Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-07 / 304. szám

1995. november 7., kedd Hazai Körkép Dunántúli Napló 7 Kisebbségi önkormányzatok Választások 156 településen Azokon a településeken, ahol jelentkezés híján nem válasz­tottak kisebbségi önkor­mányzatot vagy a korábbi feloszlott, a törvény szerint a választásokat követő év no­vemberének harmadik va­sárnapján kisebbségi válasz­tásokat lehet tartani. Szeptember 19-ig országszerte 199 településen kezdeményez­tek ilyen kisebbségi megméret­tetést. A helyi választási bizott­ságok megvizsgálták, hogy a kezdeményezések törvényesek voltak-e, majd a helyi lakosok jelölteket állíthattak. Végül is , 156 településen kerülhet sor vá­lasztásra. Néhány helyen több etnikum is jelölteket tudott állítani, így összesen 172 új kisebbségi ön­kormányzat alakításáról sza­vaznak november 19-én. Sze­geden például cigány, görög, német és román önkormányza­tot választhatnak, a Bács-Kis- kun megyei Csávolyon horvát és német, Esztergomban cigány és lengyel, Oroszlányban ci­gány és szlovák kisebbségi ön- kormányzat megalakításáért voksolnak. Összesen 1051 jelölt mérkő- zik meg a szavazatokért. Közü­lük 771 független, a többiek va­lamilyen országos vagy me­gyei, esetleg helyi, társadalmi vagy érdekvédelmi szervezet tagjai. A választandó önkor­mányzatok között 125 a cigány, a többi német, horvát, görög, örmény, román, lengyel, szlo­vák és szlovén. Koós Tamás Velencébe is Maléwel repülhetünk Tupoljev helyett Fokker Jó néhány változásra érde­mes figyelemmel lenniük azoknak az utasoknak, akik a Malév október 29-étől érvé­nyes téli menetrendje szerint repülnek valahova a hazai lé­gitársasággal. A téli időszak legnagyobb új­donsága, hogy a TU-134-es re­pülőgéptípust fokozatosan fel­váltják a Fokker 70-es gépek, amelyekből egyet hamarosan, a többi hármat pedig a jövő év elején vesznek át. Berlin, Köln, Koppenhága, Hamburg, Thesz- szaloniki, Szentpétervár, Stutt­gart és Velence repülőtereire viszik majd az utasokat. Több külföldi városban, így Berlinben és Milánóban repülő­teret vált a Malév. Újdonság, hogy bővül a közös üzemelte­tésű járatok köre: a jövőben Prága és Budapest között a Ma­lév a CSA-val együtt repül. Szombat este és vasárnap reg­gel kivételével naponta kétszer (reggel és este) szállítja az uta­sokat a Boeing 737-es. Több járat indul Budapestről Kijevbe, Athénba, Tiranába, Münchenbe, Hamburgba, Ber­linbe, Londonba, Koppenhá­gába, Varsóba és Bukarestbe, ugyanakkor a római járatok számát heti 14-ről 12-re, a frankfurtiakét pedig 14-ről 13- ra csökkentik. A Malév trieszti járata megszűnik, helyette he­tente háromszor Velencébe in­dul gép. T. M. Keressen magának patikust! A gyógyszerészek többsége örömmel nyugtázza, hogy a közgyógyellátásra jogosul­taknak immár nemcsak or­vost, hanem patikust is kell választaniuk. Dedinszky Csabáné, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság ifjú­sági bizottságának titkára sze­rint a patikusok felelősségét a korábbinál biztonságosabb be­tegellátás érdekében növelték. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló tör­vény módosítása idén szeptem­ber elsejétől egyebek mellett kötelezővé teszi, hogy a köz- gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők gyógyszertárat vá­lasszanak. Ez azt jelenti, hogy eztán - a paragrafusokban megjelölt sür­gős és indokolt esetek kivételé­vel - csakis a „házi” patikában váltható ki a közgyógyellátási listán szereplő szer. A legszegényebbek karton­jára és a gyógyszertár nyilván­tartásába egyaránt bekerül a biztosított és a tb-költségek naprakész jegyzéséhez nélkü­lözhetetlen valamennyi adat. A szigorú rendelet megaka­dályozza, hogy a beteg egymást gyengítő vagy netán hatástala­nító termékeket még véletlenül se szedhessen be. Korábban ugyanis a beutaló nélkül felke­reshető szakorvosok is írhattak fel recepteket. Gyakran gyó­gyulás helyett rosszabbodott a beteg állapota, s ez feleslegesen növelte a tb terheit. Dedinszkyné szerint az 1924-ben alakult Magyar Gyógyszerészeti Társaság tag­jai szakmai felelősségtudatuk elismerésének tekintik kitelje­sedett jogkörüket, (cs. benkő) Messze még a megállapodás az ET-ben Több javaslatot is kidolgoztak, mindenki mást támogat Az álláspontok eredetileg is távol álltak egymástól, s a megbeszélés korábban tervezett időpontjának módosítása (halasztása) sem segített a megállapodáshoz néjkülözhetet- len összhang megteremtésében. Ez derült ki az Érdekegyez­tető Tanács tegnapi plenáris ülésén lezajlott vitából. Mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal fenntartá­sokkal fogadta vagy elutasí­totta azt a tervezetet, amelyet a kormány nevében Bokros La­jos pénzügyminiszter terjesz­tett elő az ár- és bérmegálla­podásra. A javaslat szerint országo­san nem haladná meg a 17-18 százalékot a bruttó keresetek növekedése. A kabinet a munkaadók társadalombizto­sítási járulékát 44 százalékról 40-41 százalékra csökken­tené, a munkavállalók járulé­kát viszont 10 százalékról 12 százalékra emelné. A Pénz­ügyminisztérium - az MSZOSZ ajánlásai alapján - kidolgozott egy másik ár- és bérmegállapodási változatot is. Ez a társadalombiztosítási járulékok jelentősebb átren­dezésén alapszik. A munkaa­dók járulékát 44 százalékról 26 százalékra csökkentené, a munkavállalók járulékát vi­szont 10 százalékról 21 szá­zalékra növelné úgy, hogy a megemelkedő terheket 11,4 százalékos bérbruttósítással kompenzálnák. A kormány kész a parlament elé terjesz­tett személyi jövedelemadó­tábla módosítására is, de ra­gaszkodik ahhoz, hogy a személyi jövedelemadóból 1996-ra tervezett 480 mil­liárd forintos bevétel ne csökkenjen. A munkaadói oldal előzetes alkotmányos- sági kontrollt kért az adózás rendjéről szóló törvény mó­dosításáról. A munkavállalói oldal szintén úgy vélte: hasz­nos lenne az előzetes kont­roll. A szakszervezetek azt javasolták, hogy az ÉT együttesen kérje ki az Al­kotmánybíróság véleményét. A kormányzati oldal viszont rámutatott: a törvényterve­zetből eleve kihagytak szá­mos olyan javaslatot, amely­nél alkotmányossági problé­mákat vetettek fel szakértők. Az adóterheket csökkentenénk, az állami szerepvállalást növelnénk Vita a közös háztartásról a T. Házban Az országgyűlésben hétfőtől péntekig mindennap lesz plená­ris ülés. Az összesen 50 órányi tárgyalási időt a jövő évi költ­ségvetés és az adótörvények módosítása indokolja. Az államháztartási törvény módosításáról a pártok vezér­szónokai fejtették ki vélemé­nyüket. Burány Sándor (MSZP) elemzése szerint 1970 táján a szigorú tervutasí­tásos rendszert reformfolya­mat váltotta fel, de fellazult a költségvetés. Nem a feladatok szerint osztják el a közpénze­ket, hanem a pénz határozza meg a feladatokat. A képvi­selő egyetértett az elkülönített állami alapok szűkítésével. Torgyán Józsefi FKGP) vitatta az előterjesztés szükségessé­gét, megkérdőjelezte a kincs­tár felállításának megvalósít­hatóságát és az állítólagos megtakarításokat. Bogár László (MDF) rámutatott, hogy míg 1950 és 1995 között az ország évi nemzeti terméke (GDP) meghétszereződött, addig az egy keresőre jutó reálbér alig a kétszeresére nőtt, vagyis 45 év alatt 3,5- szeresére nőtt a magyar aktív keresők kizsákmányoltsági rá­tája. Mind Bogár, mind Varga Mihály- (Fidesz) támogatták a kincstári gazdálkodás kialakí­tását. Az adótörvényekkel kap­csolatban Juhász Pál (SZDSZ) megjegyezte: mindenki azt kí­vánja, hogy tőle minél keve­sebb adót vonjon el a költség- vetés, de ugyanakkor az élet különböző területein nagy ál­lami szerepvállalást igényel­nek. A 70-es évek növekedése Juhász szerint blöff volt, nem a gazdaság növekedett, hanem az állam által felvett kölcsö­nöket költöttük el. S. A. A parlamenti ülés szünetében Csehák Judit és Szekeres Imre, MSZP-s képviselők Hószakadással köszöntött az első novemberi hét vége az or­szág számottevő részére, Bor­sodtól Veszprém megyéig. Kü­lönösen válságos helyzet ala­kult ki a Tiszántúlon, illetve Békés megyében. Sok helyütt megbénult az országutak for­galma, késtek vagy el sem in­dultak a vonatok. Nehezítette a közlekedési helyzetet az ese­tenként orkánná felerősödött szél, amely hótorlaszokat emelt, s beterítette az újra meg újra megtisztított utakat is. Sok jármű csúszott az árokba, volt ahol elakadt mentőautót kellett kimenteni a fehér kelepcéből. A helyzet óráról órára változik, ezért a meteorológusok és a közlekedési szakemberek azt tanácsolják: csak akkor indul­junk útnak, ha feltétlenül szük­séges. Sorozatos elutasítás jelle­mezte az Alkotmánybíróság tegnapi határozatait. A testület nem tartotta kifogásolhatónak, hogy a lőfegyverek tartását en­gedélyhez kötik, Az ellen sem emelt vétót, hogy a nem állami felsőoktatási intézményeket más anyagi támogatásban ré­szesítik, mint az állami egye­temeket és főiskolákat. Az országban elsőként Sop­ronban született megállapodás az MDF, a KDNP és a Fidesz- Magyar Polgári Párt helyi szer­vezete között. Ez már a válasz­tásokra is kiterjed - jelentették be a Fidesz képviselőcsoportjá­nak hétfői ülése után. Újfajta vényekre írják fel no­vembertől a tb-támogatásban részesülő gyógyszereket. Ezek az orvos úgynevezett sze- mélyspecifdaj.s vonalkódját is tartalmazzák. Jövőre1 már csak az ilyen receptekéit rendelt or­vosság után jár támogatás, de­cember 31-ig azonban még a régi vények is beválthatók a pa­tikákban. Még várni kell a tájékozta­tásra. A? QrszágöS,,Egészség- biztosítási Pénztár a hónap kö­zepén hozza nyilvánosságra azoknak az intézményeknek a nevét és címét, amelyekhez rek­lamációval lehet fordulni az új * tb-kártyákkal kapcsolatban. Az OEP addig is azt kéri, hogy a téves adattal vagy betűelírással kézbesített biztosítási igazolvá­nyokat, illetve hatósági bizo­nyítványokat ne küldjék vissza a tb-nek, különösen ne a régi, még érvényes kártyával együtt. Tízezer petárdát találtak egy horvát állampolgárságú turistá­nál a magyar-osztrák határon, aki a rábafüzesi határátkelőnél jelentkezett belépésre. A 29 éves csempész tiltott áruját, ' amit valószínűleg az év végi kiskereskedelmi forgalomban akart értékesíteni, elkobozták a magyar hatóságok. Csatazaj a munka frontjain Sztrájkpanoráma: ígéretek, követelések, fenyegetések Sztrájkígéretektől, sztrájkfenyegetésektől, tervezett demonstrációktól han­gos az ország: jó néhány ágazatban, szektorban, s számos - főként állami - nagyvállalatnál számíthatunk a bérkövetelések demonstratív nyomatékosí­tására. Néhány helyen már le is zajlottak az első próbatételek. Tegnap Oroszlányban, a Vértesi Erőmű Rt. hőerőművében 2 órás fi­gyelmeztető sztrájkot tartottak tiltako­zásként a kormány vasárnapi döntése ellen, amely szerint csak a nyereséges állami vállalatoknál lesz lehetőség jö­vőre jelentősebb béremelésre. A Paksi Atomerőműnél már koráb­ban, október 29-én volt figyelmeztető sztrájk: 2 órán át csökkentett teljesít­ménnyel dolgoztak. A szakszervezet itt 25 százalékos béremelést követel. November 3-án a tatabányai városi fűtőműben és a bánhidai erőműben megtartott figyelmeztető sztrájkkal az idei bérmegállapodás megkötését sze­rették volna kikényszeríteni. A villa- mosenergia-ágazat egészében sztrájk­készültség van, s az ágazat legnagyobb szakszervezetének (VDSZSZ) egyez­tetése után a teljes iparági sztrájk sem elképzelhetetlen. Máris munkabeszün­tetésre készülnek a Tiszántúli Áram- szolgáltató Rt.-nél: a tét 20 százalékos béremelés. A bérkövetelések teljesítéséhez fel kellene oldani a korábbi, márciusi kormányhatározatban megszabott bérplafont. Erre a privatizációs minisz­ter hajlana is azoknál a cégeknél, ame­lyeknél javul a hatékonyság (meghatá­rozott, e célra fordítható sajátos pré­mium formájában). Bokros Lajos pénzügyminiszter viszont elzárkózott ettől, s kijelentette: az ágazatban a ha­tékonyság javulása csak látszólagos, hiszen a bevételnövekedés csupán az energiaárak emeléséből fakad. Szintén béremelést - 22-24 százalé­kot - szeretne a Mól Rt. bányászszak­szervezete is, s ez ügyben már konzul­tált Suchman Tamás privatizációs mi­niszterrel. Kívánságaik elutasítása ese­tén sztrájkra is hajlandóak. Sztrájkkészültség van az egészség­ügyben is: az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete 1996-ra 35 százalékos béremelést és a dologi költségek 10 százalékos emelését tartja szükségesnek. A sztrájkbizottság képviselőivel november 2-án tárgyalt a miniszterelnök és a népjóléti tárca né­hány vezetője, ám - noha közeledtek egymáshoz az álláspontok - megálla­podás nem született. November 11-én az EDDSZ - más társszervezetekkel együtt - tiltakozó tüntetést tart a Parlament előtt, s sztrájkok is lehetnek. November 15-én a közalkalmazot­tak tartanak demonstrációt a Parla­mentnél: a Szakszervezetek Egyezte­tési Fórumához (SZÉF) tartozó, s a november 5-én közös sztrájkbizottsá­got létrehozó oktatási és közművelő­dési szakszervezetek (PSZ, FDSZ, KKDSZ) ily módon szeretnék nyoma­tékosítani 25 százalékos bérfejlesz­tésre vonatkozó követelésüket. A Pedagógus Szakszervezet követe­léseinek elutasítása esetére máris sztrájkot helyezett kilátásba. Demonstrációra készülnek a fegy­veres szervezetek is: a tét a szolgálati törvény idei elfogadása és a hivatásos állomány új bértáblájának életbe lé­pése január elsejétől. A rendőrök, mivel követeléseik mind ez idáig nem teljesültek, decem­ber 2-ára országos demonstrációt ter­veznek Budapestre: itt a fent említett célokon kívül követelni fogják a rend­őrség dologi, működési költségének növelését és a kormányzat által ígért bruttó 20 százalékosnál nagyobb bér­emelést. A Honvédszakszervezet, amely már szintén megalakította a sztrájkbizott­ságot, hétfőn ült tárgyalóasztalhoz a honvédelmi miniszterrel. Amennyiben - s ez várható - nem sikerül meg­egyezniük, úgy november végén tart­ják meg demonstrációjukat. A MÁV Rt.-nél működő három vasutas-szakszervezet (VDSZSZ, VSZ, Mozdonyvezetők Szakszerve­zete) bérkövetelései különböznek ugyan egymásétól (20-tól 30 százalé­kig terjedő alapbéremelést követel­nek), ám a MÁV 15 százalékos ajánla­tát egyikük sem tekinti tárgyalási alapnak. Munkabeszüntetésről egy­előre az államvasutaknál nem született döntés: egy esetleges vasutassztrájkról tegnap, lapzártánk után döntöttek az érdekképviseletek. Barotányi Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom