Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-06 / 183. szám

1996. július 6., szombat Hazai Körkép Dünántúli Napló 11 Paritoló vagyonbevallások Egyetlen honatya sem kérte a nyilvánosságot Az európai beilleszkedés a Kárpát-medencében élő magyarok érdeke Befejeződött a magyar-magyar csúcs Vajon miként várhatnánk el, hogy minden kérdésben egyet- értsenek velünk a szomszédos országok, ha mi, magyarok is nehezen értjük meg egymást? Többször elhangzott ez a kér­dés a tegnap zárult Magyarország és a határon túli magyar­ság elnevezésű konferencián. A kétnapos tanácskozás részt­vevői, a kormány, a hét ma­gyarországi parlamenti párt és a tizenegy határon túli törvé­nyes magyar szervezet vezető képviselői végül is közös nyi­latkozatot írtak alá. Ezt köve­tően Kovács László külügymi­niszter foglalta össze a tanács­kozás tapasztalatait.- Sikerült tisztázni számos korábbi félreértést - mondotta -, de még maradtak véle­ménykülönbségek a kor­mányzó és ellenzéki pártok, valamint a határon túli ma­gyarság képviselői között. Egyetértésre jutottunk ab­ban, hogy Magyarországnak be kell illeszkednie az euro-at- lanti integrációs szerveze­tekbe. Ez a Kárpát-medence különböző országaiban élő va­lamennyi magyar érdeke, s újabb ösztönzés arra, hogy külpolitikánkban súlyt helyez­zünk a szomszédsági kapcso­latok fejlesztésére, az európai normák szerinti jó viszony ki­építésére. A külügyminiszter hozzá­tette: nem sikerült a kormány­nak és az ellenzéknek közös álláspontra jutnia e jó viszony kiépítésének módszereiben, intézményi kereteiben. Markó Béla, az RMDSZ el­nöke hangoztatta: a határon túli magyar szervezetek a nemzeti autonómiai törekvése­iket illetően elvárják a magyar kormány és a magyar politikai pártok támogatását. Nem sza­bad, hogy ez Magyarországon pártközi, belpolitikai küzdel­mek tárgya legyen. A konferenciát a folyama­tos, széles körű párbeszéd kezdetének tartják, amely egy közös nemzetstratégia kidol­gozását szolgálja. Ellenzéki véleményként el­hangzott: a konferencia ered­ményei előmozdíthatják a külpolitikában az utóbbi két évben megbomlott egyetértés visszaállítását. N. Zs. Az átvilágítási törvénnyel nyugvópontra jut a III/III-as ügy Politikai röntgenezés előtt az elit Harminc napon belül le kell mondania magas tisztségéről annak, akiről kiderül, hogy III/III-as ügynök volt, illetve a budapesti vagy a megyei rendőrkapitányságok ilyen osztá­lyainak valamelyikén hálózati feladatokat vállalt. Az átvilá­gítási törvényt - az Alkotmánybíróság döntéseinek is eleget téve - e héten fogadta el az Országgyűlés. Az elmúlt napokban számos pártpolitikus - köztük több parlamenti képviselő - tette nyomatékosan szóvá, hogy hozzák nyilvánosságra az or­szággyűlés tagjainak va­gyonnyilatkozatait. Mint munkatársunknak az Or­szággyűlés Hivatalának illeté­kesei elmondták, ilyen beval­lást a képviselők jogállásáról szóló, 1990-ben született tör­vény értelmében a parlament minden tagjának tennie kell - mandátuma érvényességének megállapításától számított 30 napon belül. Hasonló kötele­zettség terheli a megbízatás le­jártakor. A törvény előírásainak 1990-ben és 1994—ben is min­A törvényhozás tegnap már megkezdte vakációját, az el­lenzéki pártok azonban még nem pihennek. Kivétel nélkül valamennyien a nyilvánosság elé álltak, és seregnyi kérdés­ben hallatták a hangjukat. Az FKGP bejelentette: ősszel kezdeményezni fogja, hogy az Országgyűlés írja ki az új alap­törvénnyel kapcsolatos népsza­vazást. Ezenkívül az Alkot­mánybírósághoz fordul, mert az alaptörvénybe ütközőnek tartja a nyugdíjkorhatár emelését, az egészségügyi ellátási kötele­zettségről és az egyes köztarto­zások behajtásáról szóló jog­szabályok módosítását. Az MDNP tagjai és helyi szervezetei személyes munká­A megszűnő személyi szám he­lyett jövőre azonosító számmal bizonyíthatja mindenki, hogy a személyi jövedelemadót fizetők népes táborába tartozik. Az ezt tanúsító kis plasztikkártyácskát szeptembertől postázza az adó­hatóság. Tóth Zoltán, a Köz­ponti Nyilvántartó és Válasz­tási Hivatal vezetője szerint tar­tani lehet attól, hogy az APEH legkörültekintőbb munkája el­lenére is bonyodalmakkal jár majd az adókártyák kiküldése, mert 7 millió adózóhoz kell el­juttatni a kártyákat. A boríté­kokra a központi nyilvántartó­ban szereplő, bejelentett ál­landó lakcím kerül. Természetszerűen előfordul­hatnak téves adatok, hiszen az országban naponta átlagosan háromszázan halnak meg, és mintegy kétezren változtatnak den törvényhozó maradéktala­nul eleget tett. A jogszabály azonban azt is kimondja, hogy a vagyonnyi­latkozat tartalmára a magán- személyek jövedelemadójáról szóló rendelkezéseket kell al­kalmazni, vagyis a személyi jo­gok védelme jegyében ezt közzé tenni nem lehet. A Ház elnöke a közelmúlt­ban kijelentette: kérésre a tör­vényhozás minden tagjának kézbe adja saját vagyonbeval- lását. Az érintett képviselőnek ugyanis jogában áll a saját va­gyoni helyzetéről szóló doku­mentumot a nyilvánosság elé tárni. Értesülésünk szerint ed­dig egyetlen parlamenti képvi­selő sem élt a házelnök által felajánlott lehetőséggel. jukkái is segíteni kívánnak a katasztrófa sújtotta falvak tönk­rement lakóházainak helyreállí­tásában. A hivatalos szerveket ezzel is szeretnék ráébreszteni arra, hogy ilyen súlyos helyzet­ben nem a közigazgatás lassú, bukdácsoló rendje szerint kell intézkedni. A KDNP továbbra is fenn­tartja azt a követelését, hogy népszavazás döntsön az alkot­mány alapvető kérdéseiben. Az MDF támogatja, hogy az Or­szággyűlés ősszel politikai vi­tanap keretében értékelje a kormány működését. A Fidesz javasolja, hogy a haderőreform ügyében szeptemberben tartsa­nak konzultációt a parlamenti pártok, az illetékes tárcák és szervezetek részvételével. lakcímet, illetve nevet. Gondok származhatnak abból is, hogy a küldeményeket nem ajánlott, hanem „sima” levélként viszi majd ki a postás. Ha valaki nem kapná meg idejében, forduljon feltétlenül segítségért az adóha­tóság ügyfélszolgálatához. Akár így, akár úgy, bizo­nyos, hogy december végéig mindenkinek hozzá kell jutnia a kártyához, hiszen 1997. január 1-jétől a munkahelyeken, il­letve a kifizetőknél be kell azt mutatni. Valamennyi adózással kapcsolatos dokumentumon is feltüntetendő az új adószám. Előfordulhat, hogy annak, aki nem mutatja be, megtagadják járandóságának kifizetését. Az APEH elnökhelyettese, Bokor Pál szerint nem kell visszaélés­től tartani. (n. zs.) A jogszabály - amely 1994- ben kelt elődjének gyengesé­geit is orvosolja - az átvilágí­tandók körébe a Parlament vagy a köztársasági elnök előtt esküre kötelezett, illetve az Országgyűlés által megválasz­tott, 1972. február 14. előtt született személyeket sorolja. Közéjük tartoznak tehát az országgyűlési képviselők, a miniszterek, az Állami Szám­vevőszék vezetői, az Alkot­mánybíróság tagjai, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnökei. Átvi­lágítják majd a rádió, a tévé vezérkarát és az MTI vezér- igazgatóját is. Az ellenőrzést a Belügy- és a Honvédelmi Minisztérium­nál, a polgári titkosszolgála­toknál, valamint az elődszer­veiknél összegyűjtött iratok alapján az átvilágító bírókból álló bizottság végzi. Ha az átvilágítás eredménye pozitív, az érintettnek le kell mondania posztjáról, ellen­kező esetben a döntés nyilvá­nosságra hozható. A törvény a korábban és a vizsgálatok során keletkezett iratok őrzésére, kezelésére Történeti Hivatal néven új szervezetet hoz létre. Ebben bárki korlátozás nélkül kutat­hat, de csak a rá vonatkozó adatokat ismerheti meg; a jog­szabály szerint másokéba nem kaphat betekintést. Takács Mariann Jön a First Lady. Hivatalosan is bejelentették: ma Budapestre érkezik Hillary Clinton, az Egyesült Államok elnökének felesége. Háromnapos látoga­tása során találkozik Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Horn Gyula miniszterelnökkel. Nemzetiségi, nem kormányzati szervezeteket és egy egészség- ügyi intézményt is felkeres. Támogatást kérnek. A Ma­gyar Vöröskereszt felhívással fordult az ország lakosságához. Ebben azt kéri: aki csak teheti, segítse a június végi tornádó pusztításának nyomait viselő csaknem száz település káro­sultjait. Anyagi támogatást a 10300002-20329725-714- 83285 számú készpénzfizetési csekken, „Viharkár” megjelö­léssel lehet felajánlani. Termé­szetbeni adományokat és ön­kéntes építőket is várnak. Elvétették a sulykot. Meg­alapozatlanul kerültek a köztu­datba és éppen ezért elfelejten- dők a 20-40 ezres közalkalma­zotti létszámcsökkentésre vo­natkozó számok. Ezt Kuncze Gábor belügyminiszter jelen­tette ki a Közigazgatás ezer éve című konferencián. A tervezett takarékossági intézkedések nem sérthetik se a kormányzati követelményeket, se az önkor­mányzati önállóságot. Ősszel folytatják. Az Or­szággyűlés honvédelmi bizott­sága pénteki zárt ülésén tudo­másul vette a Honvédelmi Mi­nisztérium előterjesztését a Magyar Honvédség további át­alakításáról. Ez lehetővé teszi a halasztást nem tűrő átszerve­zési munkák megkezdését. A testület szeptemberben újra át­tekinti a kérdést. Feladják a leckét. Új típusú zárjegyeket vezet be a közeljö­vőben a pénzügyőrség, mivel azt tapasztalta, hogy a forga­lomban lévő zárjegyek viszony­lag könnyen hamisíthatok - je­lentették be tegnap. Az új, ho­logrammal is ellátott zárjegyek gyártása már megkezdődött. Megemlékezés. A budapesti Agro Szállóban ünnepségen köszöntötték a 74. nemzetközi szövetkezeti napot. Az Orszá­gos Szövetkezeti Tanács meg­emlékezésén sürgették, hogy a kormány részesítse megkülön­böztetett figyelemben a még talpon lévő szövetkezeteket. Tájékozódnak. A Magyar Te­levízió Közalapítvány kurató­riuma tegnap elhatározta: ta­nulmányt készíttet arról, hogy milyen szerepet tölt be a kultú­rában, az emberek életében a Magyar Televízió, A tervek szerint tudományos alaposságú dokumentum tapasztalatait a testület döntéseiben is haszno­sítani kívánják. A női nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése Születési év Nyugdíj bavonulás éve 1996 1998 Os OS 20 01 2003 2005 2007 2009 2010 és azt követő évek 1940 56 1941 1942 57 1943 58 1944 59 194S 60 1946 61 1947 62 1948 és azt követő évek liilili — Ilii 62 A férfiak nyugdíjkorhatárának fokozatos emelkedése Születési év Nyugdíjbavonulás éve 1996 1997 1999 2001 2002 és azt követő évek 1936 60 1937 60 1938 61 1939 62 1940 és azt követő évek • 62 Új korhatárok A parlament rendkívüli ülés­szakának utolsó napján tör­vényt hozott a nyugdíjkorhatár emeléséről. Eszerint a nőknél jövőre 57, majd két évenként emelkedve az ezredforduló után, 2009-ben 62 év lesz a nyugdíjkorhatár. A férfiaknál jövőre és 1998- ban 60 év marad a nyugdíjba vonulás időhatára. Az emel­kedés 1999-ben kezdődik: ek­kor az 1936-ban születettek már csak 61 évesen mehetnek nyugdíjba. A korhatár lépcsőzetes eme­lésének szabályozása átme­neti; mint táblázatunk is. mu­tatja, 2009-ig érvényes, ami­kor a különböző korosztá­lyokra, továbbá a férfiakra és a nőkre vonatkozóan egysége­sen 62 év lesz az irányadó korhatár. Még nem pihennek az ellenzéki pártok képviselői Tevékeny vakációkezdés Szeptembertől (adó)kártyajáték Tvr-hét a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin A hét sztárja: Cserhalmi György Az olimpia jegyében Barbie és az olimpia Eötvös Gábor, a zenebohóc A fekete gyöngyszem: Surya Bonaly Patricia Arquette kilépett a fénybe Xénia-mánia. Fiatalok százezreit vonzza a képernyő elé az Űrgammák című természet- tudományos sorozat. A Javíts egy jegyet! elnevezésű akciójuk eredményhirdetése ma lesz a Budapest Sportcsarnokban, ahol a győztesek személyesen is megismerhetik Czégé Zsuzsát, a Xénia Láz Egyesület elnökét, televíziós producert (képünkön balra). fotó: feb/diósi imre t V J J

Next

/
Oldalképek
Tartalom