Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-12 / 249. szám

1995. szeptember 12., kedd Hazai Körkép Dunántúli Napló 7 Ismét súlyos baleset, 5 halott 22 év - száznegyvenhét halál a síneken Súlyos vasúti-közúti baleset­ről kaptunk hírt hétfőn reg­gel a Vas megyei Sorkifalud- ról. 6 óra 48 perckor a Zala­egerszegről Szombathelyre tartó személyvonattal ütkö­zött egy munkásokat szállító Zsuk mikrobusz, melynek vezetője, valamint a busz­ban ülők közül négy férfi azonnal életét vesztette. A felismerhetetlenségig ösz- szeroncsolódott járműben egy munkás súlyos, életveszélyes, további kettő súlyos sérülése­ket szenvedett. A Vas Megyei Rendőr-fő­kapitányság szóvivőjétől, dr. Németh Róberttól megtudtuk, hogy a délelőtti helyszíni szemle alapján állítható: a Zsuk a fénysorompó piros jelzése el­lenére, egy előzési manőver után hajtott a sínekre. Az Őr­ségi Vízrendezési Társulat járművében utazók mind­egyike sérülést szenvedett az ütközés során. A személyvona­ton senki sem sérült meg, a vasúton kevéssel 10 óra előtt helyreállt a forgalom. Mint megtudtuk, a rendőr­ség szakértők bevonásával megkezdte a vizsgálatot és a hozzátartozók kiértesítését. A szombathelyi Marku- sovszky Kórház baleseti sebé­szetének ügyeletes orvosa kér­désünkre elmondta, hogy a hozzájuk beszállított három sé­rült közül egy középkorú férfi állapota a legaggasztóbb. Sú­lyos, életveszélyes medence- és egyéb töréseket szenvedett. Operálni kellett a másik sérül­tet is, aki arccsont- és csigolya- töréssel került a kórházba. A harmadik sérült a gerincét ütötte meg, állapota kielégítő. * Még három hónap sem telt el a júniusi, Győrszabadhegy és Pannonhalma között történt, hat áldozatot követelő szeren­csétlenség óta, s most itt az újabb tragédia. A vasúti átjárók megközelí­tése, a síneken való áthajtás fo­kozott figyelmet és óvatossá­got követel(ne) a gépjárműve­zetőktől, ennek ellenére szá­mos súlyos baleset bizonyítja, hogy a kockázatos manőverek­től sem riadnak vissza a volán­nál ülők. Szakemberek elmon­dása szerint sok kamion elsöpri a félsorompót, csakhogy vára­kozás nélkül mehessen tovább. Tanulságos tény: a véres drámák nagy része működő fénysorompók mellett követ­kezett be. így történt például 1978-ban Füzesgyarmaton (ha­tan haltak meg), 1979-ben Lö- kösházán (tizenegyen vesztet­ték életüket) és 1980-ban Sió­fok és Balatonszabadi között (tizenkilenc volt a halálos ál­dozatok száma). A tragédiák sora sajnos foly­tatódik. Megdöbbentő, hogy iskolásokat szállító autóbusz­ban (Pörböly, 1993. február), munkásokat fuvarozó, sokszor arra alkalmatlan, régi járműből átalakított furgonokban (Győr- szabadhegy-Pannonhalma, 1995. június) vétlen gyerme­keknek, életerős fiatalembe­reknek kell meghalniuk a jár­művezető figyelmetlensége, kialvatlansága, könnyelműsége miatt. Mert az esetek nagy többségében a járművezető hi­bázott, jóvátehetetlenül. Az áldozatok hozzátartozóit mindez nem vigasztalja. 