Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-14 / 281. szám
16 Dunántúli Napló Magazin 1995. október 14., szombat Vízum a külföldi egyetemekre Milyen lesz az új érettségi vizsga? Vitára bocsátották az alapkoncepciót Az iskola névadója Mick Jagger FOTÓ: KÁLMÁNDY FERENC A rossz diákról elnevezett iskola Például Mick Jagger. . . London egyik külvárosi iskolája az idei tanévtől egyaránt hirdeti az utókor háláját és kegyeletes feledékeny ségét. A dartfordi elemi iskola kulturális nevelési célokra emelt épülettömbjét az immár világhírű, ám egykori vásott diákjáról kívánják elnevezni. Hajdanában, közelebbről 1954 és 1961 között, Mick Jagger járt az intézmény falai közé. A mai diákok tehát úgy döntöttek, hogy Dartford azzal emlékezhetne méltóképpen híres diákjára, ha a legszebb épületének homlokzatára írná a nevét. Az igazgatónak nyilván prózai emlékei lehetnek az énekes Jagger említett korszakáról, mert - bátortalanul ugyan - de megjegyezte, hogy a Rolling Stones vezére diákként inkább renitens magatartással hívta fel magára a figyelmet és nem tanulmányi sikereivel. „Nos, a diákok ma már egyfajta modellt tisztelnek benne, ez tagadhatatlan. Még akkor is, ha Mick Jagger karrierje, hogy úgy mondjam, aligha nevezhető példának” - nyilatkozta az iskola igazgatója. Mivel a „Mick Jagger Intézet” engedélyezésében a polgármesteri hivatal hozhat döntést, félő, hogy az érintett hölgyek, urak közül néhányan még emlékeznek a karrier kezdetén megjelent újságcímekre: „Lányos anyák, zárjátok be az ajtókat, mert jön Jagger és a Rolling Stones.” Állatibb életet a kedvenceknek! A kristálydetektortól azUEH-ig... Szól a rádió Igen kevesen emlékezhetnek már arra a bizonyos ga- lenit kristályra, amelyre egy tűt kellett illeszteni, hogy a fülhallgatóban megszólalhasson a rádióadás hangja. A hőskori detektoros vevőn jóformán csak zene és híradás jött be, akkor csupán ennyit sugárzott „a rádió”. A lámpás készülékek a kristálydetektor után jöttek. Azt is kevesen tudják talán, hogy a kezdeti időkben minden „élőben” ment. Csak szép lassan jutott el a technika és az emberi lelemény a mai „konzerv”-hez. A Magyar Rádió az elmúlt hetven esztendő alatt számos kiváló szakembert nevelt fel. Az érdem Sóvá- radi Szőts Ernőé, aki a hőskorban vállalta a közszolgálatot. Ez a munkakör a magyar művészeti, irodalmi és tudományos élet minden számottevő emberével megismertette. A rádióhallgatók pedig megkaptak minden olyan információt, amihez csak az adott szak- és tématerületen élők juthattak volna rádió nélkül. S talán ő tette normává azt az immáron hagyománnyá vált nyitottságot is, ami megengedi, hogy ne csupán zenei élményt, hírinformációt, de bizonyos szintű tudományos ismeretanyagot is kapjunk a rádióból. A történelmi lemeztár - ami ma persze szalagtár - megőrizte a maiak számára is például Kossuth Lajos hangját, de minden olyan történelmi esemény és alak hangját is, ami mementó- ként szolgálhat az utókornak. (Gondoljunk akár a sorsfordító 1944. október 15-i rádiódekrétumra, vagy éppen az 1956. november 4- i Nagy Imre beszédre ...) Hetven esztendő hozott számos tudományos és művészeti sikert is, amiről évtizedeken át csupán a rádióból értesülhettünk az írott sajtón kívül, amíg be nem lépett életünkbe a televízió. Köteteket tölthetne meg az a tömérdek hangjáték, színdarab, vers, interjú, ami milliók örömére és okulására szolgált ezekben az évtizedekben. Ha bizonyos borfajtákra elmondható egy-egy esztendőről, hogy az igen jó évjárat volt, akkor mi, a rádió születésnapján vallhatjuk, hogy bizony az az 1925-ös esztendő igencsak jó évjárat. Ny. M. A nemzeti alaptanterv elfogadása után következik a magyar közoktatás korszakos jelentőségű váltása, az új érettségi koncepciójának véglegesítése. Az ország valamennyi középiskolája, a témában érintett szakintézmények, a közeljövőben kapják meg azt a vitaérett változatot, amelynek alapján kifejthetik a véleményüket. Boldizsár Gábor, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Közoktatásfejlesztési és Kutatászervezési Főosztályának vezetője ismertette az MTI-Presszel az új érettségi koncepció lényegét.- Alapvető vonása a tervezetnek, hogy az érettségi egységes, tehát mind a mai gimnázium, mind a szakközépiskola nappali és esti, levelező tagozatosai számára azonos lesz szándékaink szerint 2004- től. A kérdésre, hogy miért van szükség érettségi reformra, a főosztályvezető négy érvet említett. Az egyik és talán a legfontosabb, hogy 2004-ben, az adott korosztályokból az érettségiig eljutok aránya a jelenlegi 50-60-ról 75-80 százalékra emelkedjék. S ez azt is jelenti, hogy a mai, kissé akadémikus érettségit jobban kell differenciálni, feltételezve, hogy a gyerekek képességei, szakmai karrierképük is megköveteli ezt.- Ezért szerepel a javaslatban minden vizsgatárgy közép- és haladó szinten. A szintek választhatók lesznek. A következő szempont: szeretnénk kiküszöbölni azt a különbséget, amely az iskolák egyébiránt azonos érdemjegyű érettségije között tudásszintben jelenleg tapasztalható. Ezt a sztenderdizált vizsga biztosítaná, a szóbeli vizsga is megmarad, ennek súlya viszont kisebb lesz a mainál. Harmadik okként az egyetemi, főiskolai felvételi vizsga kiiktatását említette a főosztályvezető, a „kettős verseny- futás” megszüntetését. Az érettségi nemcsak „útlevél” lesz, mint ma, hanem „vízum” is a továbbtanuláshoz. A negyedik, nagyon fontos szempont az európai felsőoktatási rendszerhez való csatlakozásra utal. Az új érettségi „vízumszerepe” azt is jelentheti, hogy 2004-től - ameny- nyiben Magyarország az Európai Únió tagja lesz - minden hazai érettségizett Európa bármely egyetemére beiratkozhat. A most induló vitától azt várják, hogy az alaposan megindokolt vélemények ismeretében pontosítják a koncepciót, indokolt esetben át is alakítják. A további menetrendet tehát a fokozatosság jellemzi. „Úgy gondolom, hogy angolból, vagy más idegen nyelvből, s talán matematikából, történelemből már a mostani tanévben kialakul a követelményrendszer. Majd, a szükséges szakmai viták után ki is próbáljuk a rendszert. Semmit sem vezetünk be a kötelező próba nélkül! Csak ezután ajánljuk az iskoláknak, - hogy még a kötelező bevezetés előtt - maguk is választhassanak a hagyományos és az új érettségi között.” Boldizsár Gábor szerint a pontosítás szakasza 2002-ig lezárul, mert akkor már végezni fog a Nemzeti Alaptanterv szerinti első, tízosztályos évfolyam és azoknak a fiataloknak az új lehetőségek szerint kell dönteniük további életpályájukról. Arra a kérdésre, hogy a most induló országos vita nyomán bekövetkezhet-e, hogy a minisztérium gyökeresen változtat a tervezeten, a főosztályvezető így válaszolt: „Vannak a tervezetnek olyan sarokpontjai, amelyekben semmiképpen nem adjuk fel az álláspontunkat. Nem adjuk fel a kétszintű vizsgatervet és azt, hogy a vizsga legyen sztenderdizált. A négy pontban ismertetett alapról sem óhajtunk visszalépni. Ennek az oktatási kormányprogramnak, ennek a minisztériumnak az az álláspontja, hogy az érettségi részletkérdéseiről vitatkozni lehet, kell is, ám a vizsgát meg kell változtatni.” Miközben Brigitte Bardot a tengerpartról intézi dühödt ka- mikaze-rohamait az állatok védelmében a világ ellen, addig Svájc csendben, ám következetesen dolgozik az állatoknak szánt boldog sziget kialakításán. Törvénnyel kívánják kimondatni, hogy a háziállatoknak is joga van a társas életre! Az állatvédők már el is készítették azt a tervezetet, amely módosítani kívánja az 1981. évi előírást. Eszerint az állati jogok dekrétuma kinyilvánítaná, hogy a kutyák, macskák, aranyhörcsögök, kanárimadarak, papagájok, vagyis a svájci polgár szeretetből választott lakótársai csak párosán költözhetnek a gazdihoz. Kutya és macska esetében enyhülne ez a szigor, amennyiben a gazda garantálja, hogy kellő időt tölt majd a társaságukban. Ebben az esetben a magányos állati lét is elfogadható. A javaslat kidolgozói előírják: a hörcsögök ketrecmérete 810-től 1800 négyzetcentiméterig kell, hogy terjedjen, a papagájok nem tarthatók 1800 négyzetcentinél kisebb alapterületű kalitkában - a dél-amerikai, nagyobb testű madarak esetében ez 4 négyzetméter - ebből egyértelműen következik, a börtönélménytől szeretnék mentesíteni a ketrecekben, kalitkákban lakó társbérlőket. Hogyhogy? „Csak” 55 millió? Fortuna színültig telt bőségszaruja kiürült a hét végén: mind az 578 millió forintra felhalmozódott ötöslottó- csúcsnyereménynek, mind pedig a hatosra járó 70 milliónak akadt gazdája. Ami az ötös nyereményalapját illeti, a Szerencsejáték Rt. illetékesei jó előre bejelentették: a jövőben sem fog elmenni a játékosok kedve a lottózástól, hiszen ha kiviszik az akkoriban egyre duzzadó summát, a következő héten 101 millió lesz a telitalálat nyereményalapja. Ehhez képest most mi a helyzet? „Csak” 55 millióért lottózhatunk a héten. Magyarázatért dr. Király Györgyhöz, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatóhelyetteséhez fordultunk.-Valóban, magam is 101 millióról beszéltem az éppen Önöknek adott, néhány héttel korábbi interjúban. Csakhogy akkor még csupán a felénél tartott a halmozódás és nem ' gondoltunk ilyen rekordösz- szegre. Márpedig ami játékra ösztönző summa egy - mondjuk negyedmilliós - nyereményalap megszűnése után, az 578 milliónál már nem biztos, hogy hatásos.- Tehát úgy ítélték meg, hogy akár 55, akár 101 millió volna az új halmozódás kezdőtőkéje, egyforma a hatása a játékkedvre?- Valahogy így. De azt hiszem, senkinek nem kell emiatt kétségbe esnie. Nemcsak azért, mert 55 millióval is lehetne mit kezdeni, hanem azért is, mert ha néhány hétig újra sikertelenül próbálkoznak fogadóink az öt szám telibe találásával, akkor hamarosan ismét három számjegyű lesz a nyerhető milliók összege.-Az 55 milliót - gondolom - nem szívjóságból teszik a kalapba a játékszervezők, s nem is pusztán azért, hogy Katát újra táncba vigyék . . .- Valóban van más okunk is rá. Ez a pénz ugyanis a föl nem vett nyereményekből gyűlik össze és törvény kötelez bennünket arra, hogy vagy így, vagy valamilyen más formában forgassuk vissza a fogadókhoz az őket megillető summát.-Azt hinnénk, hogy ennyi pénz néhány nagy összeget nyert fogadó figyelmetlenségéből gyarapítja a közös kasz- szát.- Pedig nem néhány, hanem sok tízezer játékosunkról van szó. Tény ugyanis, hogy elsősorban a kéttalálatos nyeremények gazdái nem jönnek a pénzükért. Ha letelik a kifizetési igény érvényesítésének határideje, már nem az övék a nyeremény.-Ezután mennyi időt enged a jogszabály a „visszaforgatásra”?- Száznyolcvan napon belül kell feltöltenünk vele a nyereményalapot, vagy valamilyen más jutalomakcióban visszafizetnünk a fogadóknak járó summát. Schöffer Jenő Jolin Travolta és Danny DeVito a „Get Shorty” című új, közös filmjük bemutatója utáni partin. Várhatóan fergeteges sikere lesz a filmnek. A ) K 1 A Óvszereket néznek nagy érdeklődéssel a szöuli Yonszei egyetemen rendezett kiállításon a hallgatónők. A koreai lányoktól elvárják, hogy szüzén menjenek férjhez, igen kevesen részesülnek bármilyen szexuális nevelésben. feb-reuter
