Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-30 / 267. szám
8 Dunántúli Napló Riport 1995. szeptember 30., szombat Magyarul magyarán Ehetők vagy ehetőek? Filmkockák az őszi Magyaregregy környékéről: már csendes a faluszéli patak melletti kirándulóhely, az Arnold-ház is a hétvégi rendezvényeken népesül be, csak a kacskaringós főutcát veri fel az áthaladó forgalom zaja LÄUFER LÁSZLÓ FELVÉTELEI A polgárok új foglalatosság és új megélhetési források felé néznek Magyaregregy Hasonló, talán kevesebb esős nappal megáldott őszön ismertem meg az öreget a Máré Csárdában. Komótosan itta a borát, szóval tartotta a csapost, a betérőt. A felesége úgy tudta, gombát megy szedni az erdőre, s e helyett itt poharazgatott. A csapos noszogatta, induljon már, de mint ahogy nekünk nem, az öregnek sem akaród- zott fölszedelőzködni. Dél fele aztán megérkezett két cigányember egy-egy szatyor őzlábbal, vargányával, s letették az öreg elé.- Megszedtük. Az öreg elmosolyodott, rendezte a számlákat (kifizette a gombát is), majd kisvártatva megindult hazafelé. Az elágazásnál begázolt a magas fűbe, s az óriás lapulevelekkel meg- csapdosta térd alatt a nadrágszárát, hogy ott legyen a félnapos gombaszedés mocska. Jó pár esztendeje így ismerkedtem meg az első egregyi emberrel. Példázva talán: e kies falut istenadta észjárással megáldott emberek lakják. Később, sokszor időztünk itt, Baranya talán legszebb vidékén, s világot megváltó álmokat kergettünk Arnold úr vendéglőjében, őzpörkölt s jóféle bor társaságában. Sanyival, Ve- rocskával, Péterrel, Zolival, Ferivel, Jenővel. Töltekeztünk szép szavakkal, barátsággal. Amikor a minap egyedül sétáltam itt, az azóta helyi látványosságnak átalakított, kultúr- házi funkciókat betöltő Arnold- házban (köszönjük a falunak, hogy megőrizték), úgy éreztem egy pillanatra, már minden idegen. Vagy talán messzire szökött, s markomból végleg kifutott a múlt, nem óhajtva pörle- kedni a mával. Mondom: a völgyben kúszó- hoz fogható erdei út nincs is talán több Magyarországon. Ha erre járok, a zobáki elágazástól Magyaregyregy felé fordítom a kormányt, minden egyes alkalommal csodálattal tölt el e megkapó természeti csoda. Az erdő, s a fák alatt eléharapód- zott rét mindig új arcát, új színeit mutatja. Itt béke van. Alighanem ezt fedezték föl mindazok á városiak - magyarok és külhoniak -, akik vissza- vissza térnek e csöppnyi paradicsomba. Ez a béke, csönd, nyugalom, a mai zaklatott világunkban ajándékszámba megy. A polgármesterasszony, Fóris Istvánná is ezt mondja, csudálkozva is, hogy akad olyan ember, aki idejön két vagy három hétre, s ki se dugja az orrát a községből. Felejtsük tehát Egregy múltját, s foglalkozzunk a jelennel! A földből nem lehet megélni, s ennek az ezerlakosú községnek a polgárai új foglalatosság és új megélhetési források felé néznek. A bányáknak is vége - legutóbb szívbe markolt a szászvári bányabezárás -, s abban kell keresni a pénz, amiben van. Majdnem mindenki azt mondja aki foglalkozik vele, hogy a falusi turizmus, az idegenforgalom az idén jól bejött. Öröm, hogy több utazási iroda is hozná a vendégeket, s e családi vendégfogadásba újabb és újabb porták bekapcsolása volna kívánatos. Ehhez jók a falu meszelt udvarházai, a tágas, füves udvarok. S a nyugalom komfortja mellé a tisztaszoba, a fürdő, a háziaktól elszeparált lakrész. Félpanzióval, vagy teljes ellátással. Hiszen itt a csárda, a strand, Máré várának romantikája, no és persze a vidék. pedni. (Búzás Béla jegyző már itt lakik: komlói lakását árulja, de még nem talált rá vevőt.) Aztán úgy hírlik, hogy egy ügyes vállalkozó tavat fog létesíteni a közelben, talán a patak vizére. Pezsdül a kulturális élet is: a régió községeinek egyesülete megalakult, s hozzá hasonló módon, egy Németországból hazajáró tánctanár házaspár a Kelet-Mecsek Tánc- együttes létrehozását tervezi. Itt munkálkodik a komlói kulturális élet egyik doayenje, a már hogy repül az idő! - nyugdíjas Páll Lajos is: szülőfaluja visz- szahívta. No és ne feledjük: Magyaregregy helytörténetének legjobb ismerője a Budapesten lakó Surányi Béla, aki nyaranta visszatér szülőházába. Az elmúlt hétvégén, a máré- vári pörköltfőzés után, mindezt Magyaregregy egyik testvérközségéből, az erdélyi Csíkbői érkezők is megerősítették: akárha otthon lennének. S nem csak azért, mert a véletlen úgy hozta, az erdélyi testvértelepülés Máréfalva névre hallgat. A pécsi székhelyű,, Magyar-Román Baráti Társaság ajánlotta e települést az egregyieknek, s azóta a szomszédos karásziak is paroláznak egy Csíkszereda környéki kistelepüléssel. Amelyet éppen olyan melegszívű, magyar emberek laknak, mint amilyenek mi vagyunk. Magyaregregy szépsége persze nemcsak az idegenforgalomra hatott. Üresedő házakról nem hallani, inkább betelepülőkről, telek vagy házvásárlási céllal érdeklődőkről. Főleg Komlóról térnek haza egykori egregyiek, de ide húz a szíve sokaknak, másoknak is. Szeretnének a községben végleg megteleeső, az egregyi sétámat ketté töri. Pedig szerettem volna kimenni a faluvégre, lemenni a Kárász felöli patakpartra, ahol emlékeim szerint időnként budapestied nyaralgatnak, s ahol mi is, pécsiek, még kis srác koromban Arató Lacival és Gaál Jánossal, két igazi tanáremberrel sátor-táboroztunk. Ahogy elhagyom az utolsó házakat, s kiérek a szétterülő rétre, látom, hogy fönn a domboldalon egy őzcsapat fut föl az erdő felé, s rövidesen eltűnnek a fák között. Kozma Ferenc Tiszteletreméltó az a figyelem, amelyet a komlói dr. T. I. és baráti köre a mai magyar nyelvi műveltség iránt tanúsít. Múlhatatlan kötelességemnek tartom, hogy vitatott kérdéseikre válaszoljak, főképp ha azok a többi olvasó érdeklődésére is számot tarthatnak. Ilyen a címben kifejezett vagylagosság, amelyet a nyelvtan a kötőhang megléte - hiánya (itt e nélkül vagy e kötőhangzóval) témájaként tárgyal. A választás vezető szempontja a szófajiság, vagyis az, hogy a -k többesjel főnévhez vagy melléknévhez járul-e. A magánhangzóra végződő főnevekhez - néhány kivételtől eltekintve - kötőhangzó nélkül kapcsolódik a -k többesjel: cipók, fésűk, kávék, rádiók, vésők stb. A magánhangzós végű melléknevekhez - néhány kivételt (kapzsik-kapzsiak, mitévók-mi- tévó'ek, ósdi-ósdiak) nem számítva - kötőhangzóval kapcsoljuk a -k többesjelet, különösen akkor, ha képzőre végződnek: keletiek, nagyhangúnk, tervszernek (-i, -ú, -űképzővel). Az -ó, -ő képzős igenevek jobbára ingadozó megoldásúak: elbűvöló'- ek, hajlandó-ak, hízelgó'-ek, vérlázító-ak, visszataszító-ak. A kétféle változat használatában a nyelvészek szerint nemzedéki különbség is van. A fiatalabbak kötőhangzóval, az idősebbek kötőhangzó nélkül mondják. A kötőhangzó hiánya vagy megléte gyakran a szóalak szó- fajiságát, főnévi vagy melléknévi voltát van hivatva jelölni. Főnévi szerepben: fegyelmik, reggelik, tájékoztatók, támadók. Melléknévként: fegyelmiek, reggeliek, stb. Vagyis a hódítók korántsem mindig hódí- tóak. - E hűsítők valóban hú'sí- tó'ek. Különösen akkor gyakori az - -ak, -ek, ha a szó a mondatban állítmány. Ha a kötőhangzónak nincs szófaj-megkülönböztető szerepe, vagyis ha a többesjellel ellátott alak így is, úgy is melléknévi jellegű, az alakváltozatok közötti választás az egyéni nyelvérzékre van bízva. A címben írt változatok is ebbe a típusba tartoznak. Ez az ingadozás több évszázados hagyomány a középfokjele (-nn) előtt: kötőhangzós alak napjainkban erősen visszaszorulóban van. A szófaj-megkülönböztető szerep az -n határozóragos alakokban is érvényesül. A hízelgőn látszott, hogy nem valami hízelgőén vélekedik. - A támadón látszott, hogy támadóan fog fellépni. - De csak kötőhangzóval fordul elő: drámaian, mesterien, nagyvonalúan. Viszont: buzgón, csőién, kapzsin, olcsón, sunyin. A birtokos személyjeles alakokban is megvan ez a kettősség: földiim-földijeim, kocsiik- kocsijaik. A j-s változatok terjednek, de ma még szokatlan az: adujai, kesztyűjei, unokájai. A kötőhangzó megléte, hiánya jelentés-megkülönböztető (nemcsak szófaj-megkülönböztető) szerepű is. Pl. széche- «vís-Széchenyi Istvánhoz illő, rá jellemző: széchenyies = a családra jellemző. Rónai Béla Keresztrejtvény MEGFEJTÉS ELSŐ RÉSZE RIZ— LINGJELZŐ CSEH FÉRFINÉV ÉSZAK- AFRI- KAI FŐVÁROS Idegenforgalmi látványosság a falu fölé magasodó Máré-vár Megírta többek között az egykori, helyi aranybánya, az iskola, a strand, a temető történetét, de talán ami még/érdekesebb: a Márévári Vigasságok keretében postatörténeti kiállítást rendezett a nyáron, s erre a százesztendős egregyi posta első keletbélyegzőjének lenyomatát is megszerezte. Nos, a község él és virul, annak ellenére, hogy pénzük alig van. Mint minden településen ma: anyagiak híján legföljebb csak a túlélés a cél, a községi intézmények, iskola, óvoda fönntartására futja. Amíg telt, az elmúlt néhány esztendőben kiépítették a vezetékes ivóvíz- hálózatot, majd éppen időben, a község útjainak újbóli leaszfal- tozása is megtörténhetett. Most a Kelet-Mecsek Regionális Egyesület keretében gondolkoznak a földgázvezetéken, de kevés a remény. A polgármesterasszony se nagyon hisz benne. Lassan cseperegni kezd az ELSŐ OLIMPI— 0 óTÖRÖK NÉP VASI KÖZSÉG DIAVOLO, AUßER— OPERA ACÉL ROZSDA PERZSEL RÓMAI 501-ES SZABÓ MAGDA RE!NYTOLNAI KÖZSÉG A MEGFEJTÉS MÁSODIK RÉSZ EMILE ZOLA REGÉNYE ITTRI— UM NAGYHATALOM NŐI BECENÉV HÁRMAS, LATINUL TARKA RÉSZI NŐI NÉV > ÉK NYÁRI RÖVID NADRÁG EGYSZERŰ LÁBZENEI: IGEN LASSAN JÓD iS>DÍT BORSÓKÁRTEVŐ BANANDARABI ERKÖLCSÖSE L KAPCSOLATOS MONG1 VADÜ 2L NÉPIES APÓS SÍELŐ., ILDIKÓ NÓTA ZADAR HATÁRAI! TT BŐVEN ZÚDULÓ OLASZ SZIGET ERRE A HELYRE LEL JAPÁN AUTÓJEL RÉGI MÉRTÉK TEHERVUTÓ— HAJLAT RÉSZE! DÉLAMERIKAI FOLYÓ “V LASSAN BALLAG TANTÁL GABONANÖVÉNY ATHÉNI SZIGET s FÉRFI BECENÉV FÖLDRE tr VERSET MOND v HÁZVÉG! GÖRÖG ISTENNÖ KÉZZEL JELEZ FÉLTŐ! VEGYIPARI ALAPANYAG V ROMAI 51—ES ZÚDÍT FOGHÚS ZÉRÓ IDŐ UTÁNI SOHA, NÉMETÜL HEVESI KÖZSÉG KAIRÓ LAKÓI V MONDATAI AGRÁRMÉRNÖK, IMRE KAJAKOS, JÓZSEF SZIVÁRVÁNYHÁRTYA ANGOL SZIGET NÖVÉNY RÉSZE vMAUNA HÁNYÓ INNYUKE— RÉSZ— TÚL MENNYEI V RÉSZBEN BEÁzim SZÍNÜL— LISZT FERENC MŰVE MÉTER LENGYEL .MALÉV' Mai rejtvényünkkel indítjuk útjára a Budapest Bank Pécsi fiókjával, nyolc szombaton megjelenő közös keresztrejtvény sorozatunkat. Esetenként 3 db, 3-5 ezer Ft értékű műszaki cikket sorsolunk ki a helyes megfejtők között. Beküldendő a helyes megfejtés október 6-án (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. AS-M. Baranya Megyei Iroda, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A szeptember 16-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „A sílécet és a télikabátot mégsem kellett volna magunkkal hoz.” Utalványt nyertek: Csirke Istvánná, Mindszentgodisa, Bem u. 26., Jahoda Anna, Mohács, Duna u. 9., Pataki Violetta, Pécs, Kakukk u. 38., Pántya László, Pécs, Egri Gy. u.72., Török Szilvia, Szekszárd, Venyige u. 14. Az utalványokat postán küldjük el. I