1973. óta - a tegnapival együtt - ti­zenkétszer ütközött közúti és vasúti jármű valamelyik átjá­róban. Összesen száznegyven- heten vesztették életüket, a se­besültek száma ennek sokszo­rosa. Igaza lehet annak a mű­szaki szakembernek, aki azt mondta: ,,A vasúti balesetek elkerülésének érdekében elő­ször a fejekben kellene rendet rakni.” Takács Mariann Az ok emberi mulasztás volt Az előzetes szakértői véle­mények szerint a szombaton Tökölön lezuhant JAK-52- es, kétüléses sportrepülőgép műszaki állapota megfelelő volt. A szerencsétlenséget feltehetően emberi mulasz­tás okozta. A gépet gyakorlott pilóta, Dó­zsa György 50 éves, nyugál­lományú alezredes vezette. Ő és utasa - az ukrán állampol­gárságú Kusnyirenko Irina Boriszovna budapesti lakos - a tököli honvédségi repülőtér­ről száll fel. A géppel légibe­mutatót tartottak, majd ezt követően - eddig ismeretlen okok miatt - a tököli Dunai Repülőgépgyár üzemi terüle­tére zuhantak. A JAK-52-es felrobbant és mindketten szörnyethaltak. A Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság szakértők bevoná­sával vizsgálja a repülőgép­szerencsétlenség körülményeit. A vizsgálatban az ORFK va­lamint a Légiforgalmi és Repü­lőtéri Igazgatóság szakemberei is részt vesznek. A vizsgálatok előreláthatóan két-három hetet igényelnek, s csak akkor várható a szakható­ságok végleges véleménye. Özvegynek, gyermeknek, szülőnek egy összegben 300 ezer forint Kárpótlás: újabb módosítás Nincs országgyűlési tanácskozás napirend előtti felszólalás nélkül. Igazolta ezt a parlament tegnapi ülése is, amelyen a „hivatalos” témák megvitatása előtt szót kért és kapott mind a négy ellenzéki párt frakcióvezetője. A soron kívüli felszóla­lások ezúttal a kormány és a Nemzetközi Valutaalap közötti tárgyalásokkal, a román oktatási törvény magyarokat sújtó rendelkezéseivel, a feketegazdaság elleni küzdelem kor­mányzati kezelésével és - Torgyán József (FKGP) előadásá­ban - egy folyamatban lévő bírósági üggyel foglalkoztak, természetesen erőteljes kritikai hangvétellel. (Parlamenti tudósítónktól) A napirend előtti felszólaláso­kat követően a képviselők megkezdték az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kár­pótlásáról szóló - 1992-ben született törvényt ismételten módosító - előterjesztés tárgya­lását. Erre a honatyákat az Al­kotmánybíróság februári hatá­rozata kötelezi - az alaptörvény őrei ugyanis a jogszabály né­hány rendelkezését alkotmány- sértőnek ítélték. A javasolt módosítás lé­nyege, hogy annak a személy­nek a hozzátartozója, aki ma­gyar hatóság politikai indítta­tású önkénye következtében vesztette életét, egyösszegű kárpótlásra jogosult. Az összeg 300 ezer forint, ezt az élő öz­vegy, az élő gyermek és az élő szülő kaphatja meg. Ezek hiá­nyában az élő testvér jogosult 150 ezer forint kárpótlásra. A törvénytervezet szerint a második világháború alatt faji, vallási vagy politikai okból kül­földre deportáltaknak és kény­szermunkára hurcoltaknak az előző kategóriában felsoroltak­hoz képest egyötöddel több kárpótlás jár. Ha a sérelmet szenvedett a kényszermunka vagy a deportálás ideje alatt meghalt, túlélő házastársa az eddigi kárpótláson felül további 300 ezer forint egyösszegű kár­pótlásra jogosult. A munkaszolgálatért minden esetben járna kárpótlás, nemcsak harcoló alakulatok tagjainak. Lehetővé kívánják tenni, hogy a kárpótlásra jogosult havi életjá­radékra váltsa kárpótlási jegyét. Mi lesz veled, személyi szám? Legyen alkotmányos, olcsó és használható is A személyi számok használata nélkül manapság nemcsak az adóhatóság, hanem a társadalombiztosítás és az ingatlan-nyil­vántartás is romokba dőlne. Ezért az a kérdés, hogy a korábbi alkotmánybírósági határozat tiltásainak is eleget téve, milyen elvek alapján épüljön fel az új személyazonosítási rendszer. Személyi szám vagy valami más? címmel rendezett kétna­pos konferenciát több tudomá­nyos, számítógépes és jogi szervezet. Dr. Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazga­tási államtitkára elmondta, hogy az új törvényi előkészítés során a szakemberek azt vitatják, milyen megoldás kínálkozik a személyi számok használatával kapcsola­tos alkotmányossági problémák feloldására. Tény, hogy igen nehéz lesz olyan módszert kidolgozni, amely nem sért meg semmilyen alkotmányos és emberi jogot. Közérdek, hogy létezzen adó­alany-nyilvántartás, ugyanak­kor magánérdek, hogy minden jogosult megkapja a nyugdíját, a szociális járandóságát, vagy utolérjék a gyermektartási köte­lezettségét elmulasztó volt há­zastársat. További megvita­tandó probléma, hogy a szemé­lyi azonosításhoz önmagában a személyi szám nem elegendő. Ha valamelyik hivatal meg akarja keresni az állampolgárt, a lakcímét és a nevét is tudnia kell. Ugyanakkor elképesztő állapotokat okozna, ha minde­nütt külön kódszámmal re­gisztrálnák a polgárokat, és egyedileg próbálnák megol­dani a lakcímnyilvántartást. Az államtitkár szerint a meg­oldás egyik módja lehetne, hogy a jelenleginél szőkébb körben engedélyezze a törvény a személyi számok használatát és az adatok egymáshoz kap­csolásának lehetőségét. N. Zs. Hétezerféle egyetemi jegyzet és tankönyv - differenciált térítés Egyik drágább, mint a másik Jegyzet- és tankönyvhiány bizonyosan nem zavarja meg a felsőoktatásban a tanévkezdetet. Bár a művelődési tárcának a felsőoktatásban nincs ellátási kötelezettsége, mégis ügyel arra, hogy lehetőleg ne legyen fennakadás. Hiányról nem beszélhetünk, in­kább túlkínálat van jegyzetből és tankönyvből a magyar egye­temeken s főiskolákon - főleg jegyzetből. A legfrissebb fel­mérések szerint mintegy hét­ezerfélét forgatnak a hallgatók rendszeresen, s ennek körülbe­lül tíz százaléka tankönyv. Külföldön az oktatási segéd­eszközök között a tankönyv nagyobb arányban van jelen, főleg az alsóbb, alapozó évfo­lyamokon, s a jegyzet később, a specializáció során veszi át a vezető szerepet. Hasonló ten­dencia nálunk egyelőre csak az agrár- és az egészségügyi fel­sőoktatásban figyelhető meg. A szétaprózottsággal, a túl­zott sokszínűséggel, s a vi­szonylag kis példányszámmal magyarázható, hogy a felsőok­tatási tankönyvpiacon koránt- sincs olyan verseny, mint az ál­talános iskolai és a gimnáziumi tankönyveknél. Bár mintegy száz kiadó re­gisztráltatta magát a miniszté­rium gondozásában hamarosan megjelenő Universitas könyv- és jegyzetkatalógusban, tényle­gesen legfeljebb tucatnyian le­hetnek azok a cégek, amelyek­nek a kiadványai megtalálhatók a boltokban. Drágák az egyetemi tan­könyvek és a jegyzetek. A mi­nisztériumban ezt nem tagad­ják. Amióta a költségvetés nem a kiadókat, hanem az egyete­meken keresztül közvetlenül a hallgatókat támogatja, egy Ana­tómia vagy egy Általános pszi­chológia tízszer annyiba kerül, mint 1989-1990-ben. Ma az egyetemi, főiskolai hallgató körülbelül tizennégy­ezer forintot fizet a tankönyv- és jegyzetcsomagért, de az összeg felét a költségvetéstől vissza­kapja, persze: differenciáltan. Kormányhatározat van ugyanis arra, hogy az intézmé­nyi, hallgatói szervezetek alapo­san nézzék meg, ki . milyen anyagi, szociális körülmények között él, s a rászorultak kapják a nagyobb támogatást. D. G. Kijelölte delegációját a privatizációt felügyelő par­lamenti bizottságba az MSZP-frakció ülése. A tes­tületbe a közjogi, a gazda­sági és a költségvetési munkacsoport kettő-kettő, míg a többi egy-egy sze­mélyt javasolt. A jelölteket a frakció támogatta. Gyermekbarát szerveze­tek képviselőit fogadta Gál Zoltán. Az Országgyűlés el­nöke közölte: javasolni fogja, hogy a kormányzat minden márciusban tájékoz­tassa a parlamentet a gyer­meki jogok hazai helyzeté­ről. Kezdeményezte azt is, hogy a jövőben ismét le­gyenek karácsonyi ünnep­ségek az Országházban. A családi pótlékkal kap­csolatos elképzelésekkel foglalkozott az SZDSZ tegnapi frakcióülése. Ab­ban nem született állásfog­lalás, hogy támogatják-e a jelenlegi javaslatot. Fölve­tődött ugyanis, hogy a pót­lékra való jogosultság ne kötődjön jövedelemhatár­hoz, hanem a pótlék kerül­jön be az adóalapba. Német vadászrepülők ér­keztek Kecskemétre, hogy a NATO Partnerség a bé­kéért programjának kere­tében magyar pilótákkal közös gyakorlaton vegye­nek részt. A Luftwaffe tag­jai első ízben gyakorlatoz­nak együtt kelet-európai ország pilótáival 200 millió dollár összegű konzorciális hitelt vett fel a Magyar Nemzeti Bank Eu­rópai, amerikai és távol-ke­leti bankoktól. A hitelpiaco­kon javult Magyarország megítélése, így a kölcsön­höz a korábbiaknál kedve­zőbb feltételekkel jutottunk hozzá. Pál László volt ipari és ke­reskedelmi minisztert fogja javasolni a MÓL Rt. igaz­gatóságába a társaság pén­teki közgyűlésén az Állami Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt. A személycserét az ÁPV Rt. azzal indo­kolja, hogy dinamikus személyeket kívánnak a társaság élére kinevezni. Hazánk és Európa integ­rációs lehetőségeiről kezdő­dik szerdán tanácskozás a magyar külképviseleteken szolgálatot teljesítő tudo­mányos és technológiai at­tasék részvételével. A ren­dezvényen részt vesz Ko­vács László külügyminisz­ter és Dunai Imre, az ipari tárca vezetője. Erdélyi fiatalokat köszöntöttek tegnap a Parlament előtt. A kerékpáros karaván Kolozsvárról indult és Strasbourgba tart, hogy fölhívja a figyelmet az anyanyelvi ok­tatást ellehetetlenítő román tanügyi törvényre. fotó: feb/diósi imre ■ Emléktábla Latinovitsnak Hány éve már, hogy nincs közöttünk! Szuggesztív személyiségének, művésze­tének szerény lenyomatai csupán filmszalagok és hangtekercsek. Felejthetetlen színpadi alakítások sora kötődik alak­jához, ezeket sajnos kevés felvétel őrzi. Nagyon fiatalon ment el, ma is csupán 64 éves lenne. Születésnapja alkalmából, erre emlékezve avatták fel tegnap Czinder Antal Munkácsy-díjas szobrászművész bronz dom­borművét Budapesten a Mes­ter utca 1. számú ház falán. Vámos László a pályatársak nevében helyezett el koszorút az emlékművön. FOTÓ: FEB/HAJDU ANDRÁS unxovjTs «•»UM* fikM«

Next

/
Oldalképek
Tartalom