Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-10 / 277. szám
1995. október 10., kedd A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Cserkészek írják... Ezekben a napokban tart tagtoborzót a Pécsi Bazilika 604. Számú Szent Mór Cserkész- csapata. Szeretettel várunk minden 9-14 év közötti fiatalt, aki nem riad vissza a kalandoktól, szeretne új barátokra lelni, sokat kirándulni, táborozni, érdekes programokon részt venni. A cserkészetet 1907-ben alapította Lord Baden Powell, akit ma is csak BiPi-ként emleget a világ több millió cserkésze a Föld minden országában, ahol különböző körülmények között, de egy szívvel-lélekkel, egy cél érdekében dolgoznak. A cserkészet alapvetően azt szeretné elérni, hogy minden fiatal a „boldogulás ösvényén” haladva személyiségét kibontakoztathassa, boldog és hasznos tagjává váljék az őt körülvevő közösségnek, társadalomnak. A cserkészmozgalom életében kiemelkedő szerepük van a négyévenként megrendezésre kerülő Világj amboreeknak. Ekkor sok ezer fiatal táborozik együtt, képviselve a Föld valamennyi országának cserkészetét. Ez év augusztusában a hollandiai Dronten városa mellett verte fel sátrát majd 30 000 cserkész - köztük a 70 fős magyar kontingens. Vezetőnk Breuer Klára volt, aki a szintén pécsi, a 47-es csapat tagja, az Ágoston téri 217-es KMI csapatát pedig Gonda Gergely képviselte. Ő - hét társával együtt - kerékpáron tette meg a másfél ezer kilométeres utat, majd 11 nap kerekezés után újra találkoztunk és augusztus 1-én érkeztünk meg a XVIII. Világjamboree területére. A táborvezetés rutinszerű mozzanatait - mint sátorverés, a táborkapu, a zászlórúd és a kereszt felállítása - az ismerkedés pillanatai követték: barátkozás a környezettel, altáborunkkal, leginkább pedig a körülöttünk építkező mexikói, észt, mongol, amerikai, német, és még ki tudná felsorolni milyen cserkészekkel. Vendéglátónknak és 3000 fáradhatatlanul dolgozó „staff’-es cserkészeknek köszönhetően a tábori élet zavartalanul és igen eseménydúsan zajlott. Kora reggeltől késő estig programok tucatjain vettünk részt nemzetközi őrsökben, azaz nyolcán legalább négy nemzetet képviselve. A parádés nyitó és záróünnepélyen viselt egyenruhát hol fürdőruhára, hol széldzsekire cseréltük, attól függően, hogy búvárkodtunk, vagy vitorlázórepülésre indultunk. Egyszer hajón, máskor két, vagy négykeréken, gyalog, esetleg lovon ülve fedezhettük fel a holland tájat, jártunk kis halászfalukban és modem városközpontokban . A szórakozás mellett kellemes kötelességünk volt hazánk bemutatása. Sok ezren tértek be kiállítósátrunkba, és talán még többen járták velünk a dunántúli ugrást az esti fellépéseinket követő rögtönzött „táncházakban”. Amilyen érdeklődéssel és szeretettel fogadtak bennünket mindenhol, olyan nyitottak igyekeztünk lenni mi is az újdonságok felé. Nagyon sokat tanultunk - elsősorban az ENSZ közreműködésével létrehozott „Globális Fejlődés Falujában” - környezetvédelemről, emberi jogokról, nevelésről és egészségügyről, rasszizmusról és egymás elfogadásáról. A legcsodálatosabb mégis talán az az érzés volt, hogy bármilyen legyen is a bőröd színe, bármely nyelven beszélj is, testvérként tekint rád a másik, hisz egy Atya gyermekei vagyunk. Akik kedvet éreznek magukban a cserkészélethez, kérjük adják meg nevüket és címüket életkomk megjelölésével a bazilika plébániáján. Palka Réka és Szabó Réka A magyar altábor kapuja a hollandiai táborban Gondok és örömök Baranya kisiskoláiban Szép volt, gyerekek! Alsószentmártonban évről évre több gyerek kezdi meg az iskolát fotó: laufer László Nem kevés szorongással kezdődött az idei tanév az ország általános iskoláiban. Elbocsátásokról, napközi megszüntetésekről, az ingyenes oktatás magas költségeiről beszéltek mindenfelé. Ezek után, most, az iskolakezdés után egy hónappal körülnéztünk, mi is a helyzet Baranya néhány kisiskolájában. Somogyapátiban, az Általános Művelődési Központ Általános Iskolájában az évek folyamán lassan leépült a napközi. Pontosabban: a szabadidős részére nem volt igény, de a tanulószoba továbbra is üzemel. Az iskola létszáma stabilnak mondható, jövőre még kis emelkedés is várható a tanulólétszámban. A gazdásági gondok ellenére is fenn tudják tartani a szükséges csoportbontásokat a gyengébb adottságúak megsegítésére. Alsószentmártonban háromosztályos tagiskola működik, melynek napközije, anyagi nehézségek következtében, egy önkormányzati határozat révén megszűnt. S bár most mégiscsak lenne pénz két csoport működtetésére, nem tudnak nevelőt szerezni, mert, mint Szántó Ferencné tagiskolái vezető mondja, cigányiskoláról lévén szó, működnek még az előítéletek. Pedig az állást a megye munkaügyi központjaiban meghirdették. A napi háromszori étkezést viszont az önkormányzat valamennyi gyereknek ezentúl is ingyen biztosítja. Erre szükség is van, mert a lakosság 98 százaléka munka- nélküli a faluban. A napközi megszűnése következtében várhatóan visszaesik a tanulmányi átlag, hiszen a gyerekek otthon kénytelenek megküzdeni a magyar nyelv és a matematika nehézségeivel. Alsószentmártonban pedig ma még kevés a képzett, jő tollú, a kettes számrendszerben is jártas szülő. Gyerek viszont annál több van, az idei tanévet húsz elsős kezdte. Diósviszlón nem kellett pedagógust elbocsátani, de a nyugdíjba vonultak pótlására nyugdíjast kellett alkalmazni, hiszen 4-5 ezer forinttal kevesebb bért kell így havonta kifizetniük. Az iskola tanulói fejkvótája 91-92 ezer forint, amely Príol Ödön igazgató szerint alacsonynak számít Magyarországon. A pedagógusok átlagfizetése pedig bruttó huszonnégyezer forint. Az igazgató úgy tapasztalja, hogy a gyerekanyag minősége leromlott az elmúlt tíz évben, feltűnően kisebb ugyanis a magukkal hozott ismeret- anyag. A két napköziscsoport megmaradt, de érdekes jelenség, hogy egyre többen nem kémek ebédet a jelentős kedvezmények ellenére sem. Ezek a gyerekek, ezt sem bírván megfizetni, hazamennek ebédelni, s utána vissza, tanulni a napközibe. Vokányban a szakkörök önköltséges formában működnek tovább, de az eddigi ötből csak kettő. A fejkvótarendszer nem kedvez az iskolának, hiszen az alsó osztályok magasabb létszámával ellentétben a felsőben nyolcfős osztályok is vannak. Tóth Sándomé igazgató legnagyobb bánata, hogy a lelkes, fiatal pedagógus gárdának a „Szép volt, gyerekek! ”-cn kívül más ösztönzővel nem tud szolgálni. Pedig, mint mondja, „most hegyeket lehetne megmozgatni”. Sumonyban az iskola még a hetvenes években megszűnt, aztán cipőüzem működött ott egy darabig, két éve azonban újra beindult. 19 tanuló jár ide összesen, 12-en az összevont első-másodikba, 7-en pedig a harmadik-negyedikbe. Egy napköziscsoport is működik itt és 31 fős óvoda, ahonnan kikerül majd az utánpótlás. Egyelőre még nem érződnek a gazdasági megszorító intézkedések, mert a tavalyi, Soros Alapítványból kapott pénzzel sok mindent meg tudtak oldani. Nagypeterden még a nyáron úgy döntött az önkormányzat, hogy megszünteti a napközit. Több tanárt elbocsátottak, né- hányan önként távoztak. Nagy Zoltán igazgató tájékoztatása szerint újabb elbocsátásra tanévkezdéskor nem került sor. Egy F-kategóriás tanár sorsa azonban még bizonytalan, bár az igazgató véleménye szerint a piac törvényei könyörtelenek, s egy szakkal nem lehet mit kezdeni. Egy biológiaszakos tanárt viszont felvettek. Hogy a megszűnt napközi következtében milyen mértékben estek vissza a tanulók teljesítményei, azt még korai lenne vizsgálni, de e tekintetben, mondja Nagy Zoltán, megnőtt a szülők felelőssége. Cseri L. Multi Fesztivál Pécsett Ma 12 órai kezdettel indul útjára a Multifest elnevezésű rendezvénysorozat a pécsi Ifjúsági Házban. A mai program keretében Wahom András és a BADA DADA performance-a látható, amely egyben dr. Máriás Béla és Miltényi Miklós kiállításának megnyitója. Csütörtökön 19 órától HOBO lom- bardozzi estjével folytatódik a fesztivál, pénteken pedig a Kis- pál és a borz és a Barbara ad koncertet 20 órától, szombaton 20 órai kezdettel az Irigy Hó- najmirigy zárja a műsort. Könyvtári Múzsa Irodalmi est lesz szerdán 18 órakor a pécsi Művészetek Házában. Ä Baranya Megyei Könyvtári Napok keretében rendezett est során Sólyom Katalin és Héjjá Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek tolmácsolásában Aranyi László, Bertha Bulcsú, Berták László, Csorba Győző, Pál József, Parti Nagy Lajos, Szakács Eszter, Tüskés Tibor, Várkonyi Nándor és Weöres Sándor műveiből hallhatnak válogatást. Közreműködik Csanádi Gabriella (hegedű) és Varga Márta (zongora). A valamilyen módon a könyvtárhoz kötődő irodalmárokról Tüskés Tiborral Boda Miklós, a Baranya Megyei Könyvtár munkatársa beszélget majd. Jótékonysági gála az Ifjúsági Házban A „Süss fel nap” Gyermekjótékonysági Alapítvány és a pécsi Ifjúsági Ház jótékonysági gálaműsort rendez „Reménykedj és meggyógyulsz II.” címmel szerdán 18 órai kezdettel az IH színháztermében. A vidám zenés műsorban fellép Csepregi Éva, Fodor László, Federico bohóc, Fülöp Gyula bűvész, Nagy Bandó András, de lesz tánc- és tátika-show is. A rendezvényt megnyitja Dr. Emyes Mihály Baranya megye rendőr- főkapitánya, a műsort vezeti Dévényi Ildikó, rendezte Fodor László. Út Bukaresthez Gyorsan pótolták Személyben azt az utat, amelyet egy hatalmas júniusi eső mosott el. A falu egyik félreeső részéhez - Bukarestnek nevezik - vezető 550 méter hosszú út a napokban elkészült. A beruházást az önkormányzat pályázati pénzekből tudta finanszírozni: kétmillió forintot nyertek erre a célra. I\'laíírfarrííalííla\?ál c -J az Dunántúli Napló előfizetésére 1995. november l.-jétől Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak egy hónapra két hónapra negyedévre félévre Előfizetés díja 525 Ft 1050 Ft 1540 Ft 3050 Ft Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban 3 6 11 23 forintban 72 145 252 534 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb október 27-éig. Az új előfizetők között 5 db <500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, ° a kedvezményes vásárláson felül. Pécsi lány a holland űrtáborban Nincs innen hova menekülni- Már hároméves korom óta érdekelnek a csillagok. Akkor kaptam szüleimtől egy olyan könyvet, mely a csillagos eget ábrázolta, és két gyereket egy űrhajóban - válaszolt Könyves Vera, a pécsi JPTE Babits Mihály Gimnáziumának negyedikes tanulója, amikor arról kérdeztem, mióta foglalkozik csillagászattal. A diáklány idén kü- löndíjat nyert a Magyar Asztronautikai Társaság pályázatán, novemberben európai űrtáborban vesz részt Hollandiában. A repülőjegyet a gimnázium és az egyetem közösen fizeti.- Tavaly Belgiumban voltam űrtáborban. Akkor az előadások mellett különböző szimulátorokat próbálhattunk ki. Például megtapasztaltuk, milyen is lehet a Holdon járni, ahol a földinél hatszor kisebb a gravitáció. Nagyon kellett egyensúlyozni, kapálózni, hogy az ember megálljon. A tavalyi pályázatra Vera egy olyan szerkezet ötletével jelentkezett, mely a javításra váró műholdakat szedné a világűrben össze. Az eredményhirdetésnél kiderült, hasonló szerkezet már létezik, a kanadaiak készítettek ilyet. Idén arról kellett a pályázóknak írniuk, hogyan tehetné jobbá és biztonságosabbá az űrkutatás az emberiség jövőjét.- Szerintem, ha egészen kis kortól tanítanánk a gyerekeket csillagászatra, akkor felnőtt korukra biztosan megértenék, milyen picike is a Földünk, hogy nincs innen hova menekülnünk. Akkor biztosan jobban vigyázna mindenki a környezetére, és így hatékonyabb lenne a környezetvédelem - gondolja erről a kérdésről Könyves Vera. -Ma már a hétköznapi emberek számára nem jelentenek semmit a csillagászati felfedezések, az eredmények nem kézzelfoghatóak, nincsen szó például új bolygók megtalálásáról. A tudósok újabb és újabb ellentmondásokba ütköznek, azt látják egyre világosabban, mennyire keveset ismerünk az Univerzum titkaiból. Vera csillagász szeretne lenni, az érettségi után az ELTE-n továbbtanulva. Ha lehetősége, és pénze is lenne rá, az űrbe is kirándulna. Ma már az űrkutatást is leépítik, és űrhajós csak az lehet, aki meg tudja fizetni a képzést. U. G. * ♦ .0 s
