Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-12 / 249. szám

6 Dhnántúli Napló Magazin 1995. szeptember 12., kedd Itt van az ősz, itt van újra Egybeolvadnak az évszakok A casablancai őrnagy (és még valaki más) A meteorológiai ősz szeptem­ber 1-jén kezdődött el. De nem is az ősz, hanem szinte már a tél vacogtató lehelete szivárgott be a Kárpát-medencébe augusztus utolsó éjszakáin a maga 10 C fok alatti hőmérsékletével. Pedig a csillagászati ősz kezdete csak szeptember 23-a. Ekkor-lépi át a napkorong az Égi Egyenlítőt. A Földünk Egyenlítőjének környékén la­kók délben pont a fejük felett látják a forró égitestet. Az északi félteke lakóinak szeren­cséjére még ekkor is 12 óra 10 perces időtartamon át tartózko­dik a horizont felett. A 24 órát csak 3 nap múlva felezi meg nappalra és éjszakára. Sőt a szürkület reggel is, este is még egy-egy órával megnyújtja a nappalt. A csillagászati szürkü­let pedig mindkét napszakban még ennél is tovább tart. A nappálya és az Égi Egyen­lítő metszéspontját Őszpontnak hívjuk. Ez a földtengely a bú­gócsigáéhoz hasonló precesz- sziós mozgása miatt nem egé­szen 26 000 év alatt hátráló mozgást végezve körbejár az Állatövben. Jelenleg már a Szűz csillagképben van, az Oroszlán közelében. 2200 év­vel ezelőtt még a Mérleg csil­lagképben járt. Napunk az elmúlt hónapban még az Oroszlán csillagképben tartózkodott. Az oroszlánt az ókori monda szerint Juno is­tennő helyezte az égboltra Her­kules bosszantására. Ez a né- meai oroszlán volt az a vadál­lat, melyet hősünknek le kellett győzni a vezeklésül kitűzött 12 feladat egyikeként. Nehéz volt a feladat azért is, mert a ször­nyeteg bőrét semmilyen fegy­ver nem tudta átszűrni. Kényte­len volt bezavarni egy olyan A Szent Grál, vagyis az a ke­hely, amelyből a legenda sze­rint Jézus Krisztus az utolsó vacsorán a bort itta, nem Nagy- Britanniában van, hanem Ró­mában - állítja Templomosok (Templáriusok) Rendjének a napokban az olaszországi An- conában sajtóértekezleten is­mertetett nyilatkozata. (A rendnek, amelyet 1119- ben alapítottak a jeruzsálemi zarándokok védelmére, s ame­lyet V. Kelemen pápa a Vi- enne-i zsinaton feloszlatott, központja jelenleg a brazíliai Sao Paulóban van.) E bejelentés - a Reuter és az AFP szerint - tovább élezte a vitát a kehely holléte körül, amely a 12. században vált ke­resztény szakrális szimbó­lummá Chrétien de Troyes Per- ceval-regénye nyomán. (Az ó- francia eredetű „graal” - ango­lul „grail” - szó kelyhet, serle­get, a kelta eredetű mítosz sze­rint csak a kiválasztottak szá­mára megpillantható szent edényt jelent.) „Úgy döntöttünk, itt az ideje, hogy a világ megtudja, hol is van tulajdonképpen a Grál-ke- hely” - nyilatkozta sajtóérte­kezletén Rocco Zingaro di San Ferdinando, a templomosok olaszországi nagymestere és felmutatott az újságíróknak egy opálos zöld színű, vésett üve­get. Egy hét leforgása alatt ő már a második személy, aki azt állí­totta, hogy a Szent Grál-kehely birtokában van - miután a múlt héten egy brit amatőr történészi, bizonyos Graham Phillips ugyanezt bizonygatta. Ráadásul brit lapok tudni vélték, hogy barlangba, melynek egyik kijá­ratát előzőén észrevétlenül már elreteszelte, ott aztán elkapta a vadállat torkát, és szörnyű ere­jével megfojtotta. A Szűz csillagkép az egyik mondái változata szerint a megölt Ikarios királynak bána­tában öngyilkos leánya, Éri- goné királylány, akit Igazság­nak, Dikének is neveznek. A másik változat szerint a csillag­kép a kalásszal dús, a termé­kenységet, az őszi vetőmagcsí­rázást esővel segítő természetet jelképezi. Benne szeptember közepétől október közepéig tar­tózkodik a Nap. A Mérleg csillagkép Iustitiá- nak, az Igazság istennőjének a megszemélyesítője. A részre­hajlás, a megvesztegethetőség elkerülése miatt bekötött szemmel ábrázolják a művé­szek. Földünk ellipszis pályán ke­nem Phillips, hanem egy angol hölgy, Victoria Palmer birto­kolja a Grált. Csak bonyolítja a dolgot, hogy Európában legkevesebb három templom is ezt állítja magáról. San Ferdinando - állítása szerint - éppen ezeknek a „ha­mis állításoknak” megcáfolá­sára tette nyilatkozatát, vala­mint azért, mert küszöbön a harmadik évezred. Mint mon­dotta, a valódi Grál-kelyhet húsz évvel ezelőtt egy azóta el­hunyt olasz akadémikus, Anto­nio Ambrosini adta a templo­mosoknak, aki tagja volt a rendnek. Ambrosini, aki be­utazta Afrikát és Dél-Amerikát, Egyiptomban, egy kopt keresz­tény monostorban akadt rá a kehelyre. A lángvörös hajú San Ferdi­nando egyébként azt állította magáról, hogy leszármazottja Rőtszakállú (Barbarossa) Fri­gyes német-római császárnak, aki a Szentföldön a harmadik kereszteshadjárat során egy fo­lyóba fulladt. Magáról a kehelyről San Ferdinando elmondta, hogy az 9 centiméter magas, a talpazat átmérője pedig hét centi. Tu­dományos vizsgálatnak még nem vetették alá, hogy megbi­zonyosodjanak koráról és ere­detéről. Annyit tudnak csak hányatta­tásairól, hogy egy ideig birto­kolta azt a Jeruzsálemet 1099- ben elfoglaló Geoffroy de Bou­illon, majd hosszú ideig a temp­lomosok őrizték - a rend mág­lyahalálra ítélt nagymesteré­nek, Jacques de Molay-nak hamvaival együtt. ring a Nap körül. Az északi fél­teke lakói számára e pálya je­lenleg kedvező időjárási hely­zetet jelent, mert januárban 5 millió km-rel közelebb leszünk csillagunkhoz, mint júliusban, így télen több meleget kapunk, mint a déli félteke lakói az ő te­lükön. Ráadásul naptávolban lassabban kering a Föld, így a nyári félévünk pár nappal hosz- szabb a télinél. Nagy időtávla­tokban persze ez a kedvező helyzet visszájára fordul a déli félteke javára. De több tényező hatására ez a helyzet csak 63 000 esztendő múlva követ­kezik be. Szeptember hónapunk neve magyar fordításban hetediket jelent. Hogy lehet ez? Egyes hónapok neve ókori isteneket idéz. Például a január a kétarcú, a múltba és a jövőbe tekintő Ja- nust. Egyik arca szakállas, a másik sima, fiatalos. Az év Kellemetlen meglepetésben volt része annak a gyanútlan genovai polgárnak, aki reggel gépkocsijába ülve egy nyu­godtan alvó óriáskígyót talált maga mellett az első ülésen. A genovai férfi a házuk ga­rázsában hagyott autóját már éppen indítani akarta, amikor szeme sarkából felfigyelt a szokatlan „csomagra” a mel­lette lévő ülésen. Mikor köze­lebbről szemügyre vette, hogy vajon mi került az éjjel a kocsi­jába, akkor látta döbbenten, mi­lyen utitársra tett szert. A halálra rémült autós raké­tagyorsasággal vágódott ki gépkocsijából és riasztotta a E urópa dámái a lábai előtt hevertek, a társaságbeli urak megtiszteltetésnek vették a jelenlétét. Az olasz gróf, Cag- liostro a nagyobb hatás kedvé­ért mély meghajlás kíséretében nyújtotta át ifjúságot és hosszú életet ígérő elixírjét, s fontos­kodó volt, amikor mint az egyiptomi szabadkőművesség feje mutatkozott be. Az állító­lagos nemesember azonban nem volt egyéb, mint a 18. szá­zad legdörzsöltebb csalója. Cagliostrót kétszáz évvel ez­előtt, 1795. augusztus 26-án börtönben érte a halál. Giuseppe Balsamo - mert ez volt az igazi neve - 1743. jú­nius 2-án látta meg a napvilágot a szicíliai Palermóban, szegény szülők gyermekeként. Rövide­sen barátok gondozásába ke­rült, s a kolostor patikájában va­lóban megismerkedett a gyógynövényekkel, s azok használatával, de erkölcsi érte­lemben cseppet sem gyarapo­dott. így azután a világi életbe kikerülve, már 26 éves korára utolsó 6 hónapja quintilistól decemberig sorszámnév volt. Ezekből kitűnik, hogy a római naptár szerint az év első hó­napja eredetileg március volt. Az év 10 hónapból állt. Julius Caesar vezetett be új naptárt, melyben a hónapok már 30-31 napból álltak. Kr. e. 44-ben meggyilkolták, az ő tiszteletére nevezték el a quinti- lis hónapot júliusnak. Ez a nap­tár a napévhez képest késett, mert az év utolsó hónapja, a február napszámát, nem négy, hanem három évenként növelte meg egy nappal. Szoszigenész tanácsára Augustus császár igazíttatott a naptáron a négy­éves szökőév bevezetésével. Annyira büszke is volt a naptá­rára, hogy a július utáni hóna­pot saját magáról neveztette el. Évente még így is 11 perc 14 másodperces különbség volt a naptári év és a napév között. A naptárreformot XIII. Gergely pápa hajtotta végre a csillagá­szok javaslatára. Az addig fel­gyűlt 10 napot 1582-ben eltün­tetve és bevezetve azt, hogy 400 évenként ne 100, hanem csak 97 szökőnap legyen feb­ruár végén. így megteremtődött az összhang az égi események­kel. A meteorológiai nyárnak már vége, de a vénasszonyok nyara még remélhetőleg eljön, így talán a szüretet is megvi- dámítja. A gyümölcsöktől ter­hes kilencedik hónap, a szep­tember már itt van. Talán a nyár méhének gyümölcse édes lesz. Majd a részeges október után fagyos kopogtatással be fog kö­szönni a második és harmadik „ember”-es hónap, a november és december. Legyen a tél enyhe, hogy ne növelje fűtési számláinkat! Dr. Tóth tűzoltókat. Azok miután kivo­nultak a helyszínre, s meggyő­ződtek arról, hogy milyen bajt kell elhárítaniuk, inkább egy szakértőt hívtak. A kígyók tu­dós ismerője mindenkit meg­nyugtatott: igaz, hogy a szóban forgó piton két méter hosszúsá­gúra megnőtt, de teljesen ár­talmatlan. Bizonyította mind­ezt, hogy a teljes felfordulásban is nyugodtan aludt tovább. A szakértő véleménye sze­rint a kígyó valamelyik közeli lakásból csavaroghatott el, s miután ezek a hüllők éjszakára meleg helyet keresnek, ezért csúszott be a garázsban álló autó nyitva hagyott ablakán. szülővárosának leghíresebb csirkefogójaként ismerték. Mivel hamarosan forró lett talpa alatt a talaj, Balsamo még idejében vándorútra indult: be­utazta Görögországot, Egyip­tomot és Törökországot. 1770- ben Málta szigetére érkezve, a lovagrend nagymesterének már mint gróf Cagliostro mutatko­zott be és nagy benyomást tett rá az alkémia terén szerzett állí­tólagos ismereteivel. Kitűnő ajánlólevelek birtokában onnan Nápolyba, majd Rómába uta­zott, ahol megnyíltak előtte a legelőkelőbb társaságok szalon­jainak ajtai. Az álgróf karrierje csak most kezdődött igazán. Rómában nőül vette a csinos iparoslányt, Lorenze Felicianát, aki hama­rosan társa lett a csalárdságok­ban. Kalandos utazásaik során Londonban Balsamo felvétette A film centenáriuma alkalmá­ból Szabó István Oscar-díjas filmrendező válogatásában filmsorozat indult vasárnap a magyar televízióban. Az első film a Casablanca volt, Kertész Mihály Oscar-díjas alkotása, amit három nappal előbb a Duna TV is műsorára tűzött. Ezt a filmet az elmúlt hetekben több csatornán is láthattuk már, s mindannyiszor szívesen néz­tük meg, akár csak az elmúlt években is több ízben. A Ca­sablanca ugyanis egyike ama filmeknek, amik mit sem veszí­tenek az évek múltával a nézhe- tőségükből. 1942-ben készült a film, a németek - még - sikereik teljé­ben voltak, s ott hadakoztak Af­rikában is, melynek a túlsó ol­dalán a film játszódik. A há­ború utáni magyarországi be­mutatóján ebben a filmben is­mertük meg Humphrey Bogar- tot, láttuk újra - még nem felej­tettük el az Intermezzo-beli be- robbanását a filmművészetbe! - Ingrid Bergmant és láthattunk ismét egy magyar színészt, Szóké Szakkált. Igen, ő az a kö­vérkés, hullámos szőke hajú, szemüveges férfi, aki báralkal­mazottként tűnik fel újra meg újra, bizony nem felejthetően. Aki a műholdas csatornákat nézi, gyakran figyelhet fel az ,ismeretlen” magyar színészre, akiről Nemeskiirty István így ír „A képpé varázsolt idő'” c. könyvében: „Szóke Szakáll a jó diadalmaskodásában, általá­ban az emberek jóságában el­Argentinában a jelek szerint ki­tört az UFÓ-láz - amióta egy televíziós kameraman augusz­tus közepén azt állította, hogy sikerült filmre vennie égy „meg nem határozott repülő tárgyat” , azóta az utóbbi napokban egyre gyakrabban érkeztek jelentések repülő csészealjak egész „flotil- láinak” észleléséről az ország déli részében. Az 1991-ben létesített argen­tin UFÓ-figyelő szolgálat állí­tása szerint az idei év eleje óta 26 alkalommal figyeltek meg repülő csészealjakat az ország fölött. A Cronica című lap jelentése szerint a légierő szakértői a Bu­enos Airestől ezer kilométerre dél-keletre levő Cutral-Co vá­rosába érkeztek, hogy kivizs­gáljanak egy esetet, amelynél állítólag földönkívüli lények szálltak le egy meg nem hatá­rozott napon. Ugyancsak a Cronica szerint a helyi meteo­magát egy 1717-ben alakult szabadkőműves páholyba. Nem sok örömet szerzett azonban jó­tevőinek - a „reformátor gróf’ hamarosan megalakította a maga illegális női páholyát. Ez­zel megnyílt az út a sarlatán előtt a szellemidézéshez és a kuruzsláshoz. Jóhiszemű emberek akkori­ban is éppenúgy akadtak, mint napjainkban. Közéjük tartozott Elisa von der Recke, Kurland grófnője, aki kezdetben bedőlt a csaló ravaszkodásának, ké­sőbb azonban leleplezte őt. Még Rohan francia bíboros is a becsapottak közt volt és hagyta magát kompromittálni a (Szerb Antal regényében részletesen leírt) „nyakláncbotrányban”. Amikor a csalás végleg leleple­ződött, Balsamót ugyan - Ro­hannál együtt - felmentették, de el kellett hagynia Franciaor­szántan és makacsul hívó' kis­polgár, aki derűs ártatlanság­gal keveredik a legképtelenebb helyzetekbe, egy kövér kötél­táncos, aki azért ballag át a hajmeresztő mélység kifeszített vékony sodronyon, mert rendü­letlenül hisz abban, hogy mu­tatványa nem is nehéz, s neki át kell érnie”. Kár, hogy ebből mit sem tudhatunk, pedig három fennmaradt itthoni filmje - a sok régi magyar film között - helyet kaphatna a tévé képer­nyőjén. Mert (ugyancsak Ne- meskürty írja) „a Szőke Szakáll néven szereplő Gerő Jenó fennmaradt pár magyar filmje azért jelentős, mert ennek a ki­váló komikus színésznek egye­düli nagy szerepeit őrzi”. De igazából a címben is sze­replő casablancai őrnagyról lenne szó. Nem emlékszem már, hogy a film eredeti felira­tozásában hogyan is szólították a hódítóan elegáns Werhmacht- egyenruhában megjelenő Con­rad Veidtetl őrnagynak-e, mint a szinkronizált változatban? Tény, hogy most valahogy za­varó ez az őrnagy, akit e rang­ban úgy mutatnak be, mintha valami óriási figurája volna a Werhmachtnak és a III. Biroda­lomnak. Mintha legalábbis ve­zérőrnagy lenne, csak a fordí­tásban valahogy elkopott a „generál”. Mert egy echt őrna­gyot aligha ugrálnának úgy kö­rül bárhol is, mint teszik ezt a Casablancában. Vagy Kertész Mihály tévedett volna ekkorát? Hársfai István rológiai szolgálat arról értesí­tette a sajtót, hogy „különös vil­logó fényjelenségeket észlelt a horizonton”. Ezeket a különös fényeket azonban eddig senki­nek sem sikerült lefényképez­nie, mert „a fényképezőgépek egész egyszerűen megszűntek működni” - nyilatkozta a lap­nak Ricardo Astorga, a televí­zió munkatársa. Astorga szerint a helybéliek négy gépet láttak (egy nagyot és három kicsit), amelyek Cut- ral-Cotól két és fél kilométerre köralakú nyomokat hagytak a talajon. Végül az AFP úgy értesült, hogy az Aerolineas argentin lé­gitársaság egy utasszállító gé­pének pilótája július 31-én kénytelen volt „kétségbeesett” manővert végrahajtani, hogy elkerülje az összeütközést egy UFÓ-val, amikor leszálláshoz készült San Carlos de Bariloche repülőtere fölött. szágot. Ezúttal azonban éleslá­tásról tett tanúbizonyságot: megjósolta a Bastille ostromát - kerek három esztendővel an­nak bekövetkezte előtt. Az ügy azonban számos vá­rosban tönkretette hírnevét. 1787-ben azután Elisa von der Recke a nyilvánosság előtt le­leplezte őt, mint csalót és kiűzte Poroszországból. Végül Rómá­ban lelt menedékre és talán si­került is volna meghúznia ma­gát, ha nem követte volna ismét „hivatásának” szavát: a Vatikán szomszédságában megalapí­totta egyiptomi szabadkőmű­vességének egyik páholyát. Az Egyházi Állam azonban gyorsan nyomára bukkant a „grófnak”. 1789. november 27- én letartóztatták és az Angyal­várba zárták. Mint sarlatánt ha­lálra ítélték, 1791-ben azonban a büntetést életfogytiglani bör­tönre változtatták. A San Leo erődben fejezte be életét. Cagliostro gróf emléke azonban fennmaradt Goethe és Schiller írásaiban. Csak a kiválasztottak pillanthatják meg Éleződik a vita a Grál-kehely körül Julius Caesar, az első naptárreformer Óriáskígyó a gépkocsiban Sarlatán, aki meghódította Európát UFÓ-láz Argentínában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom