Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-21 / 288. szám

10 Dünántuli Napló Riport 1995. október 21., szombat Papp Kálmán az évszázados fák övezte erdészház előtt A város közelében, a természet szívében FOTÓK: TÓTH L. Arpádtető, a település Volt idő, amikor a rendőrség gyakori vendégnek számított Árpádtetőn, hiszen ha kerestek valakit, az egyenruhások az el­sők között kaptattak fel a dombra, ahol az erdészet szál­lásán szép számban voltak jó­madarak. Arról, hogy milyen sikerrel jártak, nem szól a fáma, mint ahogy arról sincsen írásos em­lék, hogy az egykori székes- egyházi uradalom területén dolgozó cselédek leszármazot­tai merre széledtek szét. Árpádtetőn legalább négy évtizede a különböző neveket viselő erdőgazdaság - most Mecseki Erdészeti (MEFA) Rt.-nek hívják - a meghatá­rozó. Még az is az erdészetnek, pontosabban nyugdíjas dolgo­zójának, Gajdon Lászlónak kö­szönhető, hogy a település a napi meteorológiai jelentések­ben szerepel, hiszen ő olvassa le naponta háromszor a műsze­reket.-Arpádtető' rengeteget vál­tozott azóta, hogy 1953-ban ideköltöztem. Érdemes körül­nézni, mert ilyen szép környe­zetben lévő kertvárosi település állítom, hogy az országban is kevés van. Papp Kálmán, az árpádtetői erdészet vezetője nem kis büszkeséggel vezet körbe a „te­tőn”, amely olyan rendezett, mint egy amerikai farmköz­pont: az erdészház előtti kis parkban két száz éves fa tekint az ég felé, emléktábla adja tud­tuk hogy az államalapítás ezer­éves ünnepének tiszteletére ül­tették, odébb a nagyobb park, „méretre” nyírt pázsittal, bok­rokkal, pihenőpadokkal, derék­ig érő fakerítéssel, mögötte pe­dig kezdődik a telep, szépen felújított házakkal. Ami szem­betűnő, mindenütt tisztaság és rend van. Sokat dolgoztunk, hogy ilyen legyen - mondja Papp Kálmán -, s ehhez valóban sokat segí­tett a MEFA Rt. Jelenleg 22 család él itt, az infrastruktúra teljesnek mondható - víz, csa­torna, telefon, utak -, ,y néhány hete menetrend szerint a pécsi helyi autóbuszok is kijárnak. Ez régi vágya volt a településen lakóknak, éppen ezért vállaltuk, hogy kiszélesítjük az utat, autó­busz fordulót, járdát, várót épí­tünk, s azt is, hogy a járatok üzemeltetési költségeihez is hozzájárulunk. Az árpádtetői erdészet 6600 hektár, zömében a várost körülölelő parkerdő gazdája, s mivel ez Pécs „tüdeje”, e tény alapvetően meghatározza a te­vékenységet. Látszólag ha­gyományos erdészetként dol­goznak, de mivel speciális a helyzetük, fontos szerepet kap munkájukban a turisztika, a sport, a természet- és környe­zetvédelem.-Nagy vágyam, s minden­képpen szeretném megvalósí­tani jövőre, hogy Arpádtetőn létrehozzunk egy erdei iskolát, ahol óvodás és kisiskolás gye­rekek megismerkedhetnének a természettel, az erdei állatokkal és növényekkel. Mert hiszem, aki hallja, s érti is az erdő hangjait, örök barátságot köt ezzel a varázslatos világgal, s talán egyszer megérjük, hogy a vandál pusztításnak - nem oly ból költözött ki negyed évszá­zada Arpádtetőre, a annyira megszerette a „vidéki” életet, hogy nem cserélné el családi házukat semmilyen pécsi la­kásra, házra.-A város közel van, most már a busz is bejön hozzánk, családias a légkör, mindenki ismer mindenkit, jól érezzük magunkat. Persze vannak hát­rányai, mert télen aztán lehet havat lapátolni, de a természet közelsége feledteti az esetleges kényelmetlenségeket. Gondozott kertek, szép házak a telepen régen a Tripamer-fánál gyújtot­ták fel a faházat - is vége lesz. Ugyancsak a következő évben gondoltam a volt munkásszál­lás átalakítására, ahol vendég­házat alakítanánk ki. Az alig titkolt vágy, hogy Árpádtető a természetet szere­tők kiindulópontjává váljon, va­lóságos és átvitt értelemben egyaránt. S hogy ez így legyen, ehhez az erdészeti üzemek kör­nyékét is hallatlanul nagy rend- ' ben tartják, csakúgy mint a köz­területeket. Minek köszönhető, hogy nincs elhullajtott papír­zsebkendő, cukroszacskó a jár­dákon? Minden reggel egy em­ber végigjárja a területet, s ösz- szeszedi a hulladékot.- Jó hazajönni munka után, s elfelejteni a város zaját - mondja Csönge Károly né, aki 13 éve lakik Árpádtetőn, egy szép családi házban. - Olyan itt élni, mintha az ember nyaralna. Szép a környezet, a Mecsek, az erdő karnyújtásnyira, s csend van, nyugalom. Steiner Lászlóné a belváros­Beszélgetünk arról, hogy azért még tíz esztendeje is igen csak hátrányos helyzetben érez­ték magukat, a földes utakon gyakran kellett sarat taposni. Mutatnak egy fasort, amelyet azért ültettek, hogy az erdészet munkagépei ne vájjanak árkot az út szélén, miután a közepét már „kiásták”, s maradjon némi szilárd talaj a gyalogosközle­kedésnek. Papp Kálmánnal elsétálunk arra a területre, ahol újabb tel­keket alakítanak ki, s amelytől néhány lépésre folytatják a par­kosítást. Már most is jó ide ki­jönni, az ember felszabadultan lélegezhet hallgathatja a csen­det, gyönyörködhet a Mecsek szürkés fátyolba burkolódzó távoli lankáiban. Kijönni, s megpihenni vagy innen kirán­dulni is jó, hát még lakni. Mondja is az erdészet vezetője, aki Kertvárosból, egy panella­kásból jár ki a munkahelyére, hogy szeretne Árpádtetőn házat építeni. A telket már kinézte magának. Roszprim Nándor Partnerközségi szerződés Ma Somberekre érkezik Jóka község (Szlovákia) önkormányzata Ravasz András polgármester veze­tésével. A hivatalos delegá­ciót elkíséri a jókai hagyo­mányőrző és ifjúsági tánc­csoport. Szombat este 7 órakor a sombereki és a jó- kai művészeti csoportok közreműködésével tartandó ünnepélyen megerősítik a tavaly Jókán megkötött hi­vatalos baráti és partner- szerződést. A jókaiak prog­ramjában szerepel a község és az intézmények megte­kintése, kirándulás és hiva­talos kölcsönös tájékoztatás a képviselőtestületek között. Részt vesznek a Pécsett megrendezésre kerülő Hatá­ron Túli Magyarok Feszti­válján és műsort adnak a POTE aulájában. Lengyel Mercedes-buszok Mercedes 404 típusú autó­buszok összeszerelése kez­dődik meg október folya­mán Lengyelországban - je­lentette be a Sanok városá­ban működő Autósán válla­lat vezérigazgatója. Az Au­tósán arra számít, hogy vá­sárlói elsősorban a lengyel utazási irodák lesznek, de a kapacitás lehetővé teszi az exportot is. Magyarul magyarán Karom A Szerencsekerék forgott a té­vében. A játékosnak egy szólást kellett meg megfejtenie: „Ka­paszkodik, mint a könnetlen macska". Ámde vita támadt, mert valaki megjegyezte, hogy a macskának nem körme van, hanem karma. Éppen ezért nem körmöl, hanem karmol. A já­tékvezető ragaszkodott a kö- röm-höz. A Magyar szólások és közmondások című nagy gyűj­teményből vehette, amelyben a 452. oldalon 25-ös sorszámmal betűről betűre így olvasható, megtámogatva egy másik szó­lással: „Körmetlen macskának nehéz (a) fára mászni.” Egy ba­rátom, aki riézte a műsort, nyomban felhívott telefonon, s véleményemet kérte. Vele együtt a karom-ta szavaztam. Kinek van igaza? -tehetjük fel a kérdést. A karom mellett szól az ér­telmező szótár, amely szerint a gerinces állatoknak karmuk van. Az embernek csak akkor, ha ápolatlan, piszkos. A kettős­ség alapja a hangrend. A karom mély, a köröm magas hang­rendű szó. Ez a különbség kife­jezhet értékítéletet. A legmaga­sabb rendű gerincesnek(?), az embernek körme van, kivéve a fenti esetet, amely önmagában is értékítélet. Kifejezhet to­vábbá intenzitásbeli különbsé­get. A kever kisebb méretű mozgás, mint a kavar. A kony­hában a rántást keverni szokták.- köröm Ellenben a forgószél kavarja a port. Sőt ha nagy üstben szilva­lekvárt főzünk, azt is inkább kavarjuk.. Kifejezhet, mármint a hangrend még térbeli közel­séget: ez, ide, illetve távolságot: az, oda. Ellenpéldaként szokták emlegetni a dörömböl-dorom- bol szópárt, amelynek tagjai csak hangrendjükben külön­böznek. Itt az intenzitás, a hanghatás fordított. Aki dö­römböl, az indulatosan üti-veri az ajtót. Dorombolni viszont a kormos vagy karmos macska szokott, amikor a világgal telje­sen megbékélve ritmusosan kellemes hangot ad, miközben láthatatlanok „horgas szarukép­letei”. Ellenpéldaként említhető még a körömpörkölt is, amely igazából disznókaromból ké­szül. De sokkal több a fentebb említett különbség meglétét igazoló szó. A kormost mint a régi idők büntető-fegyelmező eszközét aligha jutna eszébe bárkinek is karmos-ra változ­tatni. A hangrend mint a magyar nyelv egyik fontos szabálya nemcsak jelentéselkülönítő sze­repű, hanem a szépirodalom stí­luseszköze is. „Hogy a vízfény fehérlik.l Csendes Vá\y:alig-alig / Hogy a folyamzúgás hallik.j" A színek és hangok csodálatos játéka, amely a maga titokza­tosságával megsejteti a nagy csata elkezdődését. Rónai Béla Keresztrejtvény Folytatjuk a Budapest Bank fiókjával közös keresztrejtvény sorozatunkat. Beküldendő a helyes megfejtés október 27-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. AS-M Baranya Megyei Irodája, Pécs, Rákó­czi u. 34. VII. em. A helyes megfejtők között újabb 3 db. 3-5 ezer Ft. értékű műszaki cikket sorsolunk ki. Azon megfejtők, akik a banknál folyószámlá­val rendelkeznek és ezt a levelezőlapon jelzik, decemberben külön sorsoláson színes televíziót is nyerhetnek. Az október 14-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Ismerje meg új szolgáltatásunkat Budapest Bank befektetési kártya”. Az október 7-i keresztrejtvény nyertes megfej­tői és nyereményei: 1. Simon Károlyné, 7940 Szentlőrinc, Liszt F. u. 7„ (Translator fordító). 2. Ragány Zoltánná 7827 Beremend, Dózsa Gy. u. 1„ (TV. játék) 3. Ádám Lajosné 7621 Pécs, János u. 1. (Rádió magnó 1 kazettás). A nyeremények egy héten belül vehetők át a Kiadó 718. sz. szobájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom