Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-18 / 285. szám
1995. október 18., szerda VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Az impresszionistáknak hódolva B. Kolep Ilona festőművész Párizsról, az emlékekről A siklósi születésű művésznő képeinek hangulata, színei jobb kedvre derítik az embereket Szatirikus arckép és dinnyék csendéletben. .Tájak és portrék. Az árnyékok sem olyan sötétek, és a fények mindenhol fények. B. Kolep Ilona képei előtt ha megáll az ember, kicsit jobb kedvre derül. Tehet ennél többet egy művész, ha ráadásul ízléssel is teszi? A művésznő Siklós szülötte. Nemrégiben a TESZ- székházban képeinek kiállításnyitója osztálytalálkozóvá vált. Régen látták őt itthon.- Csak az általános iskolai éveket jártam itt, aztán következett a pécsi középiskola, Budapest, a Képzőművészeti Akadémia. És egy csodálatos év Párizsban, az ottani Képzőművészeti Akadémián és a Julien Akadémián. Kislánykoromban zongorázni tanultam, aztán franciául, szerettem Adyt és az ő Lédáját, a francia kultúrát. Nagybátyám Lon- don-rajongó volt, vele mindig szócsatákat vívtunk emiatt. Párizsban magyar emigráns fiatal művészekkel éltem, dolgoztam együtt. Bohém, vidám egy évet töltöttem ott. Rajongtam az impresszionistákért, jobb hely a művészi tanulásra nem is adathatott volna nekem. Bizonyos mennyiségen és színvonalon alul nem teljesíthettünk - ez volt a követelmény. Tanáraik menedzselték őket, B. Kolep ILona munkái is a világ minden részébe eljutottak a francia éveiből. Aztán hazajött.- Festettem, tanítottam, gyerekeket szültem és neveltem. Voltam tanár Szabadszentkirályon, Kiskassán és Újpetrén. Pár éve nyugdíjas vagyok, azóta csak a festés szenvedélyének hódolok. Sosem szégyelltem kimenni az utcára festeni. Régen a pécsi vasútállomásra jártam skicceim. Ha megtetszett egy arc, leszólítottam az illetőt, megfestettem. Ma már ezt nem merem megtenni. De most is kijárok dolgozni, le viszem a kiskocsin a festőholmikat. Egy ilyen útnak induláskor kapta a siklósi kiállításra invitáló levelet. B. Kolep Ilona, akinek számtalan külföldi tárlaton szerepeltek munkái, az európai festőművészek kiállításán 1962-ben 3. díjas lett egy grafikája, amikor meglátta ezt a meghívót, olyan boldogságot érzett, amilyent már nagyon régen. Egy hétre hazaköltözött megint. Bukfencet vethetnék, borsót fogok Részarány-tulajdonosok közgyűlése volt Siklóson Roma Klub alakult A beás nyelvet és kosárfonást tanítják Siklós Panoráma Show Harkányban Október 22-én, vasárnap este a Harkányi Művelődési Házban a Panoráma Show előtt emlékeznek meg a 23-i forradalmi eseményekre. Az ezt követő esti programban fellépnek: El-Charro, Sipos F. Tamás, a Hip-Hop Boys, a Show-Ho Party és az Animal Kannibals. Lesznek vetélkedők a fiataloknak, és különböző meglepetések. Október 26-án a gyermekeket várják a HMH-ba a 100 Folk Celsius együttes műsorára, fél 11-kor az óvodásokat, 14 órakor pedig a kisiskolásokat. Ajánlat az új Harkányi Hírekből — Képes beszámoló a szüreti fesztiválról — Kihez lojális Ónodi Gábor, fürdőigazgató? — Életben maradt a harkányi gyógykórház — Indul a Tenkes TV — No Garé! A Siklós újság új számából — Interjú a Vékom Kft. új vezetőjével — A regionális vasútvonal jövője — Egy baleset tanulmánya — Mi történt a Szüreti Fesztiválon? — Portré Nagy Istvánról Orvosi ügyelet A siklósi háziorvosi ügyelet október 18-tól Siklóson: 18-án, szerdán ügyel dr. dr. Nagy Katalin, 19-én dr. Szilágyi Imre, 20-án dr. Tölgyesi Éva, 21-én és 22-én dr. dr. Vág völgyi Mária, dr. Tarabán Zdenkó, 23-án dr. Falusi-Mediko Kft, 24-én dr. Nagy Katalin. Az oldalt összeállította: Szabó Anikó Négy hektár föld lesz az övé, de hogy minek? Az elkeseredett, költőinek szánt kérdést egy új gazda tette fel a nemrégiben Siklóson megrendezett részarány-tulajdonosok közgyűlésén. Hivatalos nevén a Mező- gazdasági Termelő, Szolgáltató és Értékesítő Szövetkezet már legalább ötödik alkalommal hívta össze őket, tudtuk meg a részarány-tulajdonosoktól. Ezen az utolsó alkalmon a határozatok kiosztása, a tulaj- donbavétellel kapcsolatos tájékoztatás és a kimérési díj rendezése szerepelt a napirenden. Megkapta tehát a határozatot, aki szorgalmasan sorbaállt. S akinek eddig még nem volt nagyobb területe, az is megkezdheti a föld művelését. De hogy minek? Paczier József, a panaszkodó gazda harkányi. Van már szőlője, a föld az apósával közös, családi kis- birtok. Hogy mit vet bele? Bukfencet, válaszolja, aztán elárulja a valóságot is: borsót. Gépet nem tud vásárolni, majd megmunkáltatja, aztán fizet. Az is lehet, hogy kiadja az egész területet bérbe műveltetni. Hiszen mire van manapság pénz, és hogy is érné meg a mező- gazdasági munka? Kérdések válaszok nélkül, munkás napok a kiút délibábja nélkül. És a számok: a közgyűlés levezetőjétől, Bum Lászlótól megtudhattuk, hogy 750 részarány-tulajdonosa van a szövetkezetnek, 50 eladta a részesedését, 450 igénylő akadt, kb. a fele jelent meg a közgyűlésen határozatért. Nagyjából 2000 hektár földdel rendelkeztek, 41 ezer aranykorona értékben. Siklóson bár több mint ezer beás és lovári roma él, a cigány populáció nem olyan erős, hogy megalakult volna a cigány ön- kormányzat. Mindmáig semmiféle közösségi fórumuk nem volt, mígnem akadt egy lelkes fiatalember, aki összefogta népét. Jovánovics László, aki egy pécsi tanfolyamon cigány kulturális közösségfejlesztő asz- szisztensi képesítést szerzett, ma a siklósi városházán dr. Si- mor Ferenc alpolgármester vezetésével tevékenykedik a romákért. A fiatalembernek nem kis szerepe volt abban, hogy nemrég létrehozták Siklóson a Roma Klubot. Előbb megkeresték a polgármestert, dr. Máté Jánost, aki segítséget ígért és adott számukra, majd a klubokat tömörítő Társadalmi Egyesülések Szövetségét. Hoffmann Kálmán, TESZ-vezető útmutatásaival megalakították klubjukat, megválasztották a tisztség- viselőket, megalkották az alapszabályt, sorolja a fiatalember létrejöttük történet. Vannak apró, 14 év alatti tagjaik is, de zömében fiatalok. Kérdésemre, hogy bármilyen nációjú ember részt vehet-e a klub életében, azt feleli: bárki, aki elfogadja az alapdokumentumaikban foglaltakat. S hogy mi mindent szeretnéOktóber elején közel 150 be- remendi és nagyharsányi nyugdíjas egy napos kiránduláson vett részt Budapesten. Molnár János,. klubvezető szervező munkájának köszönhetően sokuknak most először adatott meg a lehetőség, hogy eljussanak a fővárosba, kinyíljon előttük a világ, átléphessenek szűkebb környezetük határain. Izgatott, lázas készülődés után három busszal, hajnali négy órakor indultak a klubtagok a hosszú útra. Kömlődön rövid pihenőt tartottak, majd robogtak tovább, a főváros felé. Budapestre érkezésük után útjuk hamarosan a parlamentbe vezetett. Az „aranylépcsőház”, a kupolacsarnok hatalmas rózsacsillárjaival, a monumentális freskók, az óriási márványoszlopok látványa leírhatatlan, mondják élményeiket. Az egész épület kívül-belül, úgy, ahogy van, csoda. Mint ahogy az is, amit álmukban sem hittek volna, hogy egyszer az országházba is eljutnak. Belének elérni? A városi intézményekkel jó kapcsolatot kialakítani, aztán segíteni tanácsaikkal a fiatal romákat, menedzseri háttérszerepet vállalva. Konkrét terveik, hogy megtanítják a beás nyelvet és a kosárfonást. Ezeknek a tanfolyamoknak a szervezése folyamatban van. Szeretnének játékokat is vásárolni a klubnak. Közülük sokan tagjai a városi kispályás focicsapatnak, a sportfelszereléseik vásárlásába is ezentúl jobban be tudnak segíteni. Hogy milyen ma Siklóson romának lenni? ő nem érzi hátrányát bőre színének, származásának, mondja Jovánovics László. A városban kb. 220- 230 beás él, ők vannak kevesebben, míg a lováriak, közismertebb nevükön a kolompárok nagyobb százalékban. Előbbiek főleg a Váralja utcában, utóbbiak inkább a vásártér néven ismert területen élnek. Központi kérdés a tanulásé, fogalmazza meg a fiatalember. Azt tapasztalta, hogy a cigány gyerekek alsóbb osztályokban jobban tanulnak, vág az eszük, később viszont elromlik tanulmányi eredményük, sokan nem tanulnak szakmát, elkallódnak. Ha ez megváltozna, sok minden megváltozna. Helyi szinten ők a közösségi tér kialakításával ezért is tenni akarnak. ülhetnek a honatyák bársonyszékébe, hogy egy kicsit talán saját sorsuk felett is elmerengjenek. Volt, aki a miniszterelnök megszokott székében ülve kérte, hogy egy fényképfelvétellel örökítsék meg a pillanatot. A parlamenti, háromnegyed óráig tartó bűvölet után a Bazilika megtekintése volt soron. A Szent Jobb előtt többen elérzé- kenyülve, csendesen megjegyezték: „Istenem, köszönöm, hogy öreg napjaimra ennyi csodát láthatok!” Következett a vár, a Mátyás templom és a Halászbástya lenyűgöző panorámájával. A befogadó lélek pedig dacolva a fáradtsággal csak szívta magába az egyre sokasodó élményt, látnivalót, mígnem elérkezett a hazaindulás ideje. A buszokon sokáig harsogott a nótaszó. Éjjel 11 -kor már mindenki saját otthonában hajthatta álomra fejét, felejthetetlen élménnyel gazdagodva. Bíró Lajos Beremendi nyugdíjasok az országházban Szubjektív élménybeszámoló Budapestről A szőlősgazda a muzeális darálóval FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ A mediterrán fehér képviselője A Szabóki család a siklósi bortermelésről Az egész család jelen van a beszélgetésnél, Szabóki József, a családfő, felesége, lánya és veje, sőt, még az egyszem unoka is. Az asztalon a riport témája: a siklósi fehérbor. Szabóki Józsefet édesapja vezette be a borkészítés titkaiba. 1989-ig csak annyi területük volt, amennyi lehetett, és annyi boruk, amennyit érdemes volt lefejteni. Aztán fordult a kocka, felszabadultak a vállalkozókat kötő rendelkezések terhe alól. A Szabóki család ráállt a termelésre. Sorban vásárolták fel a kisebb, eladó szőlőket, folyamatosan visszaforgatva az eladásból befolyó pénzt, hogy ma már 5,5 hektárjuk van. Ennek egy része vejüké, Sziebert Imréé és lányuké. Ők már saját aranyérmes borral büszkélkedhetnek. A siklósi borversenyeken különben arany-, és ezüst kategóriásak a család termékei. Van Szabóki-féle Olaszriz- ling, Rajnai rizling, Hárslevelű, Chardonay, és még Oportó is. A családfő és veje részt vett több, a TESZ-ben szervezett borászati népfőiskolán, a borút egyesület tanfolyamán. Szabóki József nagyon hálás Solti László és Kör- nyei Béla előadásainak. Tőlük tudja, hogy mit mivel, miért kell permetezni, képes elmagyarázni vendégeinek a kulturált borfogyasztás részleteit. Mert az információ fontos. Ez az értelme, lelke a borútnak is. Az egyesület szervezésében ausztriai tanulmányúton is részt vehettek. Szabókiéknak, hasonlóan a legtöbb siklósi borosgazdához, palackozójuk, címkézőjük nincs. Ők még nem tartanak ott, ahol a villányiak, akik előbb léptek. Azaz úgy áll a helyzet, hogy a Kanadában, német nyelvterületen dicsért mediterrán, különleges zamatú siklósi fehérbort egyelőre kannásán tudják árusítani. Ám hiszik, hogy csak idő kérdése, és lesz egyszer egy hegyközség, vagy lép a szövetkezet, avagy maguk, néhá- nyan összefogva ezt a hiányt is pótolják. Lassan, araszolva, a siklósi bor világhírnevéért. HIRDETÉSFELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a siklósi térség takarékszövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.), valamint az újpetrei, a szalántai, a kozármislenyi, a vokányi és az egerági takarékszövetkezeteknél. i * # i i *
