Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-16 / 15. szám

1996. január 16., kedd A Mai Nap Dtinántúli Napló 3 Megszűnt a Szőlő- és Bortermelők Baranya Megyei Egyesülete Az utóbbi években a külön­böző szakmákban több egye­sület jött létre, átalakult és megszűnt. Ez utóbbi történt egyesületünkkel is. A szőlő- és bortermelők érdekeinek védelmére 1989. szeptember 12-én alakult meg. Tagságunk elsősorban a Mecsekaljai és a villány-sik­lósi borvidékek, illetve Szi­getvár és Helesfa borhelyek termelőiből szerveződött. A 85 természetes és jogi szemé­lyiségű tagságunk tulajdoná­ban volt a megye szőlőterüle­tének egyharmada és áruter­melő területének 70%-a. Egyesületünk tevékenységi köre, feladatai a következők voltak: elősegíteni és védeni tagjaink eredményes és haté­kony gazdálkodását, érdek- védelem, ágazati jogszabá­lyok véleményezése, infor­máció gyűjtés és továbbítás, együttműködés az ágazat termelésében érdekelt szerve­zetekkel, kutató bázisokkal, borversenyek szervezése, ta­pasztalatcserék, bemutatók rendezése, a kulturált borfo­gyasztás megismertetése és terjesztése, a borértékesítés növelése érdekében új mód­szerek („borút”, „borok háza”) megvalósításának szorgalmazása, közremű­ködni a Szőlő- Bor Termék- tanács elismertetésében és működtetésében, részt venni az Agrárkamara Ideiglenes Szervező Bizottságában, vé­deni és ápolni a haladó ha­gyományokat, népszerűsíteni és erősíteni az ágazat hitelét, társadalmi megbecsülését. Egyesületünk szabályosan és eredményesen működött. Az utóbbi két évben azonban tagjaink közül egyre keve­sebben fizették a tagdíjat, csökkent az egyesületi élet iránti érdeklődésünk és adat- szolgáltató készségünk. Közben új szakmai és ér­dekképviseleti szervek alakul­tak, mint a kamarák, hegy­községek, hegyközségi taná­csok, ahová az árutermelők­nek kötelező a belépés és a tagdíjfizetés. A termelők sok­nak, megterhelőnek érezték ezt a helyzetet és főleg a tag- díjfizetést. Többen kérték, hogy egyértelműbbé kellene tenni, hogy melyik szervezet foglalkozik a termelés szer­vezésével, terméktanácsi fel­adatokkal, illetve az érdekvé­delemmel. A vezetőség látva azt, hogy az egyesület a tagjai számára érdektelenné vált, felesleges, javasolta a közgyűlésnek a megszüntetés kimondását. Az 1996. január 6-án tartott köz­gyűlésen résztvevők egy­hangú szavazással döntöttek arról, hogy 1995. december 31-vel megszüntetik az egye­sületet. A megszüntetés vég- elszámolással, jogutód nélkül történik . A közgyűlés határozatot hozott arról is, hogy felkéri a borvidékenként alakult „Bor­vidéki Tanácsokat”, hogy a szőlő-borászat szakmai ér­dekképviseletét és borvidéki terméktanácsi feladatokat a jövőben lássák el a most meg­szűnt egyesület helyett. Dr. Lisicza István Határidőmódosítás a Nemzeti Parkra? Senki sincs ellene A Tardy János - a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes állam­titkára - által a múlt év októbe­rében a Duna-Dráva Nemzeti Parknak ígért zöld út kissé gö­röngyösebbnek tetszik ezekben á napokban, mint ahogy azt re­mélhetnénk. Különösen annak tükrében, hogy megalakításá­nak országgyűlési határozatban rögzített határideje 1995. de­cember 31. volt. Tegyük hozzá: nem egysze­rűen államigazgatási tili-toliról van szó. A NP kialakítása óriási vállalkozás egy olyan területen, amely korábban évtizedeken Keresztül nem hogy nem volt kutatható, hanem megközelít­hető is alig. Bár éppen ennek az elzártságnak az eredménye az az ökoszisztéma, a természeti értékek sokszínűségének meg- ptaradása, amely a védettség gondolatát egyáltalában felve­tette. Jóllehet, a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság hivatalosan erről értesítést még nem kapott, de a szakemberek arra számítanak, hogy az a jog­szabály, amely a Duna-Dráva NP létrejöttét kimondja, rögzíti, az országgyűlési határozatban jelölt határidőhöz képest lega­lább fél év haladékot kap. Azaz jó esetben ez év közepétől • mondhatjuk majd: megszületett talán legszebb nemzeti par­kunk. A működtetéséhez szükséges összes feltétel közül csak kettő hiányára hívjuk fel a figyelmet. Az ez évi költségvetésben sze­repelnek majd azok a keret­számok, amelyek lebontása ré­vén tisztán látható, mennyi for­dítható a Duna-Dráva Nemzeti Parkra. Csakhogy még a költ­ségvetési sarokszámok sem véglegesek, így az különösen bizonytalan, hogy mennyi jut erre a területre. A másik hi­ányzó feltétel a természetvé­delmi törvény. Tervezetének legújabb - már követni se igen lehet, hányadik - változatát erre a hétre ígérték. Ha bekerülne a parlament elé, várhatóan az er­dőkről, a vadászatról, az állat- védelemről szóló törvényjavas­latokkal egy csomagban tár­gyalják, ami előrevetítheti, hogy ha a természetvédelemre vonatkozó jogi szabályozás el­fogadható is, a „társtörvények” rendelkezései feletti vita az előbbi elfogadását is lassíthatja. Ami a pénzt illeti, dr. Böjté Tibor, a Dél-dunántúli Termé­szetvédelmi Igazgatóság he­lyettes vezetője reméli: a kö­rülmények úgy alakulnak majd, hogy a NP fenntartására, mű­ködtetésére nem csak magyar forrásokra lesz mód támasz­kodni, de esetleg külföldi ala­pítványok támogatására is. Egyelőre azonban többek kö­zött azt is nagy eredménynek tartja, hogy a múlt év végére el­jutottak a NP kialakítása során odáig: már nincs olyan szerve­zet, amely ellenezné a folyama­tot, sőt - hallottuk a szakem­bertől - „Nem tudok olyanról, amelyiknek ne lenne érdeke a Nemzeti Park létrejötte.” Mészáros A. Hiteles-e a tűnni lepel? A Pécsi Keresztény Értelmiségi Fórum a héten tartja idei első ösz- szejövetelét Ezúttal 19-én, pén­teken, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának dísz­termében Víz László egyházi szakértő előadása kezdődik este 7 órakor, melyben a híres turini lepelről annak hitelességéről lesz szó. Szakmunkásképző iskola Bolyban A beiskolázás elkezdődött, szeptemberben tanévnyitó Bolyban az általános iskola régi szárnyának helyén szeptemberben középfokú oktatási in­tézmény, szakmunkásképző iskola nyit kaput fotó: Müller andrea Boly nagyközség a térség egyik legdinamikusabban fejlődő te­lepülése, ahol szembeötlő a polgárosodás folyamata. Léte­sítményei: az Erzsébet Vigadó, majd a Zeneiskola is bizonyít­ják ezt, no és persze az a szem­lélet, mellyel a helyi képviselő- testület észreveteti önmagát. Szeptemberben középfokú oktatási intézménye lesz Bóly- nak: szakmunkásképző iskola nyit kaput, s párhuzamosan a szakma oktatása mellett a már szakmunkások érettségiztetése (szakmunkások intenzív nap­pali tagozata) is megkezdődik. Hárs József, a község polgár- mestere leszögezi: az intéz­mény a bólyi Kolping Család már meglévő és épülő és két esztendeje részben működő tanműhelye nyomán jött létre. S persze korábbi hagyományok is ezt követelték meg. Ugyanis ne felejtsük: 1974-ig volt a köz­ségben középfokú oktatási in­tézmény, nevezetesen szakkö­zépiskola intézet! Alapvető tény: Boly főleg kézműves település volt a két háború közötti időszakban, majd pedig Bólyi Rt. kiemel­kedő mezőgazdasági térséggé tette. E hagyományokra épülve nyitotta, meg a Kolping Család a már említett tanműhelyt, ahol kőművesek, ácsok, mezőgazda- sági gépszerelők, asztalosok és kertészek gyakorlati felkészí­tése folyik: az elméletet a mo­hácsi és a villányi szakmunkás- képzőkben kapják a fiatalok. Ez a megosztottság is hozzájárult ahhoz, hogy a képviselők a he­lyi iskola megnyitásáról álmo­dozzanak. Több lehetőség után nézve, végül is német belügy­minisztérium és a Kolping 150 ezer márkás támogatásával megteremtődtek a feltételek. A község képes lesz az iskolát fenntartani, s a Kolping tanmű­hely segítségével hozzáértő szakembereket képezni. Tudva, hogy Bolyt és kör­nyékét főleg németajkúak lak­ják, külön örömmel emelte ki Hárs József: heti hat órában német nyelvoktatás lesz, s a di­ákok e mellett vállalkozói is­mereteket, számítástechnikát is tanulnak, s a Kolping Család okán heti egy vallás- és erkölcs­tan órát is beiktatnak. Persze ami a legfontosabb: az új intézmény szakmunkás szárnyában kőműves, asztalos és kertész szakmákban képez­nek egyelőre 15-15 főt, 3 év képzési idővel, a másik osz­tályba, a Szakmunkások Szak- középiskolájának Intenzív Nappali tagozatára pedig 35 végzett szakmunkás fiatalt vár­nak, akik két év alatt szerezhe­tik meg az érettségit. Egyébként megkezdődött a beiskolázás, s akit érdekel, a Bólyi Kolping Családnál (69/368-951, Vajta László) vagy a bólyi általános iskolá­ban (69/368-120, Gráfné Da­rányi Éva igazgatónőnél) je­lentkezhet. S föltétlenül érde­mes figyelni rá: még néhány kollégiumi férőhelyet is tudnak a távolabbról jelentkezőknek biztosítani. Végezetül néhány dolgot. A középfokú oktatási intézet névadásával kapcsolatban az is elképzelhető, hogy a köz­ségbeliek pályázaton vehet­nek részt, hiszen jelenleg eléggé nehezen jegyezhető névvel illették az iskolát, ami így hangzik: Szakmunkásképző Iskola és Szakmunkások Szak- középiskolája Intenzív Nappali Tagozat. Másrészt illik tudni: helyileg az általános iskolához kapcsolódó új épületben, attól teljesen szeparáltan alakították ki a szükséges tantermeket. Ta­nári karról sem kellett máshon­nan gondoskodniuk: hiszen a községben akad megfelelő szakember. Mind a közismereti tantárgyakból, mind a szakmai vonalon. Mindössze az igazgatói pá­lyázat közzététele van hátra, de ahogy gondolom, ismerve a bó­lyi lokálpatriótákat, akadhat e posztra is helybéli. Kozma Ferenc Klasszikus rajziskola indul Négyszemeszteres rajziskolát indít Pécsett H. Barakonyi Klára grafikus és Pandur József festő, művészettörténész. Mindketten nagy gyakorlattal rendelkező rajztanárok, együtt végezték el a Képzőművészeti Főiskolát. A hiánypótló rajzis­kola februárban indul az Apác­zai Nevelési Központban, ahol csütörtökönként kétféle korosz­tály iskolázhatja majd rajzkész­ségét. Várják az ifjúságot 10 éves kortól 16-18 éves korig, és számítanak az otthon rajzoló, festő műkedvelő felnőttdae is, akik irányított, közös munkára és modellre vágynak. Segítenek a kezdőknek az alapok elsajátí­tásában, a művészi pályára ké­szülőknek az iskolázott tudás megszerzésében. Az első sze­meszter egyhetes művésztelepi gyakorlattal zárul. Peták P. Terítéken: a Tettye és a Havihegy Szakmai vitára bocsátják ma a pécsi Tettye-Havihegy rész­letes rendezési tervét a pécsi Művészetek Házában 14 óra­kor. A Magyar Urbanisztikai Társaság és a Magyar Építé­szek Kamarája váija az érdek­lődő kollégákat az összejöve­telre, amelyen Koller József és Zámbó Terézia ismertetik eddigi eredményeiket, majd felkért hozzászólók fejtik ki véleményüket. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Me­gyei Intézetének vizsgálati adatai szerint a január 14-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város lég­szennyezettségét a követ­kező mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kén­dioxid 18,5%, nitrogéndio- xid 15,2%, szénmonoxid 21,5%, szálló por 78,7%, ózon 20,8%. Pécs levegő- minősége az eddigieknél az előző napokéhoz képest lé­nyegesen jobb volt, csupán a kéndioxid tekintetében észleltek az egyik mérőál­lomáson (Szabadság út) mi­nimális, egy másik mérőál­lomáson (Boszorkányét) mérsékelt fokú határérték túllépés. A szálló por vonat­kozásában a Kodály Zoltán úti mérőállomáson regiszt­ráltak csekély túllépést. A többi légszennyező anyag értéke mindenhol a megen­gedett szint alatt volt. Horvát nyelv- oktatás Kőszegen Horvát nyelvoktatást indíta­nak szeptembertől Kősze­gen, a Jurisics Gimnázium­ban. A törekvést támogatja a Magyarországi Horvátok Kisebbségi Önkormányzata, valamint Vas Megye Köz­gyűlése is. A tervezett okta­tási formát a szomszédos megyékben is igénylik, a térségben ugyanis mintegy 15 ezerre tehető a horvát aj­kúak száma. Ágra Savaria: regionális szakvásár Március 6-a és 10-e között rendezik meg a vasi megye- székhelyen az Ágra Savaria ’96 Nemzetközi Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Vá­sárt - jelentették be hétfőn a szervező Vásárcentrum Kft. vezetői szombathelyen. A szakkiállításra elsősorban magyar, osztrák, olasz és szlovén mezőgazdasági ter­melőket és élelmiszerfeldol­gozó cégeket várnak. Pécsiek, fogjunk össze ismét! (Folytatás az 1. oldalról)- Konkrétan milyen támo­gatásra gondol?- Aki hozzáértő, és megte­heti, saját munkával, esetleg pénzadománnyal, netán a fel­ajánlott munkák szervezésé­vel, összehangolásával álljon az ügy mellé. Szeretném, ha olyan összefogásra serkent­hetnénk a város lakosságát és cégeit, aminek köszönhetően egyáltalán megszülethetett an­nak idején a mecseki gyer­mekparadicsom. Mint említette, az Entrade Energetikai Szolgáltató és Ke­reskedelmi Kft., valamint a művészetet és a sportot eddig is támogató Radnai Béla, a Szigetvári Takarékszövetkezet pécsi fiókjának vezetője máris feliratkozott a segíteni szándé­kozók listájára, de szeretné, ha mielőbb, minél többen lenné­nek a támogatók. Az Entrade Kft. vezetése nevében Fiola Emó' és Takács Imre állítja, hogy mindazt a sokrétű tevékenységet, amit végeznek, a mecseki intéz­mény hasznára is kamatoztat­hatják. A szükséges műszaki igények rangsorolását köve­tően a legfontosabbakra min­denképp, de egyéb munkákra is rendelkezésre állnak a köz érdekében, a városért. Dr. Fülöp István, a Mecseki Kultúrpark igazgatója:-Minden segítséget köszö­nettel veszünk. Az állatkertben az örvös- és a bamamedvék, valamint az állatóvoda teljes felújítása nem várathat sokáig magára, ez és annyi más azon­ban meghaladja az anyagi erőnket. Az új állatkert megva­lósítására Csiszár Benedek és Richter Gusztáv vállalkozók anyagi támogatásával létreho­zott Pécsi Szafari Park Alapít­ványban rögzítettek anyagiak és támogatók hiányában is ki tudja mikor valósíthatók meg, arra befizetéseket a Kereske­delmi Bank Rt. pécsi fiók­ja 10402427-24223920- 00000000 bankszámláján örömmel fogadunk. Most a meglévő állatkert és vidám­park segítése a legfontosabb. Csiszár Benedek, az olasz vendéglátó gépeket, berende­zéseket és klímaberendezése­ket forgalmazó Andretti cég tulajdonosa a Pécsi Szafari Park Alapítványról:-Az új állatkert lekerül­hetne a Mecsekről egy tága­sabb helyre a város pere­mére, jó volna, ha már el le­hetne kezdeni, hogy gyerme­keink, esetleg az unokáink már ott ismerkedhessenek, barátkozhassanak az állatok­kal. Tudom ez még a távo­labbi jövő, jelenleg a meg­lévő Kultúrpark segítése a legfontosabb. Bízom abban, hogy sikerül a szülőket, nagyszülőket és a cégeket az ügy mellé állítani. Iharosy Kálmán kéri, hogy aki akar és tud is segíteni, ér­deklődjön a 317-511 telefon­számon a délutáni, esti órák­ban. B. M. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom