Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-23 / 350. szám
6 Dünántúli Napló Magazin 1995. december 23., szombat Hívő lelkek uniformisban Beszélgetés dr. Ladocsi Gáspár dandártábornokkal, a Magyar Honvédség tábori püspökével Nem csak a katonáknak, hanem az egyenruhában járó papoknak is újdonság még a tábori lelkészi szolgálat működése. Vajon mekkora az igény a vallás gyakorlására hadseregen belül? Akadályozza e valami az egyház laktanyán belüli tevékenységét? Mi a legfontosabb feladat? A lelkek ápolásának vannak-e eredményei? Ezekről a kérdésekről beszélgettem a 43 éves dr. Ladocsi Gáspár dandártábornokkal, a Magyar Honvédség tábori püspökével. Ladocsi Gáspárt 1977-ben szenteltek pappá. Tanulmányait Rómában folytatta, ahol ókeresztény irodalomtörténetből szerzett diplomát. Ezután az Esztergomi Papnevelő Intézetben és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanított. Utóbbiban jelenleg is - katonai szolgálata mellett - a patrisztikai tanszék vezetője.- Fiatalon nevezte ki önt a Szentszék tábori püspöknek.- Azt hiszem, hogy olyan tábori püspököt akartak kiválasztani, aki volt katona - jómagam Pécsett is töltöttem néhány hónapot ismeri az egyenruhás fiatalok mentalitását.-Ismerve a honvédség „előéletét", az egyház mennyire szabadon foglalkozhat a telkekkel a laktanyák falain belül?- A jog szerint teljesen szabadon, természetesen a hadseregben általános napirendi előírások tiszteletben tartásával. A tudati rögződések, a pszichikai kötődések területén azonban még vannak ellenérzések, amiket fel kell számolni. Egy katona vallásának a gyakorlása nem úgy történik, hogy megkérdezi az őrmester, no emberek, ki vallásos, az lépjen ki, s mehet. A vallás emberi érték a hadseregben is, amit nem feltétlenül tisztel mindenki, de azért az emberi tisztesség megadásához ez is hozzátartozik, a hívő katonát nem érheti atrocitás.- Nyilván nem véletlenül említette az atrocitást. Előfordulnak erőszakoskodások a vallásos katonákkal?- Egy-kettő sajnos igen.- Mit tud tenni ilyen esetben a lelkész, a szolgálat?- Megpróbálunk oda hatni az adott laktanyában, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő. Hangsúlyozni szeretném, nevelésről van szó, s a világért nem szeretném a sajtóban sem eltúlozni ezt a problémát.- A seregben konszenzus van a hívő és a nem hívő emberek között?- Igen. Úgy fogalmaznék, hogy kölcsönösen megtanulunk demokratikusaknak lenni. Mert félreértés ne essék, olyat is hallottam, hogy valamelyik laktanyába - nem akarom megnevezni, hogy melyikbe - bement egy atya, s felállította a katonákat imádkozni.- Milyen a hitélet a honvédségnél, mekkora az igény a vallás iránt?- Az arány a hívők és a nem hívők, a templomba járók és a nem járók között ugyanolyan, mint a laktanyán kívül a társadalomban. Nem mondok újat azzal, hogy más dolog egy bizonyos szolgáltatást kérni az egyháztól - esküvői szertartás, keresztelés -, mint őszintén hinni, s rendszeresen részt venni a szertartásokon. Hazánkban a lakosság 40 százaléka igényli a vallási cselekményekhez történő tartozást, de ennek talán a fele lehet, aki gyakorló hívő. A fegyveres erőknél ez még kisebb, ennek a társadalmi gyökereit azt hiszem felesleges részletezni, de azt is hozzátenném, a 18-24 éves fiatalemberek nem abban a korban vannak, amikor az ájtatosság játssza életükben, a mindennapjaikban a legfőbb szerepet.- Püspök úr! Mi a véleménye arról az állításról, hogy a keresztény egyházak egyre nehezebben találnak hangot az emberekkel, főleg a fiatalokkal.- Vitathatatlan, a katolikus egyház útkeresésben van. Az is igaz, világjelenség a hívők számának csökkenése, de nálunk nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az elmúlt negyven évben leépítették az egyház sok társadalmi formáját. Mást ne hozzak példaként, mint a nevelőintézményeket, amelyek kifejezetten stabilizáló hatásúak, ha bizonyos elvek alapján nem teszik lehetetlenné működésüket.-Miben látja a tábori püspökség, a lelkészek legfontosabb feladatát?-Összesen 28 katolikus és protestáns tábori lelkész szolgál a Magyar Honvédségnél, ez nagyon kevés, így halaszthatatlan a létszám bővítése. Éppen ezért most szervezzük, hogy a kisebb helyeken kisegítő tábori lelkészek jáijanak be a csapatokhoz, akikhez a katonák is kijárhatnak a plébániákra. A legfontosabb feladat, hogy normalizálják a katonák vallási élethelyzetét - nem csak a sorállományúakét, hanem a hivatásosokét is -, s hogy a személyiségekről való gondoskodásban lépjünk előre.-Az egységeknél sokan tartanak az egyházak hittérítő jelenlététől, sokan félnek a misz- sziózástól.- A mai társadalmunk nagyon érzékeny arra, hogy hittérítés, bár az egyházhoz mindig hozzátartozik a misszió. A tábori lelkészi szolgálatnál is az egyik leg- félreérthetőbb kifejezés ez. Az egyház természetesen nem mondhat le a misszionálásról, de a hadseregben mi a példával akarunk szolgálni, s nem kiszolgálni. Nem szeretnénk a vallás- szabadság iránti érzékenységet sem zavarni.-A karácsonyt, a keresztény egyházak második legnagyobb ünnepét hogyan élhetik meg a laktanyákban a hívőfiatalok?- Hála Isten nagyon sok katonát hazaengednek, akik pedig bent maradnak, azok elsősorban szolgálatban vannak, illetve arra készülnek. Jómagam laktanyai fogdákban szoktam a szentestét eltölteni, hiszen az ott lévők nem mehetnek haza, tavaly a honvédkórházba mentem karácsonykor misézni. A karácsony megünneplésére szerencsére minden laktanyában lehetőség van. Ez nem a tábori lelkészek magánakciója, hanem a katonák közötti szellemiségnek is a próbája. Roszprim Nándor Dr. Ladocsi Gáspár tábori püspök fotó: laufer László Az egyik legjobban világított rész Pécsett, az Aradi vértanúk útja fotó: laufer László Remélem, megérem a tv-torony és a székesegyház díszkivilágítását A Kandó-díjas Borkovits György A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) idei Kandó-dí- ját Borkovits György, a DEDASZ Rt. műszaki fejlesztési igazgatóság szakfőmérnöke, tanácsos kapta a közvilágítás fejlesztése terén végzett tevékenységéért és az e témában nemzetközi konferenciákon tartott előadásai elismeréseként. Több mint tíz éve sokat jártuk együtt az éjszakát, hogy beszámolhassak Pécs közvilágítási helyzetéről, s az ő lelkes tolmácsolásában arról, milyen fényes lesz esténként a város legsötétebb része is, mennyire megszépíti majd a díszkivilágítás a történelmi belvárost, főként annak szívét, a Széchenyi teret. Borkovits György dédelgetett szakmai álmainak megvalósultával is szebb, világosabb lett esténként Pécs éppúgy, mint egy sor más déldunántúli település.- Most miért tűnik ismét sötétnek a város?- A pénzhiány miatt. Sok közvilágítást korszerűsítő terv megvalósítására már nem tellett, így csak a legfontosabbat említve, elmaradt az uránvárosi korszerűsítés, a Széchenyi tér világítási rendszere sem úgy üzemel, amilyen köz-, díszítő és díszkivilágításra képes lenne, de mondhatnék még néhány példát.- Ezek túl alapvetően arra gondoltam, hogy nagyon sok a vaksi lámpaoszlop.- Sajnos, így igaz. Az Energiahivatal tavalyi rendeleté szerint a közvilágítás teljesítmény- és áramdíját egy harmadikkal, a karbantartási díjjal is meg kell fejelni, ami addig lényegében a teljesítménydíjba volt beépítve. Ez az új tétel csak Pécsnek 30 milliós többletkiadást jelentett volna. Amelyik önkormányzat nem írta alá az ezt is magában foglaló szerződéstervezetet, annál szüneteltettük a közvilágítás karbantartását. A rendeletben rögzített önálló karbantartási tételt júliusban visz- szavonták úgy, hogy mintegy 30%-kal növelték a teljesítmény- és az áramdíjat,, most tehát közel háromnegyed éves kiesést kell pótolnunk.- Az áramszolgáltatónak az az érdeke, hogy minél több villamosenergiát adjon el, az ön- kormányzatok meg azon vannak, hogy minél olcsóbban megússzák a közvilágítást is. Ezt az ellentmondást hogyan tudod feldolgozni? Mennyit kell e két érdek között ütköznöd ahhoz, hogy a munkáltatód és a nem is kevés üzleti partner se nézzen rád rossz szemmel?-Az ország villamosenergia felhasználásának mindösz- sze három százalékát teszi ki a közvilágítás, így azt is mondhatnám, nem nagy ügy. De az önkormányzatok is egyre szegényednek, s ha telik még rá, áldoznak a korszerűbb, energiatakarékos közvilágításra. Vegyük a pécsi példát. A wolfram szálas izzós és az egyre terjedő fénycsöves köz- világítás 1960-ban 2,1 millióba, 1992-ben a korszerűsített, zömében energiatakarékos közvilágítás már 104,4 milliójába került a városnak, az idei díj várhatóan 83 millió forintnyi az ugyanolyan világítást fele annyi energiafelhasználással biztosító nagynyomású nátriumlámpáknak is köszönhetően. Vannak, persze hogy vannak vitáim, de a megalapozott szakmai érvek előtt előbb-utóbb mindenki fejet hajt. A negyvenéves törzsgárda- tagságról az oklevelet most vehettem át, huszonkét éve foglalkozom közvilágítással, négy éve kaptam a cégemtől Alkotói díjat, úgy érzem, ebben az „ütköző” szerepem eredményességét is elismerték.- Milyen lenne a jó köz- és a díszkivilágítás.- Mindenki belátja, hogy a minél nagyobb élettartamú, minimális karbantartási igényű, nagy fényerejű ám energiatakarékos fényforrásoké a jövő. Ilyenekkel a hagyományosnál is olcsóbban lehetne úgy megvilágítani a közterületeket, hogy este is jól lehessen látni. A díszkivilágításra egyelőre nem igen telik. Tavaly elkészült a tv-torony új kivilágítási terve, mely a hajdani beépített teljesítményének közel negyedével üzemelne megemelt megvilágítási szinten. Mindez mai áron 16 millióba kerülne. Ugyanígy a város képéhez tartozna a székes- egyház díszkivilágítása is. Remélem, még megérem.- Tudom, hogy szenvedélyesfotós is vagy, hazai és külföldi szakmai előadásaidon mindig saját diáiddal illusztrálod mondandódat. Legközelebb hol tartasz előadást?- Tavasszal az angliai Bath városban leszek előadó. Addig még néhány újabb közvilágítási témájú diát is készítek. Szerencsére lehet mit fotózni. B. Murányi László Egy harmadikos gimnazista tucatnyi verseny után Fiatal, szerény és tehetséges Büszkék rá, ajánlják. Több tanára is elmondja, mennyire tehetséges, jó képességű, sokoldalú. Annyira kíváncsivá tesznek, hogy amikor találkozunk, máris vizsgálódni kezdek, mennyire zseniformájú... Demkó László, a Janus Pannonius Gimnázium harmadikos diákja azonban nem formabontó hajviseletével, vagy szokatlan viselkedésével tűnik ki társai közül. Inkább szerény fiatalember, akiről az elején nehezen hiszem, hogy szövegelésben sem utolsó, de élvezi a természet csöndjét is, ha már túl nagy a nyüzsgés. Szeret a társai között lenni, kedveli a túrázást, a gyaloglást, a biciklizést. Igazi eredményeit azonban a matematika és a fizika területén érte el. Kevés hasonló korú diáktársa mondhatja el magáról, hogy már akár felvételi nélkül is bejuthatna a JATÉ-ra vagy a JPTE- re. Olyan kiváló versenyeredményei vannak, mint a Fejér Li- pót megyei matematika verseny, vagy a Párkányi László megyei fizikaverseny egyéni első helye. Több országos matematika- és fizikaverseny döntőjében való jó szereplése az első húsz közé juttatta. Idáig 15 különböző versenyen ért el kiemelkedő helyet. A reál tárgyak iránti szeretete azonban az általános iskolában, Szentlőrincen kezdődött.- Lehet, hogy születni kell a matekre, a fizikára, én mindig is szerettem ezeket. Rendkívüli tanáraim voltak általános iskolában és itt is, ők kedveltették meg velem a természettudományos tárgyakat. Szerintem ezek inkább közelebb állnak az emberhez, mint mások. Itt semmit nem lehet félremagyarázni. Laci külön nem készül a versenyekre, de mert hobbija a matek, a fizika, hosszú órákat eltölt velük egy nap. S mi ebben a jó?-.Senki sem hinné, de izgalmas, amikor már másfél órát ülök egy feladat mellett, és még nem tudom, mi a megoldás. Hogy hová megyek továbbtanulni, még nem döntöttem el. A csillagászat is érdekel, gyerekkori álmom. A szülők is jól ismerik a számok világát, az apa vegyész^ technikus, az anya az OTP-nél dolgozik. Lacinak azonban van még egy nagy szerelme: a zene. Erről olykor reggelenként az iskolatársai is meggyőződhetnek, ilyenkor próbál ugyanis, és a benépesülő iskolát trombitaszó zengi át. A Pécsi Vasutas Koncert Fúvószenekarban játszik.- Aki oda bekerül, átéli, mi a zene - meséli csillogó szemmel. - Mi élvezzük, hogy zenélünk. Ott pihenem ki magam, amikor már elfáradok. A könyvekre kevesebb ideje jut, de szereti az olyan fantasztikus regényeket, melyekben nan valami fizikai probléma. Tehetséges, jóeszű fiatalember. Szerencsére olyan iskolába jár, ahol mindezt társai is értéknek tartják, mert ők is tudják: van értelme a tanulásnak, és egyáltalán nem bűn okosnak lenni. Hodnik I. GY. Demkó László a Janus harmadikosa fotó: laufer László A i K
