Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-07 / 304. szám

8 Dunántúli Napló Közélet 1995. november 7., kedd A diszkóbaleset kortünet? A közlekedési balesetek 22-44 százalékát fiatalok okozzák. A szív-, érrendszeri és a daganatos betegségeket jóval meghaladó számban szedik áldozataikat a fiatalok közül a közúti tragé­diák, amelyek nagy része úgynevezett diszkóbaleset - közli a tényt dr. Dutka Antal alezredes, az ORFK Balesetmegelőzési Osztályának munkatársa.- Mit neveznek diszkóbale­setnek?- Ez egy szakmai műszó. Nem szerepel a statisztikában, hiszen ebben az esetben nem csak a diszkóval, hanem általá­ban a fiatalok mentalitásával, szórakozási szokásaival össze­függő okok vezetnek tragédiá­hoz. Az viszont biztos, hogy a hétvégeken eleve nagyon sok baleset történik, és - számará­nyukhoz képest - ezek többsé­gét fiatalok követik el. A legve­szélyeztetettebb időszak az éj­szakai vezetés. A fiatalok a leg­aktívabb, de a leggyakorlatla­nabb vezetők. Friss jogosít­vánnyal, kellő gyakorlat, veze­téstechnikai tudás nélkül kerül­nek a forgalomba és veszélyhelyzetbe, amely utób­bit nehezen képesek elhárítani.- Mit lehet tenni? Ne adják oda a kocsit!- Nemzetközi jelenségről van szó. A világ valamennyi balesetmegelőzési szervezete foglalkozik a kérdéssel. Világ­kampány indult 1993-ban, sőt az ENSZ ez év tavaszán a fiata­lok jegyében hirdette meg Köz­lekedésbiztonsági Hetét. Itthon is próbálkozunk továbbképzé­sekkel. Szorgalmazzuk a próba- jogosítványok bevezetését. Ez azt jelentené, hogy az ideigle­nes jogosítvány bizonyos idő elteltével érvényessé válhat, de a rutinszerzési időszakban kü­lönböző eszközökkel csökken­tenénk a veszélyeztetés és a ve­szélyeztetettség mértékét. Ugyanis, amikor a fiatalok nem azonnal - élesben kerülnek ve­szélyhelyzetbe, hanem egy ideig felnőtt kíséretében vezet­nek, 80 százalékkal csökkent­hető a kockázat. Tény viszont, hogy a próbajogosítványok el­terjesztése csak különböző jog­szabályok egyidejű bevezeté­sével oldható meg. Fontos az ismeretterjesztés. Elsőként a szülőket céloztuk meg. Aggodalmukra, féltésükre alapozunk. Ha annyira szeretik gyereküket, hogy autót, motort vesznek számukra, érezzék en­nek a felelősségét! Közremű­ködésüket kértük, hogy ne ad­ják oda az autót hétvégére, éj­szakára a vezetésben kezdő fia­taloknak. Segítsék őket eleinte a rutin­szerzésben akár úgy is, hogy kísérik, tanítják őket, átadják tapasztalatukat. Tisztában va­gyunk azzal, hogy ezt egyetlen fiatal sem szereti, de ha a szü­lők elnézik, hogy fiaik, lányaik felelőtlenek, akkor a probléma továbbra is fennáll. Statisztikailag igazolható, hogy a fiatal felnőtt férfi kor­osztályra leselkedik a legtöbb veszély. Jelentős részük sorkö­teles fiatal. Ezért helyeztünk fő hangsúlyt továbbképzésükre. Részükre, de a többi fiatal kor­csoport részére is osztrák köz­lekedésbiztonsági táskát hono­sítottunk, amely módszertani, videó- és diaanyagokat tartal­maz.- Meddig számít az autós kezdőnek?-A statisztika azt mutatja, hogy elképesztő mértékben megugrik a balesetek száma, amikor a kezdő vezető azt hiszi, hogy már tud vezetni. Pedig az alapképzésben csak a vizsga- követelménynek kell megfe­lelni. Ez még nem jelenti azt, hogy az új jogosítvány tulajdo­nosa tökéletesen eligazodik a forgalomban és kivédi a veszé­lyeket. Van, aki sajnos csak a saját kárán tanul. Ezt kívánjuk elkerülni az oktató anyagokkal. Azt szeretnénk elérni, hogv gyakorlatot szerezzenek, és ne csak egyszer az életben, esetleg végzetesen találkozzanak egy ilyen kihívással. Terjed a kirívó magatartás Tudjuk, hogy a fiatalok az idősebbektől nem szívesen fo­gadják el a tanácsokat. Saját közegükben, diszkósok, éneke­sek, együttesek segítéségével inkább meggyőzhetők. Sikeres volt a szeptemberi kecskeméti találkozó, ahol felkérésünkre különböző együttesek írtak számokat a diszkóbalestekről.- Vannak-e a diszkóbalese­tekre különösen jellemző he­lyek?- Bárhol megeshet a baj! Ma a fiataloknak nemcsak a közle­kedési, hanem a közlekedési bűncselekményekkel kapcsola­tos magatartása is kirívó. Négy­öt éve még minden ötödik köz­lekedési bűncselekményt kö­vette el fiatal, jelenleg már minden harmadikat. Egyre fia­talabbak az ittas vezetők, a cserbenhagyok és a segítség- nyújtást elmulasztók.- Milyen autókkal történnek a balesetek?- A típus sem jellemző. A fiatalok általában a szüleiktől jutnak autóhoz. A kocsik lehet­nek 25 éves matuzsálemek, vagy a legújabb topmodellek. Azért az igaz: a jó autó na­gyobb műszaki biztonságot, ezért nagyobb biztonságérzetet sugall. Sok fiatal hiszi, hogy a technikai csodákkal felszerelt személyautó minden veszélytől megvédi. Pedig vannak helyze­tek, amikor a csodák sem segí­tenek. Csak ha nem ülünk a vo­lánnál. Ezért is támogatjuk a diszkós buszjáratok létrehozá­sát. Ma már vannak ilyenek a Balatonnál, Budapest külső ke­rületeiben és a vidéki nagyvá­rosok vonzáskörzetében is. Tabák Anna Sokszor már nem akad dolga a mentősöknek fotó: Tóth Tudjuk, hogy mi a NATO? Tanárok - köztük egy pécsi hölgy - segítik az ismeretterjesztési csomag elkészítését A magyar álláspont ismert, s ezt tulajdonképpen valamennyi parlamenti párt támogatja: Ma­gyarország a lehető legrövi­debb időn belül tagja kíván lenni a NATO-nak. Azt, hogy ezt a politikai és katonai védelmi szervezetet miért hozták létre, s hogy szük­séges e hazánk csatlakozása - kellő információ hiányában a lakosság nagy része egyelőre nem tudja eldönteni. Most még nem is kell! (Igaz, az egyik par­lamenten kívüli párt kezdemé­nyezte, s ehhez kellő számú alá­írást is összegyűjtött, hogy már most'szavazzon a nép. Pedig a csatlakozás jelenleg még nem az ország polgárainak akaratán múlik ...) A NATO-hoz való közele­dést kormányzaton kívüli, párt­semleges szervezet is elősegíti: az 1992-ben alakult Magyar At­lanti Tanács (MAT), amely ed­dig elsősorban kulturális és tu­dományos téren fejtett ki tevé­kenységet. A MAT feladatának tekinti, hogy országunkban elő­segítse a NATO-val kapcsola­tos jobb tájékozódást, s hogy pontos ismereteket közvetítsen. Ennek részeként született meg az a terv, hogy a középiskolás oktatás számára olyan tanári segédletet és információs anya­got állítsanak össze - a NATO kialakulásáról, történetéről, he­lyéről és szerepéről Európában és a világban amely a diákok számára világos és érthető is­meretterjesztést tesz lehetővé. Ennek érdekében a MAT szak­emberekből, azaz középiskolai tanárokból álló munkacsoportot hozott létre, amelynek tagja lett a pécsi M. Császár Zsuzsa, me­gyei történelem szaktanácsadó. A tanárnő szerint a tanács ki­emelten fontosnak tartja, hogy a NATO csatlakozás körül hul­lámzó indulatokat - ennek el­sődleges forrása a tájékozottság hiánya az európai integráció anomáliáit a diákok „kezelni” tudják, s kellő ismeretek birto­kában, szuverén módon legye­nek majd képesek dönteni a jö­vőjüket meghatározó kérdés­ben. Nevezetesen, a majdani nép­szavazáson, amikor már való­ban arról kémek véleményt, hogy a magyar polgárok akar­ják-e hazánk NATO tagságát - s hogy valóban tudják, mire ad­ják voksukat. A tanári segédanyag kidol­gozása elkezdődött, a földrajz­történelem szakos pécsi tanárnő a NATO országok gazdasági hátteréről ismereteket nyújtó oktatási csomag előkészületé­ben vesz részt. R. N. Sztrájk az egészségügyben? N apjaink legnagyobb prob­lémája az országot sújtó gazdasági megszorító intézke­dések, az infláció következté­ben rohamosan kialakuló sze­génység, létbizonytalanság. Magától érthetődően mindenki úgy védekezik ellene ahogy tud. Foglalkozáscsoportok, ér­dekvédelmi szövetségek egy­ségesen tiltakoznak, követel­nek, fenyegetnek. A kormány szelektál, rangsorol aszerint, kitől tart és kitől nem. Sze­münk előtt zajlottak le a kü­lönböző vasutas-sztrájkok, a pilóták, a buszvezetők ered­ményes megmozdulásai. E cikk írása közben a Paksi Erőmű „figyelmeztet” arra, hogy sikeres termelés után több pénzt érdemelnek. Nem nehéz megjósolni, hogy meg fogják kapni. Ha nem is a kért összeget, de közel lesz hozzá. Aztán majd jönnek más ener­giaszolgáltatók, és azok is kapnak valamit. Az egészségügy az, amely nem kap semmit évek óta. Tő­lünk nem tartanak országunk vezetői. Nekünk eskünk van - mondják. Csakhogy esküre nem adnak tejet, kenyeret, ru­hát. Ami pedig az unásig em­legetett hálapénzt illeti, abból csak az orvosok elenyésző tö­redéke részesül. Tudja azt mindenki, mégis általánosíta­nak, mintha minden orvos krő- zus lenne. Ebben az a hátsó szándék, hogy kiiktassanak egy réteget, mely fizetéseme­lést kérhetne. Az állam sikerrel osztotta meg a társadalmat aszerint, hogy kiknek fogadta el igényét a nagyobb darab ke­nyérre és kiknek nem. Termé­szetesen minden szakma igyekszik saját fontosságát hangsúlyozni. Mozdony nél­kül nem megy a vonat. Ener- giaterrnelés nélkül nincs vil­lany, leállnak az üzemek. Na­ponta milliós károk keletkez­nek, egy két hét után katasztro­fálissá válna a helyzet. Elgon­dolkozott e valaki azon, vajon mi lenne, ha az orvosok csak egy órára állnának le? Ó, ilyet úgy sem mernének megtenni -mondanák a nagyokosok. Érvként jönne megint az eskü, a hivatástudat, a szeretet. - Ugyan mi lesz november 11- én, mikor is minden egészség- ügyi dolgozó demonstrálni fogja, hogy most már elég. Elég a szégyenteljes fizetések­ből, elég a mostoha elbánás­ból, a szakma lekezeléséből. Sztrájk lesz? Ebben a kér­désben vérmérsékletük szerint országszerte a legkülönbözőbb vélemények hangzottak el. Orvosi tevékenység esetében legilletékesebb - a Magyar Orvosi Kamara hivatott erre választ adni. A MOK össze­gezte a megyék kamaráinak ál­lásfoglalását. A Baranya Me­gyei Orvosi Kamara vezető képviselői dr. Horváth Attila elnökkel egyetemben higgadt, mértéktartó véleményt alkot­tak e kérdésben kidomborítva a humánumot, a beteg ember­nek nyújtandó segítség elsőd­legességét, de határozottan követelve ezen hivatás műve­lőinek tisztességes dotálását. Olyan sztrájk, mely bármilyen más foglalkozáskörben a teljes munkabeszüntetést jelenti, az egészségügynél nem alkal­mazható. Nincs olyan orvos, ki nem segítene a szenvedő bete­gen, vagy késleltetné gyógyu­lását. Ezzel a magatartással vi­szont nem élhet vissza sem a társadalom, sem a vezetés. Van számos adminisztratív le­hetőség, amely felhasználásá­val egy-két nap alatt kikény­szeríthető a jogos követelések teljesítése. Hogy melyek ezek: remélhetően nem lesz szükség arra, hogy köztudattá váljon. Elfogadhatatlan, hogy évek óta egy forinttal se emeljék a közalkalmazottak bérét, ami amúgy is oly alacsony szinten van, hogy emiatt joggal szé­gyenkezhet országunk minden kulturált állam előtt. Elfogad­hatatlan, hogy orvos munka nélkül legyen olyan országban, ahol a lakosság egészség­szintje még balkáni mércével sem mérhető. T udjuk, nincs sok pénz eb­ben az országban, de azt a keveset, ami van, igen rosszul osztották el. Itt nem a szélhá­mosok, a tisztesség határát sú­roló „vállalkozások” szeren­cselovagjaira gondolok, ha­nem olyan állásokra, ahol az egészségügyi tevékenység fon­tosságához, felelőségéhez ha­sonlítva jelentéktelen aktato­logatást messze túlfizetnek. Ismételten ki kell hangsú­lyozni, hogy ha a társadalom nem méri fel ennek a kérdés­nek a súlyát, ha a közvélemény nem áll az egészségügyben dolgozók mellé, a szó szoros értelmében állami segítséggel a saját bőrén fogja tapasztalni ennek az elhibázott egészség- politikának minden hiányos­ságát. Kulturált államokban már tudják: aki az egészség­ügyön akar spórolni, az pa­zarló. Aki a gyógyító orvos nadrágszíjál húzza össze, az saját maga gyógyulásának le­hetőségeit szűkítette. Sapienti sat. Dr. Szalai István az Országos Érdekvédelmi Bizottság tagja Lelki betegek nappali szanatóriuma Pécsett megvalósítható Új turisztikai hivatal Várhatóan decembertől kezdi meg érdemi működé­sét, a jogilag már létrehozott Budapesti Turisztikai Hiva­tal. Kékedi Tibor, a Főpol­gármesteri Hivatal kereske­delmi ügyosztály vezetője az MTI-nek hétfőn el­mondta, hogy a Fővárosi Közgyűlés döntésének meg­felelően pályázatot írtak ki a vezetői posztra. A hét végén lejárt határidőre hat pályázat érkezett a városházára, ám a postai átfutás miatt ez a szám még változhat. A pá­lyázók előminősítését még e héten megkezdik, és várha­tóan november 27-én az ön- kormányzat hatáskörileg il­letékes kereskedelmi bizott­sága kinevezheti az új hiva­tal vezetőjét. A magyar lakosság körében szinte napi téma a lelki egészség helyzete, az életminő­séget befolyásoló tényezők, magatartás és a lelki betegsé­gek feltárása, kezelése. Ma a lakosság 25-30%-át érintik pszichológiai problémák, ame­lyek kihatnak az életkilátásra. Sok tragédia érik az öngyilkos magatartásban, az alkohol- és kábítószerfüggőségben. A pszichológiai megelőzés és kezelés lehetőségeire vonat­kozó ismeretek hiánya tapasz­talható mind a lakosság köré­ben, mind az alapellátásban. Ezt felismerve hozták létre Pécsett, a POTE Pszichiátriai és Orvosi Pszichológiai Klinikán „A pszichiátria haladásáért és fejlesztéséért” alapítványt, mely segítséget nyújt a családi és háziorvosok továbbképzésé­ben, hogy a depressziók, szo­rongásos állapotok felismerése és korszerű kezelésük a házior­vosi rendszerben megtörtén­hessen. Ezzel kapcsolatban a klinika igazgatója, dr. Trixler Mátyás professzor elmondta:- A pszichiátriai ellátás súlypontja az intézetekből a já­róbetegrendelés és családorvosi hálózat felé tolódik el. Az alap­ellátás viszont erre sem struktu­rálisan, sem szakmailag nincs felkészülve. Szükséges a házi­orvosok pszichiátriai tovább­képzése. Sokan kallódnak az intézet és járóbetegrendelés között. Az alapítvány célul tűzte ki az in­tézeti ellátást részben kiváltó szakambulanciák, átmeneti el­látási formák kialakítását, a na­gyon időszerű nappali szanató­rium létrehozását.- Most csillant fel a lehető­ség a nappali szanatórium megvalósítására Pécsett, a me­gyei kórház udvarán 4 éve üre­sen álló, volt egyetemi gyógy­szertár épületében. Miután a POTE már megkapta az épület használati jogát, az alapítvá­nyunkon keresztül szeretnénk előteremteni a kialakításához és berendezéséhez szükséges mintegy 35 millió forintot. Kli­nikánk a legkisebb az ország­ban, mindössze 54 ággyal ren­delkezünk, a fekvőbetegellátás bővítésére nincs lehetőség. A nappali szanatórium hi­ánypótló intézmény lenne. Sok­sok depressziós, szorongásos és szenvedélybeteg gyógyulását segíthetné elő. Sokkal olcsóbb a napközi rendszerű betegellá­tás, kezelés és foglalkozás, mert nem igényel ágykapaci­tást. Reggeltől estig egyéni és csoportterápiára, gyógyszeres kezelésre nyílik lehetőség, este pedig a beteg hazatér családjá­hoz, és otthon alszik. Emberi oldalról fontos, hogy a páciens nem lesz kiiktatva a megszo­kott otthoni környezetéből. Az alapítvány ennek az intéz­ménynek létrehozását, támoga­tását és a leendő munkatársak, pszichiáterek, gondozók képzé­sét vállalta fel. Most, az intézeti ágycsök­kentés folyamatában érdemes a nappali szanatórium létrehozá­sának gondolatával foglal­kozni, megértve szükségszerű­ségét. A 200 ezer lélekszámú Pécs és körzetének igényét lenne képes ellátni, amihez Ba­ranya megye és Pécs városa támogatását is várják, de az ügy megérdemelne központi céltá­mogatást is. Az alapítvány csekkszáma: Postabank Pécs 249-98903 025-09127, decem­ber 4-től 119-92000 025- 09127. Trixler professzor úr és munkatársai bíznak benne, hogy sokan felismerik az ala­pítvány céljainak jelentőségét. Sok teendő vár még nálunk a lelki egészség helyreállításá­ban. Családokat, közösségeket, munkahelyeket és szervezete­ket egyaránt érintenek pszicho­lógiai problémák, de sokan be sepr vallva küszködnek ellenük. É rtük kíván tenni az alapít­vány, hogy teljes értékű, al­kotóképes embereket adjon vissza az országnak, a család­nak, legyőzve a kilátástalansá- got, a tehetetlenséget, a szen­vedélybe menekülést. Rozvány Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom