Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-10 / 277. szám

2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. október 10., kedd Heves harcok az utolsó pillanatig Ágoston András bízik a tűzszünet megvalósulásában ______________Hírháttér______________ Sá torváros a sivatagban Van, aki csak néhány százra becsüli a hevenyészett sátortáborban éleik számát, ám a salloumi határőrség adatai szerint már több ezres tömegről van szó. Ez az egyiptomi-líbiai határátkelő lett a helyszíne a Közel-Kelet legfrissebb, s tán egyik leggroteszkebb menekülthistóriá­jának. Az elmúlt hetekben Moamer Kadhafi önkényes döntése alapján kényszerült itt menekülttáborba sok száz palesztin. A líbiai vezető úgy akarja „ellenérzését kinyilvánítani” a múlt héten megkötött palesz­tin-izraeli megállapodással szemben, hogy távozásra szólította fel a hazájában élő mintegy 30 ezer palesztint. Jobbára vendégmunkásokról van szó, akiknek csak a kisebb ré­sze rendelkezik az izraeli hatóságok által kiállított útiokmányokkal - e nélkül viszont nincs esélyük visszajutni Gázába, vagy a nyugati partra. E területeken ugyan fokozatosan a palesztin szervek veszik át az ügyintézést, de a határellenőrzés izraeli kézben van (s marad is). Kadhafi tehát tudatosan teszi ki nélkülözésnek, s kergeti a bi­zonytalanságba az érintett palesztin családokat, csupán azért, hogy érzékeltesse, mennyire nem felel meg elvárásainak Arafat és Rabin kompromisszuma. S az „eredmény"? Tömegek várakoznak Salloum közelében, a kitoloncoltakat ugyanis már Egyiptom sem engedi be területére. Szegő Gábor Gyűjtést hirdettek a szervezet megmaradásáért Veszélyben a Csemadok A Szlovákiai magyarok csaknem fél évszázada mű­ködő, egyetlen kulturális és érdekvédelmi szervezete, a Csemadok Országos Vá­lasztmányának Elnöksége felhívással fordult honfitár­saihoz, hogy adományaik­kal járuljanak hozzá a szer­vezet fenntartásához. „A Szlovák Köztársaság adó­fizető állampolgárai va­gyunk, ennek ellenére a kormány gazdasági eszkö­zökkel teszi tönkre a szlová­kiai magyar kultúrát, annak intézményeit és szervezeteit. Támadásaik egyik fő cél­pontja az identitástudatun­kat, az anyanyelvűnket és a nemzeti kultúránkat ápoló Csemadok” - áll az Új Szó hétfői számában közzétett felhívásban. A parlament által a nemze­tiségi kultúrára jóváhagyott összeg nagyobbik részét a szlovák államiság propagálá­sára és a nemzeti létünket támadó tudat befolyásolására fordítja a kulturális miniszté­rium. Olyan kiadványokat je­lentetnek meg, amelyek a pártállam legrosszabb gya­korlatára emlékeztetnek - fogalmaznak a Csemadok vá­lasztmányának tagjai. Franciakenyér-dráma Kormányrendelet szabályozná a receptet Tallinban tárgyalt hétfőn Kovács László magyar kül­ügyminiszter az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szervezet Észtországban mű­ködő missziójának szerepéről. Magyar nyelvű emléktábla került a hét végén Madách Imre alsósztregovai szülőhelyének falára. Az érdeklődők eddig csak szlovák nyelven olvashat­ták, hogy a költő itt született, itt alkotott és itt is halt meg. Románia gyakorlata a nem­zeti kisebbségek olyannyira kényes témájában bárki szá­mára példaként szolgálhat - hangoztatta Ion Iliescu az In­terparlamentáris Unió 94. köz­gyűlésének hétfői megnyitóülé­sén elmondott beszédében. A román államfő kijelentette, hogy országában a kisebbségek jogait a nemzetközi és európai normákat meghaladó szinten biztosítják. A NATO bővítése nem jóté­konysági kérdés, hanem az észak-atlanti szövetség jól fel­fogott érdeke - hangsúlyozta Willy Claes, a NATO főtitkára hétfőn Torinóban, az Észak-at­lanti Közgyűlés 41. ülésszakán. A kiszélesítés azonban nem tör­ténhet meg azonnal, s nem lesz könnyű folyamat - közölte. A partnerországok fővárosában a szövetség a közeljövőben kon­zultációkat kezd a csatlakozás részleteiről. Információk sze­rint a hét közepén Gephardt von Moltke, a NATO politikai főtitkárhelyettese érkezik e cél­ból Budapestre. Negyven polgári áldozatot követelt vasárnap az a két légi­támadás, amelyet orosz gépek intéztek a Groznijtól délnyu­gatra, illetve délre lévő Rocs- nij-Csu és Meszker-Jurt telepü­lések ellen - állítják csecsen források. Mészáros Sándor, az EBESZ állandó grozniji képvi­seletének vezetője sajnálatának adott hangot a bombázások mi­att. A feszült helyzetre hivat­kozva Moszkva felfüggesztette hétfőn a rendezést célzó júliusi katonai megállapodás megva­lósítását. Leváltották a szlovák bel­ügyminisztérium vizsgálati szekciójának igazgatóját. Vla­dimír Lamackának azért kellett távoznia posztjáról, mert egy sajtótájékoztatón bizalmas in­formációt közölt ifjabb Michal Kovác elhurcolásának körül­ményeiről. Négynapos látogatásának végeztével vasárnap este haza­utazott II. János Pál pápa az Egyesült Államokból. Ä katoli­kus egyházfő búcsúüzenetében ismét felemelte szavát a művi magzatelvétel ellen, és kérte az amerikaiakat, hogy tartsák tisz­teletben az emberi életet. „Beleegyeztünk abba, hogy megkönnyítjük Szarajevó éle­tét, és ezt be is tartjuk, ha a mu­zulmán fél nem szabotálja a tűzszünetet. Mi nem harcolunk újabb területekért, de nem is­merjük el az utolsó muzul- mán-horvát offenzíva eredmé­nyeit sem” - jelentette ki Rado­van Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője. A fegyveres összecsapások - amint azt Karadzsics jelezte, Izetbegovics bosnyák elnök pe­dig nyíltan kijelentette - a tűz- szüneti megállapodás életbe lé­pése előtti utolsó percig, azaz kedd éjfélig folytatódnak. Hét­főn Bosznia minden frontján heves harcok voltak. A nyugat­boszniai Mrkonjic Gradot a horvát hadsereg tüzérsége lőtte - állítják szerb források. E for­rások szerint a muzulmánok is több helyen lövik a szerb állá­sokat. A boszniai szerbek hét­főn újabb tüzérségi tüzet zúdí­tottak a Tuzla melletti Zivinice menekülttáborára. A NATO harci gépei válaszul támadást intéztek a város közelében fekvő szerb állásokra. Közben csendes harc folyik a horvátok és a muzulmánok kö­zött is. A horvát Herceg-Bosz- nia kormánya például megtil­totta, hogy visszatérjen Jajcébe az a húszezer muzulmán, akik a háború vagy a szerbek elől me­nekültek el a településről. Belgrádi politikai körökben mindazonáltal bizakodóan nyi­latkoznak a tűzszünet esélyeiről. Kifejtette véleményét a függet­len Beta hírügynökségnek Ágos­ton András, a VMDK elnöke is. Értékelése szerint a tűzszünet ezúttal valóban életbe lép. „Ko­rábban is voltak ilyen megálla­podások, amelyeket egyik fél sem tartott be, ám ezúttal egé­szen más a helyzet” - vélekedett. Zágrábban hétfőn újabb tár­gyalást kezdtek Kelet-Szlavóniá­ról a horvát kormány és a helyi szerbek képviselői. Németh Zoltán (Újvidék) Napjainkig nemzeti szimbó­lumnak számított a franciák­nál a barettsapka, a vörösbor és a bagettkenyér. Most azonban veszély fenye­geti a „szentháromság” harma­dik tagját. Az utóbbi időkben jelentősen visszafogták kenyér- fogyasztásukat az ötszögletű ország lakói. Ha a századfor­duló adataival hasonlítjuk ösz- sze, a mai francia csupán hato­dát eszi az akkori napi adagnak. A kenyér visszaszorulása összefügg a táplálkozási szoká­sok megváltozásával, az ameri­kai típusú gyorsbüfék elterjedé­sével. Régen a franciák fizeté­sük felét kenyérre költötték, ma csupán töredékét. Elsőbbséget élvez a zöldség, a déligyümölcs valamint a hús. A pékek számára az a legfá­jóbb, hogy a gyerekek közül egy sem akaija e nemes hiva-t tást választani. Holott a táplál­kozási szakértők szerint a ke­nyér jót tesz fogyasztójának. A benne levő növényi rostok pél­dául nélkülözhetetlenek az emésztéshez. Ezért, mondják, mindenkinek naponta legalább egy egész bagettet meg kellene ennie. Állítólag a francia kormány törvényben akarja szabályozni a minőségi kenyér előállításá­nak módját. A „szentesített re­cept” alapján készült kenyéren címke hirdetné az eredetet és bizonyítaná a minőség-ellenőr­zést. Emellett megpróbálnak javítani az iskolai étkeztetésben szereplő kenyéren is. A diákok talán újra felfedeznék, és nem dobnák be az első kukába - mint ma teszik sok helyütt. Koldus a moszkvai utcán. A rendszerváltozás nyomán az orosz társadalomban is erőteljesebbé váltak a vagyoni különbségek: a szegények nyomorultabbak, a gazdagok milli­omosok lettek. FOTÓ: feb/reuter Korszerűsítik az amerikai hadiflottát Kiselejtezett anyahajók A klímakutatók szerint rövidesen nálunk is lehetnek trópusi viharok Még a halak is megfulladhatnak A közeljövőben Európában is érvényesül az üvegházi hatás, ennek következtében drámai módon meg fog változni a csapa­dék jellege. Az eső nem esik, hanem szakad majd, és a trópusi viharokhoz hasonló roppant felhőszakadásokban lesz részünk. Alighanem bealkonyul a re- pülőgép-anyahajóknak. Egy- egy példányuk ára ugyanis 4,5 milliárd dollár, míg az amerikai hadiflotta most ké­szülő, úgynevezett rakéta­hajójáé alig félmilliárd. Az Egyesült Államok tizenkét anyahajóján öt-ötezer főnyi személyzet állomásozik, az új hajón viszont mindössze húsz. ők működtetik a vízij árművet, és ők indítják el - ha szükséges - a fegyvereket, rakétákat. Az új hadviselési módszer egyfajta főpróbája volt az Öböl-háború is, amikor az irakiak „megpuhí- tására” száznál több, az ameri­kai hadihajókról kilőtt rakéta zúdult a célpontokra. A tervezés alatt álló, 250 mé­teres új hajón ötszáz, vagy akár több rakéta számára lesz hely. Az elektronikus vezérlésű raké­ták ideális harci eszközök, mert egyrészt lényegesen olcsóbbak, másrészt a korszerűsítésnek kö­szönhetően még hatékonyab­bak is lettek. Repülés közben műholdak­ról, felderítőgépekről, tengeri bójákról kapják az adatokat, így több száz kilométeres távolság­ban is pontosan eltalálják a harckocsioszlopokat, tüzérségi és gyalogsági állásokat. A rakétahajók biztonságát különleges felépítésük is védi: faruk alig látszik ki a vízből, és felületüket olyan anyaggal von­ják majd be, amelyre a radar.ér- zéketlen. Ha két hajót össze­kapcsolnak, még rakéta- vagy torpedótalálat esetén sem sül­lyednek el. Akusztikus szemüveg Akár életet is menthet az új találmány, az akusztikus szemüveg. Meggátolja, hogy viselője vezetés köz­ben elaludjon, és balesetet kövessen el. Az angol tervezésű szem­üveg lényege a szárában elhe­lyezett parányi riasztóberen­dezés, amelynek érzékelője a szem közelében van. Ha vise­lője szeme két másodpercnél tovább csukva van, valószí­nűleg elbóbiskolt, ilyenkor a készülék felébreszti a jármű­vezetőt. A kis masina szenzorai olyan okosak, hogy képesek megkülönböztetni az elalvás küszöbén álló ember szem­mozgását a szabályosan pis­logóétól. A tudósok felhívják a figyelmet arra, hogy a változás, amely az északi félteke országait nem­csak nyáron, de télen is érinti, katasztrofális hatással lehet a mezőgazdaságra, a vízellátásra, az iparra és a környezetre. Nemcsak a csapadék meny- nyisége változik, hanem az a mód is, ahogyan a víz a felhők­ből lejut a földre. A váratlan, hatalmas felhőszakadások ré­vén akár egyetlen napon annyi csapadék hullhat le, mint más­kor hónapok alatt. Nyáron pe­dig a lehulló eső a száraz, ke­mény talajon hamar a pata­kokba és folyókba fut, és eltű­nik a tengerekben. Emiatt csökkenhet az ivóvízellátásban fontos tározók szintje, s az esők lesöprik a termőföldekről a mű­trágyát, a növényvédő szereket. A mérések máris kimutatták: a vizekben emiatt sokfelé any- nyira felhalmozódnak a kárté­kony anyagok, hogy kipusztul­hatnak a halak és más élőlé­nyek. A brit folyók felügyelő bizottsága például már az idén nyáron megállapította, hogy a hatalmas zivatarok nyomán az országban több helyütt is töme­gével fulladtak meg a halak. Thomas Kari klímakutató: „Ha ez a folyamat tovább tart, a ha­sonló pusztító következménye­ket az északi félteke más terüle­tein sem lehet kizárni”. A vizsgálat igen alapos volt, az Egyesült Államokban, az egykori Szovjetunióban, Kíná­ban és Ausztráliában sok száz helyen mérték a csapadékot és a hőmérsékletet, egybevetve azt az utóbbi nyolcvan év mérései­vel. A légkör általános felmele­gedésével párhuzamosan kezd kiegyenlítődni a hőmérséklet­különbség az egyes hónapok között. Ez annyit jelent, hogy a tengerek, folyók elpárolgó vize lassabban sűrűsödik felhőkké, s ezek hatalmas felhőszakadás­ban zúdulnak a földre. Makai György r $ C < « Göncz Árpád és vendéglátója, Zselju Zselev, bolgár államfő. A magyar köztársasági elnök hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra Bulgáriába érkezett. Útjára mintegy félszáz üzletember is elkísérte. fotó: feb/reuter

Next

/
Oldalképek
Tartalom