Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-03 / 2. szám

6 Dünántúli Napló Hazai Körkép 1996. január 3., szerda Vita a privatizációs bevételek hovafordításáról Jobb ma egy veréb...? Sok lesz az új jogszabály, de még több a módosítás Februártól felpörög a törvénygyár Egész sor fontos jogszabály lépett hatályba az év első napján. Alkalmazható már a biztosítási, az élelmiszer-, és a devizatör­vény, ugyancsak kihirdették a szabadalmi ügyvivőkről, illetve a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényt. A jogal­kotás erőteljes ütemben folytatódik ebben a fél évben is. Még be sem folytak mind a privatizációs bevételek, még nem tudni, mekkora is való­jában a felhasználható ösz- szeg, máris ádáz vita folyik arról, mi történjen a pénzzel. Az eredeti elgondolások sze­rint az államadósság csökken­tésére kell fordítani minden magánításból eredő fillért, ám sokan úgy vélik - a szakszer­vezeteket leszerelendő hogy bérfejlesztésre, szociális juttatásra nagyobb szükség lenne napjainkban. Mások szerint a beruházások révén lehetne előrelendülni. Az év vége felé, amikor a viták kirobbantak, valójában mindössze 15 milliárd nettó bevétele származott az állami költségvetésnek a privatizá­lásból. A várakozás 150 mil- liárdra irányul, amelyhez azonban feltételezi, hogy a bruttó bevétel, a vevőktől származó nyersbevételek ösz- szege legalább 260 millió fo­rint. A különbség abból ered, hogy ezeket a bevételeket te­temes költségek terhelik, ko­rábbi állami garanciák, hitel- tartozások, újjászervezési kö­telezettségek stb. Csak ezek kifizetése után kezdődhet az osztozkodás. Ám mi történjen, ha itt a Sokunk ünnep utáni gondja, hogy mit kezdjünk a balul si­került, túl kicsi, túl nagy vagy éppen csak nem ízlésünk sze­rinti ajándékokkal. Az illetékesek ezzel kap­csolatban elmondták: a meg­lepetésnek szánt árucikkek nyolc napon belül, számla felmutatásával minden külö­nösebb indok nélkül kicserél- hetők. Az élelmiszer, a fehér­nemű, a csecsemőnek való já­Tegnap óta a köztisztviselők munkaideje fél órával rövi- debb. Hétfőtől csütörtökig 8-16.30 óráig, pénteken 8-14 óráig tart, ám a mun­kaközi szünetet a munka­időn belül kell megkapniuk, mondja ki a január 2-tól ha­tályos kormányrendelet. A köztisztviselők jogállását szabály ózó, törvény az ebéd­idő kiadásának időpontjára vonatkozóan egyértelműen a Munka törvénykönyvének szabályaira utal, amelyek pontosan rögzítik, hogy mikor kell a munkaidőn belül bizto­pénz? Enyhítsük vele a szoci­ális feszültséget s tompítsuk a szakszervezetek szembenállá­sát? Töltsünk fel tőkével ál­lami vállalatokat, mielőtt el­adjuk? Vagy ragaszkodjunk az eredeti célhoz, az állam- adósság csökkentéséhez? Ez utóbbi „csupán” elvont, számvitel-technikai célnak tűnik, ezért is nincs elég híve politikailag számottevő kö­rökben. Pedig itt nem elméleti ügyről, pénzügytechnikáról van szó, hanem mindannyi­unk holnapjáról. Arról, hogy minél kisebb összeg után kell kamatot fizetni, annál kisebb a következő évek kamatki­adása, annál csekélyebb a de­ficit, annál kevesebb hitelt kell az államnak felvennie, s annál több tőke juthat a gaz­daságnak. S az sem megve­tendő, hogy az állam kölcsön- éhségének csillapodása csök­kenti a hitel „árát”, a kamat­lábat. Akkor pedig több jut befektetésre, munkahelyte­remtésre és adóbevételre is. Akik tudnak sakkozni, tisz­tában vannak azzal, hogy az olyan stratégiai játszmában, mint a gazdaságpolitika, nem mindig az egyenes a legrövi­debb út. Sokszor célraveze­tőbb a lóugrás. Bácskai Tamás ték viszont - ésszerű egész­ségügyi megfontolásokból - csak bontatlan csomagolás­ban csereképes. Az pedig már a kereskedőktől függ, hogy az ilyen holmit csak másik ha­sonlóra, illetve vásárlási utal­ványra cserélik-e, vagy a pénz visszafizetését is vállalják. Van, ahol - a Centrumban és a Skálákban - január 15-ig is visszaveszik a nem kívánt ajándékokat. sítani a munkaközi szünetet. A mostani módosítás hátteré­ben az áll, hogy a szakszerve­zetek és az ÉT munkavállalói oldala már többször javasolta: nem kerülne pénzbe, mégis javítaná a köztisztviselők közérzetét, ha a munkaközi szünet révén munkaidejük rö- videbb lenne. Ez az intézkedés kedvez a köztisztviselőknek, akik a le­építések miatt mind többet dolgoznak. A rugalmas mun­kaidő bevezetése és a racioná­lis munkaszervezés ugyanak­kor enyhítheti a létszámcsök­kentés okozta gondokat. FEB A társadalombiztosítás pénz­ügyi alapjainak idei költségve­téséről várhatóan majd csak kora tavasszal tárgyal a T. Ház. Ugyancsak ebben az időszak­ban kerülhet sorra a Büntető törvénykönyvről szóló 1975. évi törvény módosítása is. Több katonai vonatkozású jogszabály készül, így például a fegyveres szervezetek hivatá­sos állományú tagjai és a had- kötqlesek szolgálati viszonyá­ról, illetve a katonai és rendvé­delmi felsőoktatási intézmé­nyek vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló A rendszer létrehozása azonban hosszabb időt és jelentős költ­ségeket igényel. Ezért az Or­szággyűlés 1996. december 31- ig meghosszabbította a sze­mélyazonosító jel használatát, egyben kötelezte a kormányt az eddigitől eltérő kódok kidolgo­zására, és bevezetésére 1997. január 1-jétől. A jövőben három azonosító jel: adóazonosító, társadalom­A hadsereg korszerűsítésének részeként az idén megkezdődik a lokátorrendszerek és a légvé­delmi csapatok felszerelésének megújítása. Mint a Honvédelmi Minisz­tériumban elmondották: az év során döntés várható arról, hogy az ezredfordulóra milyen típusú vadászgépeket szerez be a honvédség. Folytatódik a lét­számcsökkentés: az esztendő végére 69 800 lehet a létszám, ami 11 500-zal kevesebb a ta­valy év véginél. Magyar katonák több NATO-békepartnerségi gya­korlaton vesznek részt. Ezek közül is kiemelkedik a „Cobpe­törvényjavaslat munkálatait végzik a szakemberek. Feltehetően márciusban lép hatályba a büntetés-végrehajtás szervezetéről szóló, a fogva tar­tottakat megillető bánásmód lényeges szakaszait rögzítő jogszabály. A zálogjoggal kap­csolatos törvény módosítását szintén e hónapra jelzik. Az első fél év jogalkotási munkálatai közül említést ér­demel még a polgári védelem­ről szóló törvényjavaslat, a vál­lalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, a magánnyomozói tevékenység­biztosítási és személyazonosító szám együttes ismerete adhat csak teljes információt a polgá­rokról. Az első jel szolgál majd az állami és az önkormányzati adóigazgatás, illetve a vámi­gazgatási illeték kifizetéséhez szükséges azonosításokra. Er­ről 1996 folyamán, de legké­sőbb szeptember 30-ig kell tá­jékoztatni az érintetteket. A táj, azaz a társadalombiz­rative Chance ’96” elnevezésű manőver, Szolnok környékén. A résztvevők a többi között a humanitárius segítségnyújtást gyakorolják majd feltételezett természeti katasztrófa esetén. Január 1-jétől immár hivatá­sos határőrök tevékenykednek a magyar államhatáron - tudtuk meg a Határőrségen -, sorkato­nák csak a határvadász száza­dokban szolgálnak. Tavaly 22 ezer határsértőt és több mint 250 embercsempészt fogtak el. Az idén technikai fej­lesztéssel is szeretnék hatéko­nyabbá tenni a fegyver- és kábí­tószercsempészek elleni küz­delmet, illetve a lopott autók gél foglalkozó jogszabály, a vadvédelem, a vadgazdálkodás valamint az értékpapír-forgal­mazás és az értékpapírtőzsde működési előírásait rögzítő tör­vényjavaslat. A magyar állampolgár kül­földivel történő házasságköté­sére vonatkozó jogszabályok is változni fognak, ha a módosítá­sokra sor kerül ebben az idő­szakban. A törvényalkotásnak kétség­kívül egyik legnagyobb „erő­próbája” lesz a társadalombiz­tosításról szóló 1975. évi tör­vény módosítása és az egész­ségbiztosításról szóló törvény- javaslat tárgyalása; mindkettő­nél az a jogalkotók célja, hogy a nagy ellátórendszerek reform­jával összefüggő előírásokat meghatározzák. tosítási azonosítási jel a jóléti és szociális igazgatással kap­csolatos nyilvántartás vezetését teszi lehetővé, s az új évben, néhány napja már használatos. A személyazonosító jelet alkalmazza a személyiadat- és lakcím-, valamint a honvé­delmi és az ingatlannyilvántar­tás, a bíróság, a nemzetbizton­sági szolgálat és a nyomozóha­tóság. Ezt veszik igénybe a többi között a választási, a népszavazási eljárásokhoz. A személyazonosító jel azonos a már használatban lévő szemé­lyi számokkal. Lantos felderítését. Arra is számítanak, hogy az orosz államadósság fe­jében több mint száz terepjáró­hoz és mintegy 70-80 páncélo­zott járműhöz jut a Határőrség. Az idén megkezdődik a zá­honyi Tisza-híd átépítése, ezért a forgalmat a beregsurányi át­kelőhöz irányítják. Kamionál­lomást létesítenek Gyulánál, Ártándnál és Rédicsnél, míg Nagylaknál befejeződik az építkezés. Új határátkelő nyílik a román határszakaszon Méh­keréknél, illetve a Szlovákiához közeli Ipolytamócnál. Korszerű okmányellenőrző gépeket kívánnak működtetni a legforgalmasabb helyeken, s a pénzügyi lehetőségek függvé­nyében folytatják az informati­kai fejlesztést, hogy a Határőr­ség számítógépes rendszere il­leszkedjen a nyugat-európai adatbázishoz. Cserebere karácsony után Ebéd - munkaidőben Három jel az azonosításra Űj, megkülönböztető kódok váltják fel a személyi számot Lassan elfelejthetjük nagy nehezen megtanult személyi szá­munkat, amelyet akár bemutatkozás helyett is használhattunk volna. Az Alkotmánybíróság ismeretes döntése nyomán ugyanis új azonosítási módokat és kódokat kell bevezetni. Az idén döntenek az új vadászgépbeszerzésekről Hivatásos határőrök a végeken Az új esztendőben folytatódik a honvédség átalakítása, hetven­ezer alá csökken a hadsereg létszáma, megkezdődik a hadi- technika korszerűsítése. Meghatározó változás a Határőrség­nél: január 1-jétől csak hivatásos katonák őrzik az államhatá­rokat. Nagyarányú technikai fejlesztésre is számítanak. Nyomtatványváltás. Le­járt a türelmi idő: az új esz­tendőben már a postai befi­zetéseknél sem fogadják el a régi utalványokat. Kötele­zővé vált a tavaly megválto­zott számlaszámokat tartal­mazó nyomtatványok hasz­nálata. Csupán a legna­gyobb lakossági pénzfor­galmat lebonyolító bankban, az OTP-ben fo­gadják el április 1-jéig a régi nyomtatványokat. Befizetés. A MagyarCom átutalta az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt.- nek a Matáv 37 százaléknyi részvénycsomagjáért járó teljes vételárat. A csaknem 117 milliárd forintnak meg­felelő 852 millió dollár 10 százaléka a Hírközlési Alapba kerül, a többi pedig az ÁPV Rt., illetve az állami költségvetés bevételeit gya­rapítja. Biztonság. A magyar mű­szaki alakulat addig nem utazik a délszláv térségbe, amíg nem kapja meg a nem­zetközi erőktől a szükséges biztonsági garanciákat. Ke­leti György honvédelmi mi­niszter annak kapcsán kö­zölte ezt, hogy a parlamenti határozat szerint a magyar katonák csak kézi fegyvere­ket vihetnek magukkal, mert a NATO gondoskodik vé­delmükről. Levélbomba. A magyar és osztrák bűnügyi szervek kö­zösen nyomoznak annak a levélbombának az ügyében, amely decemberben Graz­ban robbant fel egy postalá­dában. Az eddigi vizsgálat azt állapította meg, hogy a küldeményt eredetileg Kő­szegre, a 9731. postafiók- számra, feltehetőleg egy olyan irodának címezték, amely partnemőket közvetít Kelet-Éurópából Ausztriá­ba. Újabb árhullám. Az egész napos eső hatására, valamint az enyhe időjárás okozta hóolvadás miatt újabb ára­dás várható az északkeleti folyókon. A Túr romániai szakaszán ismét I. fokú ké­szültséget rendeltek el, és a többi folyón is vízszint- emelkedés várható. Adásszünet. Az Antenna Hungária Rt. karbantartási munkái miatt január 4-én, csütörtökön 12 és 16 óra között nem sugároz műsort a soproni, a vasvári, a csen­gődi és a pécsi tévéadó. Ugyanebben az időpontban a miskolci, a soproni és a pécsi URH-rádióadó műso­rában is adásszünet lesz. 3 2859 Arany János, 324 Jókai Mór és 196 Petőfi Sándor él közöttünk Adatböngészés számlálás előtt Ezekben a napokban cseréljük ki naptárainkat, vesszük számba a családi névnapokat és más fontos adatokat. Mivel hamarosan mikrocenzus, azaz kétezer személyt érintő mini­népszámlálás esedékes, érdemes a Központi Nyilvántartási és Választási Hivatalban búvárkodni a népességi adatok között. Hazánkban 10 millió 491 ezer 400 állampolgár él. A népes­ségszámra vonatkozó adatok szerint 1995-ben 114 889 szüle­tést és 145 520 halálozást, to­vábbá 51 581 házasságkötést és 21 963 válást írtak be az anya­könyvekbe. A nők száma 5 455 133, s ennél csaknem félmillióval kevesebb a férfi. A 0-17 évesek között még lénye­ges a férfitöbblet, ez a 40 éves korosztályig csökken, később minden korosztályban a nők vannak többen. * A neveket, vezetékneveket is rögzítő számítógépek több ér­dekes összefüggésről tudósíta­nak. Magyar vezetéknevű pol­gártársunk 28 501 van, az Orosz nevet 21 343-an viselik, a Németek 5115-en vannak. A foglalkozásra utaló nevek kö­zött nagy fölénnyel vezet a Ko­vács (297 399) - a Lakatos (48 086), az Ács (12 461) és az Asztalos (6233) előtt. Ami a színeket jelentő neve­ket illeti, a Fekete 47 250-nel megelőzi a FehérX, ebből 35 548 akad. Őket követik a Barnák 15 034-gyel, a Zöldek 2005-tel és a Pirosak 1989-el. A főrendek is képviseltetik ma­gukat a névrengetegben; az élen a Király áll (25 414), őt követik a Nemesek (14 420), a Grófok (2779), a Hercegek (1881) és a Sarok (108). A keresztnévből lett veze­téknevek sorát a Miklós vezeti 9311-gyei, majd a Mihály kö­vetkezik 6268-cal, a Lajos 3122-vel, a Ferenc 1745-tel és az István 1541-gyei. Meglehetősen sokan ékes­kednek irodalmunk nagyjainak nevével, bár ezek egy ideig védettek voltak. 2859 Arany János, 2812 Tompa Mihály, 324 Jókai Mór és 196 Petőfi Sándor polgártársunk neve em­lékeztet a halhatatlan elődre. Koós Tamás Ezután csak vonalkódossal! Premier volt tegnap a patikákban: bemutatkozott az új vonalkódos recept. A betegek már csak a társadalombiztosítási azonosító jelüket is tar­talmazó vényre válthatnak ki kedvezménnyel gyógyszereket. fotó: feb/diósi imre t á 4 A

Next

/
Oldalképek
Tartalom