Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)

1996-06-28 / 175. szám

6 Dünántúli Napló Magazin 1996. június 28., péntek Churchill és Mussolini titkos levelezése Brit ügynökök és Sztálin szol­gálatában álló olasz partizánok között 1945-ben, a második vi­lágháború utolsó napjaiban ál­lítólag szabályszerű versenyfu­tás folyt a „Duce”, Benito Mussolini és Winston Chur­chill brit miniszterelnök titkos levelezésének megszerzéséért, mivel a levelek tartalma nyil­vánvalóan részben terhelő, vagy legalábbis kínos volt az angol államférfi számára. Egy legújabban Rómában megjelent kötet szerint Chur­chill 1945 májusának első nap­jaiban inkognitóban Olaszor­szágba sietett, hogy személye­sen gondoskodjék a levelek biztonságba helyezéséről. Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt vezetője vi­szont kénytelen volt sajnálattal közölni a „tisztelt Sztálin elv­társsal”, hogy emberei későn érkeztek és így nem tudják a Mussolini-Churchill levélvál­tást - kívánságának megfele­lően - Moszkvába eljuttatni. A „Végállomás Salo” című új Mussolini életrajz (a Garda-tó melletti Salóban rendezte be a német nácik el­lenőrzése alatt a fasiszta dik­tátor utolsó központját) írója bizonyos William Scott, de értesülések szerint gondosan őrzött titokról, vagyis írói ál­névről van szó. A könyv szer­zője hosszú kutatómunkája során nemcsak az olasz Ste- fani-archívumban „mazsolá­zott”, hanem betekintést nyert az egykori szovjet titkosszol­gálat, a KGB irattárába is, s eközben rátalált Togliattinak Sztálinhoz intézett, 1945 má­jus 2-i levelére is. Mussolinit és szeretőjét, Clara Petaccit (aki egyesek szerint angol, mások szerint viszont német ügynök volt) 1945 április 27-én a partizá­nok elfogták, mielőtt Svájcba menekülhettek volna, és né­hány órán belül egy kis falu­ban, Giulino de Mezzagrában felakasztották. A partizánok vezetője, Walter Audisio ez­redes állítólag olyan megbí­zást kapott, hogy gondoskod­jék róla: az ominózus Musso­lini-Churchill levelezés „a megfelelő kezekbe” kerüljön. Audisio kénytelen volt azon­ban csalódást okozni főnöké­nek, Togliattinak. Kihallga­tása közben ugyan Clara Pe- tacci hajlandó lett volna „fe­csegni”, de a „Duce” erélyes „tartsd a szád” kiáltással hall­gatásra bírta. Az életrajz szerzője szerint Mussolini már régóta abban reménykedett, hogy a fekete bó'rtáskában őrzött levelek megmenthetik az életét. Ezért egy bizalmi emberénél Bres- ciában letétbe helyezte azo­kat, majd egy olasz szárma­zású brit ügynökön, Max Sal- vadorin keresztül Londonnak felajánlotta a „leveleket az életért” üzletet. Mivel azon­ban Mussolini kivégzése „nem szerepelt a tervekben”, Churchill sietve inkognitóban Olaszországba utazott, hogy megszerezze a leveleket. A levelezés iránt egyébként nemcsak maga Churchill és Sztálin mutatott érdeklődést, hanem Hitler is. Clara Petac- cinak, mint állítólagos német ügynöknek nemcsak az volt a feladata, hogy Mussolinit megakadályozza a „kiugrás­ban”, amitől Berlinben tartot­tak, hanem az is, hogy meg­kaparintsa a Churchill-levele- ket. A levelek tartalma egye­lőre titok. Jól ismert azonban, hogy Churchill hosszú időn át rokonszenvvel viseltetett a „Duce” iránt, sőt „csodálatát sem tudta megtagadni tőle”. Június 26-án több mint 35 ezer zarándok gyűlt össze a boszniai Medjugorjéban, hogy meg­ünnepeljék a 15 évvel ezelőtt kezdődött csodasorozatot. Azóta öt alkalommal jelent meg Szűz Mária gyerekeknek. A német utakon a kamionos fizet Több cigaretta, kevesebb alkohol A németek 1995-ben 135 millió cigarettát szívtak el, egy milli­óval többet, mint az előző év­ben. Ezzel szemben kevesebb sört és bort fogyasztottak - de­rül ki a bonni kormánynak a Bundestag elé terjesztett jelen­téséből. A brazil indiánok Drámaian csökken a brazil in­diánok átlagos várható élettar­tama: a manausi egyetem tró­pusi intézetének vizsgálódásai szerint a 320 ezer indián őslakó átlagos élettartama 1993 és 1995 között 5,6 évvel csökkent. Ezzel az átlag indián 42,6 éve­sen hal meg. Egy átlagbrazil ennél jóval tovább, 67 évig él. A leggyakoribb halálokok az indiánok körében a különböző fertőződések és paraziták okozta megbetegedések. Ennek egyik megdöbbentő példája a mamubo törzs a Jari folyónál, amelynek tagjai átlagosan mindössze 21 évig élnek: több­ségük már fiatalon a malária és a fertőző májgyulladás áldoza­tává válik. Az amazonasi indiá­nok más törzsei, így a ianoma- mik és a guajajarák, vagy a leg­nagyobb brazil indiántörzs, a ticuna tagjai legfeljebb 36 évig élnek. Pozitív példa a waimiri-atro- ariké, akik az Amazonas-terület északi részén élnek. Egészség- ügyi ellátásuk javításával 1987 és 1995 között számuk közel megduplázódott. Németországban már több kí­sérletet tettek az autópálya díj bevezetésére, ám a lobby min­dig erősebbnek bizonyult. Egyelőre csak a teherfuvarozók fizetnek. A nyolcvanmilliós országban minden második emberre jut egy személyautó, míg a teher­autók száma némileg megha­ladja a tízmilliót. Az autózással kapcsolatos minden fajta válto­zásnak rendkívüli gazdasági és politikai hatása van. A kormány több éven át komolyan készült arra, hogy autópálya díjat ve­zessen be, de tavaly november­ben végül elvetette a javaslatot. A sűrű hálózatra és a rendkí­vül nagy forgalomra való tekin­tettel automatikus azonosító rendszer bevezetésére gondol­tak. A Köln és Bonn közötti au­tópályán két cég két éven át kí­sérletezett húszféle elektroni­kus leolvasó- és azonosító rendszerrel. A kísérletekből a kormány arra következtetett, hogy egy elektronikus rendszer létesítése és működtetése kibír­hatatlanul sokba kerülne. Emel­lett az adatvédelemmel kapcso­latos jogi aggályok is felvetőd­nének, mert a rendszer rögzí­tené és egy ideig nyilvántar­taná, hogy ki, mikor, melyik útvonalon autózott. A teherautók viszont 1995 elejétől kötelesek autópálya használati díjat fizetni és ebből az országnak tavaly több mint nyolcszáz millió márka bevé­tele származott. A német fuva­rozók az államtól visszatérítést kapnak. A 12 tonna összsúlyt meghaladó teherautóknak kell fizetniük, egy évre majdnem 2400 márkát, de lehet havi, heti, sőt napi engedélyt is vál­tani. A kormány örömmel üdvö­zölte, hogy az Európa Unió bi­zottsága a közelmúltban enge­délyezte a díj emelését és a bonni közlekedési tárca hama­rosan élni is kíván a lehető­séggel. Az indoklás szerint ugyanis Németország Európa fő közúti tranzitországa és ez rendkívül sok teherrel és kör­nyezeti kárral jár. A kombinált fuvarozás, va­lamint a vasúti és a víziszállí­tás ösztönzésére Bonn az évez­red végéig több lépcsőben a je­lenleginek a háromszorosára akarja emelni a teherautók ál­tal az autópályákért fizetendő díjat. A tizennyolc éves Bryan Naranjo egy parkoló autó mellé állt, hogy láthatóan bizonyítsa kicsinységét. Ezzel elnyerte Dél- Amerika legkisebb embere címét és bekerült Guinness könyvbe. Ritka kövületek Ausztráliában Ősi, ritka kövületekre bukkant két gyerek Ausztrália egyik el­hagyott vidékén. A leletek azt bizonyítják, hogy 330 millió évvel ezelőtt kétéltűek éltek a területen - jelentették be csü­törtökön a kövületeket elemző ausztrál szakértők. Tim Hamley, a queenslandi egyetem kutatója a Reutemak elmondta: a kutatás eredményei azt mutatják, hogy valószínűleg Ausztrália volt az a hely, ahol több mint 160 millió évvel a di­noszauruszok megjelenése előtt a halak először másztak ki a vízből, és ezzel vette kezdetét a szárazföldi élet. Korábban a tu­dósok úgy gondolták, a déli fél­teke éghajlata túl hideg volt 300 millió évvel ezelőtt ahhoz, hogy a kétéltűek fennmarad­hassanak. Ezt az elméletet tá­masztotta alá az is, hogy a leg­több leletet Skóciában találták. Az új eredmények viszont arról tanúskodnak, hogy a kétéltűek, madarak, hüllők és emlősök ugyanúgy elterjedtek a déli fél­tekén, mint az északin. Tavaly Hamley 13 éves fia és a queenslandi egyetem zoo­lógusának, Tony Thulbomnak a kilenc éves fia talált rá a fog- és csontkövületekre az Ausztrália északi részén lévő Queensland államban. Thulbom elmondta, hogy több doboznyi anyagot gyűjtöttek össze, amely jelentős segítséget nyújt a korai édesvízi halak és kétéltűek életének ta­nulmányozásához. Afrikai növekedés Másfél évtizedes stagnálás után Afrika gazdasága a szerény nö­vekedés jeleit mutatja - áll az ENSZ Afrikai Gazdasági Bi­zottságának előrejelzésében. A számítások szerint az ütem az idén 2,9 százalékos lesz az egész földrész átlagában. A leggyorsabb tempót Afrika déli része produkálja, 3,7 száza­lékosat, míg a legelmaradottabb országokra csak másfél száza­lék lesz a jellemző. Ez is javu­lás, mivel a nyolcvanas évek elején nem volt növekedés Af­rikában, s az utóbbi időben is csupán egyetlen százaléknyit lehetett kimutatni. Nem látszik a Csalagút vége A Nagy-Britanniát Franciaor­szággal összekötő Csatorna alatti vasútvohal üzemeltetője, a Eurotunnel saját adatai szerint immár elhódította a forgalom több mint ötven százalékát. A csütörtöki párizsi közgyűlés közben elhangzott londoni érté­kelések szerint azonban még ez sem elegendő ahhoz, hogy a konzorcium belátható időn belül átrágja magát a 9 milliárd font­hoz (13,5 milliárd dollár) köze­lítő adóssághegyen. Brit szakértők szerint a komp­társaságok fő konkurenciája, a két part között autókat szállító vasúti szolgáltatás, a Le Shuttle ördögi körbe került: valóban si­került ugyan magához ragadnia a piacnak valamivel több mint a felét, ezt azonban csak olyan árak meghirdetésével tudta el­érni, amelyek semmiféle kimu­tatható hasznot nem hoznak, még annyit sem, hogy a társaság újrakezdhesse a kamatok jó ideje felfüggesztett törlesztését. Londoni elemzések felidézik a nagy adósságokra vonatkozó aranyszabályt, miszerint ha va­laki milliárdokkal tartozik, ak­kor nem neki, hanem a hitelező bankoknak van okuk az aggoda­lomra. Ám ez nem mentesíti a Eurotunnelt a probléma megol­dásának kötelme alól. Az adóssághegy leépítésének egyetlen kínálkozó módja a tar­tozás részvényekre váltása. A cégnek legalább négymilliárd fontnyi papírt kellene felajánla­nia a pénzintézeteknek, egy ilyen ügylet azonban gyakorlati­lag a bankokat tenné főrészvé­nyessé, a kistulajdonosok rová­sára átrendezve a tulajdoni struktúrát - hangsúlyozzák a csütörtöki londoni elemzések. A nyári főszezon hivatalos hétfői kezdetének előestéjén egyébként máris árháború dúl a Eurotunnel és a komptársaságok között. A Le Shuttle autósvonata a 129 fontos szokásos teljes ár mellett - bizonyos megkötések­kel - 59 fontért is kínál átkelést, s jóllehet a hajók legkedvezőbb díjszabása ezt akár 10 fonttal is alulmúlhatja, a vasúttársaság ér­vei szerint a valamelyes felárhoz a sokkal gyorsabb utazás járul. Míg a két part között másfél óra a hajóút, s a beszállás, majd a komp elhagyása is 10-15 perces procedúra, az autósvonat 30 perc alatt átér a másik oldalra, s a vagonokból majdhogynem az autópályára lehet hajtani. Szerencsejáték az Dünántúli Napló Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. Az Ön nyerőszáma: 22 heti ajándék* PLASTEX Műanyag és TEXTILIPARI szövetkezet mmm WVM Pécs, Málom-Péterpuszta---------------------------------------------------------Tel.: (36-72) 450-312, 450-271 Ön a nyertes: 2.000 Ft értékű ajándékcsomagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom