Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-06 / 183. szám
10 Dünántúli Napló Gazdaság 1996. július 6., szombat Megnyílt a Szegedi Nemzetközi Vásár Megnyílt pénteken a 120 éves múltra visszatekintő Szegedi Nemzetközi Vásár; a Mars téren 30 ezer négyzetméternyi területen 250 hazai és külföldi cég mutatja be a jövő hét végéig legújabb termékeit. A megnyitó ünnepségen Tolnai Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott beszédet. Az idei seregszemlén is több cég vehetett át termékdíjat, illetve a legszebb kiállításért járó elismerést. A termék fődíjat a Pick Szeged Rt. és a szentesi Hun- gerit Kft. kapta meg. A legszebb vásári megjelenésért járó fődíjat két szegedi cégnek, az Ónix KJt.-nek és a DÉ- MÁSZ Rt.-nek ítélte a szakmai zsűri. Japán befektetők. Sumi Imag Kábel Kft. néven a japán Sumitomo csoport öt cége vegyes vállalatot alapított az Ikarus Móri Alkatrészgyártó Kft.-vei a magyar Suzuki gépkocsik számára gyártott kábelkötegek előállítására. Üzemcsarnokukban augusztustól 220-an dolgoznak majd. Indonéz kapcsolatok. ígéretesen bővülnek a magyar-indonéz gazdasági kapcsolatok. Tavaly a forgalom elérte az 50,4 millió dollárt. Kivitelünkben legnagyobb tétellel az étkezési búza szerepelt. Idén és a következő években további erőteljes növekedésre van kilátás. Az indonéz partnerek többek közt gázüzemű Ikarusok, áramelosztó állomások és olajipari berendezések iránt érdeklődnek. Svájci vállalatok. Tavaly alakult meg a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara, amely információkkal és partnerkereső szolgálattal segíti a két ország gazdasági együttműködését. Tevékenységének is része van abban, hogy hazánkban ma már több mint 400 svájci vállalat működik, mintegy 6000 alkalmazottal. Az MIVB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 239,34 Görög drachma (100) 64,14 Német márka 100,71 Olasz líra (1000) 100,48 Osztrák schilling 14,31 Spanyol peseta (100) 119,82 USA-dollár 153,73 A régi nagyüzemeket sok helyen vállalkozások váltották fel FOTÓK: LÄUFER LÁSZLÓ Romokból kell építeni a gazdaságot Baranyában központilag is támogatott fejlesztési stratégia kell A megyék közötti rangsorban Baranya az 5. helyen áll, fejlettségi szintje a a GDP alapján az országos átlag 84 százalékát érte el - állapítja meg az a legújabb felmérés, amelyet a Baranya Megyei Közgyűlés készített. Az már közismert, a megye egyike Magyarország azon térségnek, ahol nagyon sok apró faluban él a lakosság egy része. A népesség a 80-as években fokozatosan csökken, a felmérések szerint leginkább ezekből a kis településekből költöznek el az emberek. Sok az aprófalu a megyében A 294 baranyai község 86 százaléka aprófalu (1000 lakossal), az aprófalvak 70 százalékának népessége az 500 főt sem éri el. Pécsett él a megye lakóinak 43 százaléka, a népesség soknemzetiségű, a nem magyar anyanyelvűek aránya 6 százalék, Baranyában él a magyarországi horvát anyanyelvűek 31 százaléka, a német anyanyelvűek 27 százaléka. A 412 ezer lakosságból 190 ezer a munkaképes korú, 100 ezren vannak a 18 év alattiak, 108 ezer a nyugdíjas, járadékos. A megye gazdaságát hosz- szú évtizedeken keresztül meghatározó ágazati-vállalati szerkezet leépült,. A kitermelő szektor és a zömmel mezőgazdasági eredetű nyersanyagokra alapozott nagyvállalati feldolgozóipar szinte teljesen megszűnt. A megye mára már túljutott a szerkezetváltás legdrasz- tikusabb lépésein (a szén- és uránbányák, nagyvállalatok felszámolása), ezek romjain viszont új kis- és közepes vállalkozások alakultak. Ezer lakosra 18 társas és 40 egyéni vállalkozó jut, hasonlóan az országos átlaghoz. Az elmúlt évig a külföldiek 22 milliárd forintot fektettek be a megyében, amely jóval elmarad az országos átlagtól. Az okok között elsősorban a délszláv háborút lehet megemlíteni. A vezető ágazat: a mezőgazdaság A megye területének 61,7 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll. A 4-5 ezer hektáros nagyüzemi mezőgazdaság 1990 után felbomlott, a 67 állami helyett 1994-ben már 260 gazdasági szervezet működik. Az egyéni gazdálkodók száma 43 ezer, ezek fele nyugdíjas, több mint egyharmada városban él. A gazdaságban 1988- ban 200-nál kevesebb szervezeti egység működött 126 ezer dolgozóval, egy vállalat átlag 613 dolgozót foglalkoztatott. Ma a mintegy 5 ezer gazdasági társaság 50 ezer embert foglalkoztat az anyagi ágazatokban. A gazdaságon kívüli területekkel együtt a statisztikailag mérhető foglalkoztatás 83 ezer főt érint. A kisebb gazdasági szervezetek és az egyéni vállalkozások létszáma 85 ezerre becsülhető. Nagy a befektetési lehetőség A munkanélküliek száma 22 ezer körül ingadozik, ez a munkaképes korú lakosságnak 12 százaléka, ez az országos átlag is. A megyék közül 9-ben súlyosabb a helyzet. Az agrárágazatban és az élelmiszeriparban nagy a befektetési lehetőség, az árukínálat bőséges, mindez felvevőpiacot is jelent, tág tere van a marketing munkának is. Az előrejelzések szerint a konjunktúra és a foglalkoztatás is növekedni fog, ez egyben a gazdaság élénkülését is jelenti. Baranyában ez azt eredményezi, hogy a jövőben a pályakezdők közül a szakmunkásoknak és a középfokú végzettségűeknek van nagyobb esélye az elhelyezkedésre. B. G. A mezőgazdaság még őrzi vezető szerepét megyénkben Üzleteljünk Keleten! A hazai exporttermékek nagy része még mindig korábbi partnereinknél kel el Üzleti szempontból érdekes tanulságot hozott a külkereskedelem területén a kapuit nem régen bezárt jubileumi Nemzetközi Pécs Expo. Az exportra szánt magyar termékekkel elsősorban korábbi kereskedelmi partnereinknél, a volt szocialista országokban számíthatunk sikerre továbbra is. Míg a vásáron megforduló olasz, osztrák és német üzletembereknek nem igazán volt érdekes a hazai kínálat, addig a CEFTA tagországokból vagy a szomszédos Horvátországból és Szerbiából is igen élénk érdeklődés nyilvánul meg a kereskedelmi, illetve gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztése iránt. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara országprogramjai közül, jellemzően a CEFTA-napon volt a legnagyobb érdeklődés az együttműködésre. Már korábban le kellett mondani arról, hogy hazánk nagyobb súllyal részt vegyen a horvát újjáépítésben, azonban a régi kereskedelmi szálak újraélesztésében szomszédaink is bíznak. A szerb részről ugyancsak fokozott az érdeklődés, itt egyelőre a merev vámszabályok lassítják a dolgokat. K. E. Nem nőhet az égig a kenyérár Leállítják az exportengedélyek kiadását A megfizethető és biztonságos kenyérellátásról tárgyaltak tegnap az FM, az IKM, a nagykereskedelmi láncok, a Magyar Pékek Ipartestülete, a Sütőipari Egyesülés és a Gazdasági Versenyhivatal vezető képviselői. A tárgyalások után Lakos László földművelésügyi miniszter elmondta: két nagy kereskedelmi lánc a megkötött szerződések alapján július 15-e után is garantálni tudja, hogy a félbarna kenyér ára 75 forint lesz, és a fehér kenyérért sem kell többet fizetni kilónként 90 forintnál. Remélhető, hogy ezt az árat a többi kereskedő is követni fogja. A miniszter a kenyérár-mizéria megoldására a Gazdasági Kabinet hétfői ülésén javasolni fogja: bármekkora legyen is a búzatermés, további exportengedélyt ne adjon ki a kormány. A kiviteli engedély ne csak a búzára, a kukoricára és a lisztre, hanem az árpára és a rozsra is vonatkozzon. Ha mindez nem hozna eredményt, szigorító intézkedésekre - például árkorlátozásra, és térségenkénti ártámogatások bevezetésére - is sor kerülhet. A kormány azonban elsősorban nem adminisztratív lépésekre, hanem gazdaságpolitikai megoldásokra törekszik. Májusig 4,5 százalékkal csökkent a reálkereset Pénzügyesekhez húz a pénz Májusban 49 899 forintot tett ki a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete. Azaz 24,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A KSH adatai kiugróan magas átlagkereseteket regisztráltak a vegyiparban, a villa- mosenergia-iparban, a gáz-, a hő- és a vízellátásban. Ezek azonban elsősorban a nem rendszeres prémiumokból, jutalmakból kerekedtek ki. A versenyszférában 25,2 százalékkal emelkedett az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset, s összege elérte a 45 244 forintot. A szellemi foglalkozásúak átlagosan 67 938 forintot, a fizikai dolgozók 34 418 forintot kerestek. A szellemi dolgozók fizetése 26 százalékkal, a fizikaiaké 23,5 százalékkal növekedett a tavalyihoz képest. A legnagyobb mértékű keresetnövekedést a pénzügyi területen tapasztalták: itt 32 százalékkal emelkedtek a fizetések. A postánál és a távközlésnél 30 százalék volt a növekedés. A legkisebb mértékben, 16,4 százalékkal, az építőiparban gyarapodtak a jövedelmek. ’ A nettó átlagkereset 29 466 forintot tett ki az első öt hó- nápban. Több mint 20 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak 26,2 százalékkal nőttek ebben az időszakban; a reálkeresetek 4,5 százalékkal csökkentek. Szerencsejáték az Dunántúli Napló előfizetőinek Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. Az Ön nyerőszáma: 27. heti ajándék: PLASTEX MŰANYAG és TEXTILIPARI SZÖVETKEZET Pécs, Málom-Péterpuszta Tel.: (36-72) 450-312, 450-271 2.000 Ft értékű ajándékcsomagja. Ön a nyertes: Hoffman János Bükkösd, Hárfa u. 11. EMBLEMAVADASZAT Próbálja ki tudását és szerencséjét - átveheti nyereményét játsszon az Dünántúli Napló -val! JATEKSZELVENY Ha helyesen válaszol, és szerencséje van, megnyerheti az Ön által megjelölt ajándékot. Hogy mit kell tennie? Számolja össze az Dhnántúli Napló emblémákat a 28. héten 8-13-a között hétfőtől szombatig megjelenő lapszámainkban! A megjelent embléma db-száma: Melyik ajándékot választaná, ha a szerencse Önnek kedvezne? (Csak egy ajándékot kérünk megjelölni) 1000 Ft értékű ajándékcsomag könyvcsomag (4 db könyv) 1000 Ft értékű vásárlási utalvány Olvasóink tetszés szerinti szelvényszámmal vehetnek részt a játékban. Sorsoláson a helyes megfejtők vesznek részt. Sorsolás hetenként. Beküldési határidő: a következő hétvégéig Cím: Axel Springer-Magyarország Kft. Baranya Megyei Irodája Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134 l t < I 1
