Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)
1996-01-03 / 2. szám
1996. január 3., szerda VÁROSAINK Dünántúli Napló 7 Siklós Újhelyi autóbusz-díjak A siklósi menetrend szerinti autóbusz járatok menetdíja január 1-jétől ismét nő. A Pannon Volán Rt. által kidolgozott, az ön- kormányzat által jóváhagyott új díjtarifák: a menetjegy ára 42 forint, az egyvonalas arcképes havi bérletjegy 835, az egyvonalas arcképes második félhavi bérletjegy: 555, az összvonalas arcképes havi bérletjegy 1100, az összvonalas arcképes második félhavi bérletjegy 730, a ta- nuló/nyugdíjas összvonalas bérletjegy 330, az arckép nélküli összvonalas havi bérletjegy 3160 forint. Új díjak és címek adományozhatok A siklósi önkormányzat képvi- selő-testülete legutóbbi ülésen hozott rendeletéi értelmében Siklóson új kitüntető dijak és címek adományozhatok. Ezek a következők: Közművelődési- díj, Pedagógiai-díj, Közegész- ségügyi-díj, Testnevelési és Sport-díj, valamint Közszolgá- lati-díj. Határoztak arról is, ezentúl ki részesülhet díszpolgár cím kitüntetésben, s a díszpolgár milyen jogokkal rendelkezik, illetve hogy ki kaphatja meg A Siklós Városért Emlékérmet. Orvosi ügyelet Siklóson Siklóson a háziorvosi ügyeleti rend január 3-tól a következőképpen alakul: 3-án, szerdán ügyel dr. Torbó Márta, 4-én, csütörtökön dr. Szilágyi Imre, 5-én pénteken dr. Nagy Katalin, 6-án és 7-én dr. Tölgyesi Éva-dr. Ficzek Éva, 8-án, hétfőn dr. Torbó Márta, 9-én kedden dr. Fülöp Erzsébet, 10-én szerdán dr. Nagy Katalin. Az oldalt összeállította: Szabó Anikó Nyelvében él tovább a kisebbség A Német Olvasókör könyveiből bárki kölcsönözhet Kaiser László az olvasókör elnöke fotó: löffler Gábor Ha valaki elképzeli, milyen is egy valódi klubélet, akkor ilyennek gondolja. Nincs kötöttség és kötelezettség. Egyik tag felhívja a másikat, amaz értesíti a következőt, és akkor hétköznap este összejönnek. Azt azért tudni lehet, hogy szombat délutánonként nyitva a klub. Könyveket éppúgy lehet itt cserélni, mint baráti szót, akad, aki félrevonulva újságot böngész, más üzletet köt vagy közvetít. A siklósi Német Olvasókör élete ilyenképpen zajlik. Kaiser László, elnökük neve közismert Siklóson. Vele beszélgetünk terveikről, életükről.- Mi a német kisebbség hagyományait ápolgató klub vagyunk. Háromféle németség él Siklóson: a volt Jugoszláviából érkezettek, aztán azok, akiket innen-onnan fújt ide a szél, ide lettek telepítve, és akiknek az ősei még a II. világháború előtt jöttek be valamikor. Olvasókörünk a 80-as évek végén alakult. Hivatalosan Német-Magyar Baráti Egyesület a nevünk. Regisztrált tagságunk nincs. Akadnak, akik mindig eljönnek, vannak, akik egyszer-két- szer jártak a klubban. 120-140 ember megfordult már nálunk. Ha adott témában állást kell foglalni, gyűlést rendezünk. Ilyen volt két éve annak eldöntése, akarunk-e kisebbségi ön- kormányzatot. Ha itt élünk, fogadjuk is el ennek az országnak a játékszabályait - ez fogalmazódott meg. így aztán nem politizáltunk - mondja Kaiser László. A jövő a nyelvtanításban, a gyerekek kezében van. A kör szeretné támogatni a németet tanuló diákokat. Német nyelvű műsorok, ünnepek szervezésekor ajándékokkal, jutalmakkal díjazzák a legügyesebbeket. De szívesen bekapcsolódnának a helyi kulturális életbe is: német táncok, dalok műsorba iktatását szponzorálnák.- Négytagú elnökségünk terveink szerint a tavasszal cserélne helyet az új vezetéssel. Fiatalítanunk kell, utódaink már a 30-as korosztályt képviselik. Reméljük, sikerül elfogadtatnunk őket. Ami állandó évek óta náluk, az a német nyelvű kiskönyvtár. Mivel nincs regisztrált tagságuk, bárki kölcsönözhet tőlük. Talán erről sokan nem is tudnak Siklóson: a TESZ-hez tartozó, ott helyet bérlő körhöz ilyesmiért is be lehet térni. Az iparűzés nem olcsó mulatság Jelentős előkészítés, közel tíz órás egyeztetés előzte meg Siklóson a helyi adókról szóló rendelet tárgyalását, tudjuk meg dr. Létai Jánostól, a siklósi polgármesteri hivatal ügyfél- szolgálati osztályának vezetőjétől, a téma előadójától. Hogyan adóznak a siklósi polgárok? Az osztályvezetővel vettük sorba. Az iparűzés Siklóson nem olcsó mulatság, évi 1,2 százalékos adót vetettek ki a kereskedőkre. Az iparos és szolgáltató vállalkozók évi 0,6 százalékot fizetnek, az ideiglenes jelleggel vállalkozói tevékenységet végzők napi 1000 forintot. Két évig mentes ez alól az, aki legalább 3 milliós beruházást valósít meg a városban, s két éven át nem csökkenti az alkalmazottak számát, és az, aki két éven belül legalább hárommal növeli alkalmazottai számát. Sávos adózás valósul meg az építményadónál, mely a külterületi ingatlanokra vonatkozik. 30 négyzetméterig évi 80 Ft/négyzetméter, 30 és 50 között 120, 50 felett 200 forint négyzetméterenként a mértéke. Ha vállalkozói célra használják ezeket, egységesen 120 Ft. 3000 forintot fizet minden tulajdonos egy-egy belterületi ház, lakás után vagy lakásbérlet esetén. A bérbeadás útján hasznosított építmény, telek után 5000 forint az adó, míg a garázsok után 1500 forint - ez a magánszemélyek kommunális adója. A vállalkozók kommunális adója: 15 alkalmazottig 1000, 15 alkalmazott fölött 2000 forint a szorzó. A javasolt minimumot szavazták meg a gépjárművekre. Az új adó gépjárművenként minden megkezdett mázsa után évi 400 forint, a motorkerékpár, lakópótkocsi, lakóautó, sátras utánfutó után 2000 forint, az ideiglenes forgalmi engedéllyel rendelkezők után minden megkezdett hónapra 2000 Ft. Mentes a helyi adózás alól az, akik az önkormányzattól rendszeres szociális ellátásban részesül. Könyv a terehegyi csatáról A könyvecske betűi, grafikái nem hétköznapi, könnyen emészthető egyszerűségek. Egyedi kivitelezésű kiadvány ez, egy terehegyi polgár verseivel, és egy tiszteletbeli terehegyi rajzaival. A könyv címe: A terehegyi csata mondája, s a harkányi nagyközség önkormányzata jelentette meg. Ba- róthy Ádám rajzai díszítik, és aki írta: Kecskeméthy Pál, a község alpolgármestere. A valaha Harkánytól különálló faluból, Teremhegyről a török időben elrabolták a magyar menyecskéket a hódítók, a falusi legények meg borral, furfang- gal visszaszerezték őket - így a történet. Kecskeméthy Pál val- latóra fogta a hegyet, a nádat, a tölgyet, a bort, s versfaragáshoz fogott. A hagyományápolás tanúbizonysága kelt életre. A Menedék-díj háttere Egyedülálló elismerésben részesült múlt hét csütörtökén Siklós és Harkány: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Menedék-díját kapták - s vele 500 ezer forintot - a volt Jugoszláviából menekültek iránt tanúsított vendégszeretetükért. Hogy mit jutalmaztak a díjjal s a jelképes összeggel? Erről beszélgettünk Pávics Jánossal, siklósi menekültügyi tanácsnokkal. 1991. ősze. Az itt nyaraló horvátok nem tudnak, nem mernek visszamenni hazájukba, ahol kirobbant a háború. A nemzetközi erők ösz- szefognak, az állami költség- vetés része lesz a menedékesek ellátására fordítandó ösz- szeg, melyet különböző szerveztek, országok is finanszíroznak. Ebből jut a siklósi és harkányi menedékeseknek, iskolásoknak is. A siklósi központú iskola 1991-92 fordulóján igen magas létszámot, kb. 800 diákot fogad be. Hetente segélyeket osztanak a hivatalok, a helyi orvosi ellátást, a vallási szolgálatot ugyanúgy igénybe vehetik a menekültek is. 1995. nyarán a Siklósi Művelődési Központ és a Nemzetközi Migrációs Hivatal szerződést köt, a hor- vátokat magyar nyelvre tanítják a kultúrházban. A segítséget nem lehet pénzzel mérni. A pénzt a segíteni tudók összeadták, hogy a hontalanná váltak további civilizált életéhez biztosítsák a feltételeket, a helybeli magyarok pedig megszervezték számukra ezt az új életét. A Menedék-díj a településeknek erkölcsi elismerés. A szimbolikus értékű pénzösszeget, az 500 ezer forintot, amit a díjjal kaptak, s a menedékesek ellátására kell fordítaniuk, az ön- kormányzatok várhatóan a menekült iskolák gyarapítására használják majd fel. Szent János-nap Villányban Régi hagyományt elevenítettek fel múlt hét szerdáján Villányban a katolikus templomban. Az esti misére az új borral teli palackokkal érkeztek a gazdák. Szent János napja volt, Jánosé, Krisztus tanítványáé. A legenda azt tartja, Jánost úgy akarták megölni, hogy borába mérget öntöttek. Ő keresztet rajzolt pohara fölé, megáldotta a'bort. A méreg kígyó formájában távozott a pohárból, s megmenekült. A kétezer éves történet tovább él, a legenda hagyomá- nyozódik. A bor, a keresztények jelképes itala, ma így indul a gazdák karján a templomba. A villányi ünnepen Arnold János esperes áldotta meg az új villányi vörösbort. A gazdák a katolikus templom után a helyi hegyközség alelnökének, Gere Attilának a pincéjébe mentek tovább, ahol a házigazda a megáldott borból minden hordóba juttatott egy-egy cseppet. Minden évben más és más bortermelő pincéjét látogatják majd meg. A hagyomány idei felélesztését a Villány Hegyközség kezdeményezte. Gyalogolni jó! Móricz Zsigmonddal mi, gyű- diek bízvást mondhatjuk: gyalogolni jó. Mármint Siklós és Gyüd között. Ami ugye nem távolság - mindössze 2,5 km. S gyaloglásra ott a sétáló-kerékpárút. Talpunk alatt csikorog a hó, fütyül a szél. A hófúvásban előredőlve közelítünk kéttornyú lakhelyünkhöz Optimisták vagyunk: előbb-utóbb csak hazaérünk. Az újtelepiek szerencsések: ők előbb, a régi gyűdiek, a Sidban lakók meg később. Gyalogolni jó! Vagy mégsem?! Ha az ember önként, szabad akaratából dönt úgy, hogy most sétál, igen. De ha rákényszerül, ha mindennapos hazatérésének ez az egyetlen racionális módja, akkor nem. Mert teszem azt, a városi polgárok (állítólag mi is azok vagyunk!) 10 percenként, negyedóránként, legrosszabb esetben félóránként buszra szállva hazatérhetnek. Egy egyszerű városi polgár így utazik. Mi, gyűdiek, akik állítólag már siklósiak vagyunk (nem csak egy csatolt településrész?), nem. Vannak napszakok, amikor órákig nincs buszjárat. Úgy gondolom: a város forgalmához ma már hozzátartozik, ha kisvárosi szinten is, a városi (kis)buszközlekedés. Adófizető állampolgárként, városlakóként ezt joggal elvárhatjuk. S talán azt is Valakitől, aki ebben az ügyben változtathat, hogy ne csupán gazdaságos- sági szempontok szerint döntsön. Tudja: hajózni pedig kell. Még akkor is, ha gyalogolni jó! Reichmesz Ádám Gátak és a szeretet A gyakorlat..., hogy is jellemezzük: érdekes, nem mindennapi, tanulságos? Nézem a másik ember arcát. Mit is változtatnék meg rajta? A haja színét, a ráncok vonalát? De miért változtatnám meg? Egyáltalán: miért változtatnék rajta? ő ilyen, így más és így ő maga. Ilyennek fogadom el, mert ez ő. A gyakorlat bizonyára ismerős azok számára, akik foglalkoztak valaha ezoterikával. Pólya Márton nagyszerűnek tartja a gyerekek számára is, merthogy ez a 7-18 éves korosztály részére tartott agy- kontroll-találkozások egyik eleme. Csütörtök esténként 16.30-tól a siklósi TESZ- székházban összejön többkevesebb gyermek, és Pólya Márton irányításával nemcsak agykontrolloznak, de a szeretetről is beszélgetnek, meditálnak. Olyan a légkör, hogy bármit elmondhatnak. Próbálják őket a negatív gondolkodásról a pozitívra szoktatni, arról beszélgetnek, hogy a gátak építése helyett a szeretet vezesse őket. Az agykontroll után a vezető nem indul haza. A reiki következik. Hogy ez mi fán terem? Szeretetenergiát, életenergiát jelent, feleli Pólya Márton, aki maga is beavatott. A siklósi reiki-összejöve- telekre járnak vállalkozók éppúgy, mint eladók és BM- dolgozók. Meditálnak, aztán „kezelik egymást”, vagyis a kozmikus energiát közvetítik a másik számára. Az energiára nyitottak ők maguk, és nyitottnak kell lennie annak is, aki kapja. Páratlan színvonalú freskók Siklóson - A hajdan volt siklósi ferences templom belseje az elmúlt napokban megszépült. A felújított szentély a hívek és a látogatók számára nyitva áll. A szentélyt dr. Keresztes Pál helyi plébános szentelte fel, az ünnepségen a Szent Imre Katolikus Iskola és Gimnázium diákjai adtak hangversenyt fotó: löffler Gábor HIRDETÉSFELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a siklósi térség takarékszövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.), valamint az újpetrei, a szalántai, a kozármislenyi, a vokányi és az egerági takarékszövetkezeteknél.
