Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-16 / 343. szám

1995. december 16., szombat VÁROSAINK Dtinántúli Napló 9 Közgyűlési előzetes Az önkormányzat közgyűlése december 21-én, jövő csütörtö­kön 9 órától tartja soron követ­kező ülését a városháza nagy­termében. A napirendi javasla­tok között szerepel a helyi adó­rendeletek, a távhőellátás egyes kérdéseiről szóló többszörösen módosított rendelet, a költség- vetési rendelet, a vásárok és pi­acok tartásáról, a HTO-felhasz- nálás lakossági költségeinek, il­letve a gazdaságosabb fűtési módra való átállás támogatásá­ról szóló rendelet módosítása. A témák között szerep továbbá az 1996. évi költségvetési kon­cepciója, a Pécsi Fürdő Kft. és a Pécsi Városi Rádió létrehozása, valamint a mezőőri szolgálat megszüntetése, a „Rózsadomb” részletes szabályozási tervének a programja. A Kulturális alap felosztása A közgyűlés 1 millió forint összegű Kulturális Alapot ho­zott létre, amelynek felhaszná­lásáról a közelmúltban döntött a név szerint is illetékes szakbi­zottság. A döntés értelmében - eltérő mértékben - támogatást kapott a Pécsi Galéria a kiállí­tásszervező tevékenységéhez, illetve katalógus készítésére; a Jelenkor Kiadó Kovács Orsolya Bencsik István szobrászművész életművét bemutató kiadvá­nyára; a Pro Pannónia Kiadói Alapítvány a Pannónia Köny­vek sorozatában Fehér István A soknemzetiségű Baranya a XX. században című monográfiájá­hoz és Nádor Tamás Pécs zenei életének Krónikája című mű­vének megjelentetéséhez; Vi­rág András orgonaművész Liszt Ferenc összes orgonára írt mű­vét bemutató CD sorozat meg­jelentetéséhez és a Martyn Fe­renc Emlékbizottság. Ezen felül a Művészeti Szakközépiskola Japánban díjat nyert tanulója kísérő tanárának utazási költsé­geihez is támogatást nyújtott a bizottság. Tornaterem helyett újabb tanműhely Területet vásárol a város: kevés lesz a Nagysándor-laktanya az 506-osnak Korábbi tervváltozat szerint a Batthyány utcai volt Nagysán­dor laktanya területén tornate­rem épült volna az 506-os Ipari Tanintézetnek, amelyet az ön- kormányzat - az épület felújí­tása után - ide szándékozik át­telepíteni. Ez terv azonban a közelmúltban némiképp módo­sult. Az önkormányzat és a Flanns Seidl Alapítvány együttműködési megállapodása alapján a német partner újabb tanműhelyt - három csarnokot a kőművesek és festők számára - kíván itt berendezni. A tanműhely - amelynek felépítése a megállapodás sze­rint az önkormányzat feladata - a tervek szerint 900 m2 alapte­rületű lesz. Ezzel a hajdani lak­tanya telkének beépítési hánya megközelíti majd a 44%-ot: mindössze 5400 m2 maradna szabad területként, valamint a tornateremnek. A közgyűlése ezzel a körülménnyel is szá­molt, amikor az alapítvánnyal egyetértőleg döntött a tanmű­hely létesítéséről: felmerült, hogy az iskola áttelepítéséhez kapcsolódó tornaterem építése miatt területbővítésre lesz szükség, s ezt ingatlanvásárlás­sal lehet csak megoldani. Ez azonban néhány évvel ké­sőbbi feladat. A tanműhely épí­tése közeli. A beruházás - ÁFÁ-val együtt - legkevesebb 40 millió forintba kerül mai árakon számítva. Egy pályázat eredményeként 15 millió forint már rendelkezésre állt ilyen célra. Most úgy döntött a köz­gyűlés, hogy ezen felül 20 mil­liót tervez a város 1996. évi költségvetésébe a műhelycsar­nokok létesítésére. D. I. Szemlélődő séta utcáról utcára Megtorpant a belvárosi rehabilitáció? Tömbrekonstrukció - belvárosi rekonstrukció - belvárosi reha­bilitáció - egy hosszú folyamat nevei Pécsett. Több évtizedes a téma, egyidős lehetett az előző rendszerrel. Sokáig inkább csak beszélni lehetett róla, semmint tenni is érte, hiszen a feltételek, hogy úgy mondjuk, még éretle­nek voltak hozzá. Megoldatla­nok voltak a mindent veszé­lyeztető pinceviszonyok, sok kívánnivalót hagyott a közmű- ellátottság, a város közlekedési rendszere nem igazodott a nagyvárosi követelményekhez. Mindezek terén nagyot kellett lépni, hogy a belváros rehabili­tációját végre el lehessen kez­deni. Addig lezajlottak az emlí­tett elnevezésekhez kötődő koncepcióváltások is. A 70-es-80-as évek fordulója körül indult tehát a rehabilitá­ció, s ami ezután történt Pécs belvárosában, az már ennek a jegyében történt, és nem is volt kevés. Ezeket a vitathatatlan jó szándék, szakmai ismeret, s nem utolsó sorban városszere­tet kísérte, még akkor is, ha akadtak félreérthetetlen mellé­fogások is. Ez a folyamat »-a rendszerváltozással megtor­panni látszott. Igaz, a feltételek is változtak, hiszen megszűnt például az effajta tevékenység­hez szükséges központi akarat. Mégis, módját kellett volna ej­teni a folyamat folytatásának. Az önkormányzat annak idején elmulasztotta deklarálni bizo­nyos városi tevékenységek - rehabilitáció, városkép-véde­lem, stb. - rendszersemleges folyamatosságát. A belvárosi rehabilitáció megszakadását sokan érzik. Van olyan nézet, miszerint ko­rábban egy-két évtized alatt - a nagy szanálásoktól eltekintve - nem volt a belvárosban és kör­nyezetében annyi bontás, mint mostanában. Úgy tűnik - állít­ják sokan -, mintha a belvárosi rehabilitáció az értékmentés he­Félig lebontott ház a Bástya utcában FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR lyett a belváros átépítése felé menetelne, holott annak idején ettől óva intettek, s csak végső esetben nyúltak a csákányhoz. Jó volna végre egy megnyug­tató állásfoglalás arról, hogy1 az önkormányzat is a szívügyének tekinti a belváros rehabilitáció­ját, és szembehelyezkedik az átépítési törekvésekkel. ■Sk A belváros rehabilitációjával egy időben terjedt el ország­szerte is az „színes város” mozgalma, aminek az alapjául az akkoriban megjelent mű­anyagalapú festékek gazdag színkínálata szolgált. Az addigi egyszínűséget kezdte felváltani mindenfelé a többnyire ízléses sokszínűség. Az akkor gyakran emlegetett a színdinamika je­gyében jelentek meg a pécsi ut­cákban is a visszafogottan szí­nes házak, általában a rehabili­táció jegyében felújítottak. Tapasztalhattuk, hogy a leg­több esetben valamiért nem vizsgáztak jól a műanyagfesté­ket. A „valamiért” talán előre nem látott, vagy tökéletlenül megoldott szigetelési probléma lehetett. Sokszor szinte az áll­ványzat elbontása után kezdett ledobódni a festék, másutt ez évek múlva következett be, el­lentétben az évtizedekre szóló garanciális ígéretekkel. Gya­nús, hogy nem ezekkel van a baj. Hát akkor? Nézem itt az ablak előtti fasort, nem olyanok, mint más „nor­mális” fák: az ágakon még mindig makacsul ülnek a száraz levelek, s ki is tartanak a tavasz közeledtéig. A fasor lassan már egy hónapja párját ritkító kísér­let tárgya volt. Három-négy ember jött egy délután, hatal­mas fóliát terítettek a fák alá, aztán hosszú póznákkal - dió módjára! - kezdték leverni a leveleket. Mondanom sem kell, kevés eredménnyel. A levélve­rők a kudarc láttán hamarosan kedvük szegetten vonultak el. Nos, ennél hiábavalóbb, pénz- pocsékolóbb munkát még nem láttam. Hársfai István A második természet rabjai „A szokás második természet” - írja Cicero A legfőbb jóról és rosszról szóló elmélkedésében. Ám ezt most csak azért emlí­tem, mert itteni jegyzeteim szokás szerint veretes idézettel kez­dődnek. Egyébként legszívesebben más idézetet írtam volna ide, ám kiszemelt „példány” kezdetnek túl hosszú lenne, s egyébként sem klasszikus. (Bár ez talán csak idő kérdése.) A beharangozott idézetnek előzménye van. A közgyűlés leg­utóbb két hatósági ármegállapítási kérelemről döntött. Az első a PÉTÁV-é volt, s mintegy 6 százalékos növekedést célzott meg, de elbukott. Ahogy várható volt, a testület szinte megretten ko­rábbi tettétől és a második tarifafajtánál engedékenynek bizo­nyult. Pedig a hathoz képest a busz viteldíjnál éves átlagban több, mint 30 százalékos volt az emelés. A csalódott fél képvi­selője akkor nekem megjegyezte: egy olyan család számára, amely két dolgozó felnőttből és egy iskolás gyermekből áll, s akik 130 légköbméteres távfűtött lakásban élnek, a költségek úgy alakulnak január 1-től, hogy a buszbérleteik egy év alatt ugyanannyiba kerülnek, mint a lakásuk fűtése. (Már amennyi­ben az utóbbi is megkapja a kért áremelést, ami viszont kevéssé kétséges, hiszen a leszavazással nem oldódott meg semmi és a következő ülés napirendjén újra szerepel ez a téma.) Eredetileg javasolni szerettem volna, hogy a terhek kény­szerű rakosgatása közben ilyen összefüggésekre is érdemes, ne­tán fontos is lenne kitekintenie a testületnek. Ám azóta tanul­mányoztam az új előterjesztés. Változatlanul a korábbi emelési kérelmet tartalmazza, a szakbizottságok új indoklása viszont mindannyiunk megnyugtatására szó szerint így határozza meg, hogy mi a fontos: „Igen fontos lenne, ha a lakosság megértené, hogy az energiahordozók benne a távhőszolgáltatás áremelése­ivel senkinek sem célja az infláció gerjesztése, vagy a lakosság anyagi helyzetének nehezítése. Arról van szó, hogy az alacsony energiaárakra épített szociálpolitika nem hatékony, nem az energiaárak „felelősek” az életszínvonal romlásáért. Az áreme­lések sorozata azért következik be, mert megszűnt a támogatás és az időközbeni infláció miatt bekövetkezett költségnövekedé­sekre is fedezetet kell biztosítani" a szolgáltatónak. Nos, aki ettől sem hatódott meg, az már egy szokás rabja az élet ezen színvonalán: jobb szeretné, ha végre (változatosság­ból?) az ő megértőképességének a korlátáit is méltányolná a szociálpolitika. Természetesen hatékonyan. Dunai Imre Tájékoztató az adófizetőknek Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Adóirodája tájé­koztatja a tisztelt adófizetőket, hogy illetékességi területén 1996. január hó 1-tól megváltoznak a bankszámlák javára történő kész­pénz befizetésénél használatos befizetési lapok. A Magyar Nemzeti Bank felhatalmazása alapján, az MNB elnö­kének a pénzforgalomról szóló, többszörösen módosított 3/1992. számú rendelkezése szerint a Magyar Posta Rt. - a jelenleg haszná­latos átutalási postautalvány helyett - új formátummal és pénzfor­galmi jelzőszámmal ellátott, gépi feldolgozásra alkalmas készpén­zutalási megbízást, hozott forgalomba a befizetések teljesítéséhez. Az új készpénzátutalási megbízások a postánál és az OTP Rt. fiók­jainál is alkalmazhatók. A régi és az új számlaszámok: 581-478706-0859 helyett 11731001-15478706-08590000 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Adóbeszedési számla, Pécs. 581-478706-0897 helyett 11731001-15478706-08970000 Pécs Megyei Jogú Város Ónkormányzata Gépjárműadó beszedési számla, Pécs. 581-478706-0880 helyett 11731001-15478706-08800000 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Idegen bevételek elszámolási számla, Pécs. Befizetések teljesítésére a postahivatalok a jelenleg használat­ban lévő befizetési lapokat 1995. december 31-ig, az OTP Rt. fió­kok legkésőbb 1996. március 31-ig fogadják el. A gépjárműadót fizetők - a jogszabályi változásokra figyelemmel - határozat útján értesülnek a fizetendő adóról a befizetési lapok (csekk) egyidejű megküldésével. A helyi adókat (építmény-, iparűzési és idegenfor­galmi adó) fizetők részére az Adóiroda megküldi a befizetési lapo­kat. Aki valamilyen oknál fogva nem kap befizetési űrlapot, az be­szerezheti a Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Adói­rodájánál Pécs, Szigeti út 33. és az Önkormányzat Információs Irodájánál Pécs, Kossuth tér 1-3. Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Adóirodája Hóban és jégen A Ferencesek utcája végén lakó kedves ismerősöm meséli, hogy gyermekkorában nagy havazá­sok, kemény telek voltak és édesapjával, testvérével óriási­akat szánkóztak a Tettyén, a Mecsek oldalából lefutó, s ak­kor még autómentes utcákon. Ismerősöm számára ez az em­lék még ma is örömteli és kérés, vagy felszólítás nélkül szívesen takarítja el a havat házuk elől. Nyilván e foglalatosság közben a „régi jó telek” járnak az eszében, s az emlékek fűtik a buzgalmát. A tapasztalatokból azt a kö­vetkeztetést vonhatjuk le, hogy sokaknak nem lehetett ilyen él­ményük gyermekkorukban, vagy netán elfelejtették azóta, mert messze nem mindenki kö­veti ezt a példát. Sokszor a la­kóközösségek tagjai is egy­másra mutogatnak és legfeljebb a saját autójukat tisztogatják meg a hótól. Pedig gondolhatnának pél­dául az idősekre, a gyerme­kekre, az alig járóképesekre, akiknek nehéz kimozdulniuk a nagy havazások után. Úgyszin­tén, amikor a közlekedést szol­gáló terep korcsolyapályává válik a tükörsimára taposott hó, vagy az olvadás és fagyás vál­takozása miatt. Ha nem szór­ják, nem takarítják le a járdá­kat és utakat az arra illetéke­sek, a lakók, az üzlettulajdono­sok, a közterületek gondozásá­val megbízott cégek - mint ahogy arra idén már eddig is volt példa - , akkor ellehetetle­nül a közlekedés. Márpedig an­nak fenntartása hozzátartozik a városi együttélés kultúrájához. Dr. Vargha Dezső Meg volt a böjtje ... - Az áldatlan állapotok a végéhez közelednek a pécsi Citrom utcá­ban. Az elhúzódó építkezések miatt évekig sártengerben dagonyázhatott az erre vetődött járó­kelő, vagy az okvetlenül itt vásárolni akaró. Valószínű, a helyi kereskedők sem bánták volna, ha még az ünnepekre befejeződnek - az egyébként igen tetszetős - beruházások. fotó: tóth Pécs levegője Az ANTSZ Baranya Megyei Inté­zetének vizsgálati adatai szerint a december 14-én mért 24 órás átlag­értékek alapján Pécs légszennye­zettségét a következő mutatók jel­lemezték az egészségügyi határér­ték (100%) százalékában: kéndio­xid 24,8%, nitrogéndioxid 40,6%, szénmonoxid 30,5%, szálló por 78,2%, ózon 18%. A város levegő- minősége a gáznemű légszennyező anyagok alapján kielégítőnek bizo­nyult. A legmagasabb kéndioxid szennyezettség a határérték har­mada volt a Légszeszgyár utca kör­nyékén. A Kodály Zoltán út kör­nyékén mérték a‘ legmagasabb nit­rogéndioxid szennyezettséget (60%), a legnagyobb szénmonoxid terhelést '(64%), a legnagyobb szálló por szennyezettséget (113%) és a legnagyobb ózonkoncentrációt (a határérték harmadát). A levegő­szennyezettség mérését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja. t 1 K i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom