Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-02 / 149. szám
1996. június 2., vasárnap Magazin Dunántúli Napló 7 Atomerőműből vidámpark Egy holland üzletember kissé bizarr, de nagyratörő tervvel lepte meg a német hatóságokat: egy használaton kívüli német atomreaktort szórakoztató komplexummá szeretne alakítani. Henny van der Most nem sajnálja a pénzt: 70 millió márkát is készv rákölteni a „Core Water Wonderland” parkra, a nyugat-németországi Kalkar- ban. A holland határ közelében fekvő reaktorhelyet - amely egyébként sohasem működött - van der Most tervei szerint évente félmillióan keresik majd fel. Az üzletember a múlt novemberben vette meg a területet, ahol egyebek között egy 300 szobás szállodát készül nyitni. S ez csak az első lépés lesz, a hotelhez később tenisz- és bowlingpályák, étkezőhelyek, uszodakomplexum csatlakoznának jövőre. A reaktormagot eltávolítanák, s itt adnának helyet egy hatalmas teremnek, amelyben a súlytalanság körülményeit lehet majd kipróbálni. Az üzletember által alkalmazott építész leleményesen készül kihasználni a reaktor építészeti adottságait az új komplexum megalkotásánál. Tervei szerint a hegymászók hamarosan itt gyakorolhatnak egy 45 méter magas hűtőtornyon, amely elég cementet tartalmaz ahhoz, hogy a Münchentől Numbergig terjedő szakaszon autópályát lehessen belőle építeni. Az erőmű mamutpumpái akár 3000 uszodát is képesek lennének vízzel ellátni, és a reaktor falai oly vastagak, hogy nyolc órába telt mire egy ütve- fúróval egy munkás képes volt azt átlyukasztani. A Toyota tervei Japán legnagyobb autóipari vállalata, a Toyota azt tervezi, hogy a századfordulón kocsijait 90 százalékban újra felhasználható anyagokból, alkatrészekből fogja gyártani. A konszern új, környezetbarát gyártási programja szerint a termelés közben keletkező hulladék arányát is a mostaninak a negyedére kell csökkenteni, úgy, hogy növekvő arányban vissza is nyerik a hulladékokat. A Toyota már valamennyi új autója légkondicionálójába környezetbarát gázt tölt az ártalmas freon gáz helyett. A vállalat „Ázsia autó” előállítására vonatkozó programja az év végével indul be Thaiföl- dön. A Toyota itt két gyárat is üzemeltet és 120 millió dolláros fejlesztéssel belekezd egy olcsó, az ázsiai igények kielégítésére alkalmas autó gyártásába. Usual suspects: közönséges bűnözők A The Usual Suspects (Közönséges bűnözők) egy újabb csemege a mozibaj áróknak, egy igazi emberi krimi nehézfiúkról, akik bármire képesek, ha valaki összehozza őket. Bryan Singer rendezőproducer második filmje egy rendőrségi azonosítás után egy zárkába kerülő öt bűnöző történetét meséli el. Ők a véletlen találkozást arra használják fel, hogy egy közös ékszerrablást fundáljanak ki. A sikeresen végrehajtott akció eredménye három millió dollár. A folytatás természetesen már nem ilyen vidám, a következő akció szerencsétlenül sül el és a banda sötét ügyletekbe keveredik...- Szerettem volna elját- Gabriel Bryne szani kicsit a krími műfajával - magyarázza Bryan Singer. -Ebben a filmben mindenkinek birtokában van a kirakós játék egy- egy darabkája, mindenki azt képzeli, tud valamit, s valamennyien alaposan tévednek. A dolgok legtöbbször nem olyanok, amilyeneknek mutatják magukat. Singer - ahelyett, hogy minden új jelenettel megvilágítaná az addig történteket - éppenséggel igyekszik teljesen összekuszálni a meglévő szálakat is. Ilyen „eszköz” a titokzatos Keyser Soze alakja is. A 35 nap alatt leforgatott mű két Oscar-díjat érdemelt a legjobb mellékszereplő és a legjobb forgatókönyv kategóriában. A jónevű kritikus Mark Salisbury szerint a produkció a zsenialitás határán mozgó mestermű. A szereplőgárda tagjai magukért beszélnek: Stephen Baldwin, a felejthetetlen Gabriel Bryne, és a fergeteges Kevin Spacey. Bemutató: június 13-án. Rendes Z. Vörös szatén alkalmi ruhát mutattak be a párizsi divatshow-n. Tervezője a brazil Ocimar Versolato. fotó: feb Koplalj az életedért? Darázsfészekbe nyúltak az amerikai Harvard Egyetem kutatói, amikor legutóbbi kutatási eredményeiket ismertették. Eszerint a „csontsovány” nőknek van a legnagyobb esélyük a hosszú életre. Akin egy dekával is több van, az már veszélyeztetett. Pedig a kutatók igazán nagyszabású vizsgálatukból szűrték le az egész Amerikát, legalábbis a hölgyeket mérhetetlenül felizgató konklúziót. Az 1976-ban kezdődött vizsgálatba 115.195 kórházi nővért vettek fel, akik akkor 30-55 év közöttiek voltak. A hét súlycsoportra osztott nők közül a 65 kilósoknál 20 százalékkal volt magasabb, a 70 kilósoknál 30 százalékkal, a 85 kilósoknál 60 százalékkal és a 90 kilósoknál 100 százalékkal, azaz kétszeresen magasabbnak találták a korai elhalálozás veszélyét, mint a legsoványabb csoportnál. Ellenfeleik elsősorban azt vetették a harvardosok szemére, hogy nem vették figyelembe, miből is tevődik össze a testsúly: hájból-e vagy izomból. Holott nyilvánvaló, hogy az izomszövet nehezebb a zsírszövetnél, tehát egy kisportolt testű nő is könnyen valamelyik veszélyeztetett csoportban találhatja magát. Márpedig a betegségek megelőzésében a zsír csökkentése a lényeges, nem az izomé. Csakhogy a kutatók besorolása szerint számos, amúgy normális testalkatú nő is „kövérnek” vélheti magát. Ez pedig fokozott koplaláshoz vezet. Vagyis nem az a legfontosabb, hogy sürgősen fogyjunk le, hanem, hogy a kezdet kezdetén ne engedjük magunkat elhízni. Éhező növényevők Az észak-koreai televízió manapság hivatalosan is felszólítja a lakosságot füvek és gyökerek fogyasztására, s ez az élelmiszerhiány súlyosbodásának és a külföldi segítség kérésének a jele - közölték tokiói szakértők. Az AFP jelentése szerint az NHK japán televízió első ízben tett közzé olyan, a KNDK televíziójából átvett képsorokat, amelyekben bemutatják, hogyan lehet vadon növő füvekből és gyökerekből ételeket készíteni. Az NHK egyik illetékese szerint ez az első eset, hogy ilyen felszólítás hangzik el az észak-koreai tömegtájékoztatásban. Araki Kazuhiro, japán Korea-kutató úgy vélte: az a tény, hogy ezeket a képkockákat megkapta az NHK, azt jelenti, hogy a növekvő éhínséggel sújtott kommunista ország újabb segítséget kér, miután a tavalyi aratás az áradások miatt katasztrofális eredménnyel járt. Robert Hauser, a FAO phenjani képviselője is megerősítette, hogy az élelmezési helyzet igen súlyos. Ezúttal az elgondolkodtató Osztani vagy fosztani jeligéjű olvasónknak kedvezett a szerencse. Arra keresi a választ, hogy szolgáltatásáért milyen javadalmazást kérhet. Attól tart, ha túlfizetik, erkölcstelenné válik, ha pedig alul, akkor csalódottá. A lapok szerint ön pontosan érzi, mikor mit kellene tennie, de mert egykor szabályosan körülírható, szép (egyébként megérdemelt) összegekhez szokott, most nehezen tud mit kezdeni azzal a változással, hogy a más típusú szolgáltatás más tarifát is kíván. Régen a munkája tárgyakkal végzett munka volt, most viszont emberekkel foglalkozik, akik sokat remélnek öntől. Tévhit, hogy valaki cs^k akkor lesz becsületes és jó ember, ha teljes szegénységben él. Ezoterikus értelemben nem a pénz, a vagyon számít, hanem az: hogyan élünk vele, birtokolni akarjuk-e, öncélúan gyarapítani, vagy felhasználni önmagunk és mások javára. Ön olyan dilemma elé került, melyben legjobban teszi, ha a lélek halk, belső szavára hallgat. A kártya nem dönt senki helyett, ha rosszul lép, megszenvedi a tévedést, ha jól, akkor a leckét teljesítette, nem kell megismételnie. K. D. monogramé olvasónknak üzenem: ne szé- gyellje, ha férfi létére sír, nagy adomány, hogy egyáltalán képes • rá. Szorongásai, rémálmai a lapok szerint a korai gyermekkorból, csecsemőkorból, de az sincs kizárva, hogy még a méhen belüli időszakból származnak. Társválasztásában is ez a feldolgozatlan élmény(sorozat) motiválja, ezért van, hogy nem találta meg a megértő partnert. Problémájában szakemberek kiváló segítséget nyújthatnak, forduljon bizalommal lélekgyógyászhoz. (Erre már gondolt is, úgy tűnik.) És kérem, ne adja fel az első találkozás után! Hodnik Ildikó Gy. Béjart Svájcban marad Az utóbbi időkben elterjedt híresztelésekkel ellentétben Maurice Béjart nem lesz az Unter den Lindenen lévő berlini Állami Operaház vezető koreográfusa. A világhírű francia művész kedden Lausanne-ban váratlanul közölte, hogy három évvel meghosszabbította szerződését, amely az ottani operához köti. Ugyanakkor természetesen nem fordít hátat a német fővárosnak és a jövőben is készségesen együttműködik a berlini operával, amelynek művészeihez őszinte baráti kapcsolatok fűzik. Mint Yvette Jaggi, a Lac Leman partján fekvő város elöljárója közölte, a 69 éves Béjart, akinek jelenlegi szerződése 1997. július 31- én lejárna, 2000-ig egész biztosan a lausanne-i operaház vezető koreográfusa marad. Főzzünk változatosan! A télire eltett és megmaradt* sárgarépát nemcsak levesbe, de sütinek is felhasználhatjuk. Répás-diós szelet. Hozzávalóké deka finomra reszelt sárgarépa (tisztán mérve), 30 deka darált dió, 4 tojás, 20 deka cukor, 1 citrom, 6 deka liszt, 1 citrom, 1 kávéskanál sütőpor, csöppnyi só, 1 vaníliás cukor, 1 evőkanál rum, a tepsi kikenéséhez margarin. A tojássárgákat a cukorral, citromlével és a rummal habosra keverjük, beleszórjuk a reszelt répát, darált diót és a sütőporral elkevert lisztet. Végül a tojások vaníliás cukorral keményre felvert habjával keverjük össze. Margarinnal kikent, liszttel megszórt tepsibe öntjük, és forró sütőbe toljuk. 8- 10 perc múlva a tüzet közepesre mérsékeljük, és 40 percig sütjük. Még forrón csokimázat kenünk a tetejére. Ha kihűlt, hosz- szúkás szeletekre vágjuk. Befőttes torta. 30 deka darált háztartási kekszet összedolgozunk 10 deka vajjal, 5 deka porcukorral és 1 evőkanál rummal. Vízzel kiöblített tortaformába nyomkodjuk, úgy, hogy pereme legyen. Megszórjuk kekszmorzsával, majd lecsepegtetett befőttet (magozott meggy vagy barack) rakunk rá sorban. 3,5 deci tejjel, cukorral, egy csomag vaníliás pudingporral krémet főzünk, ha kihűlt, habosra keverjük 10 deka vajjal és a gyümölcs tetejére kenjük. Alaposan kifagyasztjuk, majd a tortakarikából kitolva, tejszínhabbal vagy reszelt csokival díszítve tálaljuk. W. M. RÁDIÓ MELLETT Jegyzet Jegyzet, egy ronda káromkodás után... Szerencsétlen sorsú emberekről szólnak a rövidke riportok, amelyeknek hallatán a szomorúságom átcsap egy éktelen dühbe, amely csak fojtogatja az embert, mert nem képes kitömi, hogy valahol levezesse indulatát. A kényszerű tehetetlenség ez: mit tehet mást, mint hogy együtt érez velük, de ez a semminél is semmibb. Lehetne például bűnbakot keresni, lenne elegendő, de mert minden összefügg kishazánkban, így az egyén sorsa, forrongó, átalakuló társadalmunkkal. És már el is értünk a fene nagy társadalmi, politikai kérdésekig és ezek gyakorlóihoz, akár nevesítve is őket, hogy X. politikus ezt mondta, Y. tagadta, amaz úgy döntött, hogy emez mindjárt belekötött, se vége-, se hossza a parttalan nagy dumáknak, amelyek - ez már csak természetes! - a „nép érdekében” fogantak. Ám én nagyjából mindegyiknek hiszek is, máskor meg nem, mert tudom, hogy tehetetlenek és ha lehiggadok, egyikről sem tételezem fel a rosszindulatot, gonoszságot. A történet nem egyedi, sok tízezer van ilyen vagy ehhez hasonló, tehát még csak nem is párját ritkító. Egy magányos lányanya, beteg lányával, lakás nélkül, a kétségbeesés határán. Ezt mondja a riportemőnek: „Reggel ötkor kelek, éjfél mire ágyba kerülök és másnap minden kezdődik elölről. Látja, ebben a rozzant, öreg lakókocsiban élek Claudiával. Minden percem a kislányomé. És az a szörnyű, hogy tudom: soha nem gyógyul meg. Kisiskolás, tanárai kímélik, igyekszik is tanulni, csak hát egészen kézenfekvő dolgokat nem ért meg. Nem tehet róla. Tudja mennyiből élünk? Tizenháromezer forintból...” Próbálja felsorolni, mire megy el ez a nevetségesen kevés pénze, hogy a gyerek iskoláztatása - étkezés, tanszerek, kevéske zsebpénz, hogy ha kirándulni megy Claudia az iskolával, megehessen legföljebb két gombóc fagylaltot, hogy még ebben sem érezze rossz-sorsát kis osztálytársaihoz mérten, nem állhat félre lehetséges apró kis örömök elől. Mindez másfélkétezer forint. A többit úgy osztja be, hogy egy hónapi élelemre jusson, meg a mosószerekre, meg a lakókocsis helypénzre, de egy nyavalyás göncről csak álmodozhat. A másik történet - tragédia. Kiégett egy lakás, kettő, illetve négy esztendős kisgyermek bennégett. A fél falu szeme láttára. De képtelenség volt őket kimenteni. Az asszonyok zokogtak a ház előtt. A szülők összeroppantak. Harmadik gyermekük megmaradt. Semmijük nincs. Aztán segítenek az emberek. Az egri polgármester ideiglenes lakást ad nekik. Az eger- szóláti polgármester nagy mennyiségű élelmiszert visz a családnak. Azt mondta, olyan sokan tülekedtek az irodájában, hogy mozdulni sem tudtak szinte, már a tűz másnapján. Asszonyok, férfiak, tinédzserek jöttek élelemmel, ruhaneművel, takarókkal. A baptista gyülekezet külön százezer forintot nyújtott át a családnak, de összesen 390 ezer forintot adott össze a kis település népe. Volt aki csak egy százast tudott mellőzni, volt vállalkozó aki tíz, egy másik húszezer forintot adott, aztán akinek pénze nem volt, munkáját ajánlotta a családiház felépítéséhez. Már állanak a falak, készül a tetőzet, aztán majd a belső munkák következnek. Már bútordarabokat is ajánlottak sokan, ha majd kész lesz a ház. Egyetlen fiúk arra kérte a mestereket, hogy ez a ház semmiben se hasonlítson a régihez, másutt legyenek az ablakok, ajtók, lépcsők, mert iszonyúan fájdalmasak az emlékek. Két testvérével álmodik, a két kicsivel játszadozik, bolondozik a régi családi hajlék egy-egy kedves zugában: álmában. A szülők hangjából már eltűnt a megrendülés. Könnyeik elfogytak. E fenti műsor előtt néhány perccel kapcsoltam be a rádiót. Valaki ilyesmit mondott - mintegy végszóként a korábbi műsor végén: „... Az önkormányzatok semmire sem képesek ...” Az ostoba és buta megjegyzés után kezdtem el káromkodni.. .
