szigeti Ildikó Dunántúli Napló Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. ÜL. v v » » v 'y ' . „ a pécsi DIGITÁL üzletekből:- Citrom u. Colonia üzletház- Citrom u. (várfal alatt) 336-1 33- Rákóczi út 39/c. 335-747- Ferencesek u. 29. 328-906- Király u. 48. 331-746 Nyeremény: 1 db hajszárító Ön a nyertes: ? I >
