Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-13 / 190. szám

2 Dunántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. július 13., szombat Magyar-osztrák megállapodás Kuncze Gábor és osztrák kollé­gája, Caspar Einem belügymi­niszter megállapodást írt alá ar­ról, hogy Magyarország és Ausztria szorosabban együtt­működik a nemzetközi terro­rizmus, az illegális kábítószer­kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni harcban. A két miniszter az egyezmény alá­írása előtt részt vett a hegyes­halmi új buszsáv átadásán, és Nickelsdorfban a csendőrség új határépületének felavatásán. * Romániába utazik Keleti György honvédelmi miniszter. Látogatása alkalmából aláírják a két ország bizalom- és bizton­ságerősítő megállapodását, a katonasírok és műemlékek köl­csönös gondozásával kapcsola­tos szándéknyilatkozatot. Bírósági eljárás indul Ber­lusconi és Craxi ellen. A két volt miniszterelnököt a pártfi­nanszírozásról szóló törvény megsértésével vádolják. Igényt tart a trónra a szám­űzött bolgár cár. 11. Simeon exuralkodó nemrégiben tett bulgáriai látogatásán utalt arra, hogy megpróbálja visszaköve­telni trónját. Elutasította a spanyol kor­mány a baszk terrorszervezet, az ETA követelését, hogy a büntetés-végrehajtó intézetek vezetése kezdjen tárgyalásokat a bebörtönzött terroristák hét kijelölt tagjával. Védelmébe vette a brit kor­mányfő azt a döntést, amellyel az észak-írországi rendfenn­tartó erők főparancsnoka enge­délyezte a protestáns felvonu­lóknak az áthaladást a katolikus negyedeken. A döntés rendkí­vüli felháborodást keltett az ír Köztársaságban. Palesztin fiatalok gumiab­roncsokat gyújtottak fel, és kö­veket dobáltak izraeli kato­nákra Hebronban és Jerikóban. Benjamin Netanjahu miniszter- elnökké választása óta minden­naposak a zavargások a Jordán folyó nyugati partvidékének városaiban. Felemelték a kilépési illetéket Jugoszláviában. A külföldre utazó állampolgároknak ezen­túl személyenként száz dinárt, autónként pedig kétszázat kell fizetniük. Károly és Diana válását hiva­talos közleményben tudatták a brit fővárosban. A bejelentés után elkezdődhet a válás ügyin­tézése, amely becslések szerint augusztus végéig tart. Terrorizmus Moszkvában Jelcin elnök szerint nemzetegyesítő ideológia kell Újabb pokolgép robbant péntek reggel egy moszkvai trolibuszon. 24 óra alatt ez volt a második súlyos me­rénylet az orosz fővárosban. A trolibusz a város egyik fő közlekedési útvonalán haladt, amikor működésbe lépett az ülés alá rejtett pokolgép. Egy utas meghalt, egynek az álla­pota válságos, huszonketten könnyebb-súlyosabb sérülése­ket szenvedtek. „A moszkvai pokolgépes merényletek véget vetettek a hatalomra törő kommunisták választási veresége után várt nyugalomnak, és bebizonyo­sodott: a reformok folytatását garantáló Jelcin elnök győ­zelme korántsem jelenti a közbiztonság szavatolását” - állapította meg a Nyezaviszi- maja Gazeta. Gennagyij Szeleznyov, az orosz palament alsóházának elnöke szerint moszkvai bűn­bandák akcióiról van szó, amelyekkel a maffia a szerve­zett bűnözés ellen kilátásba helyezett szigorúbb fellépésre reagál. Az ultranacionalista Vlagyimir Zsirinovszkij a ter­rorcselekmények mögött a nyugati titkosszolgálatok mes­terkedését sejti, amelyek - úgymond - polgárháborút akarnak szítani. A hatóságok feltételezik, hogy az újabb merénylet a csecsenföldi háború kiújulá- sával is összefügghet. A hét eleje óta megélénkült harci cselekmények legfrissebb fej­leménye, hogy pénteken orosz harci repülőgépek bombákat szórtak le Gehi falura. Orosz iSDtfe, L. Újabb robbantás a trolibuszon fotó: feb/reuter Orosz őrjárat katonák már kedden támadást indítottak a település ellen, arra hivatkozva, hogy ott sok lázadó fészkelte be magát. Csütörtök óta újabb két orosz katona esett el az ütközetek­ben, húszán pedig megsebe­sültek. A Csecsenföldön ki­robbant harcok elől a polgári lakosság ismét a szomszédos Dagesztánba menekül. A moszkvai Kremlt ez idő tájt erősen foglalkoztatják az elnökválasztás utáni hatalmi harcok is. Borisz Jelcin arra kérte munkatársait, segítsenek megtalálni a „nemzetegyesítő ideológiát”, amelyre Oroszor­szágnak olyannyira szüksége van. Az államfő kifejtette: a demokratikus útra tért Orosz­országnak nincs vezető esz­méje. Jelcin szerint az elnök- választáson az oroszok a de­mokráciára és a szabadságra szavaztak. „A reformok első éveiben akadtak ugyan hibák - mon­dotta az elnök -, de a lakosság megértette, hogy Oroszország a reformok útján haladó de­mokratikus állam, s erre a po­litikára adták voksukat. Horn Gyula Felszólalt az ír parlamentben Nem tartunk Oroszországtól Magyarország szeretné, ha az írek az elsők között hagynák jóvá belépésünket az Európai Unióba - mondta Dublinben a magyar miniszterelnök. Horn Gyula, aki egynapos láto­gatásra érkezett az Unió soros elnöki tisztét betöltő Írország fővárosába, a törvényhozás külügyi és Európa-ügyi bizott­ságainak együttes ülésén hang­súlyozta a Ids országok össze­fogásának szükségességét. Hazánk EU-csatlakozásával kapcsolatos - mindenekelőtt a mezőgazdasági hátrányokról megfogalmazott - nyugat-eu­rópai aggodalmakról Horn kije­lentette: az Unió teljes agrár­importjában a magyar termékek aránya nem éri el az egy száza­lékot. Miközben például Íror­szág évente hétmilliárd dollár értékben ad el mezőgazdasági termékeket a közösségen belül, Magyarország itt mindössze egymilliárd dolláros agrárex­portot bonyolít le. A NATO-csatlakozás kérdé­sére kitérve Horn megállapí­totta: ez az érintett országok és az atlanti szövetség kétoldalú ügye. „Moszkvában feltették a kérdést: fél-e Magyarország Oroszországtól, és ezért akar-e csatlakozni a NATO-hoz? El­mondtuk, hogy nem tartunk Oroszországtól, de olyan szer­vezetre van szükségünk, amelynek megvannak az esz­közei is az ország biztonságá­nak garantálásához” - mondta a miniszterelnök Dublinben. Az IFOR még nem kapott parancsot a letartóztatásra Szorul a hurok A szeptemberi választások megkérdőjelezésével válaszolt a boszniai szerb vezetés arra, hogy a hágai törvényszék le- tartóztatási parancsot adott ki Radovan Karadzsics és Ratko Mladics ellen. Zágrábi értesülések szerint a háborús bűnök miatt körözött boszniai vezetők nem a NATO- erőktől félnek, hanem a kör­nyezetükben megbúvó esetle­ges árulóktól. Aleksza Buba, a boszniai szerb köztársaság külügymi­nisztere önkényességgel vá­dolta a letartóztatási parancsot kiadó hágai nemzetközi tör­vényszéket, és utalt arra, hogy Karadzsics elnök és Mladics főparancsnok esetleges letar­tóztatása nemcsak a boszniai választásokat, hanem magát a békét is megkérdőjelezheti a délszláv köztársaságban. Klaus Kinkel német külügy­miniszter felvetette a szankciók lehetőségét is, ha a belgrádi kormány és a boszniai szerb vezetés nem adja ki a háborús bűnökkel vádolt személyeket a hágai törvényszéknek. „Az IFOR eddig még nem kapott parancsot felkutatásukra és letartóztatásukra” - mutatott rá a bonni diplomácia vezetője, s ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az IFOR megbízatása csak általában irányozza elő a feltételezett háborús bűnösök őrizetbe vételét. Orosz részről élesen bírálták a hágai döntést és kétségbe vonták a nemzetközi bírói tes­tület függetlenségét. Földfelszínen az első magyar barlangász Munkában a mentőalakulat fotó: feb/reuter Pénteken délben feljött a felszínre az első ma­gyar barlangász azok közül, akik a múlt hét vé­gén a franciaországi Vercors-hegység barlang­jában rekedtek. A 24 éves Tompa Károly ötszáz méteres mélységből indult felfelé reggel. Két társának, a 29 éves Nyerges Miklósnak és a 27 éves Németh Zsoltnak egészségi állapota a mentésben részt vevő alakulatok egyik tisztjé­nek elmondása szerint jelentősen javult, őket pénteken délután indították a felfelé vezető úton, a mintegy 500 méter mélyen lévő mentő- állomásra, azzal, hogy szombaton vagy vasár­nap érkezhetnek a felszínre. Összesen száz ember dolgozik a szerencsét­lenül jártak kimentésén. A heves esőzés követ­keztében vízzel elárasztott barlangban szerda éjjel holtan találták a mentőosztagok a 25 éves Torda Istvánt, valamint a hatfős csoport egyik brit tagját, a 31 éves Nicola Dollimore-t. A szo­katlanul rossz időjárás az idei alpinista és bar­langász idényben eddig tíz halálos áldozatot követelt. Népszerűtlen szavazás a brit alsóházban Légy angol képviselő, megéri Az angol ápolónőknek és ta­nároknak csupán szerényebb béremeléssel kell beérniük az idén. Ezzel szemben az angol parlamenti képviselők nagy­vonalú fizetésemelést szavaz­tak meg saját maguknak. Míg a brit közszolgálatban dol­gozók nem kapnak az idén 3 százaléknál több béremelést, addig a parlamenti képviselők egy laza kézmozdulattal (hi­szen szinte mindannyian fel­emelték a kezüket) 26 százalé­kot szavaztak meg maguknak. Egy munkáspárti, aki nem­mel szavazott, meg is jegyezte: „Most aztán mindannyiunkat afféle dickensi harácsoló figu­rának tarthatnak.” Valóban, a sajtóban dühödt támadások in­dultak az önző képviselők el­len. A felháborodást nem mér­sékelte egy konzervatív képvi­selő suta védekezése sem: „A parlamentben dolgozó köz- tisztviselők fizetése magasabb, mint a képviselőké.” Pedig a várható támadásokra tekintettel azt is megszavazták, hogy közlekedési hozzájárulá­suk mintegy harmadával csök­kenjen. Ám az egyik lap nyom­ban megjegyezte: nem kell attól tartani, hogy a képviselő urak ezentúl nem járnak Jaguárjaik­kal és Roverjeikkel, mert nem tudják a tankokat teletölteni. Ä vihart nem csendesítette le egy másik képviselő ilyetén védekezése sem: „Amióta 1964-ben a képviselőházba ke­rültem, javadalmazásom vásár­lóértéke nem változott. Hát ak­kor gazdagodtam én?” Befejeződött a tizenegyedik AIDS-világkonferencia Vancouverben Megfizethetetlen gyógymódok Véget ért a kanadai Vancouverben a 11. AIDS-világkonferen­cia. Az értekezleten felszólaló kutatók olyan új kezelési mó­dokról számoltak be, amelyek reményt nyújtanak arra, hogy sikerül megakadályozni a HIV-vírus elszaporodását. A járvány által leginkább súj­tott szegény országok aggo­dalmait fogalmazta meg felszó­lalásában Maurice Kakou Gui- kahue. Elefántcsontpart köz­egészségügyi minisztere, aki a szükséges gyógyszerek beszer­zése érdekében fokozott erőfe­szítésekre szólította fel a fej­lődő országokat. Egy másik előadásban el­hangzott: az Egyesült Álla­mokban három olyan gyógy­szerből álló kombinációt pró­báltak ki, amely kilenc beteg vérében megszüntette a HIV- vírus jelenlétének valamennyi jelét. A betegek tünetmentesek maradtak. Más kutatók viszont rámutat­tak, hogy még mindig keveset tudunk a rendkívül alkalmaz­kodóképes vírus természetéről. Nem ismeretes például, hogy az említett terápia leállítása esetén újjáéled-e a vírus? Másfelől az új eljárások olyan sokba kerül­nek - betegenként mintegy 15 ezer dollárba évente -, hogy a szegényebb országok számára gyakorlatilag megfizethetetle­nek. A vancouveri világkonferen­cián botrányt okozott az ameri­kai Nemzeti Egészségügyi In­tézet bejelentetése, mely szerint megszünteti a legjobb fiatal AIDS-szakértőkből álló CHIPS-kutatócsoport anyagi támogatását. Holott éppen a CHIPS-nek sikerült felfedez­nie, hogy egyesek miért nem fertőződnek meg a HIV-vírus­sal, vagy hogy a vírus milyen molekulacsoportokat használ fel a sejtek megfertőzéséhez. A CHIPS-tagok az Egész­ségügyi Intézet vezetőinek bosszújáról beszélnek. A fiatal kutatók közül ugyanis jó néhá- nyan részt vettek az AIDS- gyógyításról szóló olyan jelen­tés elkészítésében, amely - többek között - igen erőteljesen bírálta a HÍV-védőoltás előállí­tását célzó amerikai programot. Tv r-hét a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin A hét sztárja: Patrick Duffy A léleksimogató Alex Tamás Olimpiai láz George Michael visszatért Amerika legszebb tinije Spielberg asszonya

Next

/
Oldalképek
Tartalom