Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-04 / 241. szám

10 Dtinántúli Napló Gazdaság 1995. szeptember 4., hétfő Üzletház épül Pécsett - A Búza tér és a Király utca sarkán többszintes üzletház épül a Modulterv és Generál kft. szervezésében. Az épülettömb földszintjén a tervek szerint ABC- áruház nyűik majd az építészeti munkák befejezése után. fotó: laufer László A kormány még nem döntötte el, vehessenek-e külföldiek termőföldet (Bel)földbirtokos külföldiek? A földtörvény módosításának egyik kulcskérdése a külföldiek termőföldvásárlásának szabályozása, a közvéleményt bősz- szántó „zsebszerződések” felülvizsgálatának mikéntje. A kamara a foglalkoztatás- egészségügyi szolgálatokról Baranyai tiltakozás a kormány új rendelete ellen A szekszárdi híd pénzügyi keretei Az Új Duna-híd Koncessziós Rt. - az 1993 decemberében aláírt koncessziós szerződés alapján - a Szekszárd térségi Duna-híd építésének pénzügyi zárását ez év novemberre sze­retné elérni. A 12-13 milliárd forint beruházási költségű szekszárdi hídnál a magyar ál­lam hozzájárulása kizárólag csak a területek megvásárlására és a hídhoz vezető úthálózat korszerűsítésére korlátozódik. A területbiztosítás költsége - 300-400 millió forint - pedig elenyésző részét képezi a teljes építési költségnek. így az Rt. véleménye szerint a terv finan­szírozhatóvá tételére pillanat­nyilag elkerülhetetlennek tűnik, hogy a magyar kormány a híd megépítéséhez 1-2 milliárd fo­rint értékű, később visszafize­tendő hozzájárulást biztosítson. Vadásznapi fórum A vadállomány évszázadok óta hazánk kiemelkedő ér­tékei közé tartozik, s most szükségessé vált, hogy a vadgazdálkodásról, a vadá­szatról új törvényt készít­sünk - jelentette be vasár­nap Dobozon, az országos vadásznapot megnyitó ün­nepségen Lakos László. A földművelésügyi mi­niszter fontosnak tartja, hogy kialakítsák a földtulaj­donosok és a földhasználók, a vadállománnyal gazdál­kodók együttműködésének korszerű kereteit, ami kellő biztosítékokat ad a sikeres vadgazdálkodásra és megte­remti a földtulajdonosok ér­dekeltségét is. Beszélt a népszerűtlen gazdasági szi­gorító intézkedésekről, ame­lyeket - mint fogalmazott - az elmúlt 15 évben elmu­lasztottak megtenni, s me­lyek máris meghozták az első kedvező eredményeket a mezőgazdaságban is. A miniszter válaszolt az egybegyűlt vadászok kérdé­seire. A termőföld tulaj­donié sát illetően kifejtette: habár ellene van a teljes li­beralizálásnak, bizonyos korlátok közt megengedné a külföldiek földvásárlását. A termelő érdekeit védő, a földhaszonbérletnek a bérlő jogait erősítő szabá­lyozás mellett érvelt, a mintegy 60 ezer hazai sportvadászt pedig meg­nyugtatta: a föld tulajdono­sát is érdekeltté tevő új va­dászati törvény nem feled­kezik meg majd róluk. Sze­retné elérni, hogy a parla­ment a jogszabályt 1996 ja­nuárjáig alkossa meg. Bár a jogszabály változtatásán még dolgozik a földművelés- ügyi tárca, a kiszivárgott hírek szerint az előterjesztőtől nem idegen az elképzelés, amely szerint a külföldiek földtulaj­donszerzésére vonatkozó korlá­tozásokat részben feloldanák: szigorú megkötöttségekkel ugyan, de bizonyos esetekben megengednék külföldi állam­polgárok számára is a termő­földvásárlást. E tilalom megszüntetésével, valamint a kárpótlás útján szer­zett földtulajdonra vonatkozó szabályok módosításával lega­lizálni lehetne a korábban meg­kötött illegális adásvételeket. * Ha Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia kormányfői szeptemberben esedékes bmói találkozójukon aláírják az eredetileg zártnak elképzelt szervezet szabályza­tának módosítását, a négyekből „ötök” lesznek. Szlovénia gyakorlatilag máris tagja a megállapodásnak, hiszen Ljubljana teljesítette a csatlakozás feltételeit. A szabadkereskedelmi meg­állapodással minden érintett or­szág jól jár. Győr Mihály sze­rint a cél az egymás közti ke­A termelők érdek-képviseleti szervezete, a MOSZ szerint, amíg Magyarországon alacsony a termőföld ára, még korlátozá­sokkal sem szabad megen­gedni, hogy az külföldi tulaj­donba kerüljön. A kisgazdák nevében Gyi- móthy Géza országgyűlési kép­viselő legutóbb úgy nyilatko­zott: felkészültek a parlamenti csatára. Ha a koalíció megpró­bálja becsempészni a rende­letbe ezt a passzust, akkor de­monstrálni fognak. Medgyasszay László MDF-es képviselő is kitart pártja ko­rábbi, a külföldiek vásárlását el­lenző álláspontja mellett. A reskedelem liberalizációja, a vámok fokozatos, illetve teljes megszüntetése, s ezáltal köl­csönös előnyök serkentik az egymás közötti kereskedelmet. A tervezettnél egy évvel ko­rábban, 1997. január 1-jétől az ipari termékek nagy része már vámmentesen adható, vehető. A mintegy tízezer terméket tartalmazó listából csupán a kohászat, a jármű-, a papír-, a ruházati és textilipar alig ötszáz - szaknyelven érzékenynek mondott - termékét terheli még vám az ezredfordulóig. zsebszerződésekről az a véle­ménye, hogy csak azokat a adásvételi megállapodásokat kell legalizálni, amelyek a - kárpótlási törvény által előírt - kárpótlási földek elidegeníté­sére vonatkozó hároméves tila­lom miatt köttettek. A most készülő törvénynek fel kellene oldania a kárpótlási jogszabály által előírt forgalmi korlátozást. Ehhez elegendő lenne a jelenlegi szabályozások némi kiigazítása. Például úgy, hogy a legálissá váló vevő kifi­zetné a föld után járó illetéket, az eladó pedig mentesülne a személyi jövedelemadó törlesz­tése alól. A külföldiek tulajdonszerzé­sével mi lesz? Az a parlament döntésétől függ. Újvári Gizella A mezőgazdaság és az élel­miszeripar kevésbé kényes produktumait - például a vető­magvakat, a tenyészállatokat - egységesen alacsony vámok terhelik 1996-tól. Prága szeretne lendületeseb­ben haladni, és az „érzékeny” cikkek - a hús, a húskészítmé­nyek, a zöldség-gyümölcs - vámjait is csökkenteni. A magyar álláspont szerint első lépésként elegendő az 50 százalékos csökkentés. Győr Mihály felhívja a figyelmet: a CEFTA és az Európai Unióba való belépési szándék kölcsö­nösen kiegészítik egymást. Brüsszel egyetért a közép-eu­rópai szabadkereskedelmi öve­zet céljaival. (kulcsár) A foglalkoztatás-egészségügyi szolgálatokról alig egy hónapja: 1995. július 14-én jelent meg a Kormány 89/1995 (VII. 14.) számú rendelete. A jogszabály­ban sok minden tisztázatlan, egy azonban egyértelmű, hogy min­den munkáltatónak vagy fenn kell tartama a szolgálatot, vagy dolgozónként foglalkozás­egészségügyi osztályonként el­térő összegben meg kell fizetnie e szolgálat tevékenységének „kötelező” igénybevételét. A szolgálatok működésének formájáról, módjáról a rendelet csupán annyit jegyez meg, hogy bizonyos alkalmazotti létszám felett a főműszakban a szolgálta­tást a munkahelyen kell biztosí­tani. Nincs könnyű helyzetben tehát egyetlen munkáltató sem, akkor amikor eldönti, milyen formában kívánja végrehajtani a számára előírt feladatot, viszont a választott megoldási módot szeptember 21-ig a területileg il­letékes ÁNTSZ-hez be kell je­lenteni. A kormányrendelet minden munkáltatónak, tehát nem csak a vállalkozásoknak, hanem a költségvetési szervek­nek is többletterheket jelent. A tény elgondolkodtató mert:- a kormány minden fórumon a társadalombiztosítás) terhek, ezen túlmenően az államháztar­tás kiadásainak csökkentésére és nem az e rendeletből is eredő növelésére tett ígéretet, foglal- koztatás:egészségügyi szolgála­tok létrejöttével és működteté­sük költségeinek „átvállalásá­val” a munkáltatók jó része semmilyen újabb vagy maga­sabb színvonalú szolgáltatást nem kap, hiszen e szolgálatok az eddig egészségbiztosítási pénz­tárból finanszírozott üzemorvo­sok munkáját veszik át. A Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara nem érthet egyet egy ilyen elkapkodott kormányintézkedéssel, ezért jogi értelmezési, valamint jogi szempontból kezdeményezni fogja a rendelet módosítását, ki­egészítését. Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Határidők cégvezetőknek Szeptember 5.- A bevont betegbiztosítási igazolványok elküldése az il­letékes MEP-hez.- Tejtámogatás igénylése.- A jogi személy felelősség- vállalásával működő gmk- nak eddig kell befizetnie a társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási és nyug­díjjárulékát a felelősséget vál­laló gazdálkodó szervezethez. Szeptember 10.- A társasági adó előlegének befizetése.- A társadalombiztosítási kö­telezettségek teljesítése (a já­rulékok - tb, egészségbiztosí­tási, nyugdíj-, baleseti - befi­zetése; összesítő elszámolás; biztosítottak bejelentése).- Információszolgáltatás az MNB részére. Értékpapírok előállítása és kezelése Ez év szeptember 1-jén lépett hatályba a 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet, amely szabá­lyozza a belföldön sorozatban kibocsátott, a külföldön már kibocsátott és belföldön forga­lomba hozott értékpapírok előállításának, kezelésének és megsemmisítésének rendjét. Értékpapír előállítható nyomdai úton és felülbélyeg­zéssel. Értékpapír előállítására csak az a nyomda jogosult, amelynek engedélye van erre az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelettől (ÁÉTF). Az engedély feltétele többek között, hogy a nyomda leg­alább 100 millió forint saját vagyonnal, illetve káresemé- nyenkénti legalább 50 millió forint biztosítási összegű fele­lősségbiztosítással rendelkez­zen. Felülbélyegzéssel csak olyan nyomdát lehet meg­bízni, amely szintén birtoká­ban van az értékpapírok előál­lítására vonatkozó ÁÉTF-en- gedélynek. Az értékpapírt csak a benne foglalt jogok és kötelezettsé­gek megszűntét követő egy év elteltével szabad megsemmisí­teni. A csere útján bevont, tag­sági viszonyt megtestesítő ér­tékpapír megsemmisíthető a csere meghirdetett határidejé­től számított egy év elteltével is. A megsemmisítésre a kibo­csátó jogosult. A megsemmi­sítés megtörténtét közjegyző­nek kell tanúsítania, aki erről jegyzőkönyvet készít. A szeptember 1. előtt előál­lított értékpapírok lejáratukig forgalomban maradhatnak. A lejárati idő nélküli értékpapí­rokat az osztalékív cseréjekor, de legkésőbb 1998. december 31-éig be kell vonni, s az új szabályoknak megfelelően előállítani. A bevonási kötele­zettség nem érinti a hatályos rendelkezésekben előírt mi­nimális feltételeknek megfe­lelő értékpapírokat. Vámmentes igyekezet 65 millió lakosú, egységes szabadkereskedelmi övezet A CEFTA-országok szeretnék elkerülni, hogy a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást bárki is az Európai Unió­hoz való csatlakozás alternatívájának tekintse - mondta Győr Mihály, az ipari-kereskedelmi tárca főosztályvezetője. Angolok a magyar bankokról Az angol kiadású nemzetközi bankmagazin, a „The Banker” nem­régiben értékelte a kelet-európai pénzintézeteket, s a magyar ban­kok igen jó besorolást kaptak. A hosszú távú likviditás, megbízha­tóság terén kiemelkedik a rangsorból a CIB, az Unicbank és a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank, s ebben az összevetésben a bolgár, lengyel, cseh, román, orosz, szlovén és szlovák pénzintézetek közül csupán a lengyel Bank Handlowy került a térségből a három ma­gyarral együtt a legjobb „A” kategóriába. Ugyanakkor a rövid távú elemzésnél hazánkból csak az Unic­bank nyerte el a legjobb minősítést, míg a lengyeleknek és a cse­heknek több bankjuk is ott található az élmezőnyben. A baranyai vállalkozóknak is érdemes elgondolkodni a rangso­ron, mert a helyezések nem csupán szakmai hímevet jelentenek, hanem komoly pénzeket is hoznak a bankoknak. Minősítés Rövidtáv Hosszútáv Budapest bank B2 A2 CIB Al A2 Inter-Európa Bank B3 A2 Kereskedelmi Bank B2 A2 Magyar Hitel Bank B2 A2 Magyar Külkereskedelmi Bank Al A2 Postabank B2 A2 Unicbank Al A1 A színesfémhulladék karrierje A nagy átalakulás a hulladék- gyűjtést is érintette. Pécsett és Baranyában hivatalosan 18 magánvállalkozó foglalkozik az átvétellel, felvásárlással. Legnagyobb piaca a színes­fémeknek van. Sok hirdetés, reklám, cégtábla, no és a renge­teg lopás erről árulkodik. Gyűj­tik is az ebből élők rendületle­nül, ám nem csak a hulladékot. Sorozatban fosztják meg a MÁV-ot, a Magyar Postát, a MATÁV-ot, az áramszolgálta­tókat, lopják el a színesfém tar­talmú vezetékeket, kábeleket. Az élelmes tolvajok arra sin­csenek tekintettel, hogy tettük­kel balesetveszélyt, életve­szélyt teremtenek, mert a be­rendezések, vezetékrendszerek működésképtelenné válnak. Sú­lyos bűncselekményeket kö­vetnek el. A tolvajok kézre ke­rítése egyre több feladatot ró a rendészeti szervekre. Sokan megússzák, és tovább élik „gyűjtő szenvedélyüket”. Az átvevők nem vizsgálják, mi a valóban hulladék, és mi származik tolvajlásból. Az IKM-rendelet szerint az átvett anyag származását, átadóját nyilván kell tartani, de ezt ke­vesen és ritkán teszik meg. Utó­lag nehéz ellenőrizni, mert elég egy bezúzás ahhoz, hogy valós hulladék váljék. A színesfémhulladék karri­erje nem most kezdődött. Évekkel, évtizedekkel ez előtt. Volt, amikor az öntvényre va­dásztak, mert jól fizetett. Ez után már az árak diktáltak a gyűjtőknek. A színesfém min­dig csábító volt, legyen az fe­hér, sárga vagy vörös, alumí­nium, cink, ón, sárgaréz, bronz, vörösréz. Vannak, akik beol­vasztják, összezúzzák. A lopás régen léptéket váltott. A huza­lok után már látjuk, hogy a tra­fónál tartanak. A hír hallatára olvasóink egymás után jelezték, hogy ve­szélybe kerültek a magánterüle­tek, házak, kertek, szőlők, kerí­tések. A pécsi Rigóder-dűlő környékén több kertből, szőlő­ből elvitték az alumínium huza­lokat, a szőlőlugasokról is ki­bogozták. Volt, akinél a sodrott vezetéket szedték le, másnál már negyedszer vitték el a hu­zalokat. Hasonlót jeleztek vil­lanyvezetékeknél, postai kábe­leknél is. A kábelek védőburko­latát leégetik. A leállt szénbá­nyáknál az üzemi csaptelepeket szerelik le és lopják el. A tolvajok titokban marad­nak, az anyagot viszont értéke­sítik. A színesfémhulladék útja megtervezett, megszervezett. Az ágazat technikailag is fejlő­dött. A védelem tehetetlen, nö­vekednek a káresetek. Az el­lenőrzés helyét kellene megta­lálni a teljes folyamatban, mert az értékesítés akadálytalanul működik. Lopás addig lesz, amíg eladható az áru. A panaszosok ez utóbbira irányítják a figyelmet, mert elő­fordulhat, hogy egy reggel arra ébrednek, a házuk tetejéről, ab­lakpárkányáról is hiányzik a rézlemez. Rozvány Gy. 1 4 1 \ 1 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom