Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-15 / 14. szám

1996. január 15., hétfő A Mai Nap Dunántúli Napló 5 Ki mit tud? - területi elődöntő Komlón Hangszeres zene - rock és klasszikus - uralta a Ki mit tud? területi elődöntőjét Kom­lón, a Színház és Hangver­seny Teremben. A hét végén megtartott vetélkedőn a he­lyiek mellett pécsváradi, pé­csi, sásdi, vásárosdombói ver­senyzőket láthatott, hallgatha­tott a főként fiatalokból álló közönség. A Petkó Jenő drámapeda­gógus elnökletével összeülő zsűri pedig a produkciók zö­mének zöld utat adhatott, egyedül a humorban nem is­mert tréfát - a látottak alapján teljes joggal tekinthette az e műfajban fellépők teljesítmé­nyét felejthetőnek. A megyei döntőn láthatjuk viszont a pécsváradi Apacel- ler Péter énekest, aki a Szombathelyi Tanárképző Fő­iskola hallgatója, Komlón a Szilvási Általános Iskolába járó Ferenczy Juditot, az ugyancsak komlói, de már a profi világgal ismerkedő Gombos Herminát. Erőteljes és igényes zenével jelentke­zett a sásdi Linx együttes, de a két komlói zenekar a Later, és a rock keményebb válfaját képviselő Adrian Mole pro­dukciója is elnyerte a zsűri tetszését. A versmondók közül a sásdi Földi Eszter Melinda, a pécsi református gimnázium­ban tanuló, Erdélyből Kom­lóra települt Lázok Orsolya és az ugyancsak komlói Wagner Anita is szerepelhet a március eleji megyei döntőn. A fúvószene igényes hír­mondója volt a vásárosdom­bói általános és zeneiskola rézfúvós sextettje; és kérdés, hogy a rendkívül ügyesen mozgó komlói Kalányos Fe­rencnek milyen ellenfelei lesznek majd az electric boo- gie-ban. B. R. Egy hét ima az egységért Szalai Lajos református lelkész imája nyitotta az imahetet a pécsi Bazilikában fotó: Müller andrea Az ünnepséget követő vízkóstoló. Felvételünkön dr. Rodek Gyula, Szigetvár leköszönt pol­gármestere (balról), Mehmet Özei és Fikri Saglar kultuszminiszter. fotó: Müller ANDREA Barátság-kutat avattak Szigetváron (Folytatás az 1. oldalról) tekintetben közeledni egymás­hoz, túllépni a múltban oly gyakori szembenálláson - mondta lapunknak Szénási Já­nos. - Az egymáshoz való kö­zeledés egyben Jézus Krisztus­hoz való közeledés is, hiszen az egységet benne kell keresni.-Az imahét mottója a Jele­nések Könyvéből származik, és így szól: „íme, az ajtó előtt ál­lok, és zörgetek”. Miért fontos ma ez a mondat?- A választás az imahetet előkészítő bizottságé volt. Azt hiszem, az idézet sürgetés Jézus elfogadására, amely nem csak egy lelki program, hanem az egész embert érinti: anyagilag, fizikailag, életvitelben egy­aránt. Beengedni, a zörgetést meghallani nem csak az egyén­nek fontos, hanem társadalmi vetülete is van, mindenkit érint és mindenkit szolgál egyfor­mán. — Azt mondta: „sürgetés" — lehet ezt sürgetni?-Nem erőszakról van szó, csupán felhívásról, lehetőséga­dásról. Mindenki tudja, hogy sok tennivalónk van erkölcs, igazságosság, jogosság terén, és a keresztény ember hiszi, ha a megoldást nem ebbe az irányba keressük, még nagyobb lehet a baj. M. K. Nem eshet kútba holmi régen volt események miatt a ma­gyar-török barátság! S ha idő­érzékünknek abszurdum lenne a két nép kapcsolatát állandó­nak tekinteni, nem az a szimbó­lumok nyelvén. Mert mind a szigetvári Szulejmán szultán emlékműnél szombaton fölava­tott kút, mind a rajta látható jel­képek, a szegfű- és indamotí­vumok, a szeretet, a végtelen­séget jelképezik. Legalább is hódoltságkori iszlám hagyo­Pécsi központtal tavaly ősszel indult az a magyarországi posztgraduális közgazdasági képzés, amelybe a JPTE-n kí­vül a Budapesti Műszaki Egye­tem és a szegedi József Attila Tudományegyetem kapcsoló­dott. A kétéves oktatás befejez­tével a már felsőfokú végzett­ségű hallgatók magyar MBA- szintű-, illetve az Európai Unió Megjelent a Nagyérdemű című kulturális magazin januári száma, ezúttal mozi-melléklet­tel. A „Szélesvászon” mellék­letben többek között exkluzív interjút olvashatnak Bujtor Ist­vánnal, a Három testőr Afriká­ban című új filmjének tunéziai forgatásáról, illetve Stenczer Béla mesél egy tevével, egy Peugeot-val és a szteppeléssel kapcsolatos sivatagi élményei­ről, továbbá a Nagyérdemű ké­mányok szerint. A majd’ nyolc méter magas és hat méter átmé­rőjű építmény átadásán dr. Ro­dek Gyula Szigetvár leköszönt polgármestere, a török delegá­ció részéről Fikri Saglar kul­tuszminiszter és Mehmet Özei mondott köszöntőt. A miniszté­rium szépművészeti igazgatója elmondta, hogy a márvány és a kerámia hazájukból származik, az építés teljes költségét ők áll­ták. Terveik szerint a következő lépcsőben szoborparkot létesí­országaiban elfogadott francia diplomát kapnak. Az ötletadó, egyben a prog­ram finanszírozója, a francia Lyon Ill-as egyetem, melynek képviselői tegnap érkeztek Pécsre. Alain Raynal úr, a lyoni intézmény közép-kelet európai programigazgatója elismerően szólt az eddig történtekről, emellett a közös munka tovább­pes beszámolójából megtudhat­juk, mit is tartogatnak a pécsi mozik 1996-ra. Ebben a hónapban Fekete Andrásnál, a Pécsi Nemzeti Színház művészénél vendéges­kedik a lap, de olvashatnak az V. Eleven Fesztiválról és a Kö­zelítés Egyesület bemutatkozó kiállításáról. Bemutatkozik egy hamarosan Pécsre költöző- szekszárdi mozgásművész és egy új rock and roll nosztalgia tenének a területen, ha a terep- rendezés már megtörtént. Rodek Gyula, az önkor­mányzat lemondott vezetője la­punknak nyilatkozva kifejtette: a díszebéden a létesítmény mel­letti panzió építésének lehető­ségéről is tárgyalni szeretnének a küldöttséggel. Hogy a nem éppen hétköznapi, ionizált szű­rővel felszerelt impozáns épít­mény mekkora beruházást igé­nyelt, a polgármester nem tudta megmondani. Cz. O. fejlesztésének lehetőségeiről is tárgyalt a közgazdaság-tudo­mányi kar képviselőivel. A franciák ma a vállalkozói szféra baranyai érdekképvise­leti szerveinek vezetőivel, va­lamint a pécsi önkormányzat megbízottjával vitatják meg a francia-magyar együttműködés egyéb lehetséges irányait. B. Z. klub. A báli szezonról és a régi bálok hangulatáról szól a társa­sági rovat, és az illemtan is hasznos tanácsokkal szolgál a bálba járóknak. Választ kap­hatnak a „Tovább él a Huszá- rik?” és a „Hogyan lett a kuko­ricaföldön baptista templom?” kérdésekre. Ezen kívül aján­lókkal, kritikákkal és nyeremé­nyekkel szolgál az immár szé­lesvásznú, fekete-fehér, magya­rul beszélő kulturális magazin. Nyugdíjasok népfőiskolája A Nyugdíjasok Pécsi Egye­sülete szociális bizottságá­nak szervezésében előadás- sorozat kezdődik ma 10 órakor Pécsett, a Tüzér u. 3/1. szám alatti Mozgalmi Házban. A sorozat kereté­ben az idős emberek egész­ségi, társadalmi problémái­val foglalkoznak. Ma dél­előtt Szekeres Istvánná, az egyesület elnöke nyitja meg a Nyugdíjasok népfőiskolá­ját, majd Bleyer Jenő or­szággyűlési képviselő kö­szönti a résztvevőket. Ezt követően dr. Iván László professzor, a SOTE Geron­tológiai Központjának igaz­gatója az egészséges és si­keres öregedés lehetőségei­ről, dr. Hazafi Klára, a pécsbányatelepi kórház fő­orvosa az idős életkor egészségi jellemzőiről tart előadást. Sorozatpremier a Pécsi Komédiumban Ma délután 4 és este 7 órai kezdettel tartják a Hotel Pa­latínus Bartók termében a Pécsi Komédium zenés víg­játéksorozatának első bemu- , tatóját Geier-Szántó: Gyer­tyafénykeringő című zenés bohózatával. A humorban bővelkedő darab főszerepeit Unger Pálma, Moravetz Le­vente, Dévényi Ildikó, N. Szabó Sándor és Fillár Ist­ván játsszák. Közreműködik Csonka Tamás, zenei kísérő Witterle Gábor. A sorozat további darabjai - Fűben, fában szerelem, A csúnya lány és az Üldöznek a nők - havonta követik majd egy­mást a bérletes előadásokon. A bemutatók pontos dátu­máról és időpontjáról az Új Dunántúli Naplóban adunk tájékoztatást. Farsangi cukros mulatság A cukorbetegségben szen­vedő, főként kisebb telepü­léseken élő emberek egész­ségügyi oktatását és támo­gatását is feladatának tekinti a Baranya Megyei Diabé­tesz Szövetség. A cukorbe­tegek segítését célzó tevé­kenységük anyagi forrásá­nak részbeni megteremtése céljából január 20-án jóté­kony célú farsangi cukros mulatságot rendeznek Pé­csett, a kertvárosi Diana éu teremben. Az est megrende­zéséhez a „Pannónia a cu­korbetegekért” elnevezésű alapítvány is csatlakozott. A részletekről a 255-833-as te­lefon 317-es mellékén ad­nak felvilágosítást. Franciák a magyar gazdaságért A Nagyérdemű „szélesvásznon” Az elhurcolt németek emlékére Egyes adatok szerint csaknem négyezren indultak el ebből az épületből és sokuk számára sose jött el a visszatérés ideje. Meghaltak valahol a Szovjetú- nióban, valamelyik kényszer- munka táborban. Amíg ebben az épületben várakoztatták őket, mindegyikük reményke­dett. Emléktáblát avattak szom­baton Pécsett annak az épület­nek a falán, amelybe 1944. de­cemberében és 1945. januárjá­ban összegyűjtötték a német nőket, férfiakat. A pécsi, Szi­geti út 35. számú épület akkor laktanya volt. Az emléktábla elhelyezését a Magyarországi Németek Pé­csi Nemzetiségi Köre pártfo­golta. Nevükben köszöntötte az avatáson résztvevőket Mat­kovits Kretz Eleonóra, a kör elnöke, majd dr. Füzes Miklós történész emlékezett az akkori történelmi körülményekre. Az emléktáblát dr. Kaltenbach Jenő, kisebbségi ombudsman leplezte le, ezt követően pedig Rozs András, a város önkor­mányzatának kisebbségi refe­rense mondott beszédet. Az avatóünnepség végén Mayer Mihály megyéspüspök meg­szentelte az emléktáblát. A Magyarországi Németek Pécsi Nemzetiségi Köre azt tervezi, hogy az elhurcoltak- nak emlékművet is állít. Az el­készíttetéséhez szükséges ösz- szeg első forintjai annak a Német Polgárbálnak a bevéte­léből származnak, amelyet szombat este rendeztek a Pala­tínus Szállóban. T. É. Dr. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman leplezte le az emléktáblát Pécsett, a Szigeti áton fotó: löffler Gábor Hospice szolgálat Pécsett is? Emberhez méltó törődés Ez a szakasz mindenki számára elkerülhetetlen. Van akihez ke­gyes a sors és egy-két perc, vagy néhány óra alatt átsegíti azon a küszöbön, amely az éle­tet a haláltól elválasztja. De so­kan vannak, akik hosszú ideig e küszöb fölött lebegnek, akiknek testi-lelki ápolása fájdalmas és megterhelő feladatot jelent ön­maguk és a hozzátartozók szá­mára. Nekik segítenek külföldön azok a speciális szolgálatok, amelyek egyrészt súlyos álla­potban lévő betegek gondozá­sát, másrészt a hozzátartozók támogatását vállalták fel. Ma már hazánkban is tevékeny­kednek ilyen szolgálatok. Kö­zülük az egyik a szombathelyi Hospice Szolgálat, amelynek vezetője dr. Rúzsa Agnes. Őt hívta meg Pécsre Dr. Molitor Ágota, városi tisztifőorvos és a Keresztény Orvosok Társasága azzal a céllal, hogy egy előadás keretében ismertesse a tevé­kenységüket. A szombathelyi szolgálat a háziorvosok jelzései alapján te­vékenykedik és mindenki szá­mára elérhető. Az alapítványi keretek ugyanis lehetőséget ad­tak arra, hogy figyelembe ve­gyék az érintett családok anyagi körülményeit, de arra törekednek, hogy a társadalom- biztosítás finanszírozza ezt a tevékenységet. A részletekről a január 16-án este fél hatkor Pécsett, az ÁNTSZ Szabadság u. 7. sz. alatti épületében rendezendő ta­lálkozón hallhatnak tájékozta­tót az érdeklődők. T. É. > i

Next

/
Oldalképek
Tartalom