Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-06 / 95. szám

16 Dütiántúli Napló Magazin 1996. április 6., szombat * Es a nyelvek elenyésznek... Csupán 300-600 nyelvet nem fenyeget a kihalás veszélye A világnyelveket egyre többen tanulják fotó: Tóth A nyelvek száma az elmúlt év­ezredek során erősen összezsu­gorodott, s a következő száz évben előreláthatólag soha nem tapasztalt mértékben folytató­dik eltűnésük - írja a dpa. Mintegy tíz évezreddel ez­előtt, amikor feltevések szerint hozzávetőleg egymillió ember élt a Földön, még 10-15 000 nyelv létezett; ma ötmilliárd ember mindössze 6-7000 nyel­vet beszél. Még a legderűlátóbb előrejelzések szerint is a követ­kező évszázadban ezeknek a nyelveknek legalább a három­negyede el fog tűnni. Borúlátó becslések szerint a kihaló nyel­vek száma elérheti a 90 száza­lékot is. A legtöbb ma’beszélt nyelvet kis, ötezernél kevesebb főt számláló közösségek használ­nak. A leginkább fenyegetettek közé tartoznak az Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában élő nemzeti kisebbségek nyelvei, de nem kevésbé veszélyeztetett az öreg kontinensen beszélt fríz, szorb vagy alnémet nyelvjárás). A korai társadalmakra alig­hanem a kis nyelvcsoportok voltak jellemzőek. Minden törzsnek saját külön nyelve volt. Még ma is gyakori, hogy egy önálló nyelvet egyetlen falu lakói beszélnek. Az élet­mód gyökeres megváltozása aláásta a kis nyelvek fennmara­dásának feltételeit. Új tv-óriás Európa legnagyobb média­konszernje, a német Ber­telsmann egyesíti Ufa nevű leányvállalatát a luxemburgi CLT televíziós társasággal, bízva abban, hogy így eredményesen küzdhet meg a riválisokkal a hamarosan induló digitális televízió­zásban. A szakemberek szerint a digitális televíziózás óriási lehetőség a cégek számára, ezért már hosszú hónapok óta dúl a harc a konszernek között. A legnagyobb euró­pai piacon, Németországban a Bertelsmann és a mün­cheni Leo Kirch csoportja próbál minél gyorsabban erőt gyűjteni a várhatóan már az idén induló nagy csa­tához. A digitális televízió­zás nem néhány tucat, ha­nem több száz adást kínál majd a nézőknek. Ezeket az adásokat olyan dekóderrel tudják fogni, amely rögzíti a vételi időt és a választott programot is - ennek alap­ján, kell fizetni a műsorszol­gáltatónak. A Bertelsmann cégnek eddig csak német televízi­ókban volt érdekeltsége. A luxemburgi CLT 13 európai rádió- és televízióállomás többségi tulajdonosa. Az új cég többségi tulajdonában lesz a németországi RTL, RTL-2, Super RTL, VOX, valamint a kódolt Premiere, a hollandiai RTL-4 és RTL- 5, a franciaországi M6 és TMC, valamint a brit Chan­nel 5 tévéadók. A Kirch-c söpört a minap közölte, hogy júliustól már megkezdi a digitális műso­rok sugárzását. A DF 1 né­ven létrehozandó tévétársa­ság kezdetben ötven külön­böző programot kínál a né­zőknek. A müncheni médiaóriás számításai szerint 2000 tá­ján már mintegy kétmillió fizető nézőre számíthatnak és akkor jutnak ki a veszte­séges zónából. A nyelvek kihalása nem új jelenség - az ókori egyiptomiak nyelve éppen úgy eltűnt, mint a sumér vagy az etruszk. Ami vi­szont új, az a kihalás gyorsa­sága. Az okok között említhet­jük a növekvő mobilitást; a ré­giók felett álló közvetítő nyel­vek terjedését és az ezek tanu­lása iránti igényt, mint a társa­dalmi felemelkedés eszközét; a kisebbségekre nehezedő politi­kai és kulturális nyomást, nem­különben a rádió és televízió befolyását. De elősegítette a nyelvek ki­halását a gyarmatosítás és az ezzel együtt járó népirtás is. Amikor az első spanyolok lá­Az utóbbi hetekben megkezdő­dött a Horvátországhoz két éven belül visszakerülő Kelet-Szla­vóniában élő szerbek távozása: az MTI értesülései szerint éjsza­kánként több családból álló konvojok érkeznek az Erdődöt és Gombost összekötő Duna-hí- don Jugoszlávia területére. A menekülők mindenüket magukkal hozzák: a járműosz­lopokban a berendezési tárgya­kat szállító gépkocsik mellett kombájnok és traktorok is van­nak. A szerbek egy része Gom­boson telepedett le, az elmúlt két hétben 10 házat vásároltak meg a Kelet-Szlavónia felől érkező családok. A menekülök több­sége azonban tovább halad kelet felé, s a Vajdaság más városai­ban talál otthont. Helyszíni értesülések szerint eddig nem voltak erőszakos ház­foglalások, s nem is valószínű, hogy a Duna horvátországi part­járól érkezők erőszakos akciókat hajtsanak végre a többségében magyarok lakta Gombos polgá­Kereken félévszázaddal ezelőtt a nénetországi Münsterben hívek ezrei kísérték utolsó útjára Cle­mens August von Galen püspö­köt, aki a hitleri rezsim idején a nácikkal szembeni egyházi ellen­állás egyik fő megtestesítője volt. A nemzeti szocialistákat nyíltan megbélyegző pásztorleveleit, prédikációit nem csak a katoli­kus, hanem az evangélikus temp­lomokban is ismertették és még a ffontkatonákhoz is eljutott egy- egy bátor állásfoglalásának híre. Amikor 1933 októberében a grófi családból származó, őskon- zervatív teológust kinevezték püspöknek, sokan meg voltak róla győződve, hogy az országot és az élet minden területét ke­zükbe kaparintó nácik jó együtt­működést tudnak majd kialakí­tani az új főpappal. Ám alig néhány hónap eltelte után, 1934. március 26-án hús­véti pásztorlevelében a püspök rámutatott, hogy a vallás és a kul­bukat Amerika földjére tették, az új kontinens őslakói még 2200 nyelvet beszéltek; mára ezekből alig 600 maradt, s a következő nemzedékek életé­ben további 250 fog eltűnni kö­zülük. Az Ausztráliában még beszélt 200 nyelvből 135 a ki­halás küszöbén áll. Michael Krauss, a University of Alaska (Fairbanks) profesz- szora a nemrég megjelent, a vi­lág különböző részein élő nyel­vészek közreműködésével el­készült első „Nyelvek világat­laszában” azt írta, hogy csupán 300-600 nyelvet nem fenyeget a kihalás veszélye. A gyarmatosítás következté­rai ellen. Hírek szerint az első hullámban azok érkeznek, akik valamely korábbi cselekedetük miatt úgy vélik: semmiképpen sem várhatják meg a horvát ha­talomátvételt. Helyszíni jelentések szerint ellentétes irányú mozgás is van, s tart annak a Vukováron közé­tett tervnek a végrehajtása, mely szerint a következő hetekben és hónapokban harminc ezer szer- bet kell betelepíteni Kelet-Szla­vóniába, valamint a Horvátor­szágnak ugyancsak vissza­adandó Baranyába és Nyugat- Szerémségbe. Az ENSZ belgrádi illetékesei és a vajdasági magyar politikai vezetők szerint félő, hogy a Zág­ráb fennhatósága alá kerülő terü­letekről elmenekül az ott élő mintegy 180 ezer szerb több­sége, s a menekülők ismét a Vajdaságot választják a letelepü­lésre. A még Kelet-Szlavóniában élő szerbek nyilatkozatai is arra utalnak, hogy az elkövetkezendő túra ellen támadnak azok, akik szerint csak azok az erkölcsi sza­bályok érvényesek, amelyek a faj védelmét szolgálják. „Az erkölcsi tanok helyét a jogokat lábbal tipró brutális erőszak veszi át” - figyelmeztetett a püspök aüg több mint egy évvel Hitler hata­lomra jutása után. Nyűt szembeszállása a nácik­kal nagy visszhangot keltett az ér­telmiség és a hívek tömegei kö­rében is. Ettől kezdve a náci tit­kosrendőrség figyelte a főpap minden lépését. A harmincas évek második feléből fennmaradt számos jelentés, amelyet a Ges­tapo ügynökei írtak von Galen miséiről is prédikációiról. Három alkalommal eljárást indítottak el­lene, de soha nem mertek vádat emelni, mert kiszámíthatatlannak tartották a lakosság reakcióját. „A Führer belpolitikailag semmiféle ben azonban új nyelvek is ke­letkeztek. Haspelmath profesz- szor berlini nyelvész nemrég a Frankfurter Allgemeine Zei­tungban külön cikket szentelt az úgynevezett „kreol-nyelvek­nek”. Ezek ma is használatosak a Karib-tenger térségében, Nyugat-Afrikában és az Indiai­óceánon, valamint Délkelet- Ázsiában. Közéjük tartozik az angolból létrejött jamaicai kreol és Sierra Leone-i krio, a Haitin, Mauritiuson és a Sey- chelle-szigeteken a franciából, illetve a Zöld-foki Köztársa­ságban, továbbá Sao Tómé és Principe Demokratikus Köztár­saságban a portugálból kiala­kult kreol nyelvek. Bár történnek kísérletek arra, hogy a fenyegetett nyelveket célzott támogatással megment­sék a kihalástól, legtöbbjüknek csupán „muzeális értéket” tu­lajdonítanak. Az újjáélesztés csak ott kecsegtet sikerrel, ahol a háttérbe szorított nyelveket vagy nyelvjárásokat az új iden­titást keresve a nemzeti nyelv rangjára emelik, mint látjuk ezt a volt Jugoszláviában vagy a Szovjetunióban. Ugyanakkor több európai ál­lamban - visszahatásképpen az államnyelv kialakulásának hosszú folyamatára - hivatalo­san elfogadták a többnyelvűsé­get, s törvénybe iktatták a ki­sebbségek nyelvének jogait és védelmét. hónapokban tömeges menekülés várható: a szerbek nem nagyon hisznek a zágrábi és nemzetközi garanciáknak, s a nyilatkozók többsége arra a következtetésre jut, hogy elképzelhetetlen a szerbek és horvátok közötti bé­kés egymás mellett élés. A gazdasági helyzet sem bírja maradásra a szerbeket: az üze­mek túlnyomó többsége évek óta nem működik, folyamatosan csökken az olajkitermelés, s Vukováron, a Jugoszláv Nép­hadsereg és a horvát területvé­delmi erők összecsapásai után szinte porig rombolt Duna-parti városban mintha megállt volna az idő: a harcok után öt évvel sem kezdődött meg az újjáépí­tés. A tartományban már jelenleg is több mint 200 ezer szerb me­nekült tartózkodik, s az újabb betelepülések további komoly változásokat okoznak majd a több nemzet - köztük mintegy 300 ezer magyar - lakta terület etnikai összetételében. kockázatot nem akar vállalni, ezért von Galen püspököt, ezt a nyűt hazaárulót, majd a végső győzelem után vonjuk felelős­ségre” - írta egy levelében Goeb­bels propaganda miniszter. A hitleristákat különösen fel­háborította, amikor a főpap 1941 júliusában és augusztusában há­rom prédikációban is nyíltan tá­madta a náci vezetőket, tiltako­zott az állam és szervei nevében elkövetett erőszak, az emberi méltóság mindennapossá vált megsértése ellen. Felemelte sza­vát a kolostorok állami elkobzása és a szellemi fogyatékosok meg­gyilkolása ellen, sőt emiatt még büntetőfeljelentést is tett. A hírek szerint e szentbeszédeinek fő gondolatai levelekben, kézírásos jegyzetekben eljutottak egészen Sztálingrádig és a Pireneusokig. Von Galent nem merték bántani, Franciaországban azt tervezik, hogy 1998 végéig fokozatosan megszüntetik a higany lázmérők használatát a kórházakban és a klinikákon, s később a piacról is kivonják őket. Az ok: komoly ve­szélyt jelentenek az egészségre - olvasható az AFP jelentésében. A Franciaországban jelenleg eladott évi ötmillió lázmérő mindegyike két gramm toxikus­nak tartott higanyt