Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-03 / 33. szám

1996. február 3., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 7 A Jelenkor februári száma A Pécsett szerkesztett Jelenkor februári száma Láng Zsolt Bes- tiárium Transylvaniae című regényének egy fejeztével, A bar­langi pávával kezdődik. Ugyancsak regényrészlet olvasható Háy Jánostól, a Dzsigerdilen (A szív gyönyörűsége) című mű­véből. A prózarovatban kapott helyet továbbá Vilém Flusser A sakk című esszéje, valamint Varga Lajos Márton Bertók László hatvanadik születésnapján, Pécsett felolvasott köszöntője és Forgács Éva Balassa Péterhez írott levele. A szépirodalmi ro­vatban Bállá Zsófia, Kovács András Ferenc és Térey János ver­seivel találkozhat az olvasó. Nagy érdeklődésre számot tartó publikáció ifjabb Bibó Ist­ván Iskola az egyházban (A Baár-Madas és a magyar reformá­tus egyház) címmel írt beszámolója a Baár-Madas református iskola újraalapításáról, működéséről, kálváriájáról. A kritika-rovatban Kulcsár-Szabó Zoltán ír Garaczi László Mintha élnél című kötetéről, míg Keresztury Tibor írása A mi utcánkról, Tar Sándor novelláskötetéről szól. Sánta Gábor kü­lönös bírálata Bizy Ernő művét, a Helybenjárást veszi nagyító alá. Zeke Gyula és Németi Rudolf bírálatai A zsidó Budapest című kétkötetes történeti munkát, Komoróczy Géza és munka­társai nagyszabású vállalkozását járják körül. Kovács András Ferenc Szapphói fragmentum Ezerkilencszázkilencvenöt áprilisából Megbolondult vad tavaszom de várlak Nélküled boly gok magas éjszakákban Mint veszett forgók harapós szelekben Zúg a magány is ' j Rút beteg voltam bugyolálj susogva Kerge főm reszket simogasd meg ápolj Kedvesem jöjj már szerelemmel áldjál Júlia szentem Szép remény hozz új sugarat napomnak Vak viharzással suhogó havakban Féltve hordoztad hasadó időkben Szíved alatt Őt Gyermekünkkel most gyere csillapíts Csillagocskám hozd kikelet csodáját Fürge kislányunk mosolyogjon égre Fannika fényem Orgonaépítő és -javító képzés indul Pécsett Én sem lógok ki az életből Látogatóban a 85 éves Takáts Gyulánál Új szakot indít szeptember 1-től az 508. sz. Ipari Szakmunkás- képző- és Szakközépiskola Pé­csett. Orgonaépítő és -javító szakmunkásokat az elmúlt ötven évben kizárólag Budapesten ké­peztek korlátozott számban, an­nak ellenére, hogy éppen Pécsett működött az elmúlt század má­sodik felétől 1949-ig Angster Jó­zsef híres orgonagyára. Most első alkalommal vidéken is felvesznek 10-15 érettségizett fiatalt, akik egész Dunántúlról je­lentkezhetnek, feltéve, ha vala­melyik műhely vállalja a gyakor­lati képzésüket. A szak indítását indokolja az, hogy az elmúlt időszakban, a megfelelő számú szakember hiá­nya ellenére is újra megindultak az orgonaépítések, s kezd divattá válni az orgonajavítás, melynek bizonyára oka a szakma ausztriai vagy németországbéli fejlődése is. A szak beindítása az 508-as és a Pécsi Orgonaépítő Manufak­túra Kft. összefogásának ered­ménye. A kft., ahol jelenleg négy tanuló ismerkedik a mesterség­gel, s jár Budapestre elméleti ok­tatásra, kész a szakmai és elmé­leti képzéshez szakembereket biztosítani. Az oktatás beszámol­tató jellegű, ami azt jelenti, hogy havonta 2-3 napot kellene a szakmunkásképzőben eltölteni, a tanuló idejének többi részét a műhelyekben történő gyakorlat teszi ki. A kétéves oktatás során különböző elméleti tárgyakat ta­nulnak: szakismeretet, szakrajzot, anyagismeretet, faipari és fémi­pari gyártás ismeretet, s alapvető zenei ismereteket. Noha a szakma elsősorban fér­fiakat foglalkoztat, nem kizárt a nők részvétele sem, hiszen pél­dául Németországban dolgoznak női orgonaépítők is. Cs. L. Az év leghidegebb napján a ka­posvári szoba forróságában a napfényről kezdtünk beszél­getni. A déli fekvésű lejtőkről, melyek aljában megterem a füge, a mandula, s ahol zamatos gyümölcsöt érlelnek a sugarak. Ahol fejedelmi nektárt ad a szőlő, s ahol a présház előtt diófa árnyékában lehet a világ­ról dolgairól elmélkedni. Az életre készülő ember té­mája ez. Takáts Gyula Kossuth-díjas költő holnap lesz 85 esztendős. Nagyapjának Tabon, (ahol ő maga is született) hasonló déli szélámyékban volt a szőlős­kertje, a Csibehegy és a Hőjeg között. A kert vége felfutott a tetőre, amely a maga 301 méte­rével Somogy megye legmaga­sabb pontja, s ez a hely, a nagy­apa jelenlétével volt meghatá­rozó, s az ma is Takáts Gyula számára. S talán megbocsát­ható, hogy ha az évek nagy ré­szét már megjárt, nagyszerű ember nem holmi világlátást summázó szentenciákról szól ilyenkor, hanem szép emlékei között kutat. Életlátása, üzenete amúgy is verseiben van. Illatos, sokféle füvekből lú- gozott tea mellett fogalmazza meg, hogy számára a természet maga a rend, a megvalósult csoda, szemben a társadalom­mal, a káosszal. Persze mind­kettőt látja és figyeli, de míg az egyik vonzó, a másikkal soha sem tudott kiegyezni. Birkózni pedig már ereje fogy. Ezért teremtett talán (?) egy új világot (utóbbi kötetét Dranga- lag időtlenségéből formálta meg), ahol minden megeshet, a hét nyolcadik napja, az ötödik évszak s az esztendő tizenharmadik hava, s ahonnan üzenni lehet, hírt adva szép csodákról. Ahol be­széddel szólalnak meg a tárgyak, az eső koptatta kavics, az ember formálta hegedű, s a beszédüket értő költő közvetítheti azt.- Nekünk ez a dolgunk, nem több. Szóljunk a tárgyakból formált világról, szóljunk Isten­ről, szellemről és matériáról. A Z Üzenet Erdélyből című könyv az Erdélyben élt, élő civilizációk művészeti ereklyéit mutatja be. Az erdélyi magyar, román, szász, zsidó, örmény hagyaték felvonultatásával pél­dát ad arra, amire e föld művé­szei képesek: átlépni a naciona­lista ellentéteket. Megragadó képek - fekete­fehér felvételek - által tűnik fel Erdély megannyi civilizációs értéke, művészeti produktuma. A fotókat Korniss Péter fotó­művész tizenkilenc társa és sa­ját felvételeiből válogatta. Nyolcvan fotó tölti meg a kö­tet kétharmadát. A szöveg pe­Takáts Gyula édesapja tanár­ember volt, maga is a tanári pá­lyát választotta. Talán kevesen tudják, de a geográfia, geológia és filozófia tudora, e tudomá­nyokból doktorált. Versíró pá­lyáját a Kút című kötett indí­totta el, s később Baumgarten-, József Attila-, majd Kossuth-dí- jat kapott. Arról, hogy mi a legfonto­sabb az életben, legföljebb jelzés értékű mondatokkal vá­laszol. A barátság, az őszinte­ség, a szép meglátása. A lány, a bor, a zene, a nap, a virág. A kőkutat körbekerítő pad, ame­lyen meg lehet pihenni, a szomjoltó patak, egy hűsítő árnyék vagy a meleget do­romboló kemence. Az íróasztal rendezetlensé­gében újabb munkák, s Takáts Gyulában a készülődés öröme. Kulturális kapcsolatok dig - Köpeczi Béla bevezető tanulmányával az elmúlt évszá­zadok írásaiból összeállított gyűjtemény - példázat a köz­életi, művészeti és vallási tole­ranciára. Hatszáz, számunkra becses ereklyét őriz egy pince­raktárban az Arad Megyei Mú­zeum. Ezek a felbecsülhetetlen értékű dokumentumok, tárgyak a világosi fegyverletétellel, az aradi tizenhármakkal vannak összefüggésben. A nyolcvanötödik születés­napra megjelent könyve mellett (Csu és Drangalag, melyet a pécsi Pannónia Könyvkiadó gondozott) már egy új verses­kötet körvonalazódik és a sok­felé írt esszéiből rendezgetne, válogatna valamit, nagyközön­ségnek valót.- Tudod - mondja moso­lyogva -, az életben a boldog­ságot nagy biztonsággal meg lehet találni, s át is lehet adni másnak. Verseimben próbál­kozom ezzel, hiszen én megta­láltam mindazt ami öröm az életben, ám időről-időre ott a félelmem. Főleg ha az éveim számára gondolok. Vajon messziről jött szavaimat meg­értik e azok, akiknek szánom? De mindig reménykedem. Hi­szen, én sem lógok ki az élet­ből. Kozma Ferenc A makói múzeum elhatá­rozta, hogy a honfoglalás mil- lecentenáriumára újból ven­dégkiállításra hívja az aradi kollekciót. Terveik szerint nemcsak Makón, hanem az or­szág különböző nagy múzeu­maiban is bemutatnak a ma­gyar közönség előtt ismeretlen anyagot, amely a vértanúk személyes holmijait, ruházatá­ból, tárgyaiból, leveleiből, kardjaiból, marok fegyverei­ből tartalmaz jónéhányat. Köz­tük vannak a világosi fegyver- letétel dokumentumai, az Aradról elmenekült kormány aktái stb. Megjelent a Somogy A folyóirat a Kaposváron élő, nyolcvanöt éves költőt, Takáts Gyulát köszönti. Költőtársak - Fodor And­rás, Jánosy István, Kalász Márton, Szepesi Attila stb. - neki ajánlott verseit olvas­hatjuk, valamint tanulmá­nyok (Csűrös Miklós, Tüs­kés Tibor, Weber József írá­sai) méltatják és elemzik munkásságát. Bertha Bul­csú, Rába György és Tóth Endre személyes hangú esz- széi még gazdagabbá teszik az emlékezést. A folyóirat- szám külön érdekessége Takáts Gyula két, képző- művészeti tárgyú írása Égry Józsefről és Szántó Piroská­ról, valamint visszaemléke­zés Május című versesköte­tének megszületésére. Takáts Gyula egy időben Munkácson volt tanár. A So- mogy-nak ugyanebben a számában kapott helyet az az összeállítás, mely a kárpátal­jai magyar népcsoport egy­kori és mai szellemi életét, irodalmi törekvéseit mutatja be. Balia D. Károly, Balogh Balázs versei, a Vári Fábián Lászlóval készített terjedel­mes interjú, valamint Dénesi Ödön cikke színes és változa­tos képet ad arról, mit jelent ma a Kárpátalján magyar em­bernek és írónak lenni. A számot gazdag könyv­szemle záija. A képzőművé­szeti tárgyú írásokhoz kapcso­lódnak Égry József, Martyn Ferenc, Szántó Piroska és Ta­káts Gyula rajzai. Az Európai Utas estje Pécsett Negyedévenkint jelenik meg az Európai Utas című folyói­rat, amelynek az európai együttműködés a célja: a kö­zép-európai kapcsolatok jele­nének múltjának, műhelyei­nek és alkotóinak bemutatása. A február 6-án este 6 órakor a pécsi Művészetek Házában kezdődő irodalmi esten az öt éves folyóiratot és tv-műsorát a lap főszerkesztője, Módos Péter és a szerkesztőbizott­ság elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész mutatják be. Dorfmaister­konferencia A Szigetvári Várbaráti Kör és a város önkormányzata feb­ruár 16-án konferenciát ren­dez abból az alkalomból, hogy a plébánia-templomban lévő Dorfmaister-freskót res­taurálták. Régészek, művé­szettörténészek tartanak elő­adást a Magyarországon so­kat dolgozó mester, Dorfma- ister életművéről. Kikapcsolódásul: bekapcs... Jó szórakozást kívánt az abla­kosjáték fölfedezője a képer­nyőn be is mutatva valamit a Windows ’95 nagyszerűségé­ből. Bár e Játéknak” a hírek szerint más szerepe is van a modem életben, a jókívánság mégis elgondolkoztató. Ugyan miért akar az ember szórakozni? Kétségtelen: a munkában ki lehet fáradni. Az élet amúgy is tartogat ele­gendő feladatot, kötelességet, szomorúságot is. Érthető, ha valaki, hazatérve a munkából, kikapcsolódni akar, szóra­kozni. Mindkét szó beszédes. Kikapcsolódni, vagyis a köte­lességek, a hétköznapi felada­tok, a munka és a hajsza köré­ből másfelé: a pihenés felé kell eljutni, a többi között erőgyűj­tés végett is. A szórakozás talán árulko­dóbb kifejezés, hiszen kapcso­latban áll a szórással, a szét­szórtsággal, vagyis a kötetlen­séggel. Aki szórakozik, az - ál­talában - elengedi magát, nem rándul görcsbe, nem is fegyel­mezi magát, nem törődik sem­mivel és talán senkivel. Csak magára gondol, arra, hogy most kötetlenül és kötelességek nél­kül szórja szét önmagát. Ilyenkor a legtöbben a tévé­hez fordulnak. A kikapcsolódás végett bekapcsolják a készülé­ket. Ahol parabolaantenna vagy kábel van, ott végigzongoráz- zák a választékot, s valahol megállnak, vagy azért, mert jó a kínálat, vagy mert nincs jobb. Valaha előszeretettel mond­ták, hogy a televízió ablak a vi­lágra. Persze: olykor éppenség­gel bezárkózásra késztet, nem­törődömségre, közönyre. Más­kor azonban csakugyan ablakot nyit, kilátást enged erre a kilá­tástalan világra, s olykor talán még belátáshoz is vezet: belátni így a dolgok hátterébe, be a tör­ténelmi múltba vagy a jövőbe, néha még a jelenbe is, más or­szágok, népek, más világok rej- tekeibe. Efféle világra-nyíló ablak sok más is kínálkozik. Ilyen (lehet) a művészet: zene, festé­szet, vers, olvasás és maga a természet, ahová sétálni is el lehet menni. Ez is felüdíthet, erőt adhat. Meg kell keresnie kinek-kinek a maga ablakait, és kitárni, hadd lássunk és hadd lássanak bennünket. Bekapcso­lódás ez az élet áramaiba. Sziklaország címmel Finnország természeti szépségeit bemutató fotókiállítás nyílt meg Pécsett a Nevelők Házában, a kiállítást a Pécsi Magyar-Finn Baráti Társaság rendezte Z. L. „ ___az életben a boldogságot meg lehet találni...” Lang Róbert felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom