Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-13 / 190. szám
1996. július 13., szombat A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Gyűd és az idegenforgalom Bajor ízek a hírneves pincében A Tenkes völgyében lévő má- riagyűdi kegytemplom turistacsalogató és turistamarasztaló látványosság (lenne). A hazánk távoli tájairól és külföldről érkező vendégek talán csak az idegenvezetők kíméletlen utasítására („nincs idő, sietni kell”) nem töltenek itt hosszabb időt ezen a szemet gyönyörködtető tájon. Egyébként a templom, a környezetében lévő borospince, étterem, és a pihenést-kikap- csolódást szolgáló park megérinti az idetévedő szívét: nyugalmat ígér és ad. A neves máriagyűdi pince hosszú ideig a siklósi termelőszövetkezet tulajdona volt. Az átalakuló tsz, már régóta árulta, ám nem igen akadt vállalkozó, aki a bérlőcserék idejében igen lelakott pincét megvásárolta volna. Ez év elejéig. Mert idén nyélbe ütötték a vételt: az egyik legismertebb siklósi szőlő- és bortermelő, Bajor Péter és családja megvásárolta a borozót. A felújítás után pár hete nyitották meg a máriagyűdi idegenforgalom egyik, immár reprezentánsnak mondható centrumát, a Bajor pincét. A pince két különlegességgel biztosan rendelkezik: 10 fele, kizárólag a helybeli borvidékről származó, de leginkább bajorék szőlőjéből készült bort kínálnak, melynek minősége, ismerve a borversenyeken elért sikereket, garantált. A másik, hogy a pincébe betérő vendégeket a pult és a bokszok közötti részben szőlészeti- borászati kiállítás is várja. Nem egy gyermekcsoport felkereste már őket, csak azért, hogy ezt az anyagot megtekintsék. A pincében újra le lehet ülni a bokszokban és ismét megnyílt a különterem, amelyből hamarosan vadásztermet fognak varázsolni. S hogy milyen az idegen- forgalom? Bár már érkeztek vendégek hazánk, Németország, Horvátország, Nagy- Britannia, sőt Kína és Spanyolország tájairól is, még nem az igazi. Bajor Péter mondja: a szomszédos Harkányban ugyanerre panaszkodnak. Ám ők, a máriagyűdi idegenforgalom alakítói, Bajorék csak úgy, mint a szemközti étterem gazdája, az ismert vendéglátós, Illés János, mindent megtesznek, hogy kellemes és emlékezetes órákat szerezzenek az ideérkező turistáknak, vendégeknek. Sz. A. Lánycsók már nem körzete Mohácsnak A fogorvosi ellátást szeptembertől helyben biztosítja az önkormányzat Évtizedek óta a várostól öt kilométerre levő Lánycsókról Mohácsra járt a lakosság fogorvoshoz. Az OEP-finanszí- rozás ez év július elsejei változásával viszont a község fölmondta a megállapodást és Dunaszekcsőhöz pártolt. Mint Hadra József, lánycsóki polgármester elmondta, korábban is tervezték, hogy helyben alakítanak ki egy fogorvosi rendelőt, s e lépéshez most kedvezőek a feltételek. A lakosság arányában adott térítés így, hogy Dunaszek- csővel megosztva foglalkoztatnak egy orvost, fedezi a várható költséget. Lánycsókon az egészség- ügyi centrumban kisebb átalakítással a már meglévő gyermek- és felnőtt háziorvosi, valamint a védőnői rendelők mellett önálló fogorvosi rendelőt hoznak létre. A munkák minimális kiadást jelentenek az önkormányzatnak, mert a helyiség felszerelését dr. Faludi Ilona vállalta magára. A tervek szerint szeptember elejétől a doktornő Duna- szekcsőn kívül Lánycsókon is rendel, és addig sem kell senkinek 32 kilométert utazni Dunaszekcsőig, mert megállapodtak, hogy Mohácson, a Ponty utcai magánrendelőjében látja el a betegeket. A változás nem általánosan ismert sem a városban, sem Lánycsókon, bár a lehetőséghez mérten igyekeztek tájékoztatni az embereket. Júniusban ennek ellenére a mohácsi rendelőben 89 lánycsóki részesült valamilyen fogászati ellátásban, amelyeknek a költségeiről várhatóan számlát nyújt be a városháza Lánycsóknak. Berta M. Tófűn a vihar szinte minden fát tönkretett, kicsavart a földből FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Az időjárás-módosítás lehetőségei (Folytatás az 1. oldalról) Az említett szerzővel, valamint Bereczki Károllyal, a NEFELA Dél-Magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés igazgató-helyettesével a súlyos viharkárokról, jégverésekről beszélgettünk. Mindketten határozottan állították, hogy a bekövetkezett természeti csapások ellenére igen is nagy jelentősége van a jégesőelhárítási egyesülés fenntartásának, amely jelenleg Baranyán kívül Tolna és Somogy megye egy részét fedi le. Ezek a területek pedig mindig fokozottan jégveszélyes térségnek számítottak.-Érthető' az emberek elvárása, ha már működik a rendszer, akkor ne legyen a védett területen jégeső'- mondotta Bereczki Károly -, ám ezt teljes mértékben kivédeni egyelőre megoldhatatlan feladat. A statisztikák alapján a rendszer mintegy 40 százalékos hatékonysággal működik, vagyis a várható károk 40 százalékkal csökkenthetők. A térségünkben jelenleg alkalmazott francia (ezüstjodidos, talajgenerátoros) technológia hatékonyságának vizsgálatakor az egymáshoz közel eső védett, illetve nem védett területek jégkáradatait hasonlítják össze, és természetesen a védekezés költségeit is figyelembe veszik. A végeredmények eddig a rendszer fenntartásának szükségességét igazolták. A jégesőelhárítás működtetése éves szinten mintegy 25 millió forintba kerül, amely bőven megtérül, ha figyelembe vesszük, hogy csak Baranyában évente több száz millió forintos jégkárral lehetne számolni. Sajnos a jégkárok mellett az egyéb viharkárokat is figyelembe véve idén ez az adat az időjárás szeszélyei miatt meghaladhatja az egymilliárd forintot is, mert bár a védekezés elvi alapjai teljes mértékben tisztázottak, a technológia terén még előbbre kellene lépni. Ez utóbbit bizonyítja, hogy egyes országokban a rakétás jégesőelhárításra, míg másutt a repülőgépes, ismét másutt pedig a talajgenerátoros módszerre esküsznek a szakemberek. Ha pedig nem lenne jégesőelhárítás, és a gazdák, a termelők csak a biztosítási alapon próbálnának védekezni, akkor a biztosítási díjak lennének megfizethetetlenek. A rendszert Dél-Magyaror- szágon jelenleg elsősorban a mezőgazdasági termelők, valamint az önkormányzatok és a biztosítótársaságok egy része tartja el. Szemben több más nyugati és tőlünk délre eső országgal, amelyekben a jégesőelhárítás nagyrészt (vagy egészében) állami finanszírozással történhet. E téren azonban hazánkban eddig nem sikerült a rendszerhez csatlakozóknak sikert elérniük. Kérdés, vajon meddig kopogtatnak hiába az illetékesek ajtaján . . . Dr. Geresdi Istvánnal szót ejtettünk a csapadékkeltés tudományos lehetőségeiről is, ám túlzottan biztató eredményekről a kutatók nem tudnak beszámolni. Felhős időben a hóesés megindítása még csak megoldható, ám a mi éghajlati viszonyaink között általában a nyári aszályok idején lenne szükség „esőcsinálásra”. Felhők nélkül pedig ez megoldhatatlan feladat. Balog Nándor A baranyai viharkárok utóhangja Mennyit fizettek a biztosítótársaságok ? Ezt az évet a jégverések esztendejének nevezhetjük. Háromszor söpört végig megyénkén jégverés, vihar, a lakosságnak nagy károkat, a biztosítóknak sok kártérítési kifizetést okozva. Mintegy húsz településen volt alkalmi patakáradat, tíz faluban jég pusztított. A Garancia Biztosító 397 esete között háromféle kár - elektromos készülékben másodlagos villámcsapás, jégveHungária Biztosítóhoz 650 kárbejelentés érkezett, ezek ötven százaléka növényi kultúrára, ötven pedig épületekre vonatkozik. Előbbire Szászvár környékéről jelentkezett sok károsult, utóbbira Siklós, Komló, Szászvár-Tófű vidékéről. Minderre 40 millió forint kártérítést fizettek ki. Sok bajba jutottnak nem volt biztosítása, pedig most szüksége lenne rá. Cs. E. rés, vihar által okozott tetőbeázás, alagsorok elöntése - volt a jellemző: kifizettek közel 5 millió forintot. Az ÁB AEGON- nál 270 káresetet jelentettek be - ezek fele villámcsapás, fele tetőrongálódás - kétmillió forint értékben. A mezőgazdasági kártételeket még most is ösz- szegzik, hiszen ebben az esetben hosszabb időnek kell eltelnie, hogy a kár megmutatkozzon a növény fejlődése során. A Méreggel kezelték az ellopott uborkát Pécsváradon a Szászvölgyi mezőgazdasági területről nagy mennyiségű uborkát loptak el, mely előző nap lett permetezve gyomirtó- és rovarirtószerrel, ezért emberi fogyasztásra veszélyes. A pécsváradi rendőrállomás felhívja a állampolgárok figyelmét, hogy nem megbízható helyről ne vásároljanak uborkát. A lopással kapcsolatban esetleges információkat, bejelentéseket a pécsváradi rendőrségen tegyék meg. Tel.: 465-004. Nyílt túrák a Pap-rétről Természetjáró tábort rendeznek immáron harmadik éve a Mecseken a budapesti MOM Természetjáró Egyesület tagjainak részvételével. A Zobák-puszta felől vezető, kék kocka turistajelzésen megközelíthető Papréten ütött tanyát a hatvan főből álló csoport, melynek tagjai között a legfiatalabb 4 éves, a legidősebb 80 is elmúlt. A túrázó közösség vezetője Maulis János, aki a fővárosi egyesület tiszteletbeli elnöke. A Mecsek látnivalóival megismertető túrákkal bejárták a Jakabhe- gyet, Püspökszentlászlót és a Zengőt. A Keleti-Mecsek- ben felkeresték a Halász-patak völgyét. Megismerkedtek Pécs nevezetességeivel. Tegnap a villányi Szoborparkba látogattak. A vasárnap záruló tábor különböző kirándulásai nyilvánosak, az érdeklődőket táborhelyükön várják minden nap 9 óráig. Cs. E. mozaikjátékunk Postaautó Gépjárműjavító és . Pécs. Dióst út 51 Jel: 324-400 által felajánlott vizsgálat.-Kézi-és gépi forróvizes mosás-Teljes szerviz, olajcserék - Autóápolás, autókozmetika Postaautó Pécs Kft. Ön a nyertes: Hajdú Zsolt 7633 Pécs, Körösi Cs. S. u. 1/c. vuvsomm Daru emeli ki öt méter mélyből a roncsot FOTÓ: LANG RÓBERT Páncélosokat lőtt, a Balatonba zuhant A Luftwaffe Junkers vadászbombázója éles kanyart vett a Balaton fölött. Buder főhadnagy látta a tó déli vonala alatt felvillanó fényeket. Társai a Somogybán előretörő szovjet páncélosokat lőtték, akik heves elhárító tűzzel válaszoltak. Bohler altiszt vette észre az imént, hogy egy repesz eltalálta a gépet, és gyorsan csökken az olajnyomás. Akkor vették az irányt Bécsújhely felé. A két motor bőgött, de nem bírta már a gép súlyát. Pörögve zuhantak a tóba ... Talán így történt. A II. világháborúban mintegy negyven sérült repülőgép zuhant a Balatonba. Felét a világégés után kiemelték, azt követően először 1973-ban, majd 1994-ben hoztak a felszínre szovjet géproncsokat. Tegnap emelték ki az első német harci repülő egy részét a Balatoni Vízügyi Kirendeltség és az Amphora Búvárklub szakemberei. A Junkers Gl-es négy-öt méter mélyen volt az iszapba ágyazódva. A gép egy igazi ritkaság, egy éjszakai vadász, amiből feltehetően nincs több a világon. Egy 14 hengeres BMW motor hajtotta, 573 km/ órás sebességgel volt képes szelni az eget, tankolás nélkül mintegy 5 órán át, akár 8840 méteres magasságban. A repülőben épen maradt a pilóták oxigénmaszkja, az ülések, sőt az egyik vadászpilóta földi maradványait is meglelték. A hadinaplóból a Luftwaffe hatodik éjszakai vadászrepülőezrede 3. osztályának bevetéseit rögzítő korabeli feljegyzések hiányoznak. Egyetlen kiegészítő feljegyzés található mindössze: „1944. 12. 5. Plattensee Ju 88-GI 714628 2Z+BR 7 St. Obit. Helmut Bu- der/Uffz. Hans Bohler Vermesst Schlachteinsatz” . Magyarul: „a 7. századhoz tartozó, 2Z+BR jelzésű, 714628 gyári számú Ju 88 G-l típusú géppel csatarepülés során eltűnt Buder főhadnagy és Bohler altiszt”. Ha a megtalált alkatrészek erre módot adnak, akkor a gépet feltehetőleg Magyarországon fogják rekonstruálni. A kutatásról, illetve a megelőző munkákról bővebb riport hangzott el a Petőfi Rádió hétfői műsorában is. Stefanits Cs.
