Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-25 / 172. szám
1996. június 25., kedd A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Román-magyar találkozó A romániai Gyulafehérváron és Nagyenyeden folytatódott az 1993-ban Pécsett elkezdet találkozó sorozat románok és magyarok között. A történelmi megbékélés Európában elnevezésű fórumra Debrecenből, Budapestről, Pécsről, Brassóból, Csíkszeredából, Bukarestből és más magyar és román városokból érkeztek a nemzetközi találkozó résztvevői. A két nemzet küldöttségét köszöntötte levélben Göncz Árpád Köztársasági elnök, Kovács László külügyminiszter, Ion Iliescu államelnök. Követségi főtanácsos Alföldi László a magyar-román kapcsolatról elmondta: a rossz- iíjdulat vagy a tájékozatlanság miatt olyan amilyen. A négynapos találkozás közelebb hozhatja a politikamentes tanácskozás résztvevőit. A román felszólalók az európai csatlakozás fontosságáról beszéltek. A magyarok a kapcsolatok bővítéséről szóltak. A Vatra román képviselőjének felszólalását többen kételyekkel fogadták. Véleménye szerint a két nemzet kapcsolata sikeres és megértő. Sepsziszentgyörgyről érkezett küldött Kovacsu Mária elmondta a Magyar Román Polgárfórumnak össze kell varrni azokat a szálakat, amint egyes politikusok pénzért szétszaggattak. Gyulafehérváron Nagyenyeden az öltögetés megkezdődött. A társaság elnöke Iglói Zoltán elmondta a fórum elérte a célját.A két országból érkezett 120 küldött négy napig szellemi műhelyben dolgozott. A viták nyílt színtéren folytatódtak. A küldöttségek a záró napon nyilatkozatot fogadtak el. A román és a magyar társaság vezetői kezdeményezik a külügyminisztériumaikban, hogy az alapszerződésben rögzítsék a civil szerveződések fontosságát. Személyi kérdésekről is döntött a IV. Román-Magyar Polgárfórum a pécsi Szirtes Gábor és a szegedi Kozma Mihály más irányú elfoglaltság miatt az alelnökségi címről lemondtak. A küldöttek új helyükre új tagokat választottak. Szirtes Gábort a Sellyén élő Szabó Róza váltotta az elnökségben. Pécs, Brassó, Szeged, Gyulafehérvár után várhatóan az ötödik találkozót Kaposváron rendezik egy év múlva. Szabó Ferenc Horvát művészek kiállítása Vidákovics Antal elnöki kitüntetést kapott Festmények, szobrok, műtárgyak a bemutatón fotó: laufer l. Két horvát képzőművész, An- tun Boris Svaljek és Petur Bari- sic műveiből nyílt tegnap kiállítás Pécsett, a Művészetek Háza tetőtéri galériájában. A megnyitó ünnepségen Zlatko Vitéz, a Horvát Köztársaság elnöki tanácsosa átadta Vidákovics Antalnak, a pécsi Horvát Színház vezetőjének Franjo Tudman horvát elnök kitüntetését. Az elnöki tanácsos beszédében kiemelte a kiállítást rendező Csopor(t)-Horda egyesület példaadó szerepét a magyar- horvát kapcsolatok ápolásában és fejlesztésében. Ő úgy látja, tevékenységükkel még a hivatalos kultúrpolitikát is megelőzik. Magyar részről Bükkösdi László, a Magyar Televízió főrendezője köszöntötte a művészeket, és hívta fel a megjelentek figyelmét a kiállított festmények, szobrok értékeire. A tárlat július 15-ig tekinthető meg. U. G. Szépülő templomkert - Bicsérden helyi összefogással és külső segítséggel tizennégy stációt terveznek felállítani a katolikus templom kertjében. A Soltra Elemér (felvételünkön jobbra) által tervezett képek közül kettőnek már elkészült bronzváltozata is. fotó: müu.f.r a. Ötletpályázat a Jókai tér épületére „A kiviteli munkák megkezdésének halogatása miatt folyamatosan tovább romlik a már kiürített, megkutatott ház állapota, a város közepén és a város szégyenére. Sajnos, egyelőre úgy néz ki, hogy inkább azokban a falakban bízhatunk, amelyek némelyike már 500 éve áll, túlélve az ostromokat, tűzvészeket, pusztításokat, elkerülve a bontócsákányt. Csak reménykedhetünk benne, hogy mire e kézirat kikerül a nyomdából, végre megindul ennek az értékes műemléknek a helyreállítása.” Somfay Károlynak a pécsi Jókai tér 11. alatti épülettel kapcsolatos kutatásaiban megfogalmazódott remény továbbra remény marad. A közeljövő mégis változást ígér, miután az egykori tejbisztró megszűnésével a hetvenes évektől lakatlan épület tulajdonosa, a Pécsi Vagyonkezelő Kft. nemrégiben ötletpályázatot írt ki a hasznosítására. A ház műszaki állapota hozzávetőlegesen ötven százalékban romlott tovább. Annyi bizonyos: a teljes épület - így értékes freskói, a térre néző, 1907-ben szecessziós stílusban átalakított homlokzata, falszerkezete is - védett műemlék. Az viszont még kérdéses, hogy melyik korhoz kötődő külsejét érdemes majd visszaállítani. A Mátyás király utca felől megközelíthetővé tehető, tágas belső udvar hasznosítása ugyancsak több elképzelésre ad alkalmat. Az épület valószínűsíthetően mégis a kultúra vagy az idegenforgalom területéről nyerhet „gazdát”. A pályáztatás a Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége Dél-Dunántúli Területi Testületé közreműködésével történik - őrködve a város és az építészeti kultúra értékeinek megóvásán. A leendő befektető majd a beérkezett ötletpályázatokból választhat, illetőleg írhat ki újabb építészeti pályázatot. Ä tulajdonos, a kamara, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal képviselői és a városi főépítész alkotják majd a pályázatokat elbíráló zsűrit. Mint Weiler Árpádtól, a kamara területi elnökétől megtudtuk, várhatóan július végéig döntenek a pályázatokról. Tröszt E. Táblabírák és bíróságok 1998-ban? Négyfokozatúvá válik a hazai bírósági rendszer: a megyei bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság között ismét megjelennek a táblabíróságok. A bírósági reform munkálatainak kapcsán bejelentett hírt megerősítette dr. Konkoly Csaba, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, akitől az új bírói szint létrehozásának okairól érdeklődtünk. Tény: 1950-ig Magyarországon öt táblabíróság volt régiónként fölállítva. Most háromról beszélünk: egy Budapestre kerül, egy a Dunántúlra, egy az ország keleti felébe. Hogy hová, melyik városba, ezt még titok fedi. Dr. Konkoly Csaba szerint több indoka is van a táblabírák jövőbeni megjelenésének. Egyrészt a most készülő eljárási törvény szerint két fokozatúvá válik hazánkban is a jogorvoslati rendszer. S ha a megyénél indul egy ügy, akkor nem lenne hova harmadfokon fellebbezni. Másrészt az is igaz, hogy ma rendkívül megterheltek a városi bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság. Köztudott: az államigazgatási határozatok ellen is lehet immáron a bíróságra fordulni, illetve szó van arról, hogy a szabálysértési eljárási határozatot is meg lehet majd a bíróság előtt támadni. Ez megint az ügyek számát szaporítja. A gyorsabb ítélethozatal érdekében nem elég tehát a bírák számának növelése. Az ügyek egyenletesebb szétterítése is fontosnak tűnik. Az új eljárási törvény előkészületei folynak tehát, a Parlament elé feltehetően 1997 első felében teijesztik be. Ez azt jelenti, hogy legelőbb 1988- ban léphet életbe (mondjuk már januártól) s ettől az időponttól lesz szükség ismét Magyarországon táblabírákra. Az államtitkár szerint a táblabírák speciálisabb szakismerettel, megfelelő gyakorlattal bíró szakemberek lehetnek csak, tehát rangjuk, a szakmában tekintélyük lesz. A Legfelsőbb Bíróság pedig csak harmadfokon fog ítélkezni. Kozma F. Pécs és Komló levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint az június 23-án mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 9,3%, nitrogéndioxid 18,4%, szénmonoxid 18,7%, szálló por 19,6%, ózon 27,2%. A vizsgált légszennyező anyagok koncentrációja az egészségügyi határérté- téket egyetlen esetben sem lépte túl. Az előző napokhoz viszonyítva jelentős mértékben csökkent a nitrogéndioxid és a szálló por szennyezettség mértéke az egész város területén. Komló adatai: kéndioxid 0,7%, nitrogéndioxid 5,9%, szálló por 11,3%, ózon 19,1%. Komló levegőminősége megfelelő volt. Pollen-jelentés Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete pollenfigyelő szolgálatának mérései szerint az elmúlt hét öt napján a levegőben talált ossz pollenszám magas értéket mutatott, viszont hétfőn a lehűlés, vasárnap pedig az esők miatt csak minimális mennyiségben találtak virágport. Egyébként nagy számban csak a csalánfélék pollenje szállt a légkörben. Á második fő pollenszezont okozó, igen erős ag- ressszivitású fűfélék pollenszáma az előző héthez képest tovább emelkedett. A hárs, a szelídgesztenye, az útifű és a libatopfélék pollenjeit továbbra is alacsony, napi 10 alatti mennyiségben találták. Ha még csekély számban is, de már megjelent az egyik legveszélyesebb gyomnövény, az üröm virágpora! A magas páratartalom az allergén gombaspórák számát pénteken és szombaton szokatlanul magas értékre emelte. Horvát nyelviművészeti tábor Horvát nyelvi, művészeti tábor nyílt hétfőn a dél-zalai nemzetiségi községben, Murakeresz- túron. Az irodalmi foglalkozások mellett anyanyelvükön ismerkednek az iskolás gyerekek a népi kismesterségekkel és - Budai Mihály festőművész segítségével - a képzőművészet ágaival. Csütörtökön a horvátországi Kotoriba kisdiákjai, pedagógusai is csatlakoznak a táborlakókhoz, majd velük közös balatoni túrán vesznek részt. Villanyfényes fürdés Hévízen Hévízen június 24-től bevezették a a tavon a villanyfényes fürdést, amely naponta 19 és 22 óra között, a gyógyászati szolgáltatásokra is érvényes külön belépővel vehető igénybe. Harcikutyák, szadista közönség Nekünk mindig voltak kutyáink - törzskönyv nélküliek, persze -, inkább a „korcs” meghatározás illett hozzájuk, ám hűségüket, játékos kedvüket ez a tény soha nem csorbította. Afféle utcai kutyák voltak, kocsmából hazatérőén apámhoz csapódtak, hazajöttek, aztán teljes volt a család. Mindezt azért jegyzem meg bevezetésként, hogy jelezzem: rendkívül szeretem a kutyát, sőt, a patkányon és a krokodilon kívül minden állatot kedvelek. De - mondom - legfőképpen a kutyát, talán éppen az emberhez való hűséges vonzódása miatt. Soha még csak fel sem ötlött bennem a gyanú, hogy bizonyos kutyák halálra sebzik, megeszik az embert. Már kései koromban láttam kutyaviadalt is, egy remek Jack London- filmben, amely természetesen közel sem volt vérengzős, hús- cafatos mérkőzés, még a fogadásokat kötő aranyásók biztatására sem: a kutyák voltak az erkölcsi győztesek. S nem az emberek. ... És itt a valóság. A viszonyom ma sem nagyon változtak. A napokban - csak egy villanásnyira - a tévében láttam egy kutyaviadalt, ez már nem játékfilm volt, azt hiszem, inkább illusztrációként a napjainkban felpörgetett „kutyaügy” kísérőjeként. Ha jól emlékszem, hazánkban körülbelül nyolcszázezer kutya él, nagyon változó sorsban. Nagy szám, majdnem minden tizedik emberre jut egy eb tízmilliós országunkban. Nem ez a baj, hanem némely gyilkos kutya emberölő tobzódása. Idős asszonyokat, gyermekeket martak halálra, vagy sebesítettek meg életveszélyesen az utóbbi években és kutyaügy már a parlament elé került. Készül - azaz módosul - a korábban meghozott szigorú törvény. A múlt héten egy FIDESZ- es képviselőnő mondotta el, hogy például a harci kutyának minősített pitbull ára 180-200 ezer forint (!), és ezt meg is adják érte azok a - kutyapecé- rek - jobb jelző nem jutott eszembe -, akik aztán az általuk megrendezett viadalokon sok-sok százezer forintot keresnek. Mindig egy-egy széttépett kutya halála árán. A korábbi törvény alapján ötvenezer forintra büntethető az a személy, aki a tiltott kutyafajták tenyésztését folytatja. Az ötvenezer a plafon. Vagyis: mellényzsebből kivágható. A Balaton déli partján eldugott kis településének közelében nemrég fedeztek fel egy „arénát”, ahol rendszeres kutyaviadalt rendeztek és a szadista nézők súlyos összegekért kötöttek fogadásokat. A látványhoz gyomor kell és a véres látványtól semmiben sem különböző szemlélet. Ez a közönség sajátja. Hasonló mérkőzésekre toborozzák a nézőket egyes alföldi tanyák környékén is, ám ezeket már nehezebb leleplezni, hiszen a „rendezők” őröket állítanak ki, akik jelzik a hatóság esetleges közeledtét. A parlamentben, de a hazai sajtóban is „általában” van szó a harci kutyák össze- eresztéséről, de konkrét esetek, helyiségek már nem kerülnek a közvélemény elé, éppen a „rendezők” óvatosságának köszönhetően. A képviselőnő kijelentette, hogy a kutyaügy közbiztonsági kérdés: szigorítsák meg a harcikutyák tartását, az engedélyt a fegyvertartási engedély szigorához mérten adhassák csak ki a hatósági szervek, tömbházakban, lakótelepeken veszélyes kutyafajták tartását tiltsák meg, és ahol engedélyezik, ott is csak pórázon tartva, szájkosárral ellátva. A kutyabarátok - akik minden bizonnyal helyeslik a FIDESZ törvénymódosítását - azért megjegyzik: a kutya olyan, amilyenné nevelik. Egyáltalán nem szükséges a pitbullt és társait házőrző, vagyonőrző szolgálatra beállítani, hiszen a különben nem vérengző magyar kuvasz, nagy testű komondor vagy a játékosan-komoly magyar puli kitűnően alkalmas erre. Hogy más fajtákról ne is beszéljünk. Egy idős asszony telefonon keresett meg bennünket, aki attól tartott, hogy most minden kutya „fenevad ellenséggé” avattatik, éppen a harcikutyák okozta tragikus események kapcsán. Nem kell félnie. A „kutyatársadalmat” nem fenyegeti veszély, csak az öldöklésre nevelt ebeket. Gazdáikat pedig várhatóan szigorú törvény tartja kordában. Rab Ferenc < » i I
