Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-02 / 329. szám
1995. december 2., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 7 Sok év vetése után: aratás a “ett aiapité tagja ^ Országos népdalverseny lesz Mohácson Tóth Sándor harmincöt éve Pécsett Schneider Lajos népdalgyűjtő, a mohácsi Külvárosi Iskola egykori igazgatója életében több mint 1500 baranyai és Mohács környéki népdalt gyűjtött össze. Dallammentő munkájára Kodály Zoltán is felfigyelt, és személyesen felkereste. A dunaparti városban 1972 óta - Várnai Ferenc népzene- kutató kezdeményezésére - évente megrendezik a Schneider Lajosról elnevezett népdaléneklési versenyt. Jövőre hu- szonötödször. E nevezetes jubileum és millecentenárium tiszteletére először lesz országos a verseny. Az előzményekről és a nagyszabású vállalkozás előkészületeiről Csomborné Predács Katalin főrendező, a mohácsi Bartók Béla Művelődési Központ munkatársa számolt be.- Kezdetben Baranya, Somogy és Tolna megye általános iskolásaival, 1974-től már a középiskolások bevonásával zajlottak a versenyek. 1986 óta az egész Dunántúlról érkezének a dalosok Mohácsra. 1988-tól évente felváltva versenyeztek az általános- és középiskolások, jövőre együtt lesznek jelen mindkét korosztály versenyzői. Most is a busójáráshoz kapcsolódva, ezúttal február 14-17 között rendezzük meg a versenyt.- Hol tartanak az előkészületek?- Többek között változtatnunk kellett a rendszeren, hiszen eddig a megyei elődöntőkről közvetlenül jutottak el Mohácsra a gyerekek, most viszont négy tájegységi középdöntőt is közbeiktattunk. Ezekre december 15. és január 26. között kerül sor, a helyi válogatók már javában zajlanak. A döntőig várhatóan közel 10 ezer fiatal méri össze népdal tudását. Az országos döntőre 40-40 versenyzőt várunk a 10-13 és 14- 18 évesek kategóriájában.- A negyedszázad alatt bizonyára sok neves személyiség megfordult a verseny zsűrijében. Kik lesznek most az országos bírálóbizottság tagjai? Olyan kötet jelent meg nemrég a Dóm Kiadónál, amellyel eddig még nem találkozhattunk a hazai könyvesboltokban: a Diák Szó-Kincs-Tár. Vagyis: általános iskolások számára készült helyesírási szótár. Az első részben a gyerekek színes képek, hangulatos történetek és szójegyzékek segítségével ismerkedhetnek meg a szavak jelentésével, használatával. A második részben több mint tíz- A Schneider versenyek zsűrijének kezdetektől tagja és örökös elnöke Olsvai Imre, az MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa. Felkérésünkre küldött levelében így ír: „Életem egyik legszebb, legboldogabb időszaka következik - az első „nagy aratás” annyi év bontakozó vetése után!”- A másik állandó zsűritag a szakmai felügyeletet mindvégig ellátó Várnai Ferenc. Régóta jár zsűrizni Mohácsra Solymosi János, a Magyar Rádió nyugalmazott szerkesztője, Budai Ilona népdalénekes és Horváth László, az Újvidéki Rádió népzenei szerkesztője. Jövő évre felkértük még Alföldi Boruss Istvánt és Sebő Ferencet. Az évek során részt vett még a munkában többek között Eredics Gábor, Káka Rozália és Szvorák Katalin, és a pécsi Tihanyi József. Az egységes követelményszint biztosítása miatt valamennyi tájegységi középdöntőn jelen lesz az országos zsűri 3 tagja.- Mi történt az egykori győztesekkel? Hány mohácsi volt közöttük?-Valamennyi mohácsi nép- dalverseny nyertesét meghívjuk a jövő évi döntőre. Többségük továbbra is kötődik a népdalhoz, bár csak kevesen választották hivatásuknak az éneklést. A versenysorozatnak három mohácsi győztese volt: Menyhárt Éva, Bánfai Beáta - belőle operaénekesnő lett - és Müller Annamária.-A külsőségeket és a kísérő rendezvényeket tekintve szolgálnak-e valamilyen újdonsággal?- Először lesz önálló emblémája a rendezvénynek, Bos- nyák Mihály grafikusművész alkotása megjelenik valameny- nyi kiadványon. Az eddigi 24 verseny győztesével készített hangfelvételekből kazettát jelentetünk meg. Minden eddiginél nagyobb szabású gálaműsorra készülünk, amit teljes egészében rögzíteni fog a Magyar Rádió. Köveskuti Péter ezer szó helyes írásmódja található. A pécsi olvasó számára külön öröm, hogy ismerős nevekkel találkozik a könyvben: a szerkesztő és a szójegyzék ösz- szeállítója Schenk János, a pedagógiai és nyelvi lektorok: Antal Andrásné és V. Dorfmeister Györgyi, G. Boros Éva, Gergely János. Pécsett élt a mintaszövegeket összeállító Schenk Zsuzsa és az illusztrátor Navra- til Zsuzsa is.- Azért nem hihetetlen ez a harmincöt év, mert megtörtént, mert átéltem - mondja Tóth Tóth Sándor 1965-ben Sándor balettművész, aki a Pécsi Balettel együtt „pécsiségé- nek” 35. születésnapját ünnepli az idén. - Bevallom, fiatal táncos koromban még gondoltam is rá, hogy a színház 100 éves jubileumát megérem, s lám, így történt. Az is igaz, hogy az alapító tagok közül már csak magam vagyok, aki aktívan részt vesz a munkában. Az évszám, tehát 1960. A kulturális decentralizálás jegyében „fent” eldöntetett, hogy vidéken is legyen balett. Vagy egy olyan helyen, ahol már megvoltak a hagyományok korábbról, vagy egy olyan városban, ahol jószerével nem is hallottak még róla. Mivel az ajánlatot Miskolc visszautasította, Pécsre esett a választás, lévén itt már operatársulat. Eck Imre, aki akkoriban az Operaházban volt koreográfus, az egész akkor végzett balett-évfolyammal leszerződött Pécsre - és ezzel elkezdődött egy sikertörténet.-A hőskor valóban hőskor volt, hiszen balett-terem nem létezett, egy nézőtér alatti pincében próbáltunk, később a Liszt-teremben és a Széchenyi tornatermében. Azt szoktam mondani, ennek az időszaknak akkor szakadt vége, mikor a táncosok először fellázadtak, hogy nincs melegvíz. De az első időkben minket valóban a munka érdekelt. A Balettintézetben a klasszikus, orosz hagyományokon alapuló baletten nőttünk fel, és itt az első próbán nyilvánvaló lett, hogy valami más következik. Imre pontosan tudta, mit akar, és a tartalomhoz sikerült megtalálnia a formát. Mi először megdöbbentünk, majd egyre nagyobb izgalom kerített hatalmába bennünket. Az 1961-es első bemutatón, Az iszonyat balladáján, illetve a Concerto a szivárvány színeire című produkcióban Tóth Sándor főszerepet táncolt, mint a következő nyolc évben még oly sokszor: például a Pókhálóban, a Mit takar a kalapod?-ban. Rengeteget dolgoztak, mert kevesen voltak, ezért mindenki mindenben részt vállalt. A kor fiatal zeneszerzői pedig egyre- másra írták műveiket a pécsiek számára.- Egy-két év múlva, a 60-as évek közepére a Pécsi Balettnak meglett a maga aurája, kisugárzása - mi ezt egyrészt élveztük, másrészt éreztük a nagy felelősséget. Hiszen a Pécsi Balett márkanév lett, ami jelentett valamit, és aki eljött megnézni egy előadást, az tudta, hogy mit várhat. Bár hozzá kell tennem, hogy a közönség túlnyomó része hozzánk hasonló fiatalokból állt. Tóth Sándor 1969-ig táncolt, majd koreográfusként, illetve a balett igazgatójaként dolgozott 1992-ig.-Mindig is a Pécsi Balett nyelvezetén próbáltam szólni én magam is. Egy idő után persze, természetes lett a nívó, és a dolog meglepetés ereje sem volt már olyan elementáris, mint először. De mivel az Operaház még nem volt eléggé nyitott, mi jártunk sokszor vidékre (egyébként a fővárosba is, nagy sikerrel!), és bizony, sok helyen a Pécsi Balett volt az első balett, ami láttak. Ha kicsit visszatérve is tradicionálisabb balettértékekhez, a Pécsi Balett ma ismét fénykorát éli - ám soha nem tapasztalt mostoha körülmények között.-Tény, hogy van gyönyörű balett-termünk, ami régen nem volt, és egyéb alapfeltételek. Korábban azonban - bár soha nem voltunk elkényeztetve, és azt hiszem, a „három T” közül a tűrésbe tartoztunk - mindig akadt pénz a bemutatókra, ha dolgozni akartunk, nem volt akadálya. Ma az egész színházi világ átalakult költségvetéssel éviekéi, ám a mai helyzet se jelentheti azt, hogy nem kell dolgozni. Bevallom, valaha azt gondoltam: 58 évesen már kényelmesen hátradőlve szemlélem, hogy minden rendben van. Tudjuk, nincs rendben. És Tóth Sándor valóban nem csak panaszkodik, hanem dolgozik is. A csodálatos mandarin jövő heti bemutatóján Herczog István balettigazgatóval felváltva ő táncolja az öreg gavallér szerepét.-Életemet és véremet a balettért - mondja mosolyogva. Az az igazság, hogy egy epizódszerep nagyon nehéz tud lenni, mert rövid idő alatt mindent meg kell mutatni benne. Ennyi idősen, sok élettapasztalattal, mikromegfigyeléssel a birtokomban talán sikerülni fog! Méhes Károly Bertók László köszöntése A hatvan éves költőt, Bertók Lászlót ünnepük december 5-én a pécsi Művészetek Házában. Köszöntőt Varga Márton irodalomtörténész mond, közreműködik Újvári Zoltán színművész, Szkladányi Péter fuvola- művész, és Sz. Simonfai Mária zongoraművész. A költőt író- és költőtársai műveik felolvasásával köszöntik. Az est 18 órakor kezdődik. A Házban december 4-én nyílik meg a dr. Petró Sándor magángyűjtő gazdag anyagából készült válogatás. A kiállítás elé 17 órakor Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója mond bevezetőt. A hétvégén, december 8-án és 9-én kerül sor a Pécsi Gitámapokra. Mindkét napon 19.30-kor lesz koncert, fellép Kónya István lant, és Szilvágyi Sándor gitárművész. Parasztbecsület - épp mint 100 éve Akárcsak 1895-ben, azaz pont 100 éve, a Pécsi Nemzeti Színházban december 14-én most is a Parasztbecsület és a Bajazzók című opera kerül előadásra. A teljes előadás olasz nyelvű lesz, s neves operaházi magánénekesek lépnek fel: Turiddu szerepében B. Nagy János, Bajazzó- ként Bándi János, valamint Szilfai Márta. Jótékonysági koncert A „Leukémiás és tumoros gyermekek gyógyításáért Pécs alapítvány” javára ad koncertet a Pécsi Vasutas Koncert Fúvószenekar december 8-án Pécsett, 19 órakor a POTE aulájár ban. Az eseményt a zenekar Baráti köre szervezi. Az esten többek között van Lijnschoo- ten, Elton John, Franz Nagel művei is elhangzanak. Vezényel: Neumayer Károly. Pap-költő emlékére Mécs László pap-költő emlékidézésre várják az érdeklődőket ma délután 4-kor a pécsi bazilika Kocsis László termébe. A beszélgetést Werner Imre püspöki irodaigazgató, és dr. Olasz István tanár vezeti. Az IH ajánlataiból Tolerancia, hétköznapok címmel filmvetítést tartanak december 8-án, 17 és 19 órakor. Jarman és Fassbinder filmjeit a Te is más vagy, te sem vagy más rendezvénysorozat keretében vetítik. Az IH filmklubban 4-én 21 órakor Todorovszkij Szerelem című alkotását játsz- szák. A népszerű Hungária együttes lép fel Pécsett december 5-én 19-én a Sportcsarnokban. A jegyeket az IH-ban árulják. Diák Szó-Kincs-Tár Endo Veronika és Tóth Sándor a Csodálatos mandarin idei bemutatóján fotó: simara László Futaivak a Képek JEGYZET Hárman a vadonban A vad lány és a civilizáció A „vadember” alakja a felvilágosodás korának egyik legkifejezőbbjelképe. Az európai civilizáció viszonylagosság-élménye fogalmazódik meg általa, a művelt ember önkritikus rá- döbbenése arra, hogy nemcsak Robinsonként, de Péntekként is elképzelhető az emberi lét. Voltaire nemes lelkű huronja vagy Bessenyei György Kirakadese olykor mintha fölénybe is kerülne iskolázott társaival szemben. Később a romantika kul- túrcsömöre és természet iránti nosztalgiája sokszor már szinte glóriát rajzolt a távoli erdők és vadászmezők egyszerű lakóinak feje köré, akikben az ember ősi romlatlansága testesült meg. Az amerikai bennszülött, aki elsőként fedezte fel Kolumbuszt, gonosz dolgot fedezett fel, mondta valaki. A huszadik század megőrizte a témát, de filozófiai érdeklődéssel közeledett hozzá. Lehet- e emberként élni a társadalmon kívül? Hogyan viseli el a psziché a tartós magányt? Van-e gondolkodás nyelv nélkül? Wemer Herzog Kaspar Hau- ser-e a remekmű szintjén bontotta ki a tárgyban rejlő mozgóképi lehetőségeket. Nem kis bátorságra vall tehát, hogy Michael Apted most újra vászonra idézi a témát Nell, a reme te lány című filmével. Ennek hősnője, egy huszonéves lány, egyedül él a vadonban. Ikertestvérét még gyerekkorában elvesztette, magányos anyja nevelte, aki egy szélütés következtében csak eltorzult szavakat tudott kiejteni, ezért Nell egy furcsa, maga teremtette nyelven beszél. „Nerí pirinke tűi”, majd a tükörképének, ami talán annyit tesz: Ne sírj, kicsim. Mert lenne oka a könnyekre. Anyja halála után felfedezik, tudomást szereznek létéről (ezzel kezdődik a film), s kezdetét veszi egy szomorú, ám szükségszerű folyamat: előbb megfigyelés alá veszik, majd megjelenik az újság és a televízió, egyszóval a civilizáció a maga kíváncsi tolakodásával és szak- tudományos ostobaságával. Nellnek menekülnie kell az őt védelmező orvossal és annak kolléganőjével, aki eközben szelíd tusát is megvív a vad lánnyal a férfiért. E párost a Schindler listájá-ból ismert Liam Neeson és a vonzóan in- telügens Natascha Richardson játssza. A rendezés általában korrekt, de lélektani szempontból nem elég árnyalt, a természeti képek szépek, ám kevéssé eredetiek, néhány jelenet kissé színpadias. Hanem Jodie Foster csodálatosan játszik a remetelány nem könnyű szerepében! Alakítása aprólékosan kimunkált, mindvégig egységben tartott, nagyívű teljesítmény. Nelljéből tisztaság árad és végtelen szomorúság. Embernek született, egy baljós Édenben. Ha van tragikus naivitás, e kedves, szegény, a magányos lányé bizonyára az. Nagy Imre
