Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-12 / 339. szám

10 Dhnántúii Napló Gazdaság 1995. december 12., kedd Becsüld meg a versenyképes hazai termékeket: vásárolj magyarul! Fogjanak össze a régió termelői Nem biztos, hogy a nyugati termék jobb fotó: löffler Gábor ________ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE________ A Mol-részvény értéke kibocsátás közben csökken Az elmúlt héten folytató­dott a pesszimista hangulat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A tőzsde hivatalos indexe (BUX) ezernégy- százhetvenhét ponton kezdte a hetet, majd egy rövid, átmeneti emelkedés után ezernégyszázhetven- négy pontra süllyedt. Ennek ellenére a jegyzett és a forgalmazott kategória heti összes forgalma kiugróan magas volt, több mint 2,6 milliárd forint. Ez javarészt a frissen tőzsdére vitt Aío/-papíroknak köszönhető, melyek összes­ségében 1 milliárd forint ér­tében cseréltek gazdát. A kárpótlási jegyek árfo­lyama mindeközben fokoza­tosan 171-ről 175 forintra emelkedett, azonban a forga­lom mégis alacsony maradt, mindössze 24 millió forintot tett ki. A jegyzett kategória legkeresettebb részvénye a Mól volt, amire leginkább ^z éppen folyamatban lévő bel­földi nyilvános kibocsátás ad magyarázatot. Az árfolyam 1100 forintról 1085 forintra mérséklődött, a folyamat napról napra erősödik. Szintén hatalmas mennyi­ség, több mint 400 millió fo­rintnyi forgott az OTP rész­vényeiből. Az árfolyam ennek elle­nére 875 forintról 865 fo­rintra mérséklődött. A két legkeresettebb gyógyszergyári részvény, a Richter és az Egis egyaránt 200 millió forint fölötti ér­tékben forgott a parketten. Árfolyamaik azonban ellen­tétesen változtak: míg az Egis ára 3300 forintról 3350 forintra kúszott fel, a Richter részvénnyel pedig 2200 forintról 2165 forintig süllyedő jegyzés mellett ke­reskedtek. Szintén nagyobb, 100 mil­lió forint fölötti forgalom bonyolódott le a Danubius, a Pick Szeged és a Zalakerá- mia piacán, s ennek követ­keztében a Danubius árfo­lyama 1255, a Pické 5800, a Zalakerámiáé pedig 3205 fo­rintig emelkedett. A forgalmazott kategória legkeresettebb, 100 millió forint feletti forgalmat pro­dukáló papírja a Pannon- plast volt, melynek árfo­lyama 1720 forintig emelke­dett. A Prímagáz papírjai is 70 millió forint értékben forog­tak, s eközben a részvény ár­folyama soha nem látott ma­gasságba, 4000 forintra emelkedett. Az elmúlt héten az MNB csak a rövidebb futamidejű diszkont kincstárjegyekre hirdetett aukciót. Az egy hónapos papírok átlagos hozama jelentősen - 28,88 százalékról 29,39 szá­zalékra - emelkedett. A három hónapos kincs­tárjegyek átlagos hozama, ha nem is ilyen mértékben, de - 29,81 százalékról 30 száza­lékra - nőtt. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség Bond értékpapírjai Egri az év borásza Az év bortermelőjének az idén Thummerer Vilmos egri borászt választotta a Ma­gyar Bor Akadémia és a Hét Borbírák Rendje. A szavazás végeredmé­nyét hétfőn a Földművelés- ügyi Minisztériumban érté­kelték és hozták nyilvános­ságra. Eszerint - rendkívül szo­ros versenyben - a második helyet Polgár Zoltán villá­nyi borász szerezte meg. Harmadikként pedig Pogá­csás János nyugalmazott to­kaji borász végzett a ver­senyben. Áz idei évben fordult elő először, hogy nagyüzemi borászok is részt vettek a választásban, és az előzetes várakozásokat meghala­dóan, szépszámú szavaza­tot kaptak. Thummerer Vilmos sike­rét elsősorban borai állandó és folyamatosan jó minősé­gének köszönheti. A szakértők különösen nagyra értékelték az egri borász pincéjéből kikerülő borok zamatát, bukéját, ki­egyensúlyozott savtartal­mát. Az év bortermelőjét - hozzáértésének elismerése­ként és az egri borvidék ér­dekében végzett kiemel­kedő munkájáért - már ko­rábban a borvidék hegy­községi tanácsának elnö­kévé is megválasztották. Pécsi tanácskozás a kutatás-fejlesztésről Kutatás-Fejlesztési Tanácsko­zás lesz ma a a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamará­ban. A műszaki fejlesztés leg­sikeresebb baranyai vállalkozá­sai beszámolnak a kérdéskör­ben tapasztalataikról. Az inno­váció valódi lehetőségeiről, az ipari parkok szerepéről, a kor­mány műszaki fejlesztési el­képzeléseiről is elhangzanak előadások pénzügyi és minisz­tériumi szakemberek részéről. Szó esik arról is, milyen támo­gatási formák, pályázati lehető­ségek segítik a társaságokat a kutatásban, fejlesztésben. A rendezvényen egyúttal bemu­tatkozik a kamara Innovációs Osztálya, ismertetve szolgálta­tásait. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 96,18 Osztrák schilling 13,67 USA-dollár 138,96 ECU (Európai Unió) 176,83 Az uránvárosi MÉV székház harmadik emeletén meg­kezdte tevékenységét a Ma­gyar Áruk Klubjával együtt­működő Vásárolj Magyarul Egyesület dél-dunántúli kép­viselete Weinreich László ve­zetésével. A két, bérelt irodahelyiség­ben gyűlnek a régi idők magyar termékeinek tárgyi emlékei, legtöbbjén ott a „Magyar ter­mék” felirat. Az idősebbek minden bizonnyal emlékeznek még a Schmoll és a Tangó pasz­tára, a Leukoplastra, a Franck kávépótlékra, a Kneipp Malá­takávéra, a dr. Heider féle fog­porra, a győri Schmiedl Choco- latra. Ipartörténeti ereklye az 1887-es évkönyvből a Kárpáti egészségi labdacs, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. zsebnaptára 1930-ból, talán már ismét forgalomban van mindaz a Zwack ital, ami az 1940-es katalógus fényképein látható.- Valami már megindult végre - említi Weinreich László -, a minap vásárolt Hasonló folyamatok zajlanak a malacpiacon is. A megyei földművelésügyi hivatalok jel­zései szerint a nagyüzemekből származó malacok kilójáért még megadják a 250-300 forin­tot, a kistermelőktől azonban már csak 175-225 forintért ve­szik át az állatokat. A Sertéstermelők Országos zokni kísérőcéduláján ezt ol­vastam: „Gratulálunk! Ön vá­sárlásával nem csak egy jó mi­nőségű termékre tett szert, ha­nem támogatott egy hazai ké­szítőt is!” Érdemein felül is majmoljuk a nyugati dolgokat, akkor is, ha van annál minőségben és hasz­nálati értékben jobb, de leg­alább vele azonos hazai termék is, ráadásul olcsóbban. S eköz­ben talán eszünkbe sem jut, hogy a versenyképes hazai ipar elvesztvén vásárlóit sorra bo­csátja el az embereket, zárja be végleg a kapuit. Tehát bizonyos mértékben vásárlói szokása­inknak is betudható az, hogy soha el nem képzelhető mére­teket ölt idehaza a munkanélkü­liség. Valójában nem igen ért­hető a jó minőségű magyar termék hátrányos helyzete.- Ezen úgy szeretnénk vál­toztatni, hogy tudatosítjuk, a Vásárolj magyarul mozgalom lehetőség a minőségben, hasz­nálati értékben és árban is ver­senyképes hazai ipar és termé­keinek felkarolásában. A bóvlit Választmánya szerint a jöve­delmezőség csökkenése miatt félő, hogy a kistermelők közül jövőre többen felhagynak a ser­téstartással. A sertéstenyésztés­sel foglalkozó nagyüzemek kö­zül néhánynak pedig le kell mondania nyeresége egy részé­ről. Ha ugyanis a közgazdasági feltételek nem változnak, a hi­- legyen az bármilyen náció terméke - eleve bűn megvenni.- A most megalakult egyesü­let mit ad cserébe tagjainak?- Az országban elsőként fo­gott össze egyesületünk a Vásá­rolj magyarul mozgalommal, de a többi hasonló jellegű klu­bot, egyesületet is szeretnénk tömöríteni nonprofit szervezet­ként. Az éves tagdíjért cserébe tagjaink megkapják, tehát használhatják termékeiken a „Vásárolj magyarul” emblé­mát, a kereskedelmi egységek azonos emblémával ellátott he­lyén ott lesznek tagjaink termé­kei. Bízunk benne, hogy védje­gyünk, ami egyben az átlagos minőséget is tanúsítja, keresetté teszi az egyesületünkbe tömö­rültek kínálatát. Januártól a tévé, rádió, országos és helyi lapok is felkarolják az ügyet, s emellett segítjük partnereinket a piackeresésben, áruik elhe­lyezésében.- Tisztázzuk, mi számít ma­gyar terméknek?- Mindaz a termék, vagy szolgáltatás melyet 50+1%-os mértékben Magyarországon ál­lítanak elő. Tehát a munkaerő, alapanyag, nyersanyag, a benn­foglalt szellemi termék há­nyada legalább ilyen mértékben legyen magyar, illetve egyes termékeknél a feldolgozás leg­alább két vertikumban hazánk­ban történjen. Sorra jelentkeznek felvételi szándékkal gyártók és kereske­dők, aki saját termékeiknek, szolgáltatásaiknak kívánnak nagyobb nyilvánosságot, s vár­hatóan jobb forgalmat, őket várja és karolja fel a Magyar Áruk Klubjával együttműködő Vásárolj Magyarul Egyesület dél-dunántúli képviselete (7633. Pécs, Esztergár L. u. 19. III. emelet 303., telefon: 72/253-055 32-58 mellék), de azokét is, akik régi magyar termékek dobozát, katalógusát, reklámanyagát őrzik, s szeret­nék azt egy majdani kiállításon közkinccsé tenni. B. M. L. telterhek a kamattámogatás el­lenére elvihetik a nyereséget. A tőzsdén a jövő év első hó­napjaira kilogrammonként csu­pán 210 forintos áron kötöttek üzleteket. Addigra azonban a gazdálkodók költségei is tovább növekednek. A sertéshizlalást mégsem lenne szabad abba­hagyni, már csak azért sem, mert a megüresedő telepeket hosz- szabb idő eltelte után lehetetlen újjáéleszteni. Egy hizlalda újra­indítása akár százmillióba is ke­rülhet. Újvári Gizella Két kötvényt és két részvényt bocsát ki a székesfehérvári székhelyű Bond Rt. az év utolsó hónapjában. A papírok együttesen többszörös hozamot kínálnak, a kamatozás mellett adóhitel igénybevételére is le­hetőséget nyújtva. A 07-es ügynökhöz hasonló sikerekre törő pénzügyi cég re­gionális befektetési központ­ként kíván ezután működni, s mostani értékpapír kibocsátá­sának célja a faktoring és a lí­zingtevékenységének bővítése. A 33 helyen jegyezhető kötvé­nyek közül a Bond IV. 10 ezer forint névértékű papírok futa­mideje január 1-től 18 hónap, s félévente lesz kamatfizetés. A kamat évi 37 százalékos hoza­mot ígér. A kötvényt jelentős jegyzés (100 millió forint fö­lött) esetén a tőzsdére is beve­zetik, s 4 hónap után garantál­ják a visszavásárlást. Nagyobb üzletnek kínálko­zik a Bond V. kötvény (futami­deje 5 év - 1996. január 1-től 2001. január 1-ig - s 1996-ban nem kevesebb, mint 300 száza­lékos kamatot ígér!), igaz, eh­hez 9 darab 10 ezer forintos részvényt is meg kell venni. Tehát minimum 100 ezer fo­rinttal lehet belevágni ebbe a befektetetésbe. A részvény­kötvény csomagot mindenestől vizsgálva a papír évi 30 száza­lék kamatot hoz, a kilenc rész­vényhez pedig 27 ezer forint adóhitel kapcsolódik, valamint öt évi kamatuk. Ugyanakkor a társaság eredményes gazdálko­dása esetén osztalékra is szá­míthatnak a vásárlók. M. B. E. A hizlaldák sovány haszna Ha a felvásárlási árak tovább csökkennek, veszteségessé válhat a sertéstartás, vélekednek a tenyésztők. Novemberben a feldol­gozók a nagyüzemi hízósertések kilogrammjáért 185-200, a kisüzemiekért 175-188 forintot fizettek. Agrárkamarák együttműködési keretmegállapodása Csináljuk úgy, mint a németek Magyarországon is szeretnék bevezetni az Európai Unió me­zőgazdasági és statisztikai rendszeréhez illeszkedő piacfi­gyelő és szolgáltató információs rendszert. A Németország­ban már bevált módszerek hazai átültetéséhez segítséget nyújt az az együttműködési keretmegállapodás, amelyet a napokban kötöttünk a Német Mezőgazdasági Kamarák Szö­vetségével - tájékoztatta lapunkat Mészáros Gyula. A Magyar Agrárkamara főtit­kára elmondta: a két kamarai érdekképviselet együttműkö­dése az informatika, a szakta­nácsadás, a képzés valamint a szakoktatás területére teljed ki. A német partner vállalta, hogy szakemberei közremű­ködnek - a speciális magyar viszonyok valamint az EU- ajánlások szem előtt tartásával - a kamarai információs rend­szer mielőbbi kialakításában és bevezetésében. Segítségükkel hamarosan megkezdi a működését hazai piacfigyelő információs rend­szerünk. Az információs rend­szer kiépítéséhez 500 ezer ECU-támogatást ad a német kamara, amelyet a magyar kormány kiegészít további 80 millió forinttal. Abban is megállapodtak a kamarák, hogy a jövőben kö­zösen pályáznak az EU-támo- gatásokra. Mészáros Gyula a elmondta azt is, hogy a német kamara szakemberei különféle szaktanácsadási programokkal vesznek részt az agrárkamarai szaktanácsadói rendszer kiépí­tésében. A képzés és a szakoktatás területén olyan társtanulmá­nyokat készítenek, amelyek révén az Agrárkamara saját rendszerébe „átültetheti”, il­letve hasznosíthatja a német mesterkurzusok és a gyakor­lati képzés tapasztalatait. A mostani megállapodás lehetőséget nyújt - tanul­mányút keretében - magyar szakemberek németországi képzésére,'illetve a német ka­marai rendszerek működésé­nek, tapasztalatainak közvet­len tanulmányozására. Újvári Gizella A Bau Mixtől a Belissimáig Néhány esztendővel ezelőtt jelentős kiállítást csakis a főváros­ban rendeztek. Manapság már egyre több vidéki város szere­pel a kiállításnaptárban, sőt, szervezetet is alakítottak. Jövő évi rendezvényeikről kérdeztük Glaskó Viktóriát, a magyaror­szági Kiállítás- és Vásárszervezők Szövetségének titkárát.- Kis ország vagyunk, elbírunk ennyi kiállítást?- Nemcsak a számuk gyara­podik a rendezvényeknek - mondja Glaskó Viktória -, ha­nem minőségi változást is ta­pasztalunk. A régebben kedvelt zsibvásárra emlékeztető ren­dezvények megszűntek. Egyre több a szakkiállítás. A rendezők ezeken külön telepítik a gyár­tók standjait és azokét a keres­kedőkét, amelyek árulják ter­mékeiket. A vendéglátók pavi­lonjai is külön szerepelnek.-Mennyire korszerűek e ki­állítások adottságai?- Sajnos, jó infrastruktúrára csak a fővárosban számítha­tunk. Szerencsés esetben az adott helyen létezik sportcsar­nok, de a leggyakrabban műve­lődési házak, egyetemek, kasté­lyok fogadják be a kiállításokat.- Mit mutat a jövő évi kiállí­tásnaptár?- Á legtöbb kiállítás Szege­den lesz. A Szegedi Nemzet­közi Vásár legutóbb 150 ezer látogatót fogadott. Jövőre is ennyit várnak. Jelentős lesz a II. Borfesztivál és a III. Rek- lámmix kiállítás. 1996-ban is megrendezik a sörfesztivált, amelynek idén félmillió látoga­tója volt. Új rendezvényük a Navigatour idegenforgalmi és az Intercom gabonatermesztési, valamint az Auto Di-Ca, autó­diagnosztikai kiállítás.- Mennyire elismertek kül­földön ezek a kiállítások?- A debreceni Farmer Expo mezőgazdasági és Ligno-no- vum faipari és erdészeti kiállí­tás szakmájukban már nem­zetközi tekintélyt vívott ki magának Európában. Ezenkí­vül térségükben a nyíregyházi Kelet-Nyugat, a szombathelyi Agra Savaria, a miskolci Nyári Vásár, a zalaegerszegi Nem­zetközi Tavaszi Vásár, a Pécsi Expo, a kaposvári Alpoktól Adriáig kiállítás rangosnak számít. Koós Tamás 4 i í * t

Next

/
Oldalképek
Tartalom