Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)

1996-06-25 / 172. szám

2 Dlmántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. június 25., kedd Vladimír Meciar szerdán részt vesz az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ülésén, amelynek napirendjén a kisebbségekkel kapcsolatos kérdések szerepelnek. A szlo­vák kormányfő beszédet mond és válaszol az ET képviselőinek kérdéseire. Gennagyij Zjuganov. az orosz kommunisták elnökje­löltje hétfőn az ország összes jelentős politikai erejét tömö­rítő „nemzeti egyetértési ta­nács” létrehozását javasolta Borisz Jelcin orosz elnöknek. Zjuganov elképzelése szerint a tanács feladata koalíciós kor­mány megalakítása lenne. Ártatlan üldözöttnek tartja magát Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője, aki a La Stampa című olasz lap hét­fői számában megjelent interjú­jában leszögezte: nem érdekli a nemzetközi közösség, a hágai bíróságot önkényesnek tartja, s csak pártja hivatott dönteni ar­ról, hogy jelöli-e őt a szeptem­berre tervezett parlamenti vá­lasztásokon. Remény van arra, hogy sike­rül a kitűzött határidőre átadni a Záhony és Csap közötti bőví­tés és felújítás alatt lévő közúti Tisza-hidat, továbbá a ma­gyarországi segítséggel épülő beregszászi kórházkomplexu­mot. Leonyid Kucsma ukrán elnök levélben utasította az il­letékeseket, hogy haladéktala­nul tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket a két beruházás időben történő befejezése ér­dekében. 33 személyt őrizetbe vett a berlini rendőrség vasárnap este a közrend megzavarása miatt. II. János Pál pápa háromnapos németországi látogatásának utolsó programjaként a Bran­denburgi kapuhoz látogatott. A helyszínhez vezető út több sza­kaszán füttykoncerttel fogadták a katolikus egyházfőt, és festé- kes tégelyekkel dobálták meg pápa mobilját. Három pokolgép robbant hétfőre virradóra Korzikán. Az akciók következtében senki sem sérült meg, a merénylete­ket egyetlen szervezet sem vál­lalta magára. *7iv$telettel SZŐNYEG, ZÖNYEGPADLÓ, MŰANYAGPADLÓ AKCIÓS ÁRAKON! SITPERMK Á R U HÁZ. Pécs, Siklósi út 22. Tel.: 72/224-436 Nyitva tartós: H-P:9-17 SZ: 9-12 Kivárásra játszanak az arab államok Mi várható az egyiptomi csúcsértekezlet után? Egy hónap sem telt el az izraeli választások óta, és Kairóban összeült az arab csúcsértekezlet. Huszonegy ország vezetője képviseltette magát a konferencián, az egyiptomi szervezők a térség államai közül egyedül Irakot nem hívták meg. Az izraéli kormányváltás olyan témának tűnt, amely le­hetővé tette az arab egység demonstrálását anélkül, hogy az egyes országok föladták volna álláspontjukat. Igaz, Egyiptom, Jordánia és Szaúd-Arábia csak afféle rutin figyelmeztetéseket intézett az izraeli kormányfőhöz, Szíria viszont a gazdasági bojkott szigorítását követelte, és ke­mény szavakat használt. Vé­gül megszületett a záróközle­mény, amelyet a résztvevők közül mindenki úgy magya­ráz, ahogy akar. A vasárnap véget ért kairói csúcsot hatéves szünet után hívták össze. 1964-től 1990- ig, Kuvait lerohanásáig rend­szeresen találkoztak az arab államok vezetői, ám az Öböl­háborút követően nem sikerült egy asztalhoz ültetni őket. S bár lett volna ok elég az arab csúcs összehívására - a madridi békekonferencia, az izraeli-palesztin megállapo­dások, Izrael az arab országok egyharmadával diplomáciai kapcsolatot létesített - a meg­osztottság nem tette lehetővé közös álláspont kidolgozását. A jobboldali Benjamin Ne­tanjahu győzelmét követően úgy tűnik, mind az arab orszá­gok, mind Izrael kivárásra ját­szik: mindkét fél pozíciószer­zésre törekszik, és igyekszik maximális követeléseket meg­fogalmazni, amelyekből ké­sőbb azért lehet engedni. Réti Ervin Európa legnagyobb bankja leányvállalatot létesített Budapesten Kétmilliárdos alaptőkével alakult Horn Gyula és Hilmar Kopper, a DB elnöke fotó:FEB/kallus A Nyugatnak is segít, ha a Kelet felvirágzik - hangzott el hétfőn a Deutsche Bank sajtótájékoztatóján. A föld­rész legnagyobb pénzinté­zete kétmilliárd forint alap­tőkével alapított leányválla­latot a magyar fővárosban. Hilmar Kopper, a frankfurti székhelyű Deutsche Bank igazgatóságának elnöke emlé­keztetett a német vállalkozá­sok kedvelt kulcsmondatára: „Irány Kelet!”. Ennek jegyé­ben a régió a német befekteté­sek fontos célpontjává vált. 1994-ben csaknem egynegye­dével nőtt a Magyarországra irányuló német export, 1995- ben pedig további tíz száza­lékkal. Még nagyobb mérték­ben emelkedett Németország behozatala Magyarországról: 1994-ben egyötödével, 1995- ben pedig további harminc százalékkal. Az erősödő kereskedelmi forgalom késztette a Deutsche Bankot arra, hogy Prága és Varsó után Budapesten is megjelenjen a pénzügyi szol­gáltatások átfogó kínálatával - mondta a német bankelnök. Nyugat-Európa tőszom­szédságában egy erősödő piac kialakulásának vagyunk tanúi. Lengyelország, Csehország és Magyarország lendületes fel­zárkózása igen figyelemre­méltó eredményeket hozott. Ráadásul ez a növekedés nem átfogó pénzügyi támoga­táson alapszik, mint az egy­kori NDK területén, hanem az államok saját erőfeszítésein. A Ferenczy Europress kér­désére válaszolva Hilmar Kopper kifejtette: a Deutsche Bank, amely évtizedek óta részt vesz a magyar-német ke­reskedelem finanszírozásában, budapesti leányvállalata révén közvetlenül is hozzá kíván já­rulni a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Szűk marokkal mér Amerika / Csökkenti a segélyeket az Egyesült Államok kormánya Az OECD jelentése szerint az Egyesült Államok, amely hajdan a fejlődő országok legbőkezűbb segélyezőjének számított, mára a negyedik helyre csúszott vissza. Japán évekkel ezelőtt meg­előzte a tengerentúlt a rászoru­lók megsegítésében, most vi­szont már Franciaország és Németország is többet szán e célra: Tokió 14,5 milliárd dol­lárt, Párizs 8,4 milliárdot, Bonn pedig 7,5 milliárdot. Az amerikaiak viszont egy felmérés szerint változatlanul azt hiszik, hogy a költségvetés mintegy 18 százalékát költik a külföld támogatására. Wa­shington valójában a nettó nemzeti jövedelem (GNP) alig egytized százalékát, 7,3 mil­liárd dollárt fordít segélyekre. Az amerikai magánhitelezők és -befektetők ugyanakkor ta­valy rekordmennyiségű pénzt, 170 milliárd dollárt juttattak a fejlődő régiókba. Az ENSZ alapokmánya elő­írja, hogy a tagországok a GNP legalább 0,7 százalékát fordítsák külföldi segélye­zésre. A világszervezet tavalyi átlaga 0,27 százalék volt. Hírháttér Csúcs a csúcs után Valószínűleg csak véletlen egybeesésről van szó, mégis furcsán „halmozódnak” e napokban a csúcsesemények: a múlt hét végén Kairóban az arab vezetők tanácskoztak, Firenzében az Európai Unió 15 tagállamának állam- és kormányfői találkoztak (kiegé­szülve a brüsszeli társult tagok, köztük Magyarország vezetőivel). Most csütörtöktől pedig a G—7 csoport tartja rendszeres, évenkénti csúcsértekezletét, ezúttal Lyonban. (Ez utóbbi a világ hét legfejlet­tebb ipari országát, az Egyesült Államokat, Kanadát, Japánt, Né­met-, Olasz-, Franciaországot, Nagy-Britanniát takarja.) A két utóbbi találkozó között természetesen átfedések és különb­ségek egyaránt akadnak. Ez a tagok részbeni egyezőségéből fakad, hiszen az utolsóként említett négy állam egyben EU-tag is, s az is nyilvánvaló, hogy a problémák egy tekintélyes hányada (főként a kereskedelempolitikai és munkahely-teremtési gondok) mindkét fó­rumon kiemelt hangsúlyt kapnak. Akad persze eltérés is bőven, el­végre a G-7 csúcsot már aligha árnyékolja be a brit marhavész­ügy, bár ez természetesen nem biztosít eleve harmóniát és vitamen­tességet: a szakértők szerint elsősorban a Kuba, Irán és Líbia el­leni amerikai büntetőintézkedések terve kavarhat vihart. A lyoni fórumon emellett várhatóan nagyobb figyelem irányul az átfogó, világpolitikai súlyú témákra. így terítékre kerül a déF szláv rendezés, az ENSZ-főtitkár utódlásának kérdése, meg az orosz elnökválasztás. Ez már csak azért is, mert Moszkva évek óta (egyfajta „tiszteletbeli nyolcadikként”) meghívást kap a G-7 találkozókra. Szondy Gábor Riedl-ügy a német parlamentben Megkenték a képviselőt Súlyos gyanú terelődött Erich Riedlre, a német parlament 63 éves képviselőjére. A Bild című német napilap érte­sülése szerint félmillió márka kenőpénzt vágott zsebre a kép­viselő, aki 1969 óta a Bundes­tag tagja, a CSU, a Keresztény­szociális Unió neves politikusa, - és aki egyébként Magyaror­szágon, Egerben született. A háború után családjával együtt kitelepítették. A nyomozó hatóság emberei azt vetik Riedl szemére, hogy öt évvel ezelőtt, a szövetségi gazdasági minisztérium parla­menti államtitkáraként (1987-93 között töltötte be ezt a tisztséget) „minden befolyá­sát latba vetette” egy Szaúd­Arábiával megkötött Fuchs páncélosüzlet érdekében. A befolyására pedig azért volt szükség, hogy a Thyssen cég megkapja a zsíros üzletet. Egy közvetítő révén a cég tíz­millió márka kenőpénzt szánt az üzlet elnyerésére, és ebből a tízmillióból állítólag 500 ezer márka közvetlenül Riedl állam­titkár zsebébe vándorolt. Az augsburgi államügyész­ség a pénz elfogadásával, tehát korrupcióval és adóhátralékkal gyanúsítja a mentelmi jogától megfosztott képviselőt, aki ek­ként kommentálta az esemé­nyeket: „Képtelenség, amit a fejemre olvasnak. Soha egyet­len fillért sem fogadtam el, és mindent megteszek, hogy tisz­tázzam magam.” FEB Egydolláros emberek A Világbank jelentése a szegénységről A világon minden ötödik em­ber naponta kevesebb mint egy dollárból tengeti életét - áll a Világbank szegénységről készített jelentésében. A Reuter brit hírügynökség is­mertetése szerint a szegénység ugyan valamelyest visszaszoru­lóban van a világon, ám az „egydolláros” emberek száma folyamatosan emelkedik. Míg 1987-ben 1,23 milliár- dan voltak, 1993-ra számuk el­érte az 1,31 milliárdot. A har­madik világ szegényeinek 90 százaléka Ázsia déli részén, Af­rikában a Szaharától délre, In­dokínában, Mongóliában, Kö­zép-Amerikában, Brazíliában és Kína eldugottabb tartomá­nyaiban él. Afrikát kivéve a felsorolt tér­ségekben a várható gazdasági növekedési ütem akkora, hogy a kormányok fölvehetik a har­cot a nyomor ellen. Az ismertetés szerint Ázsia i déli részén valamelyest mérsék­lődött a napi egy dollárnál ke­vesebből élők aránya, 45,4 szá­zalékról 43,1 százalékra, ám számuk 34,8 millióval nőtt 1987 és 1993 között. Jelenleg Dél-Ázsiában él a világ népes­ségének 25 százaléka, a szegé­nyek aránya azonban ott 39 százalék! Dunántúli Napló Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. AzÖn « nyerőszáma: A PLASTEX MŰANYAG és TEXTILIPARI SZÖVETKEZET Pécs, Málom-Péterpuszta Tel.: (36-72) 450-312, 450-271 2.000 Ft értékű ajándékcsomagja. Ön a nyertes: Ha kedd, Kiskegyed! • Evés közben ne nézzen tévét! • Érett nők, tini szeretővel • Szavazzon a Kiskegyed jegyeseire! • Napóleon néha a fejéhez kap • Jártam mezítláb, hideg sárban Kiskegyed a legolvasottabb női magazin RHKÄN MOKDJUK K< ptotyk*, rejtvény, sztárok i í \ 1 % I

Next

/
Oldalképek
Tartalom