Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-16 / 343. szám
8 Dünántúli Napló Interjú 1995. december 16., szombat Az egyik verzió szerint maradna a Janus Pannonius Tudományegyetem elnevezés fotó: Tóth Az ország harmadik legnagyobb felsőoktatási intézménye Újabb „házasság” előtt a pécsi egyetem A felsőoktatási integrációra hazánkban nem sok példát lehet találni, mindössze egyet: a Janus Pannonius Tudományegyetem és a Pollack Mihály Műszaki Főiskola házasságát, melynek következtében a főiskola az egyetem műszaki karává vált a közelmúltban. Úgy tűnik, ennek az első lépésnek folytatása lesz, a JPTE és a Pécsi Orvostudományi Egyetem vezérkara jó úton halad ahhoz, hogy terveik szerint 1996. június 30-ig integrációs javaslatot nyújtson be a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz, melynek értelmében létrejöhetne az ország harmadik, s a vidék legnagyobb egyeteme a két intézmény egyesülésével. Dr. Barakonyi Károly, a JPTE rektora szerint alacsony a magyar felsőoktatás hatékonysága, többek között azért, mert az ország nagyságához képest túlságosan sok, földrajzilag is szétszórt intézmény működik. Ez pedig viszonylag új keletű jelenség, hiszen a II. világháború előtt ritka volt az egykarú intézmény. A mai tudomány- egyetemek elődjeinél jóval színesebb palettát találunk, és a különböző tudományágak között az orvostudomány is megtalálható volt. Pécsett 1950-ben az Erzsébet Tudományegyetem felbontásával jött létre a két egykarú egyetem: a Pécsi Tudományegyetem és a Pécsi Orvostudományi Egyetem. Több fajta formáció is szóba került a szétaprózottság megszüntetésére. Az egyik a jelenlegi Univerzitás forma, amely Barakonyi Károly szerint csak arra alkalmas, hogy a FEFA pályázatok előírásainak a résztvevő intézmények meg tudjanak felelni. A városi felsőoktatási intézmények társulásának gondolata már több lehetőséget kínál az Univerzitásnál, de ugyanakkor számos hátránnyal is bír: növekednének a költségek, az intézményi belső irányítási hierarchiába új vezetési lépcső iktatódik be, meghosz- szabbodik a döntési lánc, stb. A regionális intézmény szervezete abban különbözik a városban működő intézmények társulásától, hogy a tagintézmények a régióban találhatóak. Ez a városi társulásnál nehézkesebb formáció, tekintettel a távolságokból adódó problémákra. A két egyetem integrációjának, fejti ki Barakonyi Károly, persze nem csupán az a célja, hogy visszaálljon egy nagy múltú városi egyetem, hanem a különböző tudományágak szimbiózisának megteremtése, a tanszékek, kutatócsoportok közötti korlátok lebontása, a nemzetközileg is elismert oktatáshoz, interdiszciplináris kutatáshoz szükséges kritikus tömeg létrehozása, a hallgató számára átjárható egyetem kialakítása. Fontos továbbá az alapszakmáján kívüli, más területek felé is nyitott, érdeklődő hallgatók nevelése, a megnövekvő belföldi és külföldi súly, tekintély, a tudományos eszközpark közös használata, új szakok közös indítása (orvos- mérnök, orvos-informatikus, orvos-statisztikus/matematikus, stb.), a kommunikációs rendszerek egyesítése, a kollégiumi és sport infrastruktúrák összevonása. S végül, bár nem lényegtelen szempontként: a hatékonyabb, karcsúbb, profesz- szionális gazdálkodási, igazgatási management rendszerek kialakítása. Vannak azonban az integrációnak veszélyei is, melyek elkerülésére már az előkészítő szakaszban garanciákat kell találni, mondja Barakonyi Károly. Ilyen például az integrálódó intézmények vélt presztízsvesztesége, vagy az irányítás elbürokratizálódásának lehetősége. Feszültséget szülhet a különböző típusú egyetemi kultúrák és értékrendek ötvözése. Sérülhet az intézetek, kutató- csoportok, tanszékek szakmai autonómiája. Az egyik intézmény létszámtöbblete a normatívához képest, a gazdálkodás hiánya a másik intézmény terheit növelheti. Éppen ezért gondoskodni kell arról, hogy az integrálódó intézmények tudományos súlya az új szervezetben teljes mértékben érvényesüljön, egyik fél se kerüljön alá- vagy fölérendelt pozícióba. Az Országos Egészségügyi Pénztár klinikai működés támogatására szolgáló forrásait elkülönülten kell kezelni, az azzal kapcsolatos döntési jog az Orvostudományi Kart illeti meg. Megfogalmazódott az is, hogy a normatív finanszírozási rendszerben az egyes szakok finanszírozási alapja a hallgatói létszám és a hozzárendelt normatíva, s a karok között belső norma-átcsoportosítást az egyetem vezetősége nem végezhet, továbbá, hogy a karokon keletkező bevételek a karokat illetik meg, az integrálódó intézmények korábban alapított és jól működő gazdasági társulatainak, alapítványainak működését, önállóságát pedig az integráció után is biztosítani kell. Az integrációra vonatkozó javaslatot a tervek szerint 1996. június 30-ig nyújtja be a két egyetem a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz kormány- és parlamenti döntés céljából. Az új, integrált egyetem indítása: 1997. június 30. Az intézmény szervezeti felépítése a tervek szerint két fázison menne keresztül. Az „A” fázisban átmeneti jellegű szövetség alakulna ki, melynek keretében a két egyetem rektorainak közös irányításával működik, s előkészíti a teljes integrációt. A „B” fázisban létrejönne a kari tagozódású egyetemi szervezet új Szenátussal, SZMSZ-el, új rektorral. Az egyetem új elnevezésére egyelőre nyolc variáció pályázik: Janus Pannonius Tudományegyetem, Janus Pannonius Egyetem, Pécsi Egyetem, Erzsébet Tudományegyetem, Erzsébet Egyetem, Erzsébet királyné Egyetem, Pécs, Pécsi Nagy Lajos Tudományegyetem, illetve Pécsi Nagy Lajos Egyetem. Cseri László A POTE fogorvoshallgatói a legkorszerűbb berendezések segítségével ismerhetik meg jövendő szakmájukat a napokban megújuló fogászati klinikán fotó: laufer László Magyarul magyarán A beszédhang csodája Tisztes ipar Aki a kézimunka minőségét az eredményben tapasztalja, szinte megilletődik a gondos, alapos, lelkiismeretes munka láttán. Egyszerű szobameszelést figyeltem. A mester munkája szertar- tásszerűen precíz volt. Feltárultak a felületesen kivitelezett építkezés rejtett hibái, feltehetően roham-munka hézagai. Kiderült, hogy a repedések, felületleválások, penészesedés oka az elsietett, szakszerűtlen elvégzés vagy az anyag elspórolása. Repedések, lyukak, hézagok, lazán tapadó, leváló felületek alapos, gondos kijavítása történik. Egyetlen ember, „maszek”, adózó kisiparos foltozza az alapfelületig lekapart falakat. Zsírt kever a mészhez, mert így jobban tapad a kényesebb helyeken. Elképzelhető ez valami „brigádmunkánál”? A két nap alatt elvégzett munka első felében a falakat még különböző foltok rondítják, ahol az alapot pótolni kellett. A sima, egyszerű meszelés igényli a leggondosabb alapozást, mert a nagy, fehér felületen minden kis hiba látszik, nem takarja minta vagy fedőszín. Szemünk előtt váltak az egykori foltos, repedezett, lemáló falak hófehér, sima felületté, amely a legszebb, legjobb alapot adja a szoba, konyha bútorának, képeinek. Kitűnő munkát láthattunk. Dicsértessék a tisztes ipar. K. T. A. A nyelvhasználat, a verbális kommunikáció kétféle: elhangzó és írott. E kettő sok tekintetben hasonlít egymásra, de legalább ilyen mértékben különbözik is egymástól. Ha rádiót hallgatok, akkor voltaképpen az elhangzó nyelvhasználat (beszéd) részese vagyok, s mégis szinte teljes biztonsággal meg tudom állapítani, hogy a beszélő ott és akkor fogal- mazza-e meg mondanivalóját, vagy előre elkészített, leírt szöveget olvas-e föl. Ezen a tényen alapul az a régi megállapítás, amely szerint az élőszóban rendkívüli nevelő- és mozgósítóerő rejlik. Másképp szólva: az élőszónak nagy hatalma van. Nem önmagában, hanem a nyelvileg művelt ember ajkáról elhangozva. Ezt nevezik a beszéd mesterségének, legmagasabb fokon a beszéd művészetének. Két fő követelménye: az érthetőség és a változatosság. A beszéd akkor érthető, ha hibától (hadarás, hebegés, pöszeség, raccsolás, nyögés, stb.) és modorosságtól mentes. A változatosságot pedig a beszédhang jellemzőinek (hangerő, hang- terjedelem, beszédiram vagy tempó, hangszín, ritmus, dallam, nyomaték, stb.) a tartalom kifejezésének megfelelő alkalmazása biztosítja. Az írás általában a mondanivaló csupasz értelmi vázát rögzíti, közvetíti. Gondoljuk csak el, hányféleképpen lehet megszólaltatni egy ilyen mondatot: „Holnap már minden rendben lesz.” - A beszédhang ugyanis a fő üzeneten, a tartalmon kívül melléküzeneteket is hordoz. Ilyenek: a beszélő neme, kora, hangregisztere, egészségi állapota, fizikai erőnléte (fittsége), figyelmének összpontosítása vagy szétszórtsága, fogazatának állapota, van-e valami a szájában? milyen távolságra áll? milyen irányban? megosztja-e üzenetét rajtam kívül mással is? mosolyog-e vagy komoly? milyen vidékről való? anyanyelvi szinten ismeri-e a beszélt nyelvet? milyen iskolá- zottságú? stb. Egy szonagram (hangspek- togram) olyan értékű, mint az ujjlenyomat. Ezért a beszédhang ilyen sokoldalú elemzésével feltárható a megszólaló ember teljes személyisége. A beszédhang kifejező erejét még teljesebbé teheti a hanglejtés (gesztus) és az arcjáték (mimika). Mindezt a szem (tekintet) tetőzi be. A közmondás szerint is: A szem a lélek tükre. A kísérőcsatorna vagy segédcsatorna jelenségeivel külön tudományágak foglalkoznak. A fontosabbak ezek közül: a kinetika (mozgástan), a pro- xemika (közelségtan = térbeli viszonyulás, távolság, a fej iránya, a terem jellege), a zoo- szemiotika (kémiai jelzések, szag- és hőeffektusok). A hallható szignálok közül a nem nyelvi típusúakkal a paraling- visztika foglalkozik. A beszélt nyelvi közlőkapcsolatba egyéb hangjelenségek is beékelődhetnek, olyanok, mint a köhögés, krákogás, csettintés, ásítás, nevetés stb. Mindezek együttvéve alkotják a beszédhang csodáját. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés december 22-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34., VII. em. A december 9-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése:„Tükröm, tükröm nem muszáj mindig igazat mondanod.” Utalványt nyertek: Benczédi Józsefné, Kisdobsza, Kisdobsza u. 85., Csókné Rack Ilona, Pécs, Lahti u. 6., Pávics Ottóné, Pécs, Hattyú u. 4., Réder Ferencné, Palo- tabozsok, Tavasz u. 36., Tasnádi Péter Pécs, Tettye u. 32. Az utalványokat postán küldjük el. r A k A
