Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-04 / 241. szám

1995. szeptember 4., hétfő VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Pécsvárad érdekében fáradoztak Ez a Pécsváradról származó románkori Madonna-töredék is szerepelt Budán, a Pannónia regia kiállításon fotó: Müller Pécsváradi körkép Ügyeletek Orvosi ügyelet: Egészség- ügyi Központ, Pécsvárad, Dó­zsa György u. 3. Hétköznapo­kon Pécsvárad és a városkör­nyék községei számára 16-08 óráig. Hétvégeken 0-24 óráig a felsoroltak mellett Mecsekná- dasd, Hidas számára is. Tele­fon: 465-057. Fogorvosi ügyelet: Pécs, Lánc utcai rendelő. Rendőrség: Pécsváradi Rendőrállomás, Liszt Ferenc u. 6/a. 0-24 óráig. Telefon 465­004. Munkaügyi Iroda: Pécsvá­rad, Városháza, csütörtökön 8- 12.30. 13-15.30. Komló, na­ponta 8.30-12.30. Mozgássérültek egyesülete: minden csütörtökön 9-12 óráig a művelődési házban. Szállás, valutaváltás: István Király Szálló. Valutaeladás 9- 15 óráig, vétel 0-24 óráig. Telefon: 465-121, 465-846, 466-577. Rendezvények, informá­ciók: Fülep Lajos Művelődési Központ, Kossuth u. 31. Tele- fon/fax: 465-123. Anyakönyv Születtek: Molitor Gergő, Bera Krisztián, Nikolics József, Me- cseknádasdon Darányi Miklós, Dávid Márton, Hosszúhetény- ben Szőke Bernadett. Házassá­got kötöttek: Pécsváradon Jide Joshua Ola Urewaju - Bárdos Anikó Beáta, Kovács Zoltán - Pataki Zsuzsanna, Krizsán Gá­bor - Barna Erika, Schwáb Zol­tán - Eigner Emőke Anett, Du- kai Zoltán - Marján Ágnes, Hosszúhetényben Rorbacher Antal - Viszló Anita, Angyal Péter - Sebők Ágnes Mária, Papp László - Bergauer Erika, Tóth Balázs Béla - Lovas Anita, Fekete Attila - Friedrich Zsuzsanna. Elhúnytak: Pécs­váradon Varga Pál Ádámné Varga Erzsébet, Friedrich Ist­ván, Zengővárkonyban Bárdos Józsefné Apari Éva Várossá válása alkalmával, 1993-ban alapította kitünteté­seit Pécsvárad, melyeket har­madik alkalommal ítélt oda a képviselőtestület azoknak, akik különösen kiemelkedő munkát végeztek a a város érdekében. Az ő arcélüket villantjuk fel alábbi összeállításunkban: „Pécsváradért-díj Kaka* Sándor A polgármester kapta idén a testület egyhangú szavazata alapján a „Pécsváradért-díjat”:- 1990-ben kaptam életem első kitüntetését, tanácselnöki munkámért azokkal a fiatal ta­nácselnökökkel, akikkel az 1985-1990-ig terjedő időszak­ban ellent mondtunk az akkori tanácsrendszernek. Érdekes, hogy Baranya Megye Tanácsa ezt akkor elismerte Wekler Fe­rencnek, Hargitai Jánosnak, nekem, azoknak a fiataloknak, akik akkor a tanácsrendszer megmozdításáért ténykedtünk. „Pécsváradért-díj” az első helyi kitüntetésem. Nagyon meghatott, mert a munkámat nem elismerésért, nem kitünte­tésért csinálom. Bevallom, az elismerés jókor jött, és ahogy az élet minden területén jó ér­zéssel fogadják az emberek az elismerést, én is szívből örülök annak, hogy a pécsváradiak el­ismerik a munkámat. „A Köz Szolgálatáé rt-díj”: Szántó Ferencné Tanítványai nemzetközi rajz­versenyeken tarolják a díjakat. A zengővárkonyi származású tanárnőt pályája kezdetén Fülep Lajos irányította, édesanyja Bognár Jánosné Zengővárkony híres tojáshímző asszonya. Szántóné Bognár Éva tehát mindig közel élt a művészet­hez. Rajzpedagógus lett, tanít­ványok serege veszi körül. Most nyugdíjba vonul, de á Művelődési Házzal közösen már egy jövendő rajzszakkör lehetőségeit fontolgatják. Köberling Jenőné: a Szociális Gondozási Központ hajdani vezetője nyugdíjasán sem hagyta el az idős embere­ket: két éve a nyugdíjas klub elnökeként az egyik legna­gyobb, 160 fős pécsváradi egyesületet irányítja:- Számomra ez hivatás. A klubtagok sok erőt adnak, mert látom, hogy azokkal is feled­tetni tudjuk kissé a bánatot, akik betegségből, özvegyi sor­ból jönnek el hozzánk. Örülök, mert nap mint nap látom hogy fontos ez a klub. Grünhut Alfréd: kilenced magával alapította 1951-ben az Építőipari Kisszö­vetkezet elődjét, és fejlesztette a település legnagyobb vállal­kozásává. Aktív éveiben a hely: közélet meghatározó személyi­sége, harminc éven át tanácstag is volt. Noha nyugalomba vo­nulása óta Pécsett él, ma is fi­gyelemmel kíséri szülőhelye fejlődését:-Amikor 1972-ben leaszfal­tozták a főutcát, éreztem, hogy Pécsvárad elindult azon az úton, amelyen visszanyerheti régi rangját. Ugyanezt éreztem, mikor a központban felépítették a társasházakat. Ezeket sok bí­rálat érte, de nem szabad elfe­lejteni, hogy akkoriban erre ad­tak támogatást, és így sok fiatal család tudott magának otthont teremteni. Nádor Károly: aranydiplomás pedagógus az általános iskola, majd 1962-ben alakított gimnázium első igaz­gatója volt. Akkor épült meg a Művelődési Ház is:- Ha az akkori Pécsváradra visszagondolok, fele ekkora volt harminc évvel ezelőtt. A Munkácsy utcában, ahol lak­tunk, csak két ház állt és a tég­lagyár - ma ez a város egyik legszebb utcája. A KIOSZ nagytermébe jártunk szóra­kozni, a Zengő Énekkar is ott tartotta a próbáit. Hihetetlenül sok dolog történt azóta, hogy harminc éve felépült a gimná­zium és a művelődési ház. „Pécsváradért-plakett”: Kárpátiné Kovács Zita Tizenöt év óta a művelődési ház munkatársa, a város nagy- rendezvényeinek egyik szerve­zője, a klubok, egyesületek éle­tének koordinátora, a nyugdíjas klub egyik alapítója:- Kígyós Sándor hívott pécsváradi gimnazista korom­ban erre a pályára. Szeretem a munkámat: a nagy része előké­szítés, egyeztetés, hogy egy- egy program jól sikerüljön, ál­tala gazdagodjanak, jól érezzék magukat az emberek. Merk József és Rózsahe­gyi Ferenc a Pécsváradi Vár­baráti Kör alapító tagjai. Az egyesület 14 éves fennállása óta mindvégig önzetlenül vet­tek részt a település érdekében végzett különböző közösségi munkákban, így a vár ügyének felkarolásában, a templom és a temető környékének gondozá­sában, a II. világháborús emlék­tábla elkészítésében, és még so­rolhatnánk. Mindig Pécsvárad érdeke lebegett szemük előtt. Steigerwald József A legnagyobb üzlet, a 10 éves jubileumát ülő ABC Kisáruház vezetője azt mondja, minden nap bizonyítani akar az ember. Sok a vásárlójuk Nádasd, Hi­das, Szederkény körzetéből, a környező falvakból és főként A JPTE néprajz szakos hallga­tói, a tánchagyományokat ku­tatták az elmúlt hetekben Hosz- szúhetényben, s arra is kíván­csiak voltak, ma hogyan hálóz­nak a fiatalok. Meglepve látták, hogy ma is előkerülnek a régi táncok, mint a csárdás - persze keveredve a modem táncokkal. Az egyetemisták az iskola tornatermében vertek tanyát öt napra. Felföldi László, az MTA Tánctudományi Intézetének ku­tatója, és Makayné Brückler Andrea, a Baranya Megyei Művelődési Központ munka­társa irányításával reggeltől es­tig járták a falut. Sokan élnek még Hetényben a régi iparos kör, a gazdakör, a gyöngyös­bokréta tagjai közül, akik szí­vesen mesélnek a régi bálokról, szüretekről, lakodalmakról. Pécsváradról. Szeretnének mindig megújulni, és mindig többet nyújtani az embereknek. Posztumusz emlékplakettet adott Pécsvárad önkormányzata két egykori orvosának: dr. Csősz Gyula A plakett átvételére eljött az egész család - összesen tizen­nyolcán, leánya, Ludányi An- talné Csősz Klára vette át:-Nagy boldogság hogy a dédunokák, az unokák, a gye­rekek itt voltak mind, és hall­hatták a polgármester szavait: legyünk büszkék elődeinkre. Mi tovább adjuk a gyermeke­inknek azt a példát, amit apánk szolgálata jelentett több mint 40 éven át Pécsváradon. Most a negyedik Csősz Gyula szerezte meg állatorvosi diplomáját, és várjuk az ötödiket, aki remél­jük, folytatja ezt a tradíciót. dr. Öhler János A doktor úr leánya, Öhler Anna, sokak szeretett tanára vette át körzeti orvos édesapja emlékplakettjét:- Mindig útra készen állt. Ha vasárnap délben hívták beteg­hez, a kanalat nem a szájához emelte, hanem visszatette. Na­gyon pontos volt. Sohasem nézte, hogy ki kopogtat, miért jön, hanem ment, és tette a dol­gát. A betegeiért élt. „Elismerő oklevél”: Wágner József Az általa alakított és vezetett If­júsági Zenekar az idei tanévvel válaszút elé kerül: a fiúk fölnőt­tek, vagy tovább játszanak a tűzoltózenekarban, vagy alakí­tanak egy újabb városi zene­kart, vagy egy önálló együttest - valamennyi lehetőség fennáll. Már elindul a legifjabbak zene­kara, az utánpótlás, amellyel szeretnék elérni jövőre a na­gyok színvonalát. Schulteisz Józsefné Az óvoda német nemzetiségi munkaközössége az otthoni alapokra építve, kíván mindent megadni az óvodában, vagyis aktív szintre fejleszteni a kicsik passzív kétnyelvűségét. Német Munkaközösség: Vezetője Wágner Jánosné és Schaffer József, a Külsheimmel közösen készített projekt veze­tője vett át elismerő oklevelet.- Öt-hat éve tart ez a cso­portmunka - mondta Wág- nerné. - A résztvevő kilenc-tíz pedagógus már az iskola törzsgárdájának számít. Ugyanezen a nyomvonalon szeretnénk továbbhaladni, színvonalasabbá tenni a nyelv- tanítást a mai nehéz helyzet­ben is. Az osztrák, a német partnerkapcsolatot is szeret­nénk kihasználni. Előkerültek a régi fényké­pek; Szabó Sándor bácsi pél­dául már 1935-ben ott ült a par­lament padjaiban, mint a Hosz- szúhetényi Gyöngyösbokréta tagja. Az asszonyok elővették a ruhákat, a szőtteseket is a szek­rényekből, mert Hosszúhetény nemcsak táncairól volt híres, hanem gazdagon díszített vise­letéről, szőtteseiről is. Vannak még szövőszékek a padlásokon s néhányan tudják még a régi mintákat. Talán az utolsó pillanatban össze lehetne gyűjteni ezeket is. Van is ilyen mozgolódás egy-két fiatalban, iskolás gyerekekből tavaly kézműves műhely is alakult. Egyik este az öreg és fiatal táncosok a tábor lakóival együtt megnézték a budapesti intézet­ből hozott régi filmeket. Az est Bodó Balázs harmadéves ré­gészhallgató immár a harmadik nyarat tölti a pécsváradi várban, a kőtár anyagának kutatásával. A salgótarjáni fiatalember a pé­csi műszaki főiskola hallgató­jaként járt itt először:- Sokan biztattak Pécsvárad köveinek kutatására. így Kár­páti Gábor pécsi régész, aki maga is dolgozott az itteni ása­tásokon. Tanárom és barátom Búzás Gergely, a pécsi szüle­tésű középkoros régész a szak­mai felügyeletet gyakorolja ku­tatásom felett. Ő irányított ide, s én elsőévesként nekiláttam a felméréseknek. Szakmai konfe­renciákon már beszámoltam némely eredményeimről.-Mire számít a kövek meg­vizsgálásával?- Pécsváradot főként a tör­ténészek munkáiból ismerhet­jük, hiszen a fennmaradt sok régi oklevelet feldolgozták a kutatók. A kövek megszólalta­tása már nehezebb, de a ré­gész- szakma érdeklődése igen erős Pécsvárad iránt. Na­gyon sok kérdés merült fel bennem: milyen épületek áll­hatták a vár udvarán, hány la­kótorony volt, hol állhatott Jordán apát palotája, hol volt a Szent István-kori második templom. A falakon kívül va­jon mit rejtenek a ma is jól látható sáncok, milyen lehetett a vár északi védműve, hol fe­küdt a vízvezeték? vendége volt a néprajzi tanszék vezetője, a már hosszúhetényi lakos dr. Andrásfalvy Bertalan is, aki láthatta sok évvel ezelőtti önmagát, amint interjút készít Hetényben. A táncokat a filme­ken még csodálatos részletgaz­dagsággal, variálva járták. Mára egyszerűsödtek a lépések, az idő koptatta, a színpadi sze­replés egységesítette őket. A néhány napos együttlétből mindenki profitált: az egyete­misták olyan gazdag,, lelő­helyre” találtak, mely évekre el­látja őket munkával. A tábor volt a kezdet, vissza fognak térni, s így a falu még fel nem tárt kincsei sem mennek ve­szendőbe. A népi együttes fiatal táncosai pedig láthatták, hogy idegenek milyen alázattal köze­lednek az ő hagyományaikhoz.-Mire bukkant e három év alatt a pécsváradi kőtárban ?-Pécsvárad a legépebb em­lékegyüttesünk Szent István korából. A kőtárban a római kori szórványoktól a 11. szá­zadtól kezdve a középkoron át a barokk korig számtalan töre­dék található. Ezeket szét kel­lett válogatni, és lassan össze­álltak nagyszerűen helyrehoz­ható gótikus ajtókeretek pl. a 15. századból. Nagyszámú 15. századi könyöklőkonzolos, cí­merdíszes ablakkeret - nyilván az 1351-ből említett apáti pa­lota részletei. Sok utalást adnak e kövek az 1491-es nagy épít­kezésre is, amely a Jagelló-kori fellendülés idejére tehető.- Pécsváradra mennyire fi­gyelnek az ezer évvel ezelőtti államalapítás és a magyar kö­zépkor kutatói?-Az itt előkerült kövekből tavasszal végre a nagyközönség elé kerültek a legszebb darabok a budai várban megrendezett „Pannónia regia” kiállításon. Jövőre nagyszabású kiállítás nyílik Tihanyban a magyaror­szági bencésekről. Fontos, hogy itt Pécsvárad olyan súllyal szerepeljen, mint ahogyan azt megérdemli. A vár eddigi kuta­tói, élükön dr. Kiss Attilával sokat segítettek mostani mun­kánkban - mondja végül Bodó Balázs, aki szeretné feldolgozni az elmúlt 30 év régészeti kuta­tásainak leletanyagát. Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba Pécsváradon a Fülep Lajos Művelődési Központban Kossuth L. u. 31. Telefon és fax: (72) 465-123 Tájház Zengővárkonyban - Várja a látogatókat a zengővárkonyi tájház. A régi parasztházból kialakított táj­ház egész évben látogatható. Az erre járók megtekinthetik a faluban készült jellegzetes mintájú szőtteseket, gyakor­latban is kipróbálhatják a szövőszékeket, és felkereshetnek egy korabeli bútorokkal, használati cikkekkel berendezett lakószobát is. fotó: laufer László Eleven néptánchagyományok V f t t í Megszólalnak a kövek

Next

/
Oldalképek
Tartalom