Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-21 / 288. szám
1995. október 21., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 11 Fűtési költségek kiegészítése, támogatása Pécs Önkormányzata 45,165 millió forint állami támogatást kapott a lakások fűtéséhez kapcsolódó tüzelőolaj-felhasználás lakossági költségeinek kiegészítésére, illetve a gazdaságosabb fűtési módra való átállás támogatására. Az összeg fel- használásáról rendeletet alkotott a közgyűlés. A költségkiegészítés lakásfenntartási támogatásként adható az 1995/96-os fűtési időszak kiadásaihoz való hozzájárulásként. Támogatás nyújtható azon lakás tulajdonosának vagy hivatalos bérlőjének, aki megfelel a következő feltételeknek: a család igazolt egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át, egyedülálló személy esetén pedig ugyanezen minimum 220%-át; 1-3 fős háztartás esetén 1-2 szoba 20-50 m2-rel, 4-6 fős háztartásnál 2-3 szoba 56-70 m2-rel, minden további együtt lakó személy esetén 10-10 m2-rel számoknál kisebb alapterületű lakásban lakik. A támogatás az egy főre jutó jövedelem alapján differenciált, de havi összege nem haladhatja meg a 8000 Ft-ot. A tüzelőolaj költségtámogatása iránti igényt 1995. november 15-ig lehet benyújtani! Egyszeri, nagyobb összegű átmeneti segélyben részesíthetők azok a háztartások, amelyek az általuk lakott háztartási tüzelőolajjal fűtött lakás fűtését más gazdaságosabb fűtési móddal váltják fel, ha az átalakítás megkezdését szerződéssel és költségvetetéssel igazolják, s ha megfelelnek az előbb közölt jövedelmi és lakásméret szerinti feltételeknek. A támogatás az egy főre jutó jövedelem alapján differenciált, ám nem lehet több lakás alapterülete szerinti 700 forintnál m 2-ként. Az egyszeri támogatás csak az 1995. április 15. után megkezdett, de 1995 szeptember 15. előtt be nem fejezett beruházás esetén igényelhető. D. I. Szemlélődő séta utcáról utcára Bazilikánk (is) Szent Péter nevét viseli A hiányos díszkút a Xavér-templom előtt FOTÓ: TÓTH ítéletes beolvadás „Élőkről élők között nincs igazságos ítélet” - írta mintegy 150 éve a Kelet népe című - egyébként Kossuth-ellenes - vitairatában gróf Széchenyi István. Naivság lenne azt hinnem, hogy éppenséggel e figyelmeztető tanulságú mondása miatt tették-e ki a nyár folyamán a „legnagyobb magyar” portréját a pécsi városháza nagytermének a falára - egy kivétellel híres pécsi polgár- mestereket ábrázoló képek mellé - , ám ezért mégiscsak jelképes és egyben tanulságos ez a helyzet. „Szomszédja” ugyanis éppen Kossuth Lajos, akitől a dicsőítő minősítés származik. A 19. század magyar politikai közgondolkodásának hangadói néznek le tehát a pécsi önkormányzati képviselőkre. Ámbár fordított irányban még értékesebb lenne ez a figyelem: ellentmondásukban is összefüggő munkásságuk tanulságaira kellene tekinteniük a képviselőknek - például a barikádok szerinti csoportosítások előtt - , noha kétségtelen, hogy ez a fajta gesztus esetenként a sztereotip előítéletektől való elfordulást, a szemben ülés (szemben állás) megszakítását is igényelné. No, de hát élőkről élők között nincs igazságos ítélet. Nagyon is élő, sajátos problémaként s ilyen predesztinációval merült fel legutóbb - s még véget nem érve - a települési önkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok együttműködése. A vita eredményt nem hozott, ellenben épülőnek láttatott itt is néhány barikádot, meg a barikádokon belül az egyes kisebbségieknél kisebbségben maradtak elhatárolódásának védőműveit. Ebben az ügyben sok megnyilvánulás indítékát értem és tagadva is méltányolom, ám a gyakorlati ésszerűség fel nem ismerését és a tények kiforgatását nem tudom így kezelni. Az épp csak létrejött kisebbségi önkormányzatok természetesen az autonómiájukat féltik, de annak jellege nem korlátozhatja a települési önkormányzat jogát és kötelességét, hogy a kisebbséghez tartozó polgárai sajátos gondjaival törődjön. Ha ezt netán egy külön bizottság létesítésével teszi - az erre mandátummal bíró egyetlen kisebbségi képviselő kötelezően tárgyalandó kezdeményezésére! -, az szerintem még semmiféle jogát nem csorbítja a kisebbségi önkormányzatoknak. Különösen Pécsett, ahol a közgyűlési bizottságok igazán kivételesen kaptak saját hatáskört, döntési jogosultságot: szerepük véleményező, javasló, döntést előkészítő. S azt talán mégis csak megengedheti magának a települési önkormányzat, hogy a saját hatáskörében tisztázza teendőit és lehetőségeit, érlelje véleményét. Vajon kinek lenne kára, ha a közgyűlés saját kebeléből és etnikumokat képviselők részvételével alakít ki egy olyan szőkébb grémiumot, amely sajátos szempontból vizsgálja a közgyűlés elé kerülő témákat, s egyben a kapcsolattartásnak és az együttműködésnek is egy újabb, vagyis plusz színteret nyit? Ennek a lehetőségeknek a hasznaihoz képest részletkérdés, hogy a bizottságban a kisebbségi önkormányzatok képviselői szavazati joggal bírnak-e, vagy sem: így vagy úgy, de már csírájában befolyásolhatnák a települési önkormányzat álláspontját, amelyről aztán újra véleményt mondhatnak. Egyébként az Önkormányzati törvény, de Pécs Önkormányzatának szervezeti és működési szabályzata sem zárja ki - noha más gyakorlatot követ -, hogy a nem önkormányzati képviselők is szavazati joggal bíró bizottsági tagok legyenek. Ám a települési képviselőknek a törvény szerint többségben kell lenniük. A kisebbségi önkormányzatok képviselők azonban nem ezen lehetséges módozatokról vitáztak s inkább saját berkeiken belül, hanem a „demokrácia sárba tiprását” ecsetelték, meg hogy ki kit képviselhet. Az ügy praktikuma elsikkadt a formalizmusban. így, ha eddig azzal büszkélkedtünk, hogy nem előrehaladott állapotú az asszimiláció a kisebbségeknél, akkor e vita után be kell látnunk a tévedésünket: a politikai vitakultúrában, a kizárólagos érvényesülés szempontjainak vezérmotívummá emelésében, az ellentétek felfokozásának készségében súlyos mértékű az etnikumok beolvadása. Legalábbis a példa ítélete szerint. De majd meg is kapjuk érte a magunkét! Dunai Imre Segítség az általános iskolások tankönyv- és tanszerellátásához Az önkormányzat október 23-i emlékünnepségei Október 23-án, hétfőn de- lőtt 10 órakor a Pécs Városi Köztemetőben megkoszorúzzák az 1956-os mártírok sírjait. Délután 15 órakor a Színház téren lesz megemlékezés és koszorúzás a Munkástanácsok emléktáblájánál. Az Aradi Vértanúk útján a várval tövében lévő 1956- os kopjafánál 16 órától kezdődik Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának hivatalos ünnepsége az évforduló tiszteletére. Megemlékező beszédet mond dr. Páva Zsolt polgármester. A Kulturális Szervező Iroda új vezetője Eredményes volt a Kulturális Szervező Iroda igazgatói tisztsége betöltésére megismételten kiírt pályázat. A hat pályázó közül a Kulturális bizottság javaslatára a közgyűlés Laknemé Brückler Andreát nevezte ki igazgatónak. Vezetői megbízatása 1995. november 1-től kezdődően 5 esztendőre szól. Házat tévesztett a Városvédő őrjárat A legutóbbi Pécsi Körképben a Városvédő Őrjárat épületet tévesztett. Képpel is illusztrálva aggódón tette szóvá a Szabadság út 23. számú ház homlokzatának állapotát, mégpedig viszont tévesen jelölte meg az intézményt. Á Középiskolai Központi Menza bár az épülettömbön belül, de más házszámon szerepel, s épp idén kapott pénz a felújításra. A kifogásolt küllemű épületben a Gép- és Gyorsíró Iskola működik. s E vekkel ezelőtt valami groteszk játék folyt az Ara- nyos-kút Keresztelő Szent János figurája körül. Az alkotó pásztorbot gyanánt keresztet helyezett a kezébe, amit aztán egyszer valaki kilopott onnan, mint azt a bizonyos lándzsát Rádai Mihály Pallas Athénéje kezéből. Csináltak újat, visszatették, majd azt is ellopták. Lett új kereszt, s azóta — úgy emlékszem - csend van körülötte. Aztán Szent Ferenc galambjait lopták el, ám a madárkák hamarosan megkerültek. Most meg Getto József Xavér-templom előtti díszkútjának a bronzdíszét „fújta meg” valaki. Több mint évtizede már annak, hogy az ottani építkezés után a templomot rendbe tették, előtte díszes terecskét hoztak létre, ennek a templommal szemközti oldalára tervezett az Ybl-díjas építész egy díszkutat, amelyet mintha gyermek-építőkockákból rakott volna össze. Csöppnyi vízmedence fölött kétfelé néző delfin-figurás bronz vízköpő volt. Ezek egyike vált most valami torz gyűjtőszenvedély áldozatává. Megjegyzendő: csekély vízfogyasztású kút volt, éppen annyi víz folyt ki kétoldalt, ami marokba gyűjtve csillapítja a szomjat. Mégsem működött már évek óta. Lehet, hogy éppen ez adta az ötletet a lopáshoz? Fölöslegesnek hitte a tolvaj? Pedig dehogy fölösleges! Jk A napokban csinos kis árkot ástak - gázvezetéknek - a Barbakán-kert és a püspöki palota előtt, az árok betért a palota hosszú kapualjába is. És mint Pécsett mindenfelé a történelmi helyeken folyó „áskálódások- kor” lenni szokott, itt is egyszeriben falakon pendültek a csákányok. A hamarjában odacitált régész, a palota tér felőli oldalával nagyjából párhuzamos falakat talált, de ezek, vélekedése szerint, két régi épületé, s felmenő falak, nem pedig alapfalak, ami ismételt bizonyítéka annak, hogy a dóm tér jelenlegi szintje feltöltés során alakult ki. De milyen falak lehetnek? E kérdésre pillanatnyilag még nem tud válaszolni a régész. Egy biztos: szép terünk, de legalább is a nyugati része, a századok folyamán kedvelt építési terület lehetett, hiszen egykorú ábrázolások erre utalnak. A falak magyarázására várva élveztem áz októberközépi nyárias napsütést a téren, közben figyeltem a szüntelen forgalmat. Jöttek-mentek a turista csoportok, meg-megálltak Sze- pessy körül, de rá alig vetettek pillantást. Vagy az idegenvezetőt figyelték, vagy a bazilikát fényképezték. Bazilika... Jól tudjuk, hogy az évezred elejétől fogva Szent Péter nevét viseli, de valamiért soha nem mondtuk hétköznapokon régebben Szent Péter székesegyháznak, most meg pláne nem Szent Péter bazilikának, amióta e ranggal ruházta fel a Szentatya. Pedig a pécsi Szent Péter bazilikát aligha téveszthetné össze bárki is a római Szent Péter bazilikával. Szóval figyelem a csoportokat: „berohannak” a térre, szinte kivétel nélkül a „város” felől, aztán a Szepessy körüli rövid ácsorgás után be a bazilikába, onnan legfeljebb öt perc múlva ki és el. Feltűnik, hogy sem a Korsós sírkamra, sem az ókeresztény mauzóleum nem szerepel az itteni programjukban. Holott legalább az utóbbi! ... Hiszen ehhez foghatót csak messzi földön látni. * M iközben ezen morfondírozok, arra is gondolok, amit talán megnéznének, ha volna. A Dóm-múzeumot. Elmentem hát oda is. Ketten dolgozgattak. Lehet, hogy fontos munka volt, én mégis csak „látszat-munkának” láttam, hiszen a lényeget tekintve nem igazán mozdítja elő a kőtár szunnyadó ügyét. Hársfai István Az önkormány a közgyűlés egy korábbi, illetve a legutóbbi ülésen hozott döntése értelmében összesen 3,646 millió forint céljellegű támogatást biztosít a szociális alapon rászoruló általános iskolás tanulók tankönyv- és tanszerellátásának támogatására. Az összeget intézményekre osztották szét. A felhasználásról az iskolák igazgatói döntenek - az osztályfőnök és az iskola ifjúság- védelmi felelőse javaslatára - a szülők anyagi és szociális helyzetének figyelembevételével. Jótékonysági folkfesztivál A jövő hétvégén immár nyolcadik alkalommal rendezik meg Pécsett a folkfesztivált. Az október 28-án és 29-én a POTE aulájában tartandó rendezvény belépőjegyeinek ösz- szegét a „Leukémiás és tumoros gyermekek gyógyításáért Alapítvány, valamit a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat támogatására használják fel. A program szombaton a 16.45-kor megnyitóval kezdődik, majd a továbbiakban így alakul: Szélkiáltó Együttes, Uj- stílus Együttes (magyar népzene), Magyar Tekerőzenekar (magyar népzene), Budapest Klezmer Band (jiddis népzene) MÉTA (magyar népzene), Mas- karades (görög népzene) Bran (ír népzene), Muzsikás Együttes (gyimesi népzene), Magyar Dudazenekar. Éjféltől kezdődik a Dunántúli Táncház a Magyar Dudazenekarral, majd ezt követően a TÉKA táncház. Vasárnap 9 órakor kezdődik a program kézműves kirakodó- vásárral, majd 11 órától gyermektáncház lesz a Mecsek Zenekarral. Délután 14.50—tői a műsor így alakul: Zerkula János (Gyimes) Kátai Zoltán (Históriás dalok), Baranya Együttes (délszláv népzene), Egyszólam (magyar népzene), Berecz András (népmese), Márkus Színház („A helység kalapácsa” mint vásári komédia), Falkafolk (balkáni népzene), Folk Tone Drum (kelta népzene), Vujicsics Együttes (délszláv népzene), Bongo Man (yoruba-nigériai népzene) Zerkula János (gyimesi népzene és táncház) majd a Tarisznya együttes táncháza (Kolozsvár). Újabb bevásárlóiul* ar készül - A valamikori villamossági bolt (még régebben bútorbolt) helyén, a Jókai utca 3-ban javában folyik az építése egy nyolc lakást és öt üzlethelyiséget magába foglaló háznak, melyet Schóber Gyula tervezett. A tulajdonos-beruházó, a Déli Ügynökség 1996 első félévének végére szeretné befejezni a munkát. fotó: tóth László Az Ifjúságért Egyesület biokertészete Az 1988. óta működő Ifjúságért Egyesület a lakáspiacon teljesen esélytelen fiatalok, elsősorban állami gondozásban neveltek, illetve gyermeküket egyedül nevelő leányanyák lakásgondjainak enyhítésére hozta létre lakóközösségi programját. Ennek révén ez idáig két lakó- közösséget tudtak létrehozni 16, illetve 12 fő számára. Az utóbbi, pécsbányatelepi lakó- közösségben elhelyezett leányanyák foglalkoztatásának megoldására biokertészetet hoztak létre. Ennek a biokertészetnek a működtetéséhez, fejlesztéséhez, illetve az egyesület -által vállalt program fenntartásához 500 ezer forint támogatást nyújtott az önkormányzat. k * 4 i i
