Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-21 / 51. szám

1996. február 21., szerda Hazai Körkép Dhnántúli Napló 7 31 százalékkal drágul a víz- és csatornadíj 1100 település kap támogatást A költségvetés az idén 2,5 mil­liárd forint hozzájárulással mérsékeli a legmagasabb ön­költségű ivóvíz- és csatorná­zási művek felemelt díjait - közölte kedden a szaktárca képviselője. A támogatás nyomán - az ár­emelések ellenére - a köbméte­renkénti vízdíj egyetlen telepü­lésen sem lehet több 114,2 fo­rintnál, áfával együtt. A víz- és csatornadíj együttes összege pedig - szintén áfával - nem haladhatja meg köbméteren­ként a 190,4 forintot. A tárcaközi bizottság elbírá­lása alapján 1100 település ré­szesül támogatásban. A Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsé­gében tartott sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a támogatás a lakossági ivóvíz- és csator­nahasználati díjak meghatáro­zott összeghatáron felüli ré­szének ellentételezésére szol­gál. A hozzájárulást a szolgál­tató vállalatok kapják, hogy a kiszámlázandó lakossági díja­kat ennek megfelelően csök­kenthessék. A tárcaközi bizottság pá­lyázatot hirdetett a támogatá­sért folyamodó települések önkormányzatainak. Erre 1585 kérelem érkezett be. A támogatásra alkalmasnak ítélt 1100 település közül csupán 180 csatornázott. Ott köbmé­terenként 170 forintban állapí­tották meg az ivóvíz- és csa­tornahálózat együttes lakos­sági díját. A nem csatornázott településeken pedig 102 forint a fizetendő díj. Támogatás hí­ján az előbbiek 240, az utób­biak 135 forintot fizetnének. Koós Tamás Gyakori gond a ledolgozott évek igazolása Visszatérőben a munkakönyv Egy munkaügyi tanácskozás tanúsága szerint az idén első­sorban a munkaügyi ellenőr­zés, a nyilvántartás, valamint a munkakönyv újbóli beveze­tése foglalkoztatja a szakem­bereket. A munkakönyv esetleges ismé­telt bevezetése minden munka- vállalót érint. Várható tehát, hogy sok szó esik róla az Ér­dekegyeztető Tanács március 1-jei plenáris ülésén is. A Ma­gyar Munkaadói Szövetség tegnap rendezett konferenciá­ján a munkaügyi tárca illetéke­sei elmondták: még nem eldön­tött a kis könyvecske jövője. Sokak szerint bevezetése ke­véssé indokolt, mivel adatait ál­talában pótolják azok az igazo­lások, amelyeket a munkaadók nyújtanak be munkavállalóik­ról. Ugyanakkor az sem tagad­ható, hogy a munkavállalók gyakran nehezen tudják doku­mentálni munkában töltött éveik számát. Vita van arról is, hogy a munkakönyv közokirat legyen-e, vagy sem, illetve hogy előfeltételként szolgáljon- e a dolgozó alkalmazásánál. A tartalmát illetőleg csak a munkavállalói oldal véli úgy, hogy a munkakönyvnek refe- renciajellegű iratnak kellene lennie. Hamar kitelik a pénzügyminiszterek ideje Rabártól Bokrosig A rendszerváltás óta eltelt öt évben öt pénzügyminisztert „fogyasztott el” az ország. Bok­ros Lajos egy évig bírta. Lehet­séges utódjáról megkezdődtek az egyeztető tárgyalások. A sort Rabár Ferenc nyitotta meg. 1990. május 24-től de­cember 19-ig állt a Pénzügymi­nisztérium élén. A rendszervál­tás után ő szembesült először az IMF kemény feltételeivel, és a taxisblokád idején is helyt kel­lett állnia. Utódja, Kupa Mihály különösen tűrőképesnek bizo­nyult: 1990. december 20-tól 1993. február 12-ig vezette a tárcát. A gazdaság egészének rendbetételét célzó terveivel hívta fel magára a figyelmet. Stílusát, humorát még az adófi­zetők közül is sokan kedvelték. Örökét az 1993. február 24-e és 1994. július 15-e közötti idő­szakra Szabó Iván vette át. Ő ipari miniszterből lett pénz­ügyminiszterré. Akkor állt a tárca élén, amikor vészesen csökkent a GDP, és a választá­sokat előkészítendő, meghirdet­ték a gyorsítási programot. A választások után hivatalba lépett koalíciós kormánynak Békési László lett az első pénz­ügyminisztere. 1994. július 15- től 1995. február 28-ig töltötte be tisztét. Vannak, akik „az el­vesztegetett egy év” kárvallott­jának tekintik. A HungarHotels botrány után mondott le. Tőle Bokros Lajos vette át 1995. március 1-jétől a váltóbotot. Megszorító intézkedéscso­magja miatt a legnépszerűtle­nebb politikussá vált. Türelmi tartalékai február 18-án fogytak el, és a hónap végén búcsúzik. T. M. Minisztériumi kijelentések, fölborzolt önkormányzati kedélyek Középpontban a nyugdíjbiztosító hiánya Tavalyi és idei költségvetéséről tárgyalt a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat közgyűlése tegnap, és ismételten kénytelen volt megállapítani, hogy a nyugdíj-biztosítási alapban a múlt évben 18 milliárd forintos hiány mutatkozott. Érdekünk a kormány által szorgalmazott, a hiány okait földerítő átvilágí­tás - közölték az önkormányzat vezetői. Hozzátették, hogy a deficit szinte kizárólag az elmaradt bevételekből, elsősorban az ál­lami vállalatok járuléktartozá­saiból származik. A testület képviselői azt is aláhúzták: az önkormányzat a parlamentnek tartozik beszá­molással, emellett az Állami Számvevőszék is rendszeresen vizsgálta gazdálkodásukat. A hivatali szervezet műkö­dési költségei tavaly 2 száza­lék alatt maradtak, ami nem­zetközi viszonylatban is a leg­kisebbek közé tartozik. Meglehetősen indulatos re­agálásokat váltottak ki a köz­gyűlésen a pénzügyminiszter­nek az önkormányzat gazdál­kodását bíráló minapi kijelen­tései. Fölvetődött, hogy rá­galmazásért feljelentik Bokros Lajosi. Ettől végül elálltak, abban viszont egyetértettek, hogy az ügyészséghez fordul­nak és véleményt kémek: mennyiben ütköznek a jog­szabályokkal a pénzügymi­niszter megjegyzései. Ismeretes, hogy a nyugdíj- biztosítónak nincs az idei esz­tendőre jóváhagyott költség- vetése, holott a közgyűlés már tavaly októberben elfogadta az első változatot, s eljuttatta a kormányhoz. Az önkormányzat úgy véli: a tervezet - némi változtatás­sal - ma is megállná helyét. Megoldást jelentene például a hiány idei ismétlődésének ki­küszöbölésére az úgynevezett járulékplafon felemelése és az állami vállalatok tartozásainak befizetése. (deregán) Új előirányzat. Az MSZP képviselőcsoportja ma tárgyalja meg azt a módosítócsomagot, amely megváltoztatja a társada­lombiztosítás ez évi költségve­téséről szóló javaslatot. A pénzügyi és a népjóléti tárca szakértői dolgozták ki, s önálló képviselői indítványként ter­jesztik a parlament elé. A vál­tozások nyomán a tb-alapok hi­ánya nem haladja meg a kor­mány által elfogadott 17,8 mil­liárd forintos határértéket. Cáfolat. Kiss Elemér, a Mi­niszterelnökség közigazgatási államtitkára cáfolta Bokros La­jos hétfői nyilatkozatának né­hány állítását. Leszögezte, hogy a kormány támogatja az államháztartási reform végre­hajtását: tíznél több ezzel kap­csolatos előterjesztés szerepel a kabinet által kezdeményezett törvényhozási programban. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a kormányülésen a mi­niszter valamennyi javaslatát elvetették. Vasúti megállapodás. A Ju­goszlávia elleni ENSZ-em- bargó tavaly november 24-i feloldása után a magyar-jugo- szláv határforgalomban élénkü­lés prognosztizálható - állapí­tották meg a MÁV és a jugo­szláv államvasutak képviselői kedden Szegeden. Megállapod­tak, hogy a továbbiakban közö­sen keresik a forgalomnöveke­dés kiaknázásának lehetőségeit, amiért is létrehoznak egy két­oldalú állandó bizottságot. Nincs hatáskör. Az Alkot­mánybíróság visszautasította azt az indítványt, amely szerint az Országgyűlés alkotmányt sértett, mert nem írta ki a NATO-csatlakozás ügyében kezdeményezett népszavazást. Rámutatott, hogy a parlament kifogásolt határozata konkrét döntést tartalmaz, ezért nem minősül sem jogszabálynak, sem az állami irányítás egyéb jogi eszközének. Ratifikálás. Ezentúl visszaté­rítik az IFOR-erők számára Magyarországon beszerzett termékek és szolgáltatások álta­lános forgalmi adóját és fo­gyasztási adóját, ha beszerzé­sükben közreműködött a HM Elektronikai Igazgatóság Rt. Logisztikai Igazgatósága. Rati­fikálták ugyanis az IFOR-erők magyarországi állomásoztatá- sára született NATO SOFA- egyezményt, amely lehetővé te­szi, hogy az érintett termékeket mentesítsék az adóteher alól. Megalakultak. Megtartotta első ülését a Cigányügyi Koor­dinációs Tanács, amelynek fel­állításáról tavaly döntött a kor­mány. A testület elsődleges fel­adata, hogy elősegítse az érin­tett tárcák és hatóságok együttműködését. Törvényjavaslat és vita a polgári védelemről, a tűzoltóságról Korai tiltakozás átszervezés ellen Kedden is napirend előtti felszólalásokkal kezdődött a Ház ülése, majd két olyan törvényjavaslat is terítékre került, amely életünk rendhagyó, vagy más szóval rendkívüli ese­ményeihez, a tűzoltóság, illetve a polgári védelem beavatko­zását igénylő történéseihez kapcsolódik. Gyimóthy Géza az FKgP ne­vében szót emelt az ellen, hogy bizonyos mezőgazdasági szervezetek kettős irányítás alá kerüljenek. Értesüléseik szerint ugyanis van olyan terv, hogy az erdészeti, a földügyi, a növény- és állat-egészség­ügyi szakigazgatást, a minő­sítő intézeteket, a kárpótlási és földhivatalokat a tervezett egységes megyei közigazga­tási hivatalok alá rendelik; szakmai irányításuk azonban az FM-ben maradna. Kis Zoltán, az FM államtit­kára kijelentette: még semmi­lyen döntés nem született. Az említett, úgynevezett dekon- centrált szerveket - két sza­kaszban - most világítják át. Irányításuk pedig valószínűleg olyan marad, mint a jelenlegi, ha az FM eleget tud tenni a kormány bizonyos takarékos- sági igényeinek. A polgári védelemről szóló új törvény megalkotásával gyökeresen megváltozik a te­rület helyzete. Tevékenysége - hosszú idő után először - újra civil feladattá válik, s a tennivalókat államigazgatási, önkormányzati és polgári vé­delmi szervezetekre bízzák. Előtérbe kerülnek a béke idő­szakára jellemző, elsősorban humanitárius és katasztrófa- védelmi feladatok. így például az árvizeknél, a vegyi és más hasonló baleseteknél nyúj­tandó segítség. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzol­tóságról szóló törvény szerint a gazdálkodó szervekben léte­sítményi tűzoltóság működte­tését rendelik el. Az önkéntes tűzoltóságok szervezeti formá­ját egyesületről köztestületre változtatják. Bevezetik a tűz­védelmi bírságot, s ezt a köte­lezettségek megsértésekor szabják ki. (simonffy) Energiaár-emelés lesz, kompenzáció - a kormány szerint - nem Szándékos kampány-e a sírás-rívás? Számos közérdekű téma került terítékre a képviselőházban a keddenként szokásos Azonnali kérdések órájában. Ilyen volt az is, amit a fideszes Varga Mihály fogalmazott meg: lesz-e ellentételezésük a tavaszi energiaár-emeléseknek? A kormányfő nevében vála­szoló Kuncze Gábor belügy­miniszter szerint nem lesz. Ezek az áremelések ugyanis már ismertek voltak a költség- vetés tervezésekor, és belekal­kulálták a különböző támoga­tási összegekbe. Az állampol­gárok az önkormányzatoknál rendelkezésre álló szociális keretekből juthatnak hozzájá­ruláshoz, az egyes intézmé­nyekben az egyébként szűkös költségvetési előirányzatok tartalmazzák a megemelt energiaárak fedezetét. Rusznák Miklós (KDNP) fölidézte, hogy hetek óta az élelmiszer-ipari exporttámo­gatások csökkenése okozta panaszoktól, katasztrófajósla­toktól és csibeosztogatástól hangos a sajtó. Szerinte való­jában szervezett kampányról van szó, amelynek hátterében jól körülhatárolható vállalati kör áll. A közvélemény mani­pulálásának kárát a termelő, később a fogyasztó látja majd. A képviselő megkérdezte, mit tesz a kormány a zavart keltő nyerészkedők ellen. Kis Zoltán földművelésügyi államtitkár kifejtette: nem hi­szi, hogy szándékos pánikkel­tésről lenne szó, de a vélelme­zett veszteséghez képest való­ban aránytalan méretű a kam­pány. A sertéshús esetében például a támogatás mérsék­lése kilónként 10-12 forintos felvásárlásiár-csökkenést in­dokolna a tényleges 35-40 fo­rintos helyett. Egyes ágazatok erőfölé­nyüket akarják kihasználni, hosszú távon azonban ez nem megy - mondta az államtitkár. Termelői háttér nélkül nincs feldolgozóipar, 40-50 száza­lékos kihasználtsággal nem lehet nyereséges a termelés, a kormányzat pedig a kötelező kvótán felül nem fog hozzájá­rulni olcsóbb alapanyag im­portjához. S. Á. Adótörvény, adóelőleg, őrségváltás a pénzügyi tárca élén... On mit szól hozzá? Már a parlamenti tárgyalás, majd az idei első bérfizetések nap­jaiban éles bírálatok és viták kereszttüzébe kerültek az 1996. évi adójogszabályok. Most az SZJA-törvény módosítására készül a kormány, s napokon belül őrségváltás lesz a pénzügyi tárca élén. A két kormányzó párt egy-egy ismert közgazdász képviselőjét arról kérdeztük, mi a véleményük az adóügyi bonyodalmakról, s milyen fejlemények várhatók a gazdaságpolitikában. Ungár Klára (SZDSZ):-Az adózási szabályok tol- dozása, foldozása, és - attól függően, milyen lakossági kör voksait akarja megszerezni az MSZP - bizonyos csoportok kivételezettsége várható az év hátralévő részében.- Véleményem szerint széles rétegek számára már az is elvi­selhetetlen, hogy jelentősen nőttek adóterheik. A nehezen kezelhető számítási technikával együtt járó további levonások pedig sokkolják az embereket.-Az SZDSZ tavaly nyáron és ősszel több konkrét javasla­tot tett le a Pénzügyminiszté­rium asztalára. Ezek lényege: egyetlen adótábla, egyszerűbb számítási módszer, s adóked­vezmény azoknak, akiknek fő­állású jövedelmük mellett más bevételük is van. A PM illeté­kesei azonban kőkeményen ki­tartottak saját verziójuk mellett.- Emlékezhetünk: az MSZP őszi kongresszusán minden­képp be akarták jelenteni, hogy az Érdekegyeztető Tanács rábó­lintott az új adótáblára. Ezek után a szocialistáknak nem volt más választásuk, mint az új adótörvény elfogadása. Mára kiderült, hogy a törvény alapo­san félresikerült.- A pénzügyminiszter le­mondása nem volt váratlan - jó néhányszor kilátásba helyezte már -, legfeljebb az, hogy ép­pen most került sor rá.-Az államháztartási reform azonban nem egyetlen minisz­ter személyéhez kötődik, ezért meggyőződésem, hogy min­denképpen folytatódni fog. Békési László (MSZP):- Az idei szja-törvény készí­tőit jó cél vezérelte, de a kivite­lezés csapnivalóan sikerült.- A cél az volt, hogy lehető­leg mindenki egyformán viselje az adóztatás terheit, illetve, hogy az eltitkolt bevételek is adóztathatóvá váljanak. Csak­hogy ebben az esetben nem a jövedelmek eredete, hanem nagysága a mérvadó, ezért diszkriminatív megoldás és sú­lyos hiba a két lakossági cso­portra érvényes kétféle adó­szisztéma. Meg kell büntetni a csaló vállalkozókat - ez a tö­rekvés érvényesült abban, hogy végül a kettős adójóváírással és a 48 százalékos, példátlanul magas adókulccsal megszüle­tett a torz rendszer, amelynek végrehajtása, követése szinte lehetetlen.-Ellentmondást látok a tör­vény szövege és az APEH ál­lásfoglalása között is. El tudom képzelni, hogy később éppen az APEH bünteti meg a munkálta­tókat, ha a törvény betűje sze­rint nem a maximumot vonják le.- Rossz tehát az egész rend­szer, mégis azt hiszem, hogy generális módosítására talán csak jövőre kerül sor. Pedig többen előre jeleztük a kabinet­nek, hogy bajok lesznek. Hibás a kormány, ám azok is, akik át­hajtották a parlamenti szava­zást. Bokros Lajos csak egyike a felelősöknek.-Tartok attól, hogy Bokros távozása után lelassul a gazda­ság átalakításának folyamata, ezért sajnálom, hogy utódom ezt a megoldást választotta. Takács Mariann i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom