Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)

1996-06-28 / 175. szám

1996. június 28., péntek Közélet Dtinántúli Napló 7 Az áldozatok emlékműve A méltó környezet még alakítható Az emlékmű Pécsett, akár a Kereskedők Háza előtti terüle­ten is épülhetne fotó: laufer László Az Új Dunántúli Napló április 30-i számában emeltem szót először valamennyi pécsi pol­gár lelkiismereti adósságával kapcsolatban: „Igen, tartozunk önbecsülésünknek, mert 70, il­letve 50 év után egyik világ­háború áldozatainak sem állí­tottunk méltó emlékművet.” Úgy látom, írásom nem volt pusztába kiáltott szó, mert va­lami megmozdult. Ezt tanú­sítja az e témában megjelent számos cikk és hozzászólás. Sőt a gépezet is beindult: az emlékmű építését szervező ci­vil társulások igényüket írás­ban benyújtották az önkor­mányzati képviselő-testület­hez. Ugyancsak folyamatban van az anyagiak zömét biztosí­tandó alapítvány létrehozása is. És szép számmal érkeznek már a jelzések az anyagi rész- vállalásokkal kapcsolatban. A kuratórium elnöke Felcser László építészmérnök. Itt kénytelen vagyok vitába szállni Hársfai István „S a Niké .. ?” című cikkével. Az alkotás művészi értékével kapcsolatban a cikk írójával teljesen azonos nézeten va­gyok, de számunkra a szobor felállításának célja, meghirde­tett mondandójának megfo­galmazása az idegen. Niké fe­jetlen torzója tökéletesen for­mázza a „felszabadulásnak” képzelt eseményeket: az 1944 március 19-i német megszál­lást, az 1944 szeptemberében Tordánál megkezdődött fegy­veres lerohanás torz esemé­nyeit. Az elhurcolásokat, a gázkamrákat, a Liberátorok bombázását, a harctereken és az otthonaikban elpusztulta­kat, a hadifogságok keserűsé­geit, a malenkij robotot, a nép­bíróságokat, az ország teljes pusztulását. A fejetlen, pusztu­lásba történő rohanást tökéle­tesen idézi Niké torzója és na­gyon jó a hely is, ahonnan fe­nyegető sötét madárként me­red felfelé az alkonyi égen. Maradjon hát ott, mert rendel­tetése van. A háború fejetlen esztelenségeinek mementója még akkor is, ha néhányan az esztelenségek egyetlen részé­nek elmúlását felszabadulás­nak érezték is, holott az újabb őrültségek kezdete volt. A mi elképzelésünk szerint a két háború halottainak em­lékműve közöttünk, a belvá­rosban álljon. Hogy naponta sok száz ember megállhasson előtte egy pillantásra. Hogy érezhessék naponta sok szá­zan: ez a mi halottaink em­lékműve. őket tiszteljük vele s önmagunkat is értékeljük. Ha külföldi, testvérvárosi, vagy határainkról túlról érkező kül­döttséget fogadunk, minden­kor szerepelhessen a proto­kollban az emlékmű megko­szorúzása. Csak a franciák kö­vetelhetik meg még a sporto­lóktól is, hogy mindenkor ko­szorúzzanak, tiszteljék őket és múltjukat?! Mi nem? Az em­lékmű előtt őrláng égjen, mint akár Leningrádban, vagy Pá­rizsban. Hársfai István azt mondja, hogy „nincs Pécsnek köztéri szobor elhelyezésére alkalmas tere”. Szerintem a legalkalma­sabb e célra a teljesen üres új városközpont, amely csaknem kiált egy ilyen jelentős em­lékmű után és az elsődlegesen méltó környezet még alakít­ható. A teljesség igénye nélkül megemlítek néhány konkrét helyet: a Jókai utca és a Rákó­czi út sarkán a Posta épületétől délre lévő tér, vagy az OTP előtti rész. Vagy a Kereskedők háza előtt. Vagy az Ifjúsági Ház előtt. Vagy a Megyeháza és a Jókai utca között. Jó még a Búza tér-Lánc utca együtte­sében több hely, vagy az Ala- gútnál a romok körül. Esetleg magának az alagútnak a tete­jén. Vagy akár az Aradi Vérta­núk útján a hosszú évek óta üresen álló Zrínyi-talapzat he­lyén. De említhetem még a Szliven áruház és a központ közötti területet. Ami az anyagiakat illeti: az alapot nemcsak a kispolgárok aprócska forintjai, egy-egy sör ára fogják biztosítani, hanem joggal számíthatunk és számí­tunk is a város, az alapítvá­nyok, a vállalatok és vállalko­zók, a különböző klubok, az iparosok és kereskedők, kft.-k, bt.-k, társulások, kamarák, sőt a bankok és biztosítók támoga­tására. Vagyis valamennyi polgár és jogi személy haté­kony közreműködésére. Hiszem, hogy a millecente- nárium polgárai semmivel sem idegenebbek hazájukhoz, mint a millennium csodákra képes polgárai voltak. Határozott vé­leményem, hogy a városköz­ponti, reprezentatív emlék­műre igenis szüksége van Pécsnek. Hiszem, hogy meg­lesz, s még én is, agg kortársa­immal együtt, tiszteleghetek előtte. Csernavölgyi Antal Nemzetközi konferencia a békepartnerségről Tenni kell a reformok visszafordítása ellen A délszláv helyzet és a NATO békepartnerség a témája a Honvédelmi Minisztérium Stra­tégiai és Védelmi Kutatóinté­zete, valamint a washingtoni székhelyű1 Nemzetvédelmi Egyetem csütörtökön megnyílt kétnapos budapesti tudomá­nyos konferenciájának. Mint Korsós László dandár- tábornok, a rendezvénynek ott­hont adó Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója meg­nyitó beszédében hangsúlyozta: az európai integráció, valamint a nemzetközi biztonsági kez­deményezések adta lehetősége­ket ki kell használni a térség et­nikai és államközi konfliktusa­inak rendezésére. Jeffrey Simon, a washingtoni egyetem kutatója elmondta: va­lószínűleg már a jövő év tava­szán nyilvánosságra hozzák, hogy mely kelet-közép-európai országok csatlakozhatnak „első körben” a NATO-hoz. A belé­pés után a NATO Partnerség a Békéért kezdeményezésnek az lesz az egyik legfontosabb fel­adata, hogy együttműködjön a bővítés első szakaszából kima­radó államokkal, nehogy a re­formok visszájára forduljanak a régió ezen országaiban. Iklódy Gábor, a Külügymi­nisztérium Biztonságpolitikai és Együttműködési Főosztályá­nak vezetője igen eredményes­nek minősítette a magyar IFOR-részvételt a károk hely­reállításában. Hozzátette: nehe­zíti a daytoni egyezmény vég­rehajtását, hogy a háború súj­totta államokban még nem mű­ködik igazából a demokrácia, ami hatással lehet például a szeptemberre előirányzott vá­lasztások lebonyolítására is. Ezzel kapcsolatban megje­gyezte, hogy az ENSZ adatai szerint a mintegy 2 és fél millió háborús menekültből eddig hozzávetőlegesen csak hetve­nezren tértek vissza ottho­nukba. (MTI) Betörtek a kisgazdákhoz Torgyán József, a Független Kisgazdapárt parlamenti frak­ciójának sajtótájékoztatóján cá­folta az Új Magyarország érte­sülését, amely szerint az FKgP is részt vesz a Hom-villa előtti tüntetésben. Az FKgP továbbra is ragaszkodik az alkotmányos úthoz, és az ügy kivizsgálását egy parlamenti bizottságra kí­vánja bízni. A párt egyébként megkezdte az aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy a vizs­gálat terjedjen ki a kormányta­gok és a képviselők vagyon­gyarapodására is. A kisgazda pártelnök kifogá­solta azt is, hogy nem tudni, ki­nek „köszönhető” az a szerző­dés, amelynek alapján az Agro­bank egykori vezérigazgatója 40 millió forintot kaphat. Torgyán József beszámolt arról is, hogy politikai betörés­sorozat áldozata lett a Kisgaz­dapárt, ugyanis Salgótarjánban és Debrecenben is felforgatták a helyi szervezetek irodáit. A betörőket azonban nem az anyagi vagyonszerzés célja ve­zette, hiszen elsősorban az ira­tokat túrták fel. Az információs társadalom 1 815 június 18-án reggel végétért a szakadó eső egy Waterloo nevű kis belgiumi fa­lunál és Napoleon megindította a támadást Wellington ellen. A 19 éve tartó „napóleoni hábo­rúk” során döntő szerepe volt az információnak. Bonaparte ügye­sen támaszkodott egész Európát behálózó információs hálóza­tára, mindig tudta az ellenséges hadseregek elhelyezkedését, mindig megelőzte egyesülésüket és külön-külön verte meg őket. Waterloohoz is előbb érkezett mint a Blücher vezette poro­szok, biztos volt benne, hogy a tehetségtelen brit arisztokratá­val, Wellingtonnal újra elbánik, mint már annyiszor. Úgy is tör­tént. Az angol ezredek már meg­inogtak, amikor a távolban föl­tűnt egy hadsereg. Napoleon azt hitte, hogy Grouchy 30 000 ka­tonája az, akit éppen Blücher tá­voltartása céljából küldött. De tévedett, a poroszok hátba tá­madták a franciákat... Egy té­ves információ, és vége! Volt egy civil szemtanúja is az eseményeknek. Egy bizonyos Rotschild nevű, nem túl gazdag úr abba fektette minden vagyo­nát, hogy titokban megszerve­zett egy váltott lovakból és lova­sokból álló láncot Waterloo és Calais között, ott egy hajó állt készenlétben, majd megint lova­sok, akik vitték neki a hírt a lon­doni tőzsdére. Ott már hatalmas tömeg vára­kozott, és egyszer csak berobo­gott egy csapzott férfi, odaro­hant Rotschildhoz és súgott va­lamit a fülébe. Rotschild intett a brókerének, aki eladásra kínálta föl a részvényeit, olcsó áron. Londonban elterjedt a hír: Napóleon győzött. Vagyis fönnmarad a kontinentális blo­kád, folytatódik a háború, tehát a részvényektől szabadulni kell, mert esni fognak az árfolyamok. A tőzsdén bagóért lehetett fölvá­sárolni az értékpapírokat, föl is vásárolta azt néhány ismeretlen. Mégpedig Rotschild megbízá­sából ... Mire megérkezett a csata ki­menetelének „hivatalos” verzi­ója, Rotschild már dúsgazdag ember volt. K ét évszázaddal korábban egy bizonyos Galileo Gali­lei bemutatta távcsövét Genová­ban a városatyáknak és a keres­kedőknek. A Holdat akarta megmutatni nekik, meg a Jupiter holdjait, stb., de azok egész másra voltak kíváncsiak. Arra, hogy meg lehet-e állapítani a tá­voli hajókról, hogy milyen ra­kománnyal érkeznek. Mert aki előbb tudja ezt a másiknál, az előnybe kerül. Ezért adtak tá­mogatást Galileinek és nem a Jupiter holdjaiért, vagy a mi Holdunk hegyeiért. Az információ hatalom, erő, s különösen a XX. században vált azzá. 1940 májusában Hitler megverhette a franciákat, mert azoknak nem működött jól a hír­szerző hálózatuk. Ugyanekkor megsemmisítő vereséget szen­vedett a Royal Air Force, a brit királyi légierő is. A németek erre alapozva indították meg 1940 szeptemberében az Anglia elleni légiháborút. Csakhogy most ugyanazok a brit gépek legyőz­ték a Luftwaffe ugyanazon gé­peit, mert gyorsabbak voltak, tovább tudtak a levegőben ma­radni. Ugyanis az amerikaiak ki­fejlesztettek időközben egy sok­kal jobb minőségű repülőben­zint és ezzel töltötték föl a brit légierő üzemanyag raktárait. A z 1973-ban bekövetkezett olajválság megindította a nyugati civilizációban azt a vi­lággazdasági korszakváltást, amely révén ők eljutottak az „in­formációs társadalom” korába. Már nem az az ország él jobban, fejlődik gyorsabban, amely több acélt, szenet, autót, tévét stb. gyárt, hanem amelyik egységnyi idő alatt több információt gyűjt össze, dolgoz- és használ föl az élet minden területén! Ez az „in­formációs sztráda” lényege. Az az ország, amely nem az­zal van elfoglalva, hogy miként jusson föl erre az "információs sztrádára”, hanem azzal, hogy miként mentse meg elavult ne­héziparát - például a borsodi kohászatot, a nehézvegyipart a tönkre ment bankokat, stb. -, az lemarad erről a sztrádáról, annak minden következményével együtt. Az „információs sztráda” lé­nyeges, sőt döntő eleme az okta­tás, vagy másként fogalmazva a fő információhordozóba, a „bra- inbe”, a szürkeállományba való invesztálás területe. Az a társa­dalom, amely ezen a téren akar „megtakarítani”, az a legna­gyobb pazarlást követi el, amit csak el lehet követni. Ahol egyetlen bank megmen­tése 123 milliárd forintot emészt föl, ugyanakkor évente négymil- liárd forintot „takarítanak meg” a felsőoktatásban dolgozók el­bocsátásával, ott nagy bajok vannak! Az ilyen társadalom csak veszíthet a nemzetek nagy versenyfutásában. A magyar társadalom prob­lémáinak megoldása a hagyo­mányos főkönyvelői szemlélet­ben (bankárszemléletben!) nem lehetséges, teljesen új megköze­lítésre, új gondolkodásra .van szükség. Talán egyszer lesz egy olyan intelligens politikai vezetése en­nek az országnak, amely ezt megérti, belátja. Igazán megér­demelné már ez a nemzet... Gazdag László A MultiChoice programcsalád forradalmasítja az Ön és családja televíziózási szokásait. Vége a műsorok összevisszaságának, a hirdetések kiszá­míthatatlan özönének! Ha Ön megvá­sárolja a MultiChoice programcsomag­ját, Önnek lehetősége nyílik arra, hogy kedve szerint válogasson a film, a sport, VilmMei -J'f/ ■■■ A MUITICHOICI PlOOtAMCIAlAO VIZIT0 HÓM ^ • f CHANÜÍl MUSIC TELEVISIOtr a dokumentumfilm vagy a zenei műsorok közül a nap teszőleges időpontjában. A MultiChoice programcsaládja mindegyik műfajból a legjobbat kínálja Önnek! Bővebb felvilágosításért hívja ügyfél- szolgálatunkat a 267-9076-os telefon­számon. m U LTI Ch D ICE KALEIDOSCOPE A MULTICHOICE P R O G R A M C S A L A D TAGJAI fÖBB PROGRAM, JOBB $2ÓRAK02Á$!

Next

/
Oldalképek
Tartalom