tartalmaz. Egyes európai országok, mint Dánia, Norvégia, Svédország és Svájc már megtiltották ezen láz­mérők forgalmazását. Egy 1995-ben elvégzett hiva­talos vizsgálat megállapította, hogy nem kevesebb mint tíz tonna higany halmozódott fel francia kórházakban és kliniká­Erich-Maria Remarque világ­hírű regényének, a „Nyugaton a helyzet változatlarí’-nak a kéz­iratát ajándékba kapta az os- nabrücki Remarque-archívum. A ceruzával írott, 120 oldalas kéziratot sokáig elveszettnek hitték. Tavaly decemberben a londoni Sotheby's árverési cég­nél tűnt fel. Ott egy névtelen­ségbe burkolózó csoport 620 ezer márkáért megvásárolta, s most az osnabrücki archívum­nak ajándékozta. Remarque 1927-28-ban Ber­de a gondolatait hirdető több egy­szerű papot elítéltek, koncentrá­ciós táborba hurcoltak. A püspök nem tartotta magát hősnek, nem is akart az lenni, egyszerűen hű maradt elveihez, az általa képviselt értékekhez. 55 évesen lett püspök, s szavai sze­rint „az ember ilyenkor már nem változtatja a napi helyzetnek megfelelően nézeteit”. „Még a legöntudatosabb, legártatlanabb polgár sem lehet biztos abban, hogy egy nap nem rontanak-e rá otthonában, nem hurcolja-e a Gestapo börtönbe, vagy koncent­rációs táborba. Tudom, ez velem is megtörténhet még ma vagy holnap. Nem tudom, hogy holnap is szólhatok-e még, ezért ma fi­gyelmeztetek mindenkit, hogy ez az út szilárd meggyőződésem szerint Isten büntetését fogja ki­váltani, szerencsétlenséget hoz kon az eltört lázmérők jóvoltá­ból”, s már több ízben okozott mérgezést. Az egészségügyi minisztérium által elvégzett vizsgálat megálla­pítása szerint „az egészségügyi intézetekben egy lázmérő élettar­tama átlagosan egy hónap, s az el­tört lázmérőkből kiszabaduló fo­lyékony fém összegyűjtése sem nem könnyű, sem nem teljes.” A higany okozta mérgezési tü­netek különösen azóta ismertek, amióta Minamatában (Japán) 1951 és 1973 között több száz embernél jelentkeztek súlyos neurológiai tünetek, miután rend­szeresen fogyasztottak olyan ha­lakat, amelyek egy gyár által a tengerbe engedett higanytól fer­tőződtek. linben írta a regényt. Amint mondta, olyan nemzedékkel akart foglalkozni, amelyet az első világháború tönkretett. A regény 1929-ben jelent meg, és azonnal sikert aratott az egész világon. Ötven nyelvre fordítot­ták le és becslések szerint 20 millió példányban Jcelt el. Mindeddig úgy hitték, hogy Remarque eltépte a kéziratot, és darabonként elajándékozta vagy eladta. 1993-ban azonban egy közvetítő révén árverésre ajánlották. népünkre és hazánkra, s a pusztu­lásba vezet”. Ilyen bátran senki nem beszélt akkor Németország­ban a nyilvánosság előtt. A világháború után a meg­szálló hatalmaknál emelte fel a szavát a lakosságot különösen sújtó különböző intézkedések el­len. 1946 februárjában XII. Pius pápa bíborossá kreálta a münsteri püspököt, akit akkor a kevés ,jó német” egyikének tartottak. A 68 éves főpap azonban nemcsak a Vatikánt kereste fel, hanem sorra látogatta az olaszországi hadifo­golytáborokat, ahol honfitársai­nak igyekezett biztatást nyújtani. Az út megpróbáltatásai azonban nagyon megviselték a szívét, ha­zatérése után kórházba került és 1946. március 22-én meghalt. , J4em akart több lenni, mint a püspöki székben ülő pásztor. Amikor a farkas a nyájra támadt, a békés pásztorból hős lett” - írta egy kortárs búcsúztatójában. Pach Ferenc Megkezdődött a szerbek távozása A menekülők többsége a Vajdaságban települ le A münsteri püspök Megkerült Remarque-kézirat Búcsú a higany lázmérőktől

Next

/
Oldalképek
Tartalom