Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-16 / 46. szám

1996. február 16., péntek Hazai Körkép Dhnántúli Napló 7 Botrányok nyomában A parlamenti vizsgálóbizottságok ülései A törvényhozás ellenőrző szerepének erősödését jelzi: tegnap négy olyan ország- gyűlési bizottság is ülést tar­tott, amelyet a közelmúlt po­litikai viharainak közép­pontjában álló, vélt vagy va­lóságos visszásságok kivizs­gálására hívtak életre. Az adós- és bankkonszolidá­ció körülményeinek tisztázá­sára létrehozott testület mun­kája jelentős állomásához ér­kezett. Első jelentését a jövő héten véglegesíti és hamaro­san benyújtja az Országgyű­léshez. A most készülő be­számoló 15-20 oldalas lesz, s a bankkonszolidáció 1993-ig tartó szakaszát tekinti át. A teljes vizsgálatot valószínűleg idén nyár közepére zárják le. A képviselők eddig nem szereztek tudomást törvény- sértő visszaélésekről. A konk­rét szerződések áttekintése során viszont hasznos értesü­lésekhez jutottak. Megállapí­tották például, hogy a bank­konszolidációs folyamat kez­detét sok tisztázatlan kérdés jellemezte. Az Egészségbiztosítási Ön- kormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gazdálkodását vizsgáló bi­zottság ülésén arról folyt a legélesebb vita, hogy joga van-e az Egészségbiztosítási Önkormányzatnak az általa finanszírozott intézmények gazdálkodásának ellenőrzé­sére, s beleszólhat-e, mire költik a kórházak a járulékfi­zetők pénzét? Az önkormányzat elnöke, Sándor László és az OEP megbízott főigazgatója, Ka- meniczky István szerint a ve­zetésük alatt álló szerveze­teknek erre nincs törvényes lehetőségük. Ez csupán a tu­lajdonos önkormányzatok joga. Csépán Magdolna, az Ál­lami Számvevőszék főtaná­csosa ezzel szemben a társa­dalombiztosítási törvényt idézte, amelynek értelmében az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár jogosult pénzügyi ellenőrzésre azokban a kórhá­zakban, amelyeknek működé­sét finanszírozza. A jelenlévő jogi szakértők ehhez hozzátet­ték: ez kötelessége is, hiszen az intézményekkel szerződé­ses jogviszonyban áll. A szer­ződés teljesülését pedig a Polgári törvénykönyv szerint ellenőriznie kell. A bizottság előreláthatólag két hét múlva foglal állást ez ügyben. A Budapest Banknak jutta­tott állami támogatás körül­ményeinek tisztázására létre­hozott vizsgálóbizottság Bok­ros Lajos pénzügyminisztert, a bank volt első számú veze­tőjét hallgatta meg. A zárt ülést követően elmondták: ezzel lezárult a meghallgatá­sok sora, és a testület még eb­ben a hónapban beterjeszti az Országgyűléshez - szándéka szerint - a nyilvános jelentést. A magyar-orosz olajszállí­tások és az orosz államadósság hasznosításának ügyét, vala­mint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet részvevőinek esetleges összefonódását vizs­gáló bizottság az eddig rendel­kezésére bocsátott dokumen­tumokat vitatta meg. Egyebek között megállapította, hogy a magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasz­nosítása terén sok még a javí­tanivaló. Ptk.-módosítás a másság elismeréséért Egyneműek életközössége Kormány elé kerül a családi támogatások új rendszere Új gyes a rászorultság alapján A kormány decemberi állásfoglalása alapján kidolgozták a szakemberek a családi támogatások új rendszerét, amely a ter­vek szerint április 15-e után léphet életbe. A törvénytervezetet - értesüléseink szerint - vasárnap tekinti át a kabinet. Lapunk értesülése szerint már a közeljövőben lehe­tővé válik, hogy a törvény a nő és a férfi élettársi kapcso­latával egyenlőnek ismerje el az azonos neműek élet­társi közösségét. A Polgári törvénykönyv ter­vezett módosításával ugyanis megszűnik az az al­kotmányellenesnek minősí­tett állapot, amely szerint csak nő és férfi élhet házas­ságkötés nélkül közös ház­tartásban, érzelmi és gazda­sági közösségben. Az Alkotmánybíróság ta­valy márciusban minősítette alkotmányellenesnek a Ptk. erre vonatkozó meghatáro­zását. A testület kifejtette, hogy két élő személy életkö­zösségben nemtől függetle­nül teremthet olyan értéket, amelyet a jog is elismerhet. A Ptk. tehát ellentmond annak az alkotmányban rögzí­tett meghatározásnak, amely tiltja a hátrányos megkülön­böztetést, ezért javasolták a módosítását. Gyermeket nem fogadhat­nak örökbe az azonos nemű élettársak - ezt egyébként a különneműeknek sem engedi meg a jogszabály -, és tiltott a művi megtermékenyítés is. Ami a támogatásokat illeti: az eddig folyósított várandóssági pótlékot április 15-ét követően az anyasági támogatás váltja föl. Idei tervezett összege 10 ezer forint. A jelenleg várandóssági pót­lékra jogosultak később is megkapják a juttatást, de az anyasági támogatást nem vehe­tik igénybe. Megszűnik a gyermekgon­dozási díj, de a már megszüle­tett, illetve az április 15-ig megszületendő gyermekekkel még igénybe vehető. A törvény lehetővé teszi, hogy a gyedre jogosultak az új rendszerű se­gélyt kérjék, ha az számukra kedvezőbb. Időtartamát 24 A jelenlegi járulékok nem fe­dezik a folyamatos kifizetése­ket. A napjainkban nyugdíjba vonulók kevesebb ellátmányt kapnak, mint a korábban nyug­díjazottak. A férfiak - alacso­nyabb átlagéletkoruk miatt - a tőlük levont járuléknak csak 52-65 százalékát kapják meg nyugdíjként. A nőknél 65-85 százalék ez az arány. A jelenlegi felosztó rendszerű Három évvel ezelőtt, hasonló helyzetben már született olyan kormányhatározat, hogy fátylat a múltra: tartozásaik törlésével tiszta lapot kezdhetnek a klu­bok. Azóta újabb adósságfel­hők gyülekeznek fölöttük, de ezúttal nincs szó a tartozások elengedéséről. Az APEH nyilvántartása sze­rint - mint Várszegi György fő­osztályvezető munkatársunk­nak elmondotta - ezernyolc­száz egyesület mintegy 2,6 mil­liárd forint adósságot halmozott fel. Ezt még tetézi 2 milliárd késedelmi kamat. Kétszáz hétre tervezik, összegét a táp­pénzszabályok alapján határoz­nák meg. A gyermekgondozási se­gélynél várhatóak a legnagyobb változások. Míg korábban pél­dául a gyes igénybevételének feltétele volt az előzetes bizto­sítási idő, a jövőben a jogosult­ság a jövedelmi helyzethez iga­zodik. A kormány elé kerülő javas­lat szerint azok is részesülhet­nek ebben az ellátásban, akik­nek hiányzik a biztosítási ide­jük, de náluk a gyes időtartamát nem számítják be szolgálati időnek. A jogosultság feltételei azo­nosak lesznek a családi pótlé­nyugdtj szolgáltatás a jövőben alapnyugdíjként működik majd. Ezt egészíti ki az úgynevezett vá- rományfedezeti nyugdíjrendszer, amely a befizetett járulékok tő­kehozadékát osztja ki a nyugdí­jasoknak. A rendszer harmadik elemét az önkéntes biztosítási pénztárak teremtik meg. Az alapnyugdíj bevezetése önmagában is bizonyos módo­sításokat kíván. A rendszer vál­egyesület tartozik egymilliónál többel, közülük harmincán 10-50 millióval, tízen pedig ennél is nagyobb összeg vissza­fizetésével maradtak el. A teljes tartozás több mint egyharmada a munkavállalók­tól már levont, de tovább nem adott személy ijövedelemadó- előleg. Ezt az összeget a kor­mány most mintegy kölcsön­adta a kluboknak, oly módon, hogy az Országos Testnevelési és Sporthivatal útján juttatott támogatásból három év alatt fo­lyamatosam levonja. A többi tartozás kiegyenlítésére egy­kéval, a gyes összegét pedig várhatóan 9600 forintban hatá­rozzák meg. Azok a szülők is igényelhe­tik az újabb gyest, akiknek ugyan 1996. április 15-e előtt született meg gyermekük, de a most bevezetendő ellátás szá­mukra a korábbinál kedvezőbb. A jogalkotók arra törekedtek, hogy a gyermekgondozási se­géllyel összhangban legyen a gyermeknevelési támogatás. Ez utóbbi igénybevételének nem feltétele az előzetes 180 napos biztosítási idő. Az a szülő jogosult a támo­gatásra, aki három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyer­mek hároméves korától általá­nos iskolai tanulmányainak megkezdéséig, de legkésőbb nyolcéves koráig vehető igénybe. tozatlanul arra az elvre épül, hogy a bérek járulékából fo­lyamatosan fedezik a kifize­tendő nyugdíjakat. Az alap­nyugdíjhoz jutásnak azonban feltétele lesz a meghatározott szolgálati idő letöltése, vagy az adott járulékbefizetési kötele­zettség teljesítése. Pontrendszer bevezetését is tervezik a jelentősebb járulék- fizetés ösztönzésére. Várhatóan emelkedik a nyugdíjkorhatár, mindezzé) a kormány vasárnapi ülésén is foglalkoznak. A koncepció március végére készül el, majd megkezdődnek a részletes számítások. éves türelmi időt kaptak az el­adósodott egyesületek. A jövő év január 1-jétől kez­dődhet majd az átütemezés sze­rinti törlesztés. A moratóriumra április 30-ig lehet engedélyt kérni az OTSH-tól. Mindenféle kedvezmény megszűnik azon­ban, ha idei adókötelezettségeik teljesítését is elmulasztják az érintett klubok. A tapasztalatok szerint a kis- és középegyesületek egész sora küzd igen súlyos anyagi gon­dokkal. Reális a veszély, hogy a kiszabott feltételeket nem tud­ják teljesíteni. Hogy velük mi lesz, arra - a főosztályvezető véleménye szerint - csak a ké­szülő sporttörvény adhat majd választ. Koós Tamás A címadó ismeretlen „A bírák elfektetik a bonyo­lultabb ügyeket” - áll a buszvégállomásnál köz­szemlére tett újság egyik tu­dósításának élén a sokat­mondó cím. Egy ismeretlen nyájas azonban fekete füc- cel odaírt egy még talá­lóbb címváltozatot: „ Tör­vényszékrekedés ”... B. Elhunyt az exelnök. 82 éves korában csütörtökön elhunyt Straub F. Brúnó, a Magyar Tudományos Aka­démia rendes tagja, Kos- suth-díjas biokémikus, aki 1988-89-ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke volt. A tu­dós-politikus temetéséről később intézkednek. Für visszalép. Az MDF elnöke bejelentette: a X. Or­szágos gyűlésen nem kíván indulni az elnöki posztért. Döntését azzal indokolta, hogy nem sikerült integrál­nia az MDF-en belüli szel­lemi irányzatokat. Áremelés, privatizáció. A villamosenergia-iparban bekövetkezett és várható ár­emelések nincsenek össze­függésben a privatizációval - hangoztatta Suchman Ta­más privatizációs miniszter csütörtökön a villamosener- gia-ipar jövőjéről rendezett fórumon. Az új tulajdono­sok elmondták: a minőségi szolgáltatás feltétele, hogy a villamosenergia ára tartal­mazza a költségeket, a nye­reséget és biztosítson forrást a fejlesztésekhez. Vizsgálat folyik. Bizo­nyos, hogy lesz felelősségre vonás a köztársasági elnö­köt kísérő gépkocsi okozta baleset ügyében, mert a a gépkocsivezető nem szabá­lyosan használta megkülön­böztető jelzéseit. Ezt Túrós András, az ORFK közbiz­tonsági parancsnok-helyet­tese közölte. Nyolcéves párt. A Fi­desz-MPP elnöksége hosz- szú távú pártépítési straté­giát fogadott el - jelentette be Pokomi Zoltán alelnök. Az idén nyolcéves párt tag­létszáma 10 és 15 ezer fő között van, összesen 300 he­lyi szervezete működik. Tiltakozó bérlők. A La­kásbérlők Egyesülete petí­ciót adott át az Országgyű­lés elnökének, kérve, hogy kezdeményezze a lakástör­vény módosítását, a kény­szerbérletek jogi szabályo­zásának kivizsgálását. A jelenlegi nyugdíjrendszerben a férfiak járnak rosszabbul Reformkezdés a 40 éven aluliakkal Hárompillérű nyugdíjrendszer kiépítésén dolgoznak a Pénz­ügyminisztériumban. A reform várhatóan 1997 elején kezdő­dik, és elsősorban a most 40 életév alattiakat érinti. Megvalósí­tása több évtizedet vesz igénybe. Az ennél idősebb korosztály továbbra is a mostani rendszer szerint kap majd nyugdíjat. Sportdilemma: ki lehet egyenlíteni? Kiszabadulhatnak az adócsapdából az egyesületek Adótartozása miatt akár dobra is lehetne verni egynémely sportegyesületet. Erre azonban a jelek szerint egyelőre nem kerül sor, mert nemrég a kormány halasztást engedélyezett hátralékaik kifizetésére. Magyar kutatók a kozmosz harmadik nagyhatalmáról Űrsikló a felkelő nap országából A világmindenség titkainak földerítését célzó párosverseny „órákon belül” hármas vetélkedéssé változik - állítják az aszt­ronautika szakemberei. Japán ugyanis a legjobb úton van ah­hoz, hogy fölzárkózzék a kozmosz két nagyhatalma, az Egye­sült Államok és Oroszország mellé. Az sem kizárt, hogy a fel­kelő nap országa záros határidőn belül élére kerül ennek a „kozmikus” versengésnek. Mi az alapja ezeknek a jósla­toknak? A kérdésre a magyar űrkutatási szakértőktől kértünk választ. Munkatársunknak el­mondták, hogy a prognózisokat az elmúlt napok eseményei is alátámasztják: Japán űrrepülő­gép-programjának első része ugyanis - ha nem is teljes siker­rel - megvalósult. A távol-ke­leti ország tudósai immár a gyakorlatban is kipróbálták az ember nélküli űrsiklót. Ez azért is figyelemre méltó, mert a hasonló égi jármű, az orosz Burán (Vihar) ugyan szintén átesett már egy sikeres próbán, de azóta hangárban po­rosodik. A kényszerpihenő oka: nincs elegendő pénz a kísérle­tek folytatására. Az űrsikló földkörüli pályára állítása roppant nehéz tudomá­nyos feladat, de talán még bo­nyolultabb sima visszahozatala. A kilövéskor a segédrakéták hatalmas erővel törnek át a lég­körön, és emelik általában 2­300 kilométer magasba a gépet. Leszállás közben a siklónak - belemerülve a légkör sűrűbb ré­tegeibe - saját magának kell megküzdenie több nehéz fel­adattal. A japán „űrcsónak” a Csen­des-óceánra szállt le; kitűzött feladatait hiánytalanul elvé­gezte. Negyven kilométeres magasságban már annyira le­lassult, hogy menetiránnyal szembefordíthatták a földi irá­nyítók, és számyberendezései- vel megkezdhette légköri ma­nővereit. Tíz kilométer magas­ban kezdődött „lebegtetése”, majd következett a landolás. Egyetlen szépséghiba, hogy - nem tudni miért - elsüllyedt, mielőtt a habokból kiemelhet­ték volna. J. Nagy János M. _L i Itthon még dermeszt a tél; nem csoda, ha olykor nagyokat sóhajtunk az ilyen és hasonló felvételek láttán . . . FOTÓ: FEB-Reuter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom