Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)
1996-05-06 / 123. szám
6 Dünántúli Napló Az Olvasó Véleménye 1996. május 6., hétfő Majális A MSZOSZ Baranya Megyei Képviselete és az SZÉF megyei ügyvivője szeretné köszönetét kifejezni a május 1-jei majális megrendezésében közreműködő szakszervezeti szerveknek, a DOZSO Művelődési Háznak, -a műsorban fellépő zenekaroknak, együtteseknek, tánccsoportoknak, hogy szervező munkájukkal és színvonalas műsoraikkal hozzájárultak a majális sikeréhez és a város polgárainak vidám és tartalmas szórakoztatásához. A majális sikeréhez nagyban hozzájárultak azok a vállalkozók és cégek, akik tombolatárgyak felajánlásával értékes nyereményekhez juttatták résztvevőket. Medvetzky Antal elnök MSZOSZ BM. Képviselete Alapítványi bál A „Zalátai Körzeíi Általános Iskoláért” alapítvány közgyűlése után sikeres bált rendezett az alapítvány kuratóriuma. A bevétellel - csaknem 52 ezer forint gyűlt össze - támogatni szeretnénk a tehetséges, de hátrányos helyzetű továbbtanuló gyerekeinket. Pál Csaba iskolaigazgató Magányos játszótér - Pécsett, a fehérhegyi játszótér szinte mindig üres, pedig a közelben iskola, óvoda, bölcsőde is működik. A játékok kopottak, rozsdásak, hiányosak, területe szemetes. Kár. Valaha itt gyermekzsivajtól volt hangos a környék. fotó: müller andrea Szebényiek és somberekiek közös műsora Nyugdíjas szabadegyetem A komlói nyugdíjas szabad- egyetem április 24-én tartotta évzáró ünnepségét, amelyen a Komlói Zeneiskola hallgatói, Korbuly István és Czukorné Panta Mária szórakoztatta a jelenlévőket. A 35 hallgatónak az oklevelet Szarka Elemér, Komló város polgármestere és Horvátné, a Május 1. Művelődési Ház igazgatója adta át. Sipos Imréné klubvezető Cserkészek A pécsi cserkészek tömegeket mozgató Szent György-napi ünnepélye után bekapcsolódtak a fiatalok a Föld Napja rendezvény-sorozatba. Számosán aláírták a környezetünk megtisztítását, megkímélését szorgalmazó felhívást. Délután pedig nekivágtak a Mecsek-oldalnak, s a Tettyétől az állatkertig, vidámparkig több tucat zsákot megtöltöttek az elszórt hulladékkal. Elkeserítő az a nemtörődömség, felelőtlenség, amellyel számosán viseltetnek a környezet, a természet iránt. Nyisztor Zsolt őrsvezető 47. sz. P.C.F. cserkészcsapat Az oldalt összeállította: Dr. Dunai Imréné Múlt év őszén kezdődött. Néhai kedves kollégánk és barátunk, Horváth József iskolaigazgató szervezte meg a találkozást a Szebényi Asszonykórus és a Sombereki Felvidéki Népdalkor között. Ő már akkor tudta - ismerve a két csoportot -, hogy szép barátság szövődhet közöttünk. A kapcsolat létrejött. Úgy gondolom nagyon kedves barátokra találtunk. Legfőbb közös tulajdonságunk, hogy mindannyian szeretjük a népdalokat, nótákat, verseket és nem sajnáljuk rá az időt, a fáradságot. Tudjuk, kincs van a birtokunkban, amit őrizni kell és továbbadni a fiataloknak. Tudunk együtt lelkesedni, és boldogok vagyunk, ha egymásnak örömöt szerezhetünk. Pár találkozás után elhatároztuk, hogy közös szereplést rendezünk. Hetekig készültünk rá, mindenki a saját falujában. Majd elérkezett a nagy nap, először lépett fel közösen a két népdalkor Szebényben. Sok örömet és felejthetetlen percet szereztünk egymásnak és a közönségnek is. Igazi ünnep volt számunkra az a nap. Tudjuk, hogy az ünnepek teszik szebbé az életünket. Barátokat várni, vendégül látni többszörös öröm. A közös műsor sikere hozzásegített bennünket ahhoz, hogy erőt merítsünk további munkánkhoz. Fazekas Istvánná Helyesírási versenyek tapasztalatai Árpád Fejedelem Gimnázium A helyesírási verseny célja többek között az is, hogy képet kapjunk egy-egy korosztály helyesírási tudásáról. A felsőtagozatosok idei versenyére nagyon sok jól felkészült gyerek érkezett, azonban gyakori, tipikus hibák náluk is akadtak. Ilyen volt például az s, sz, z, dz végű igék teljes hasonulásának jelölése, a dz betűt tartalmazó és a toldalékos szavak elválasztása, a magánhangzó időtartamának jelölése. Nehezebb feladatnak bizonyult a hibásan írt szóalakok megkeresése egy szövegben, illetve az igék helyesírására és az illeszkedés eseteire vonatkozó szabályok megfogalmazása. Kiemelendő hibatípus volt történelmi családneveink rossz helyesírása. A tollbamondások javításának egyik legfőbb tapasztalata, hogy az ö és ü betűnket sokan nem az elfogadható két ponttal, hanem az ékezet helyett használt vízszintes vonallal írják. Érdemes volna versenyek után a magyartanároknak tapasztalatcsere céljából találkozniuk, hogy módszereket javasolhassanak egymásnak a nyelvi nevelés szintjének emelésére. Andokné Juhász Zsuzsa Testvérvárosok Terei Általános Iskola Kisiskolásoknál is fontos a helyesírás, nyelvhelyesség, nyelvi kreativitás fejlesztése. A helyesírási ismeretek elvek és szabályok alkalmazását nagyon sok képesség, egyéni személyiségvonás befolyásolja: szóemlékezet, az analógiás gondolkodás, a következtetés, a figyelem koncentrálásának, illetve tudatos megosztásának a képessége, az önkontroll, az írásfigyelem, a sikeres megoldásra való törekvés. A sikeres helyesíráshoz szükséges a helyes köznyelvi kiejtés is. Sajnos egyre többször találkozom nyelvi igénytelenséggel. A gyermek beszédfejlődésére döntő hatása van a környezetnek, mondhatjuk tükörképe. A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése szülői segítséggel oldható meg legjobban. Ebben segít a szülők számára is íródott könyv dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése szóban és írásban. Elsősorban pedagógusoknak íródott a könyv, de szülők is találnak ötleteket a nyelvi teljesítmények sokoldalú fejlesztéséhez. Márton Istvánná Jogi tanácsadó K. T, H. B., L. I. olvasóink kérdezik, hogy a nyugdíjazás előtt van-e mód a nyugdíjidő előzetes megállapítására. Igen, van! A 89./1990. (V. 1.) MT. sz. r. 265. §-ában előírtak szerint az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző egy éven belül az igény- elbíráló szervtől - Baranyában a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól - kérhető a figyelembe vehető szolgálati idő megállapítása. Ilyen kérelemnek kell tekinteni az igénybejelentést is, ha az öregségi nyugdíjat munkaviszony fennállása miatt nem lehet megállapítani. A jogszabály előírása szerint a munkáltató egy évvel a dolgozó (biztosított) által aláírt nyomtatványon az illetékes elbíráló szervtől köteles kérni annak közlését, hogy a dolgozó (biztosított) megszerezte-e az öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati időt, illetőleg mennyi beszámítható szolgálati idővel rendelkezik. A most megjelölt kérelemhez csatolni kell a dolgozó (biztosított) összes szolgálati idejére vonatkozó és a dolgozó, a munkáltató rendelkezésére álló igazolásokat, vagy egyéb okmányokat. A benyújtott kérelem tárgyában az igényelbíráló szerv határozatot hoz. A határozatban megjelöli azt az időtartamot, melyet szolgálati időként elismert, valamint - megfelelő indoklással - a szolgálati időként el nem ismerhető időtartamot is. Abban az esetben, ha a kérelmet a munkáltató nyújtotta be, akkor a határozat egy példányát a munkáltatónak is meg kell küldeni. Tájékoztatjuk arról is olvasóinkat, hogy a fentebb megjelölt életkortól függetlenül az igényelbíráló szerv a korkedvezményre jogosító időt köteles megállapítani. Az igényelbíráló szerv az elismert korkedvezményes időről, valamint a figyelembe vehető szolgálati idő tartamáról határozatot hoz. Ajánlatos élni az előzetes szolgálati idő megállapításának a lehetőségével, mert ekkor egyértelműen tisztázható - a munkaviszony fennállása mellett - a tényleges szolgálati idő tartama. Az el nem ismert idők beszámítása, igazolása iránti eljárást is le lehet folytatni, s annak birtokában dönteni a nyugdíjazás időpontjáról. Arról is tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy szolgálati idő esetén 365 naptári nap számít egy évnek. Tehát érdemes úgy megválasztani a nyugdíjazás időpontját, hogy az évből ne hiányozzon pár nap. Ennyivel tovább dolgozik, s nem éri kellemetlen meglepetés. O. József az éves szabadság mértéke iránt érdeklődik. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A húsz munkanap szabadság a munkavállaló: a./ 25. életévétől 21; b./ 28. életévétől 22; c./31. életévétől 23;dJ33. életévétől 24; eV 35. életévétől 25; (./ 37. életévétől 26; gV 39. életévétől 27; h./ 41. életévétől 28; iV 43. életévétől 29; jV 45. életévétől 30 munkanapra emelkedik. A részletezésből egyértelműen megállapítható, hogy a szabadság az új szabályozás szerint az életkorhoz kötődik. S. Á. A kutyák nem felelősek Az Új Dunántúli Napló Szerkesztőségétől olvasói levelekkel kerestek meg, melyek zöme a kutyatartás ellen, mások a kutyatartásért szólnak. A kérdések összegezhető lényege: Pécs Város Polgármesteri Hivatala szándékozik-e, tud-e tenni valamit az áldatlan állapotok megszüntetése, enyhítése érdekében, amely hovatovább két ellenséges táborra osztja a város lakosságát. Az „olcsó válasz” erre az igen, de a probléma ennél sokkal sokrétűbb, bár nem bonyolult. Régi szlogen, hogy nem az a város tiszta, amelyet állandóan takarítanak, hanem az, ahol az emberek nem szemetelnek. Ez adaptálható a kutyatartókra is, mert ahol betartják a kutyatartás szabályait, ott fertőzés veszélye nélkül játszhatnak utcai homokozókban a gyerekek, nem kerül évente 10-20, kutyák által megmart gyerek és felnőtt a sebészeti műtők asztalára, nem kóborolnak kocsikból kidobott állatok az utcán. »A panaszlevelek tartalma jogos és feltehetően igaz. Két alapvető problémát szeretnék elöljáróban tisztázni. Az első az, hogy - sokak kérése ellenére - senki nem akarja és nem fogja a kutyatartást megtiltani (panel-lakásokban sem!). A másik, ami minden panasz forrása, hogy a kutyatartók - tisztelet a kevés kivételnek - nem tartják be a kutyatartás előírásait, feltehetően nem is ismerik azokat, bár a rendeleteinket minden esetben közzé tesszük az Extra című lapban. A Polgármesteri Hivatal a feladatát ma abban látja, hogy a közterület felügyelői szolgálat útján nagyobb gyakorisággal ellenőrizze Pécs MJ. Város Ön- kormányzatának a „kedvtelésből tartott állatok tartásáról és védelméről” szóló 1993. évi 39. sz. ÖR. rendelet betartását, a rendelet megszegőit a szabálysértési feljelentések és a kiszabott büntetések kényszerítsék az előírások betartására. A póráz nélküli, illetve a kóborló kutyákat a gyűjtőhelyre szállítjuk (sintér-te- lep), ahonnan az igazolt tulajdonos a bírság és a költségek kifizetése után elviheti kedvenc állatát. Annak érdekében, hogy Pécs város önkormányzati rendeletéinek nagyobb érvényt tudjunk szerezni, fokozatosan növeljük a közterületeken rendet tartó felügyelői testület létszámát. A közterület felügyeleti szolgálat legfontosabb feladatává a helyi rendeletek végrehajtásának elllenőrzését tesszük. Pécs MJ. Város Önkormányzatának rendeletéi helyi jogszabályok, általános érvényűek, minden pécsi polgárra és szervezetre kötelező normákat írnak elő; a kutyatartókra is. Aki pedig ezeknek nem tesz eleget, szabályt sért, ami 10 000 forintig terjedő bírságot von maga után. Az előírásokkal „dacoló” polgárokkal szemben ez az eljárás többször is lefolytatható. A már hivatkozott rendelet egyébként kötelezően előírja, hogy többlakásos lakóépületben egy eb és egy macska tartható, ezek szaporulata pedig legfeljebb három hónapos korukig. Erkélyen, vagy loggián ilyen állatokat tartani tilos. A tenyésztéshez, illetve a veszélyes állatok tartásához engedélyt kell beszerezni és csak zárt helyen tarthatók, hogy másokat ne veszélyeztessenek. Közös használatú helyiségben állatot tartani tilos. Úgy köteles mindenki az állatot tartani, hogy a közegészségügyi előírásokat ne sértse, a lakók nyugalmát ne zavarja. Az ebtartó köteles a három hónapnál idősebb ebet veszettség ellen beoltatni, az eboltási bizonyítványt megőrizni és a beoltott állat megkülönböztető jelzését az eb nyakörvén viseltetni. Minden kutyatulajdonos köteles a közterületen (utcán), a többlakásos ház udvarán, vagy közös helyiségben minden korú és fajtájú ebet pórázon vezetni és csak olyan személy vezetheti őket, aki meg is tudja fékezni. A harapós, vagy támadó természetű ebet korára tekintet nélkül csak szájkosárral szabad vezetni. A rendelet arra is kötelezi az eb tulajdonosát, hogy a köz- és közös területeken okozott szennyezést azonnal eltakarítsa. Arra is köteles az ebtartó, hogy a vásárolt, a hozzá került, az elhullott, az elveszett, vagy új tulajdonoshoz került 3 hónaposnál idősebb ebet a Polgármesteri Hivatalnál (Pécs, Kossuth tér 1- 3.) 8 napon belül bejelentse. Az önkormrányzat rendeleté kötelezően előírja, hogy az állattartónak megfelelő életfeltételeket kell biztosítani az állatok részére, tilos azok kínzása, bántalmazása, elhagyása, vagy egymásnak ug- rasztása. Aki nem kívánja, vagy nem képes az állatot tartani, köteles megfelelő elhelyezéséről gondoskodni, vagy felajánlani az állatvédő szervezetnek, illetve a gyepmesteri telepnek. Az a pécsi polgár, aki e szabályokat nem tartja be, szabálysértési eljárás keretében pénzbírságot fizet, súlyosabb esetben büntető eljárás indul ellene. Az önkormányzat rendelete tehát egyformán védi az ebtartókat, mert lehetővé teszi, hogy ne kelljen megválni a hűséges, sok esetben egyetlen társuktól. Védi az állatot nem tartó családokat, gyerekeket is, mert az ebtartók számára kötelező ebtartási szabályokat ír elő. Védi az állatokat is. Sintértelepünkön sok befogadott állat talál új gazdára. Az ebtartás ellenzői gyakran az ebadó bevezetésétől remélnék a megoldást. Ez az adónem korábban létezett, de a 80-as évek végén megszűnt. Oka az volt, hogy a kivethető adó mértékét felsőbb szintű jogszabály limitálja, a házőrző kutyák adómentesek, a „kedvtelésből” tartott kutyákkal kapcsolatos adminisztráció (a kivetéssel, a felszólításokkal, a végrehajtásokkal, stb. kapcsolatos több tízezer ajánlott postai küldemény, nyilvántartási rendszer, munkabér, stb.) több költséget emésztene fel, mint e címen beszedhető adó összege. A tenyésztés szabályaival most nem foglalkozunk, mert az olvasói levelek azokat nem érintették. Nem a szabályok hiánya okozza tehát a bajt, hanem a kutyatartó gazdik felelőtlensége, ami ellen - most már az olvasói levelekben, a fórumokon elhangzott panaszok, a jogos észrevételek miatt - határozottabban és szabályszegők zsebébe „mélyebben belenyúlva” fogunk fellépni a kibővített közterület felügyelői hálózat fokozottabb ellenőrzésével. Dr. Farkas Károly Pécs Megyei Jogú Város jegyzője
