Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-22 / 228. szám

1995. augusztus 22., kedd A Mai Nap Dünántúli Napló 9 Komlói körkép Ülést tart ma a német kisebbségi önkormányzat A komlói Német Kisebbségi Önkormányzat ma délután 16.00 órakor a Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében testületi ülést tart. Az ülés té­mái között a német klub kiala­kítása, a „Komlói Napok”-ra tervezett önálló program meg­szervezése, valamint egyebek mellett a komlói német monog­ráfia kiadásának ismertetése szerepel. Emlékhelyet kap az Anna-akna A komlói szénmedence első függőleges aknájának, az Engel Adolf által közel 100 esztendeje, 1898-ban mélyí­tett Anna-aknának állít em­lékhelyet a Komlói Honis­mereti és Városszépítő Egyesület az Országos Ma­gyar Bányászati és Kohá­szati Egyesülettel közösen. A emlékhely avatására szep­tember 2-án 10.00 órakor - az akna egykori külszíni nyílásának helyén - a „Komlói Napok ’95” prog­ramjában kerül sor. Az ava­tóünnepség a Bányász em­léktúra részét képezi. Alapítvány roma vállalkozóknak Múlt hét pénteken tartott testü­leti ülés Komló Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzata. Eldőlt, hogy augusztus 30-án a „Komlói Napok” keretében megyei konferenciát rendez­nek. A legfontosabb napirendi pont az Autonómia Alapítvány felajánlásának elbírálása volt. Az alapítvány a roma vállalko­zók képzésére nyújt lehetősé­get. A komlóiak eddig 2 főt de­legáltak, de további jelentkezé­sekre is van lehetőség. Ősztől több gyerek jut egy pedagógusra Tanévkezdés megszorításokkal Hamarosan lejár a vaká­ció ideje. A hét komlói általános iskolában eb­ben az esztendőben még nem lesz számottevő vál­tozás. Bár az anyagi ne­hézségek érezhetők, az előző évekhez hasonló körülmények között, problémamentesen indul a tanév. Minden gyerek az általa választott in­tézményben kapott he­lyet, egyedül a „Kodály Zoltán” Iskolából - az elavult épületszárny le­bontása utáni helyszűke miatt - kellett 57 tanulót a lakóhelyüknek megfe­lelő iskolába irányítani. Az anyagi gondok és a csök­kentett pedagóguslétszám miatt bekövetkező összevonások okán eggyel kevesebb osztály indul a Gagarin úti, a Kender­földi, az Alsó- és Felsőszilvási iskolákban és a két tanulócso­porttal kevesebb Dávidföldön. Mivel a gyereklétszám nem csökken, mindezekkel együtt jár, hogy magasabb lesz az egy pedagógusra jutó tanulószám meg az osztályok létszáma is. Az átvilágítás eredménye­képp előírt létszámcsökkentést a legtöbb intézményben sike­rült nyugdíjazásokkal és a szer­ződéses állások megszünteté­sével megoldani. A létszámstop miatt - bár sok helyütt szükség lenne pedagógusra - a városban sem a frissen végzett, sem az ál­lástalan szaktanároknak nem igen kínálnak munkát. A nyelvtanárok iránt azon­ban nem csökken a kereslet. A Kenderföldi Általános Iskolá­ban német, az alsószilvásiban angol szakos kollégát fogadná­nak szívesen, s a „Kodály Zol­tán” Iskolában is lenne helye egy angol szakos nyelvtanár­nak. A szokásos nyári felújítások, karbantartások során megint mindenütt csak a legszüksége­sebb tennivalókat végezhették el, pedig sok helyütt szükség lett volna nagyobb beruházá­sokra is. így Szilvásban mázo­lásra, a Gagarin úti iskolában belső felújításra. E szempont­ból a „Kodály Zoltán” Iskola mondhatja „szerencsésnek” magát: az életveszélyes szárny lebontása után a megmaradt épületet muszáj volt némiképp rendbe hozni, átalakítani. Az iskolák profiljában, arcu­latában, ha akad változás, az negatív előjelű. Sok mindenről le kell mondani, minden téren meg kell szorítani a nadrágszí­jat, de természetesen az iskolák arra törekednek, hogy a meg­szokott színvonalon fogadhas­sák tanulóikat. A Gagarin úti iskolában to­vábbra is megmarad az első év­től kezdődő német nyelvoktatás és a testnevelés tagozat, a nem tagozatosok viszont ezentúl csak heti négyszer tornázhat­nak. Kenderföldön idén is a német nemzetiségi osztályok létén van a hangsúly, de másra nem igen lesz pénz. A „Kodály Zoltán” Iskola a helyszűke mi­att a zenetagozaton kívül csak egy osztályt indít. (S remélik, lesz elég pénz, hogy a kórus idén