Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-21 / 51. szám

8 DUnántúli Napló Gazdaság 1996. február 21., szerda Az ötezres és a hegedűművész A hamis bankók egyre jobban hasonlítanak az igazihoz A posta januári hamisbankó-forgalma alapján tartani kell at­tól, hogy az idei esztendő csúcsot fog dönteni. Rövid egy hónap alatt százhúsz papírpénzt találtak gyanúsnak, s vontak ki a for­galomból a postáskisasszonyok. Ha marad ez a tempó, a tavalyi hamispénz-termés az idén megkétszereződik. _______ A PÉNZ BESZÉL_____________ N övekvő kártyaszenvedély „Multik” kontra alkalmazottak A hazai gazdasági élet jelentős szereplői a multinacionális vál­lalkozások. Ugyanakkor sajátos helyzetben vannak azok a munkavállalók, akiket ilyen cé­gek foglalkoztatnak, hiszen gyakori jelenség, hogy a „mul­tik” semmibe veszik a dolgo­zók érdekképviseletét - hang­zott el azon a nemzetközi kon­ferencián, amelyen a szakszer­vezetek és az üzemi tanácsok helyzetét értékelték. A hazai munkástanácsok képviselője a konferencia után elmondta: a külföldi gyakorlat­tól eltérően Magyarországon a legnagyobb probléma abból fa­kad, hogy a munkajogi szabá­lyozás nem nyújt kellő garan­ciát az érdekképviseletek mű­ködéséhez. A jelenlegi szabá­lyok túlzottan liberálisak a kül­földi tőkével, miközben a hazai munkavállalók érdekeit felál­dozzák, a szakszervezeti mun­kát pedig ellehetetlenítik. A nemzetközi vállalkozások gyakran magasabb munkabé­reik miatt csábítóak. Arról azonban kevés szó esik, hogy a némileg nagyobb jövedelmek hátterében a nyolc órát lénye­gesen meghaladó munkaidő, és az állami vállalatoknál meg­szokott teljesítmények sokszo­rosa áll. A konferencia résztve­vői szerint a nemzetközi cégek mindössze egyharmadáról mondható el, hogy a dolgozói érdekképviseletek működése megfelelő. N. Zs. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 99,05 Osztrák schilling 14,09 USA-dollár 143,90 ECU (Európai Unió) 181,66 Ismét élőben a Monitor Ma este ismét élőben jelentke­zik a Pécsi Városi Televízióban a Monitor, a Pécs-Baranyai Ke­reskedelmi és Iparkamara gaz­dasági magazinja. A 20 órakor kezdődő félórás műsor témája ezúttal a horvát újjáépítés so­kakat foglalkoztató kérdése lesz. A felvételnek helyet adó kamara székházát a műsor ide­jére felkereső cégvezetők, vál­lalkozók kérdéseire Miroslav Skoro pécsi horvát főkonzul, il­letve a kamara illetékes képvi­selői válaszolnak. Ugyancsak kérdések tehetők fel a 327-155- ös telefonon. A beszélgetés várhatóan olyan témákat is érinteni fog, mint a finanszíro­zás, illetve biztosítás ugyancsak komoly érdeklődésre számot tartó kérdésköre. A tapasztalatok szerint min­den esztendő új csúcsokat hoz az illegális bankógyártásban - mondotta munkatársunknak Garamszegi Pál, a Magyar Posta hamispénz-szakértője.- 1992-ben például 193, 1993-ban már csaknem 400 esetben találtunk házi készí­tésű papírpénzeket. 1994-ben körülbelül az előző évi szin­ten, tavaly viszont már jóval félezer fölött volt a hamisítvá­nyok száma. A bank- és pénzforgalmi osztály szakértője hangsú­lyozta: a postásoknak nincs joguk elbírálni egy bankóról, valódi-e vagy sem, még ha or­dít is róla, hogy fénymásolat. A gyanús papírt azonban be kell vonniuk, s a bűnjelet - jegyzőkönyv kíséretében - el­küldik a Magyar Nemzeti Banknak. A feljelentést is ott teszik meg, s a rendőrségi pa­pírokban gyakran ismeretlen tettes szerepel. A posta tapasztalatai szerint a hamis pénzzel fizetők több­sége becsületes állampolgár: nem bűnöző, hanem áldozat. Nem olyan könnyű ugyanis felismerni a rossz pénzt, mint sokan hiszik. Virágzik az üzletág, s ennek több oka van. Egyrészt: a ma­gyar ember még mindig naiv, ha váltópénzt kap - ezrest, öt­százast —, nem az az első dolga, hogy vizslassa ábráit vagy a színét. Pedig hát ma­napság már köznapi cikk a színes fénymásoló. A posta központjában megfigyelték: évek óta az ez­res bankó a betyárok ked­vence. Ebből forog közkézen a legtöbb. Néhány belőlük még a kisnyugdíjasok táská­jában, zsebében is megtalál­ható. Az időseket a legköny- nyebb ugyanis becsapni. Sok öreg embernek már baj van a látásával, és természetesen a pénz tapintásához sem ért. Egy-egy hamis ezres, ötezres pedig olyan tökéletes, hogy még egy hegedűművész fi­nom ujja is nehezen érzékeli a különbséget. Néha még a profik is lépre mennek. Szerencsére már minden postahivatalban van ellenőrző lámpa, és a ha­mis pénzek felismerésében gyakorlatot is szereztek a postások. Deregán Gábor A bevont hamis bankjegyek címletei Egyre többen használnak napi vásárlásaik során készpénz he­lyett műanyag lapocskát (kár­tyát). A pénz beszél című tele­víziós műsorban a hazánkban általánosnak még nem nevez­hető pénzköltési és -kezelési technikáról Kóthy Judit kér­dezte Erdei Tamást, a Magyar Külkereskedelmi Bank vezér- igazgatóját. — Mi a fizetési kártya, és egyál­talán hogyan keletkezett?- A sokféle meghatározás közül válasszuk azt, hogy: ké­nyelmi és biztonsági eszköz. Ez - mint oly sok minden más is - az USA-ból indult ferge­teges útjára, immár fél évszá­zada. A pletyka szerint egy milliomos az átmulatott éj­szaka után nem tudott fizetni, ezért biztosítékként aláírt név­jegykártyáját adta át a szállo­datulajdonosnak. 1958 az első kártyakibocsátás éve.- A kevésbé járatos olvasó is tudja, a világon sokféle kártya létezik. Hogyan lehet csoporto­sítani ezeket?- Az egyszerűség és a köny- nyebb megértés kedvéért há­romféle csoportosítást tartok célszerűnek. Vannak bankkár­tyák, cégkáríyák és úgynevezett vegyes kártyák. Bankkártyát a bankok bocsátanak ki (nálunk ez terjedt el) például a Visa, az Eurocard, a Mastercard. Cég­vagy társasági kártyák például az American Express és a Di­ners Club által kibocsátott la­pocskák. Vegyes kártya a Ja­pánban népszerű GSC. Csoportosítjuk őket aszerint is, hogy a tulajdonosnak előre kell-e a fedezetet biztosítania (betét), vagy utólag (hitel). Lát­szatra nincs különbség a betét-, Spanyol és thaiföldi vendégei voltak a Pécs-Baranyai Keres­kedelmi és Iparkamarának. A Pablo Benavides nagykö­vet által vezetett spanyol dele­gáció kifejezetten azzal a céllal érkezett tegnap megyénkbe, hogy felmérje a térség gazda­sági potenciálját, a kapcsolatte­remtési lehetőségeket. A ven­dégeket elsősorban a kis- és középvállalkozások szintjén ki­építhető együttműködési for­mák érdekelték, szívesen vették a baranyai vállalkozóktól első kézből származó üzleti ajánla­tokat. A nagykövetség munka­társai ígéretet tettek arra, hogy ezeket spanyol részről viszo­nozzák, és segítséget nyújtanak abban is, hogy a pécs- baranyai illetve hitelkártya között, de amíg egy hazai Visa-tulajdo- nosnak előre kell a fedezetet le­tennie, addig az AmEx eseté­ben a vásárlás ellenértékét a kártyatulajdonos utólag utalja át a kártyaszámlára. Magyarországon a forga­lomban lévők többsége betéti kártya. Ez feltételez egy folyó­számlát a kibocsátónál, ami már banktechnikai kérdés. A lényeg az, hogy mielőtt kártyát kap az ügyfél, meghatározott összegű (50-250 ezer Ft) fede­zetet kell elhelyeznie. Haszná­lat esetén ellenőrzik, hogy a kártya birtokosa rendelkezik-e a megfelelő fedezettel.- Tehát soha nem lehet töb­bet költeni mint amennyi a kár­tyaszámlán van?-Ezt nem mondanám, mert léteznek olyan kisösszegű költségek (flórlimit), amelyek alatt nem kell ellenőrizni a fe­dezetet. Ebben az esetben mí­nuszba is átmehet a számla, de ilyenkor a bank azonnal leál­lítja a használatot.- Ön szerint mi az oka an­nak, hogy nálunk a valódi hitel­kártya még kevésbé terjedt el?- Egyszerűen az az oka, hogy a bankok a lakosság ré­szére még nem túl széles kör­ben végeznek folyószámla jel­legű hitelezést. Hiányzik a hi­telképesség vizsgálatának tech­nikája, a vagyoni, jövedelmi vi­szonyokra vonatkozó megbíz­ható információ. De vannak más infrastrukturális okok is.- Tehát a hitelkártya felté­tele, hogy az állampolgár maga is hitelképes legyen.- Erről van szó. Hitelt, ellen­őrizhető hitelképesség nélkül nem lehet kapni. Motyovszki István gazdasági önkormányzat együttműködő spanyol testvér­kamarát találjon magának. Amparwon Pichalai, a ma­gyarországi Thaiföldi Kereske­delmi Iroda miniszteri rangú kereskedelmi vezetője ugyan­csak reményét fejezte ki a két ország gazdasági kapcsolatának élénkítése terén. A távol-keleti ország komoly nyers- és alap­anyag felvásárló, komoly az ér­deklődés a gyógyszerek, agrár­kemikáliák, feldolgozandó bő­rök, ékszer alapanyagok iránt, amiket magas feldolgozottsági szintű elektronikai, illetve kézműipari termékekkel tudnak viszonozni. A budapesti thai kereskedelmi hivatal segít a kapcsolatteremtésben. K. E. 1995-ös adatok A havonta bevont hamis bankjegyek száma (db) ötszáz forintos Spanyol és thaiföldi érdeklődés Baranya gazdasága iránt Speciális oktatási program a gyakorlatban Kereskedés diákvállalkozásban Vállalkozó diákok üzemeltetnek büfét a program keretében a kereskedelmi szakközépiskolában fotó: löffler Gábor Több, mint 70 évvel ezelőtt in­dult Amerikából Junior Achie­vement program, amit a világ 80 országában oktatnak. Fő célja: megismertetni a fiatalo­kat az üzleti élet szabályaival. Magyarországon 1993-ban hívta életre a Junior Achieve­ment Magyarország Alapít­ványt, üzletemberek egy cso­portja, amely feladatául tűzte ki, hogy a magyar oktatási rendszerhez igazodva átfogó, a hétköznapi élet problémáira választ adó közgazdasági is­mereteket nyújtson, előtérbe helyezve az üzleti élet gyakor­lati oldalát. Baranyában Pé­csett, a Kereskedelmi, Idegen­forgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző iskolában oktatják. Tavaly a programban részt vevő diákok közül hárman Kö­nig Gábor, Schaffer Gábor és Schmidt Szabolcs a saját pén­zükön diákvállalkozásban bol­tot nyitottak az iskolában.- Nem mindenkinek volt kedve ahhoz a csoporton belül sem, hogy valódi vállalkozásba is belefogjon - mondja König Gábor. - Nekünk sem ment simán, mire valóban elkezdhet­tük az árusítást. Az elején gondjaink voltak a büfés úrral, de sikerült megoldani ezeket, ma már békésen dolgozunk egymás mellett. A konkurencia harcot a saját bőrünkön érez­tük, s meg kellett tanulnunk, hogy a talpon maradás érdeké­ben muszáj alkalmazkodnunk a piac játékszabályaihoz. Az iskola igazgatójától He­rold Gyulától kaptak egy hasz­nálaton kívüli helyiséget, ame­lyet saját maguk rendeztek be, takarítottak ki és töltöttek fel fel áruval. Az induláskor sokat segített egy külső tanácsadó, a JAM egyik alapítója Jávorzky Iván, valamint végig figye­lemmel kísérte tevékenységü­ket a programot tanító dr. Márkusáé Jónás Julianna.- Kezdő tőkeként 5-5000 fo­rintot adtunk össze - folytatja Gábor. - Megvásároltuk az árukészletet, de bizománybán is kaptunk írószereket, meg az osztálytársaink készítettek apró ajándéktárgyakat. Ügyel­tünk, hogy a piaci szabályokat betartsuk. A pénzünket pedig folyamatosan befektettük. Nagyon vigyáztak az érett­ségi előtt álló fiúk arra is, hogy a vállalkozás, ne menjen a ta­nulás rovására. Csak a szüne­tekben tartanak nyitva és az árubeszerzésre péntekenként kerül sor. Véleményük szerint nagyon jó volt, hogy kipróbál­hatták magukat, és a megszer­zett ismereteiket a gyakorlat­ban alkalmazhatták. Most már a sajátjuknak érzik a boltot, a vállalkozásukat, s nagyon saj­nálják, hogy az érettségi miatt hamarosan be kell zárniuk.- Az eltelt néhány hónapban annyit mindenképpen megta­nultuk, hogy nem könnyű há­rom embernek együtt vállal­kozni, hiszen minden döntést közösen kell meghozniuk - fe­jezi be König Gábor. - Mind­annyian szeretnénk továbbta­nulni, de a vállalkozást is foly­tatjuk, de már egyenként és más-más területeken. Nagyon jó, hogy részt vehettünk ebben a programban. Jobb lett volna, ha már másodikos korunkban indul, mert akkor hosszabb ideig működhetett volna a vál­lalkozásunk is. Sz. K. i Az ezredforduló igényelnek is megfelel - Pécsett a Szigeti úti egykori ÁFOR üzemanyagtöltő-állomás a mintegy négyhónapos teljes átalakítás végeztével környezetbarát szempontoknak is megfelelő, korszerű MOL-kútként nyűt meg újra. fotó: tóth László

Next

/
Oldalképek
Tartalom