Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)
1996-04-06 / 95. szám
1996. április 6., szombat Kultúra Dünántúli Napló 15 Olvasó középkorunk (3.) Könyveink maradéka Kezdőbetű a Genesis ábrázolásával. (Biblia XIV. sz.) Pécsi püspöki könyvtár. Pécs ma is a könyvek és könyvtárak városa. Nem csoda, hisz iskolaváros, egyetemi város. Az egykori pécsi püspök, Gregori- áncz Pál ma sokkal inkább elmondhatná róla, mint az 1500-as évek közepén mondta, visszatekintve a török bevonulását megelőző időre: „Pécsre annyi tanuló szokott egybegyúíni, hogy . . . kitelt volna belőlük egy egész hadsereg ”. A Pécsre mindmáig „egybegyűlt” könyvek száma - csupán a könyvtárakban - megközelíti, vagy talán meg is haladja, a kétmilliót. Körülbelül hatvan- szersre tehető a régi, illetve muzeális jellegű könyvek száma, tehát azoké, amelyek 1801 előtt kerültek ki a sajtó alól. Ezen belül különös figyelem illeti a történelmi Magyarországon nyomtatott könyveket, valamint a hungaricumokat: a külföldi előállítású, de - a szerző, a nyelv vagy a tartalom okán - magyar vonatkozású dokumentumokat. (Itt a Mecsek alján természetesen különös figyelemben részesülnek a Pécs-Baranyai ..hungari- cumok”. Világszerte számon tartják, s nem csupán az egyes művek, de az egyes példányok vonatkozásában is, az úgynevezett ős- nyomtatványokat: az 1501 előtt, a könyvnyomtatás első félévszázadában keletkezett nyomtatványokat. És persze a kéziratos könyveket, a kódexeket, melyeknek a korszaka természetesen nem zárult le egyik napról a másikra, Gutenberg találmánya nyomán. Pécs nem akármilyen színvonalú középkori könyvkultúrájának emlékeiből, ami egyáltalán megmaradt, azt jórészt külföldi gyűjteményekben őrzik. Első püspökünk Priscianus-példányáról - közel ezer év elteltével - „természetesen” semmit sem tudunk. Boldog Mór püspök - Szent András (Zoerard) és Benedek mártiromságát megörökítő - művét, mely a hazai földön keletkezett első irodalmi alkotást csupán 15. századi másolatokból ismerjük. A pécsi egyetemi beszédek címen ismert prédikációgyűjtemény, melynek nyomtatott szövegkiadása nemrég, de sajnos több évvel az átírás és feldolgozás nehéz munkáját annak idején elvégző Petrovich Ede halála után látott napvilágot az Akadémia kiadásában, a müncheni Bajor Állami Könyvtár tulajdona. Ha viszont Janus Pannonius műveit szeretnénk tanulmányozni az egykorú vagy közel egykorú kéziratok, kódexek kézbe vételével, esetenként még messzebb, Rómába vagy éppen Sevillába kell jegyet váltanunk. Olyan könyvet, kódexet egyébként, melynek tulajdonbejegyzése vagy címere kerek-peres „megmondaná”, hogy egykor Janus Pannonius könyvtárának „Trónoló Madonna”. Iniciálé Hójából (XIV. sz.). darabja volt, ma nem ismerünk, miként Handó György prépost nevezetes könyvtárából sincs „megfogható” emlékünk. Ma is kézbe vehetjük ellenben a párizsi Nemzeti Könyvtárban, Szatmári György püspök ragyogó kiállítású Breviáriumát. A pécsi könyvtárakban ma, az Egyetemi Könyvtárat is beleértve, mely pedig igazi kincsesháza a nagy történeti és művészeti értékű könyveknek illetve kéziratoknak, jószerével egyetlen olyan kéziratos vagy nyomtatott könyvet sem láthatunk, amely bizonyíthatóan itt helyben vészelte volna át a török időket. A többségük 18-19. századi „püspöki szerzemény”. Ugyanakkor a mai Püspöki Könyvtár dicsekedhet az egyik legkorábbi - hazai földön őrzött - kódexszel, egy kisalakú, ma kereken 800 éves Bibliával. Ez francia földön készült ugyanúgy, mint 100 évvel fiatalabb rokona, all. század első felében másolt és díszített nagyalakú Biblia, melyet korábbi tulajdonosának „székhelyéről” Hamburgi Bibliának is neveznek. Már a könyvnyomtatás korában, a 15. század második felében készült a korábban Nyirkállói-kódex néven ismert Magyi-féle formuláskönyv, a hazai jogtörténet - s egyúttal nyelvtörténetünk - becses emléke. Századunk elején maga is nevezetes jogeset tárgyát képezte, miután a könyvtárból eltűnt kódexet csak hosszú idő után, 1912-ben sikerült nagyne- hezen visszaperelni. A Püspöki Könyvtár két nevezetes ősnyomtatványai közül. Johann Bäemle kétkötetes, nagyalakú és pergamen lapokra nyomott Bibliája 1466-ban készült Strassburgban. Akkoriban tehát, amikor mindössze 10-11 éves volt az európai könyvnyomtatás. Több mint harminc évvel később, úgyszóla pécsi Püspöki Könyvtár Bibván az „ősnyomtatványkor” végén (1499-ben) nyomtatták Velencében a Pécsi Missale (Mis- sale Quinqueecclesiense) pergamen példányát, melyet aztán ragyogóan ki is festettek. Nyomdászattörténeti jelentősége az, hogy abban a több mint fél évszázados időszakban került ki - Johannes Paep budai könyvkereskedő megbízásából - a velencei sajtó alól, amikor már nem és még nem volt könyvnyomtatás Magyarországon. Élgondolkoz- tató, hogy ezt a könyvet annak a - könyvtáralapításban is jeleskedő - Klimó püspöknek sikerült beszereznie, akinek nem kis része van abban, hogy 1772-ben kerek 300 évvel a hazai kezdetek után Engel János József révén városunkban is hazát talál a könyvnyomtatás. Boda Miklós Középiskolák érdekszövetsége Három szakmai (gimnáziumi, szakképzési, kollégiumi) tagozattal, 38 pécsi és baranyai taggal létrejött a Pécs-Baranyai Középiskolai Igazgatók Kollégiuma. Az új szövetség nem előzmények nélküli. A korábbi, jól működő igazgatói munkaközösség és a szakképzési egyesület volt az előd, de hogy az átalakulás szükséges, azt a résztvevők már a rendszerváltás ideje előtt is érzékelték., Ä kollégium elnöke, Durucz István, a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola igazgatója elmondta:- Ma is gyakoriak a felemás helyzetek. Pécsett például az együttes fellépésnek van nagyobb lehetősége és haszna, míg egy-egy kisvárosi iskola a helyzetét olykor egyedül is kedvezően tudja alakítani. A megyei kollégáktól azonban semmiképp nem akartunk elszakadni, hiszen közös érdekeink bőséggel vannak, ilyen például a beiskolázás kérdése is. A testület eddigi tevékenységének Pécsett fontos eleme volt, hogy résztvettek az alpolgármester kezdeményezésére létrejött konzultatív tanácsadó testület munkájában, melyben a közoktatást érintő önkormányzati szándékokat elemezték. Az elnök három nagy ülés után úgy látja, a kollégium nem oka a mérsékelt eredményességnek. Legutóbb a 15 százalékos költségvetés-csökkentési felszólítás alkalmával dolgozott össze a testület, a középiskolák egyöntetű álláspontja szerint ugyanis ezt a csökkentést törvényes keretek között megoldani nem lehet. Véleményük szerint a fenntartóknak az intézményekkel differenciáltan, helyzetüket egyenként megbeszélve kell foglalkozniuk.- Célunk, hogy kollégium érdekvédelmi tevékenysége épüljön be a közoktatás rendszerébe, s ne legyen véletlen műve a megkérdezésünk. Szakmai feladataink közé a NAT-ra való felkészülés tartozik. Minden korábbinál fontosabb, hogy a ránk vonatkozó hírekhez hozzájussunk, mert az információ ma már szó szerint is pénz, akár pályázati lehetőségről, akár másról van is szó. H. I. Gy. Magyarul magyarán Többértelműség Keresetek Az év első két hónapjában a bruttó keresetek átlagosan 25,4 százalékkal nőttek a versenyszférában, s elérték a 42.187 forintot. - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A szellemi foglalkozásúak keresete 62,376 forintot tett ki, a fizikaiaké 32.467 forintot. A januárfebruári nettó átlagkereset 28.049 forint volt, ez 21 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos hónapjaihoz képest. A fogyasztói árak ugyanebben az időszakban 28,6 százalékkal emelkedtek, s ennek figyelembevételével a reálkerestek átlagosan 5,9 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint a múlt évelső két hónapjában. Philips A Philips autórádió-gyártó üzemét avatta fel a Fejér megyei Sárbogárdon. Az Euroton Kft.-től megvásárolt, korszerű technológiával felszerelt, s a Philips világhálózatához tartozó - 98 százalékban a Philips Car System, 2 százalékban a Philips Hungary Kft. tulajdonában levő - üzemben autórádiókat, magnómechanikákat, videomagnó előlapokat készítenek, s rövidesen megkezdik a CD-váltók gyártását is. Valamennyi termékük a Philips európai piacaira kerül. A gyárban 1100-an találtak munkát, többségük az Euroton Kft. korábbi dolgozói közül kerültek ki. Az elhangzó vagy írott szöveg szavai többségükben alkalmi kapcsolatba kerülnek egymással. Ezek a szószerkezetek, szintagmák, kisebb részük viszont az idők folyamán közkeletű állandó nyelvi kifejezéssé válik. Ez utóbbiak legismertebb típusai a szólások, közmondások és a szállóigék, összefoglaló néven frazémák. Legfőbb jellemzőjük, hogy átvitt, képes értelemben használatosak. Ha két közkeletű állandó nyelvi kifejezés keveredik (sötétben topogunk pl. ebből a kettőből: sötétben tapogatózunk és egy helyben topogunk) vagy ha eredeti, konkrét értelemben használjuk őket (a L’art pour Fart társulat műsorainak nagy része ezen alapul) a szókép zavarossá válik, a két jelentés összeütközése a humor forrása lesz, s hangulatunktól függően jót nevetünk rajta. (Besenyő nagypapa egy éles késsel fölhasítja a fotel ülő részének szövetét, és kijelenti: Az ülést megnyitom.) Aki a tévében hírként a következőt mondta: „Kijelölték már a súlyponti területeket” - nyilván, se a pont (súlypont), se a terület szó konkrét és képes értelmével nem számolt. - Aki valakiről azt állapította meg, hogy ,,.. . hallgatóként (egyetemi) meg- és átélte a településsel való ismerkedés útját” - nem számolt azzal, hogy a konkrét jelentésű megél, átél nem kerülhet olyan szókapcsolatba, amelynek a másik tagját, ti. az utat, útját átvitt, képes értelemben használja. A hivatásos újságírók bizonytalanságát jelzi egy rádióriporter mentegetőzése a következő mondat után: „Mikrofonunkkal mintegy lefényképezzük a riportok szereplőit.” - Ti. ezt képzavarnak minősítette. Pedig nem az, hanem a szóképnek az a fajtája, amelyben a hallásérzet területéről származó benyomásunkat átvisszük a látásérzet területére. Ez a stűuseszköz a szinesztézia (rikító szin, reszelős hang, fehér csont). Tanulságos egy kritikusunk következő mondata: „Nem kétséges, hogy rengeteg kísérletük, minden zsákutca tántoríthatatlan végigjárása ... a művészet gazdagodását fogja eredményezni” - Az az utca, amely végigjárható, nem zsákutca. - A fiatal szakemberek kilátástalan helyzetét az újságíró így fogalmazta meg: „A szakképzett fiatalok felvételének kérdése holtponton látszik mozogni”. - Gondoljuk csak végig a sort: kérdés - holtpont - mozog. Abból is keletkezhet képzavar, ha félid-meddig elhomályosult jelentést élesztünk fel. Ä történész így értelmezte az egykori katona öltözetének egy darabját: „A pitykés kabát katonazubbony a XIX. század derekán” - A szándékolt jelentés: az 1850-es évek. A szunnyadó jelentés: a derék mint testrész. Petőfit is megrótták a kritikusok a következő sorok szóképeiért: „Ha a föld Isten kalapja, / Hazánk úgy bokréta rajta” - A bokréta a kalapon rendben is volna, de a kalap az Isten fején, főként ha a Földet gömbnek tartjuk, akkor bizony furcsán fest. Rónai Béla Keresztrejtvény ' /Á /• 2^7 A VICC POÉNJA, NEGYEDIK RÉSZ SORFAL JELZŐJE LEHET LENGYEL PART VOLT, RÖV. SILBAK HATÁRRAG V LAO-CE IZMUSA SZÜLI A TOLVAJT" A VICC POÉNJA, 1. RÉSZ > p V V V V V M h r \ x*yy\ vi\ LA \ / \ P> ALPESI LEGELŐ OROSZ FOLYÓ > J NYALÁB 2. T. M. > ZSÍRPÁRNA AZ ÁLLÓN FAFAJTA V > í „A SAKÁL ..." M. P. 1. > V EZÜST AIR INDIA > A VICC POÉNJA, ...-DOMBSÁG RITKA FÉRFINÉV " 7 FRANCIA FOLYÓ MIALATT > V ENNÉL LEN>-VÖSSZEMAR! URES NÉVI VEKKER RÉSZE V V V UKRÁN FOLYÓ TANTÁL > V RÉSZECSKE UGORJI > ÜLEDÉKES KÖZÉT >- v MAGOT SZÓR HÍRHEDT PATAK > V E NAP BAKA > ARRA A LAPRA JEGYEZ > akTI*. NIUM MENYETFELE > V RÉSZESRAG CSEH KORONA, RÖV > V KELVIN NAGYON MEGKEDVELI > VERSENYT MEGHIRDET > NANO ANGOL AUTÓJEL > AM.-I ÖRÁLLOMÁS LENGYEL VÁROS > V V frTAV0-c < > > A VICC POÉNJA, 2. RÉSZ > v V —T" ÁRASZT ELJUT VALAHOVÁ > AM -1 SZIN.NÖ KÖTŐSZÓ > ARRÓL A SZEMÉ LYBQk ____ > t> IDEG- . ROST HÜVELYE (MIELINI [foszfor BÁRIUM. VANÁDIUM > y RÉSZBEN ES- DEKEL! > PORTUGÁL POLITIKUS 1 > KOREAI POLIT,.... PÁLINKA NOBILE SZEMÉLYNÉV! > V \I FÉL TEST!- V- > MÓDOSÍTOTT „A" > INDÍTÉK BETŰ, KIEJTVE ALARM > FRANCIA BIOKÉMIKUS MOZOG > V V DUPLÁN: RÉGI ÉDESiÍQ ____ C SIGER > IZZÍTJA > v KINYITÓ FÉL KETTŐ! > tÍT színművész VOLT, > TALMI > ÉNEKESMADÁR PITYE— > V FÉLCIPŐI > ARRA A SZE> ... KIRÁLYA BÉTCJ. ki- EJTVi... KAMION JELZÉS i v KÉMIAI ANYAGOT TARTALMAZÓ > “7 ■ V öl t Beküldendő a helyes megfejtés április 12-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34., VII. em. A március 30-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése:„Egyetlen titka van a meggazdagodásnak, nem csinálni semmit ami adóköteles.” Utalványt nyertek: Félegyházi Emilné, Villány, Baross G. u. 111., Incze Andrásné, Mohács, Szent István u. 12., Láng Annamária, Pécs, Gosztonyi Gy. u. 18/A., Mészárosné Besenczi Rózsa, Pécs, Erika u. 3„ dr. Örkényi Zoltán, Görcsöny, Arany J. u. 1. Az utalványokat postán küldjük el. V