eleget tegyen egy külföldi meghívásnak.) Dávidföldön megmaradnak a városban egyedülálló iskolaotthonos osz­tályok és a kézműves szakkö­rök. Sajnos azonban minden is­kolában csökkenteni kell a taní­táson kívüli foglalkozásokat: kevesebb szakkörre, sportköri edzésre lesz lehetőség. L. T. A komló és Komló városcímere Az Új Dunántúli Napló augusztus 17-i száma közölte Fazekas Imre „3000 éve ismert a komló” című cikkét. A szerző említést tesz az 1726-os komlói pecsétről és a város mai címe­réről, - megjegyezve, hogy a címertervező gra­fikus nem ismerte a komlólevél alaktanát. Mivel ez az állítás ellentétes a valósággal, engedtessék meg, hogy röviden ismertessem a címernövény „sorsát”. Már a tervezés kezdeté­től rendelkezésemre állt a komlólevél pontos botanikai képe, és ez szerepelt is az általam ter­vezett három címerterv egyikén, leveles komló­termés alakjában. Fazekas úr tehát - mint a vá­roscímer születésének aktív tanúja - meggyő­ződhetett arról, hogy ismereteim nem voltak hi­ányosak. A tervezés folyamatában - mivel töb­ben dolgoztak a városcímer megfogalmazásán - részt vett a Képzőművészeti- és Iparművé­szeti Lektorátus címerzsűrije is. A történész-he- raldikus és képzőművész szakemberek már ak­kor úgy vélekedtek, hogy a komlóindás karót tartó emberalak grafikai megoldásakor a nö­vény a régi pecsétképpel azonos módon kerül­jön a címerbe. Ezzel a szfragisztikai (pecsét- tani) hagyományt is őrzi a címer, ugyanakkor megfelel a címerképek sajátos grafikai stílusá­nak, mely sohasem valósághű, hanem heraldi- kailag stilizált motívumokat mutat. Az elkészült három címertervemet a lektorá­tus heraldikailag és grafikailag megfelelőnek találta és az önkormányzatnak elfogadásra ja­vasolta. Az önkormányzat külön kérésére kivé­telesen még az elfogadás sorrendjére is javasla­tot tett, melyben az elsőként megnevezett terv­ként azt a címert jelölte meg, amelyben a leve­les komlótermés is szerepelt. Az önkormány­zati ülésen a címertervek kiválasztásakor Faze­kas úr a szakértői véleményt tartalmazó jegy­zőkönyv ismertetését követően is a címertervek ellen szólalt fel, azokat heraldikailag szabályta­lannak nevezve. Ezek után került sor a címer kiválasztásra. A testület a harmadikként java­solt tervet fogadta el a város címerének. Az igazsághoz tartozik még, hogy Fazekas úr azt a csoportot képviselte, akiknek a címerterve a szakértők rostáján már kezdetben kihullott. Az átlaluk tervezett címerpajzson egyébként szintén nem a komlólevél alaktanának megfele­lően szerepelt a növény . . . Kovács Ferenc grafikus, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tagja A képviselőtestületi ülés A nyári szünet utáni első ülé­sét tartja 24-én 15 órakor Komló Önkormányzatának Képviselőtestülete. Az előze­tes napirend szerint az ülésen tájékoztató hangzik el a tiszt­ségviselők legutóbbi testületi ülés óta végzett munkájáról, az önkormányzat első félévi pénzügyi tervének teljesítésé­ről. Többek között szó esik új kommunális szeméttelep léte­sítéséről. Két változatban ké­szült határozati javaslat ki­sebbségi bizottság létrehozá­sára. Napirendi pontnak java­solt még a képviselő-testület üléstervének elfogadása és tá­jékoztató hangzik el az ön- kormányzati ellenőrzés új rendjéről. Az ülés nyilvános azon bárki jelen lehet. Három nemzedék Végváriné Fóris Ildikó saját és édesapja festményeit rendezi a most nyíló kiállításon fotó:LAUFer László A magyaregregyi ház udvarán a közös gyermekkorról beszélge­tünk. A szobából kihallik a fiú zongorajátéka - kérésemre rag­time szól Scott Joplintól - ösz- szehasonlíthatatlan kontraszt a csendes falusi nyárban. Végváriné Fóris Ildikó fes­tőművész itthon, a gyermekkor emlékű házban nyaral. Ez kínál alkalmat arra, hogy a Csók Ist- ván-tanítvány édesapával - aki idén lenne száz esztendős - kö­zös tárlaton mutatkozzon be a komlói közönség előtt. Nézegetjük a hagyatékot: rajzetűdök, krétatanulmányok, olajfestmények. Sokszínű tech­nika, mégis ugyanegy gondolat. A vásznakon mindenütt embe­rek, talán a háború embertelen­ségét ellensúlyozandó. Láge­rek, háborús sírok és falusi életképek egyaránt. Fehér tüll- ben felravatalozott halott a tisz­taszobában - a halál, de a szüle­tés misztériuma is -, mert csak az fél a haláltól, aki az élettől is fél. Az öregek arcára kiül az idő, napozik a verandán a kora őszi verőfényben. A majdnem vakon festett önarcképen izza­nak az értelmes szemek, átvilá­gítanak minden hazugságon. Ildikó elém teszi a Magyar Frontharcos Mozgalom alma- nachját, melyben ez áll: „Fóris József festőművész, e. e. had­nagy. Lakik Magyaregregyen. Bevonult a 11. honv. gy.-ez­redhez Munkácson, 1915. dec. 11-tól az összeomlásig az orosz és román harctereken teljesített frontszolgálatot. Mint festőmű­vész a munkácsi hadtörténelmi kiállítást rendezte. Kitünteté­sei: Sign. Laud, kardokkal, II. o. Ez. Vit. é., Br. Vit. é., Kcsk. - A helyi csoport törzsvezetője. ” Leánya szemében ugyanaz az izzás. 1959-ben, 19 évesen indult világgá - miután a pécsi Művészeti Gimnázium szövő szakát elvégezte -, próbára tenni a tehetségét. Ahogy ő mondja: Amerika kemény ugyan, itthon sokkal puhább volt a talaj, nem volt esély na­gyot zuhanni, de a puháról el­rugaszkodni is képtelenség. Tanult és tanított a Sierra Ne­vada College művészeti egye­temen, közben gyerekeket szült és nevelt. Évtizednyi Amerika után ma München közelében él. Bejárta a világot, az egregyi völgynél szépségesebbet még­sem talált. Itt van itthon. Akva- relljei pillanatfelvételek az élet apró csodáiról. A háttérből kon- túrosan emelkedik elő a fontos, a zsigerekből való. Újra látom a gyermekkorom poros egregyi utcáján talpaló, félelmetesen felém sziszegő gúnárokat, az ismerős pajtákat, a kapirgáló tyúkokat. Az idilli környezet a lélek harmóniájáról mesél. Il­dikó múltjában és jelenében megtalálta a jövőt, önmagát. Augusztus 26-án 18 órakor a komlói Színház- és Hangver­senyterem aulájában nyílik Fó­ris József és Fóris Ildikó kiállí­tása. Ezt követően Ildikó fia, Végvári Elvis dzsessz-zongo- rista ad koncertet a színházte­remben. Deák Gábor Nehéz az iskolatáska, könnyebb a pénztárca Megint lesz „tankönyvhelyzet” Idén a komlói általános isko­láknak zömmel a Kódex köny­vesbolt szerezte be a tanköny­veket. Mivel a pedagógus önál­lóan dönti el, miből akar taní­tani, nagyon eltérő a város isko­láinak már tavasszal megadott rendelése. A legkevesebbe a kenderföldi iskolába, a leg­többe pedig a Gagarin útiba és a „Kodály Zoltán” iskolába já­róknak kerülnek a könyvek. A szélső értékeket tekintve a az alsós könyvcsomag ára 2000- 3000 Ft , a felsős pedig 3000- 4500 Ft között mozog. A szülőknek a pénzt még ta­vasszal, a megrendeléskor be kellett fizetni. A mintegy 2800 gyermek szüleinek közel 80%- a ezt meg is tette, ám vannak, akik máig sem „találták meg” a könyvesboltot. A Kódexnek közel 30 tan- könyvkiadóval kellett felvenni a kapcsolatot. A könyvek egy része már megérkezett, de a ja­vát e hetekben szállítják. Sajnos az idén is lesznek tankönyv­gondok. Majdnem biztos, hogy a tanév kezdetére egyetlen gye­rek könyvcsomagja sem lesz teljes: jó néhány, a Nemzeti Tankönyvkiadó által megjelen­tetett könyv csak szeptember­ben érkezik. A Kódex a meg­lévő, kicsit hiányos csomagokat augusztus 28-ig eljuttatja az is­kolákba: a kisdiákok ott kapják meg az első tanítási napon. Természetesen csak akikét kifi­zették. Azok a szülők, akik ed­dig ezt nem tették meg, a Kos­suth utcai Kódex Könyvesbolt­ban vehetik meg a tankönyve­ket. Akár már holnap. L. T. Városvédő kamera Virágtartók itt is, ott is, de micsoda különbség! A baloldali képen látható törött, csupasz csak a forgalmat akadályozza a csavarbolt előtt azzal, hogy ülőhelyül szolgál, a másik viszont szemet gyönyörködtető a Kossuth Lajos utcábam Nemesi Árpád Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba valamint a lap előfizetésével kap­csolatos ügyintézés a Komló és Környéke Területi Ügynökségen Munkanapokon: 8-11 és 14-16 óráig Cím: 7300 Komló Kossuth L. u. 17-19. Tel.: 72/482-437 * Á t f A belvárosi iskola mellől lebontották az elavult barakk épületet, így ide kevesebb gyereket vehettek fel fotó: laufer László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom