Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-14 / 281. szám
1995. október 14., szombat VÁROSAINK Pécsi körkép A Népjóléti Minisztériumon a „világ” szeme Múzeum marad-e a Szerecsen-patika? Közgyűlési előzetes Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának Közgyűlése október 19-én, csütörtökön 9 órától tarja soron következő ülését a városháza nagytermében. Az ülés előzetes napirendjén szerepel többek között a közterület-felügyelet működése, annak újabb szabályozása, a háztartási tüzelőolaj felhasználás lakossági költségeinek kiegészítése és a gazdaságosabb fűtési módra való átállás támogatása, a távhőszolgáltatás díjemelésének részleges lakossági ellentételezése, valamint a közgyűlés kisebbségi bizottságának létrehozása. A közgyűlés ülése nyilvános, azon bármely állampolgár jelen lehet. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint az október 12-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték százalékában: kéndioxid 52%, nitrogéndioxid 41%, szénmo- noxid 21%, szálló por 107% (!), ózon 25%. A legmagasabb szálló por szennyezettséget (a határérték 154%-a!) és a legmagasabb nitrogéndioxid szennyezettséget (a határérték 44%-a) a Szabadság úton, a legmagasabb kéndioxid szeny- nyezettséget (a határérték 100%-a!) a Boszorkány úton mérték. (Az egészségügyi határérték 100%-nak felel meg, amely szint alatt a szennyeződés nem okoz közvetlen egészségkárosodást.) Olasz kultúra hete: október 16-21. A jövő hét az olasz kultúra hete lesz Pécsett. A programsorozat a Művészetek Házában zajlik hétfőtől filmvetítésekkel és Alessandro Russo kiállításával, amelyet az a tervek szerint az olasz nagykövet nyit meg. Magyarországon két olyan működő patikamúzeum van, ahol a múlt emlékei megtekintési lehetőségén túl gyógyszert is lehet vásárolni. A másik Győrött található. A miénk, a nagy múltú Szerecsen-patika az Apáca utca sarki Sipőcz-ház- ban van, s a kirakatában néhány régi eszközt hajdan is láthattunk. Valódi múzeumként 1990-ben nyitották meg a korábban laboratóriumként és raktárként használt helyiségek fel- használásával. Azóta csak gyári készítményeket árusítanak itt, illetve néhány olyan medicinát, amit a közeli „nagypatikában” készítenek. A múzeumnyitás közel két évtizedes folyamat lezárása volt. Dr. Brantner Ottóné, a Szerecsen-patika és múzeum vezetője mondja, hogy Antall József, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum akkori főigazgatója kezdeményezte a pécsi patikamúzeum létrejöttét, rengeteget tett is érte, s a '90-es avatáson csak azért nem vett részt, mert már kormányzati teendőkkel volt elfoglalva. Erről beszélgetve merült fel a gondolat: nem kellene-e Antall József emlékét az előzményekre tekintettel valami módon megörökíteni a múzeumban? A pécsi patikamúzeum nemzetközi hírnévvel is bír, ezt bizonyítja, hogy meglátogatta azt például egy-egy népes spanyol, illetve norvég gyógyszerész csoport, ezek kifejezetten ezért jöttek Pécsre, s a látogatást nyilván egyéb pécsi látnivalók megtekintésére is felhasználták, hírünket tehát elvitték messzi hazájukba. A Szerecsen-patikáról azért beszélünk most, mert napirenden van a pécsi patikák privatizációja, az első pályázati kiírások már megjelentek, s október végére várható a patinás intézmény meghirdetése is. Az ügy (mármint a patikaprivatizáció) szerepelt már az önkormányzati közgyűlés napirendjén, ott Nemzetközi hírű Pécs legrégibb patikája FOTÓ: TÓTH Romváry Ferenc művészettörténész, SZDSZ-es képviselő felhívta a városatyák figyelmét arra, hogy ha a Szerecsen-pati- kát úgy pályáztatják, mint a pécsi patikák egyikét, s nem mint különleges helyzetben lévő patikamúzeumot, ez könnyen az intézmény megszűnéséhez vezethet. Romváry emlékeztetett arra, hogy a pécsi patikamúzeum anyagát nyolc különböző helyről kapták (nagy részét Antall József múzeumától), amit - ha a bérbeadás veszélyezteti a múzeum létét - nyilván vissza fognak venni. Dr. Révész Mária alpolgármestertől megtudtuk: az ön- kormányzat úgy adta át a vagyonkezelő szervezetnek a Szerecsen-patika pályáztatását, hogy a kiírásban feltétlenül hangsúllyal kell szerepelnie a múzeum továbbműködtetési kötelezettségének. Csakhogy ennek pillanatnyilag van egy nem elhanyagolható veszélye. Ez pedig az a népjóléti minisztériumi rendelkezés, ami előírja, hogy mindazokban a gyógyszertárakban, ahol jelenleg nincs gyógyszerkészítő labor, azokban ezt legkésőbb az idei év végéig létre kell hozni. Pécsett három ilyen van, ezek közt az egyik a Szerecsen-patika. Dr. Várszegi László, a megyei ÁNTSZ főgyógyszerésze megtette a szükséges lépést: felmentést kért a minisztériumtól a Szerecsen-patika részére e kötelezettség alól. Most tehát a minisztériumon a „világ szeme”: felismeri-e, hogy döntésétől függ egy párját ritkító intézmény sorsa, vagy ragaszkodva a rendelkezés betűjéhez kötelezővé teszi a labor létesítését. Mert ez esetben nincs mit tenni: tudomásul kell vennünk, hogy Pécs szegényebb lesz egy múzeummal. Valóban tudomásul kell venni? Valóban nélkülözhetetlen lenne itt a gyógyszerkészítési labor? Száz méterrel arrébb van a „nagypatika” hatalmas laborral, s ettől 25 méterre lesz labor a Gránátalma patikában. Szerintünk a bürokráciamentes értéktisztelet a nélkülözhetetlen. Hársfai István Fafaragott játékok Kövágószőlősön A Pécs hagyományos és természetes vonzáskörzetébe tartozó Kővágószőlősön az őszre elkészültek és a helyükre is kerültek az új játszótér fából faragott játékelemeinek első darabjai. Szatyor Győző pécsi fafaragó iparművész alkotásai máris igen népszerűek a kisebb és nagyobb gyerekek körében egyaránt. A tervek szerint tavasszal újabb elemekkel bővül a játszótér, amely ezáltal igazán látványos színfoltja lesz a község arculatának. Hattyúszabadság A szomorú kénytelenségek körébe sorolom már-már annak a belátását, hogy bizony annyi történelmi tanulság után sem ismerjük el mozgásterünk és lehetőségeink objektív korlátáit. A pillanatnyi pozíciójuk miatt felelőssé tehető személyekben, illetve személyek szervezett csoportjaiban való gondolkodás elharapódzott. Magyarán: ez politika-felfogás a Deák Ferenc által „feltalált” jelzős fogalomból - ő használta először országgyűlés felszólalásban - csak a szomorút kívánják láttatni velünk, a kénytelenséget nem. Illetve arra mindig csak a mindenkori hatalmi pozícióban lévő hivatkozik. Deák Ferencnek ez a beszéde egyébként egészen sajátos szituációkban jutott eszembe. S eredetileg csak a fanyar mellékíz volt egy elméleti jellegű összevetés ironikus következtetéséhez. Az elmúlt hétvégén egy nyugati, s nálunk tízszerte gazdagabb ország tartományi fővárosának séta- és üzleti utcájában bóklászva hattyúval találkoztam. A járókelők által legtermészetesebbként tekintve e hattyúszabadságot illegethette ott magát és kéregetett. Ezen előkelő és hibátlan útburkolatú utcában még saját apró pocsolyája is volt. (A közeli városi park tágas taváról járt oda.) Másnap reggel pedig egy szomszédos kisváros modem lakóépületének 9. emeletén úgy tűnt, mintha birkabégetés ébresztette volna, noha a kakaskukorékolást is képtelenségnek véltem. Ellenőriztem az erkélyről: egy körülkerített gyepes udvaron valóban három juh legelészett. S akkor kajánul elképzeltem: a mi közéleti viszonyaink közepette miféle viták kereszttüzébe kerülne a hattyú és a három birka, az ellenzők és támogatók hányán és hányféle érdek szempontjai szerint értékelnék ezt a bagatell szituációt is? S legfőképpen: túlélnék-e helyváltoztatás nélkül a heves nézetkülönbségeket az érintettek. Az említett beszédben - s 1833-ban! - Deák ekként búson- gott: „Súlyos átok gyanánt nyomja nemzetünket a hajdan korból, úgy látszik, örökségül reánk szállott irigy viszálykodásnak minden közbizodalmát elfojtó indulatja. Sok kincsekkel áldotta meg a természet hazánkat, de az irigy sors megtagadta tőlünk legszebb áldását, a közértelmet és egyetértést, talán azért, hogy a magyar soha virágzó nagyságra ne emelkedhessél soha igazán szabad és független ne lehessen. Nem is a külső erőszak fog minket elnyomni, hanem belső egyenetlenség, mely a közerőt és közlelkesedést kifejteni nem engedi, s polgári szabadságunk éltető gyökerűi rágódva dúlja fel végre nemzeti létünket... ”. Amikor ott kinn erre a beszédre gondoltam - ágyúval lőve, ha nem is verébre, de hattyúra - még nem tudtam, hogy a közelgő állami és nemzeti ünnep szervezetten kirekesztő és elhatárolódást kifejező lesz nálunk. Nemcsak megemlékező ünnepnek szánják szervezői, hanem „méltóságteljes kormányellenes demonstrációnak”. S vajon lesz egy másik fajta is? Netán harmadik és negyedik féle rendezvény? Egy-két éve augusztus 20. kapcsán is volt ilyen törekvés Pécsett. Én az ünnepet féltem és sajnálom, s persze magunkat is a de- áki értékelés időszerűsége miatt. Az ilyen dualista tartalom szerintem nem segíti méltó talapzaton rögződni az ünnep össznem- zeti jellegét - amennyiben ilyen célt dédelgetnek vágyálmaikban rajtam kívül mások is - , s amelyhez talán mégiscsak kívánatos lenne eljutni, hogy az elhatárolódások körbesáncolása helyett több energiánk maradjon másra. Netán az ünnepet tehermentesítő, attól független demonstrációra előtte vagy utána, amikor a „nemzeti elszegényedés és elbutulást” megakadályozására szolgáló konkrét programok kifejtésére is több idő jutna. Tartok tőle, hogy most viszont majd a szokásos érzelmi motivációk miatt penge élen táncol az ünnep és azon izgulhatunk: ürügy lesz-e vagy alkalom? Nem tudhatom, hogy ki miként van vele, talán különc vagyok, de én nem szeretném, hogy ezentúl felemelően patetikus helyett izgalmassá válna legújabb nemzeti ünnepünk. Mert ez bizony csak szomorú következmény lenne, de korántsem objektív kénytelenség. Dunai Imre Takarítási akció lesz ma az épülő tubesi kilátónál A Tubes Kilátó Alapítvány takarításra hívja fel Pécs segítőkész polgárait a Tubesen épülő - millecentenáriumi - új kilátó- toronyhoz, amelynek nemrég készült el a betonalapja. Az akcióban részt vállalók ma október 14-én, szombaton 9 órakor találkoznak a Tubesen. A szervezők azt tanácsolják a részt venni szándékozóknak, illetve azt kérik tőlük, hogy vigyenek magukkal ipari kesztyűt és ivóvizet, illetve a munkához szükséges szerszámként lapátot vagy kapát. Tisztújításra készülnek a Mecsek Egyesületben Az „Ötórai beszélgetés” témája: gombák és növények Jövő év április 30-án lejár az eredetileg 1891-ben alapított, majd hosszú kényszerű szünet után 1993-ban újraéledt Mecsek Egyesület választmányi tagjainak és tisztségviselőinek megbízatása. Az új választmány összetételére és a tisztségviselőkre vonatkozó javaslatait a tagság december 15-ig juttathatja el írásban a Pécs, Király utca 11. címre (Baranya Megyei Levéltár). Hasonlóképpen javaslatokat várnak a jelölőbizottság tagjaira is. A tisztújításra készülődve sem szünetel a Mecsek Egyesület programsorozata. A legközelebbi, október 25-i „Ötórai beszélgetésben a Baranya Megyei Levéltár Rét utca 9. szám alatti épületében dr. Vass Anna a pécsi Mecsek erdeiben található gombákról és növényekről tart ismertetőt. Városvédő őrjárat Az első képen ábrázolt Szabadság úti épület sokaknak jelentette a menzát középiskolás korukban: évtizedek óta ezt a funkciót tölti be. Nem csoda, hogy a múló idő és karbantartás elmaradása olyannyira megviselte: ma már szinte kirí a rendbehozott épületkörnyezetből. Reméljük, az illetékesek nem várnak a felújításával addig, amíg az út másik oldalán lévő romos házhoz válik hasonlóvá. A másik fotónkon felidézett látvány a főpályaudvar épületén észlelhető. Csúfság, hogy a hajdan volt jelképnek a nyomait mindeddig nem tüntették el. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső * ( 4 K í
