Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)
1996-01-05 / 4. szám
1996. január 5., péntek Gazdaság Dünántúli Napló 9 Kővágószöllős határában a III.-as üzemi meddőhányó 1997 végére éri el végleges formáját Szűkülő MEV-kömyezetvédelem Az ivóvízbázisok védelmére ebben az évben sem jut több pénz A táppénz egyharmadát is a munkaadó állja Munkáltatói kötelezettségek Atomtörvény és atomtemető Az Országos Atomenergia Bizottság 1996-os programterve szerint az idén a kormány elé kerül az új atomtörvény tervezete. Ennek elfogadása esetén a bizottságra feladata lesz, hogy megtárgyalja a Paksi Atomerőmű atomhulladékainak végleges elhelyezésével kapcsolatos kérdéseket, illetve kidolgozza az erőmű élettartamának lejártával időszerűvé váló pénzügyi és szervezeti stratégiát. Az atomerőműben keletkező kis- és közepes radioaktív hulladékok végleges elhelyezését szolgáló telephely kiválasztása folyamatban van, Diósbe- rényben és Üveghután már megállapodtak a kutatások megkezdéséről. Vagyonnevesítés Az új szja-törvény szerint - igaz, szigorúbb feltételekkel - továbbra is igénybe vehető a szövetkezeti tagok által vásárolt üzletrészek utáni adókedvezmény. A törvényalkotók a szövetkezeti üzletrész vásárlásához nyújtott adókedvezménnyel az üzletrészek összevonását kívánták elősegíteni. A szövetkezeti tagok adókedvezményt élveznek az 1996. december 31-ig a saját szövetkezetük üzletrészének megvásárlására fordított összeg 30 százalékáig. Az év utolsó napjáig fennálló kedvezményt csak azok a magánszemélyek vehetik igénybe, akik az eredeti vagyonnevesítés során jutottak szövetkezeti üzletrészhez és az üzletrész vásárlásának időpontjában nevük az adott szövetkezet tagnyilvántartásában is szerepelt. A lehetőséggel ők is csak akkor élhetnek, ha az eredeti vagyonnevesítés során megszerzett üzletrészüket időközben még részben sem idegenítették el. Nem kell adót fizetni akkor sem, ha a tag olyan üzletrészt kíván értékesíteni, amelyet maga vásárolt, és amely után befektetési adókedvezményt nem vett igénybe. (újvári) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 96,96 Osztrák schilling 13,79 USA-dollár 140,25 ECU (Európai Unió) 178,90 Az uránbányászat kártételeinek helyrehozatala, a környezetvédelmi és rekultivációs munkák öt éve folynak a Mecsekben, de eddig az 1994-es esztendő kivételével mindig kevesebb pénzt kapott a Mecseki Ércbányászati Vállalat (50-100 millió forint általában a különbözet) erre a célra, mint amennyit a feladatok igényeltek. Eredetileg 1998-ig tervezték ezen munkálatok befejezését, melyre 92-es árakon megközelítőleg 4,2 milliárd forintot kalkuláltak. Azonban azóta számolni kell a két év múlva várható bányabezárással is, miközben az infláció rendre érezteti a hatását, így a környezet rendbetételének a feladatai akár újabb 10 évet is igénybe vehetnek, további 5-10 milliárd forintos költséggel. Elmaradó munkák Ami elgondolkodtató: erre az évre már több mint 300 millióval kevesebb jut környezetvédelmi kárellátásra a tervezettnél (726 millió helyett 400 millió). Kérdés tehát, hogy meddig halogatható az egyes környezetvédelmi teendők elvégzése? A vállalat vezetői mindenesetre bizakodók, mondván a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumok illetékesei is tisztában vannak a helyzettel, így van remény egyéb pénzügyi alapokból a hiányzó összeget csökkenteni. Benkovics Istvánt, a vállalat vezérigazgatóját ezért arról kérdeztük meg mire lesz elég 1996-ban ez a pénz, s milyen munkák maradnak el. Kiderült, lényegesen felgyorsult volna a perkolációs dombok és a zagytározó környezeti károsításának megakadályozása a 726 millió forint birtokában. Utóbbi különösen fontos, mert évek múltán a talajvíz sótartalmának növekedése, terjedése veszélyes lehet a tortyogói és a pellérdi vízbázisra és 'minél tovább halogatják a beavatkozást, a szennyezése annál nagyobb területet érint, így jóval többe kerül később a helyrehozatal. Azért is nehezményezhető ez a döntés, mert már tavaly is csökkentették a tervezett összeget (1995- ben 500 milliós tervet módosítottak 422 millióra), és akkor is a vízbázisokhoz közeli perkolációs terület felszámolási munkálataiból maradtak el részfeladatok. Holott igen időszerű lenne itt a szennyeződésvándorlás feltartóztatása, az oldott sótartalom csökkentése például védőkútsorok kiépítésével. Hiszen ha nem történik semmi, 10 év múlva a pécsi ivóvízben is jócskán megnövekedhet az oldott sótartalom. Környezetvédelmi eredmények A költségvetés által jóváhagyott 400 millió forint azonban csak a folyamatban lévő kivitelezési munkákat fedezi: a vizek tisztítását, vegyi kezelését és uránkivonását, a megfigyelő kutak működtetését, a föld alatti üregek bezárását, a további környezetvédelmi tervek elkészítését. Ami viszont az elmúlt év eredménye: három meddőhányó rekultivációja befejeződött. A III-as üzemi meddőhányó sajátos állapotban van, a Kővágószöllős és a 6-os út felé eső részének a rendbetétele gyakorlatilag megtörtént, a domb friss talajtakarót kapott, tavasszal pedig betelepítik növényzettel. A még két évig tartó uránkitermelés meddőkőzetével a továbbiakban a hányó Cserkút felőli oldalát töltik fel. Tervek és kísérletek Nagy jelentőségű egy kísérleti program megvalósulása is, mely a perkolációs terek rendbetételéből és környezeti utóhatásuk felméréséből állt. Ugyanis a bányamunkák befejezése utáni környezetvédelem a világon mindenütt másképpen valósul meg, az egyes módszerek ritkán adaptálhatók, hiszen a geológiai és domborzati körülmények is eltérőek. így egy- egy kísérleti megoldást épp a kidolgozási helyen lehet a legsokrétűbben felhasználni. Apropó felmérés. Hamarosan igen tiszta lesz a kép az uránbányászat eddig és ez utáni környezetvédelmi és rekultivációs tevékenységéről és a ráfordítások mértékéről. Ugyanis fél éven belül elkészül az a környezetvédelmi rendezési koncepció, mely az 1997 végi bányabezárást is figyelembe véve összesíti az elvégzett feladatokat, a szükséges kivitelezéseket, terveket és kísérleti munkákat, költségeket. Ez a tanulmány együtt kezeli a korábbi és jelenlegi uránbányászati károkat, az egységes környezetvédelmi szemlélet biztosítása és a munkák megvalósulása érdekében. Mészáros B. Endre A munkaadók tb-járuléka a korábbi 44-ről 42,5 százalékra csökkent, viszont 10- ről 15 munkanapra emelkedett az általuk fizetendő betegszabadság időtartama, a tb-törvény módosítása értelmében. A tb csak a betegállomány 16. napjától fizet táppénzt, az átlagkereset 70, illetve 60 százalékát. Arról azonban eddig nem hajlottunk, hogy ennek egyharmadát a munkáltató utólag köteles a tb számára megtéríteni. Legalábbis így írja a Magyar Közlöny 115. száma. Új feladatokat ró a munkáltatók bérszámfejtőire, hogy az idei adó-jóváírási tábla alkalmazásának feltétele: a magán- személynek csak bérből származó jövedelme lehet. Az alkalmazottaknak a munkáltató kérésére írásban nyilatkozniuk kell, hogy idei jövedelmük csak bérből származik-e, vagy más forrásból is. Akinek a béren kívül más jellegű jövedelme is van, arra az összevont adótábla vonatkozik. Az alkalmazottaknak kötelezettséget kell vállalniuk, hogy haladéktalanul bejelentik, ha év közben béren kívüli jövedelmük keletkezik. A munkáltató a levont adóelőleget a következő hónap 12- éig, a kifizető a folyósítást követő hónap 5-éig köteles átutalni az adóhivatalnak. Január 1-jén hatályba lépett az új devizatörvény Szabadon átváltható a forint A folyó fizetési műveletek jelentékeny mértékű szabaddá tételével felszabadulnak bizonyos tőkeműveletek is. Igaz, a vállalatok számára a forint eddig is konvertibilis volt, ám a természetes személyek számára csak most vált azzá. A devizatörvény értelmében a takarékbetéteket folyó fizetési műveletekben lehet használni, a Magyar Nemzeti Banknak pedig jogszabály adta lehetősége a szúrópróbaszerű, utólagos elszámoltatás. A takarékbetétek külföldi használatát bankközi megállapodásokban rögzítik majd. Ezentúl forinttal rendezhetők például a nemzetközi szervezetek tagdíjai, az ügyvédi és a perköltségek, a jogerős bírósági ítéleten és hatósági határozaton alapuló fizetési kötelezettségek, a külföldi oktatási intézmények tandíjai, a külföldi gyógykezelés, újságelőfizetés. A kevés kivétel egyike az egy éven túli külföldi munkavállalást terhelő adókifizetés. Január 1-je óta a Magyar- országról kivándorlók vagyonuk eladásából származó, valamint tartósan lekötött forint- jövedelmüket szabadon átválthatják valutára és kivihetik az országból. Ezentúl nem kötelező felajánlani az államnak a külföldi valutabevételeket, viszont továbbra is haza kell hozni (vagy utalni) a külföldi pénznemben szerzett jövedelmet. FEB Modellező kisokos Gond az egymilliárd elköltése Egy-egv új gépipari termék kifejlesztéséhez jelenleg Magyarországon 30-50 millió forint szükséges. Mégis, az e célra rendelkezésre álló támogatásokat csak nehézségek árán lehet elkölteni. A meglepő ellentmondás oka az, hogy a fejlesztők évente tíznél is kevesebb új gépipari terméket mutatnak be. Minderről Ló'rincz Sándor, a „K+F” Kutatás-fejlesztési és Termékfejlesztési Tanácsadó Központ ügyvezető igazgatója szólt tegnap, a Bánki Do- nát Műszaki Főiskoláit rendezett termékfejlesztési napon. A szakember elmondta: napjainkban a gépiparban hozzávetőleg egymilliárd forint támogatás áll rendelkezésre termékfejlesztésre. A jelenlegi helyzetben azonban kétséges, fel tudják-e egyáltalán használni ezt a pénzt a vállalatok. Pedig a Magyarországra települő világcégek sok beszállítót foglalkoztatnának, ám megkövetelnék a részegységek állandó fejlesztését, korszerűsítését is. A főiskolai rendezvényen bemutattak egy sokoldalú termékmodellezésre készült számítógépes eljárást, amely- lyel a kívánt feladatok a korábbi többéves munka helyett akár néhány hónap alatt is elvégezhetők. Ami a MOSZ szerint az 1996. évi adórendszerből kimaradt Föl nem használt ötletek A birtokkoncentrációt ösztönözte volna, ha az idén a kárpótoltaknak nem kell adót fizetniük az egy hektár alatti töredékparcelláik értékesítése után. A MOSZ-nak ezt a javaslatát azonban az 1996. évi adótörvény kidolgozása során elutasították a törvényalkotók, mondván: hazánkban még nincs naprakész földhivatali nyilvántartás, s az előterjesztés elfogadása visszaélésekre adhatna alkalmat. A mezőgazdasági termelők érdek-képviseleti szervezetének nem ez volt az egyetlen olyan indítványa, amely nem talált meghallgatásra az adórendszer kidolgozóinál. Nem kapta meg a szükséges támogatást az a javaslatuk sem, amellyel szerették volna elérni, hogy a holding típusú szervezetek tagszervezeteiben képződő - és a központnak átadott - adózott eredményt ne terhelje kiegészítő adó, ha azt helyben fordítják fejlesztésre. Az előterjesztést a PM által mintegy 6-7 milliárd forintra becsült, nagymérvű adóbevétel-kiesés miatt vetették el, Hasonló sorsra jutott a helyi iparűzési adóra vonatkozó elképzelésük is. Nem sikerült megakadályozniuk, hogy az adó mértéke a maximális 8 ezrelékről 1,2 százalékra emelkedjen. A jogalkotók azzal indokolták a helyi iparűzési adó növelését, hogy ezáltal a jövőben az önkormányzatok jobban tudnak majd differenciálni, a magasabb mértéket pedig úgysem az anyagigényes termelővállalkozásokra fogják majd kivetni. Ezzel az érveléssel - vélekedik a MOSZ - a jogalkotók mintegy elismerték, hogy az érintett termelői vállalkozások a kereskedelmiekhez viszonyítva hátrányos helyzetbe szorulnak. Különösen fájlalják, hogy a kormány tavaly - amikor már látható volt, hogy a mezőgazdaságot ismét aszálykárok érik - visszavonta az 1994-ben hozott határozatát, amelyben mentesítette a termelőket minimumadó fizetési kötelezettségük alól. Újvári Gizella Változó pénzügyes paragrafusok Törvény-előkészítés a hiánypótlás, a korszerűsítés és a szigorítás jegyében Sokakat érintő pénzügyi jogszabályok megváltoztatását tervezik az első fél évben. A törvények módosításából, újraalkotásából és új törvények kidolgozásából álló csomag a gazdasági környezet átalakulása okozta követelményeket érvényesíti. A módosítások elveivel a jövő héten foglalkozik a kormány. A több területet érintő, illetve átfogó csomag egyik lényeges eleme a pénzintézeti törvény módosítása. A munka jellegét és jelentőségét a névváltozás is kifejezi. A tervezet szerint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozások szabályozásáról szól majd elfogadása után az újjászülető törvény. Alapvető módosítások várhatók az értékpapírokkal foglalkozó törvénykezésben is. Minden szempontból sok újdonságot ígérnek a lakástakarékpénztárakról és a jelzáloghitelintézetekről szóló jogszabályok most készülő tervezetei, amelyek várhatóan az első fél évben kerülnek a kormány elé. így a parlament még ebben az esztendőben dönthet róluk. Ugyancsak az első féléves feladatok közé tartozik az adóreform előkészítése. Ennek keretében a személyi jövedelem- adóról, a társasági adóról és a fogyasztási adóról szóló törvény megváltoztatását, lényeges korszerűsítését tervezi a Pénzügyminisztérium. Méghozzá úgy, hogy a tervezetekkel még az első fél évben foglalkozzék a kormány. A sietséget az indokolja, hogy viszonylag hosszú időt kívánnak hagyni a szakmai vitára. Az új jogszabályok egyébként jövőre lépnének hatályba. Megkezdődik a nagy ellátó- rendszerek reformjával kapcsolatos munka is. Ennek keretében lényegesen változik a társadalombiztosítási törvény és számos más jogszabály. Mivel ezek nem csak a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartoznak, a többi illetékes minisztérium képviselőit is bevonják a paragrafusok kidolgozásába. A feketegazdaság hatásosabb korlátozásának szándékával dolgoznak a Büntető törvény- könyv módosításán is.
