Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-22 / 228. szám

10 Dhnántuli Napló Gazdaság 1995. augusztus 22., kedd Pécsett, a Pap-szőlőben már csak elvétve találhatnak üres telkeket az építők fotó: laufer Üzleti esélyek a pécsi ingatlanpiacon Építési telkek kínálata a megyeszékhelyen és vonzáskörzetében Apad az országkassza Angol élelmiszerexportőr Magyarországon Újabb piacokat keres a közép- kelet-európai térségben Nagy- Britannia legjelentősebb élel­miszer- és italexportőr cége, a United Distillers. A vállalat Magyarországon is komoly be­fektetéseket fontolgat, jóllehet a britek meglátása szerint a magyar vám- és adópolitika kedvezőtlenebb helyzetet te­remt a szomszédos államoké­nál. Minderről Finn Johnsson, a United Distillers ügyvezető igazgatója tájékoztatta hétfőn az újságírókat. A MÓL Rt. keletre terjeszkedik A MÓL Rt.-ben egyelőre mér­legelik, hogy az újra működő­képes Adria csővezeték meg­hirdetett privatizációjában részt vegyenek-e - mondta a sajtó munkatársainak Buda Dénes, a sajtóiroda vezetője A csőveze­ték 15 százalékos tulajdonjogá­nak kivásárlására meghirdetett pályázat határideje szeptember 27. Addig kellene - esetlegesen az ÖMV-vel közösen - az aján­latot kidolgozni. A döntés nem könnyű, hi­szen a csővezeték jövőjével, a rajta szállított mennyiséggel kapcsolatban nehéz még csak kalkulálni is. Az esetleges privatizációnál biztosabbat lehet tudni a MÓL Rt. keleti terjeszkedéséről, amelynek jegyében e hónap végén avatják fel a romániai Nagyszalontán az első MÓL 2000-es benzinkutat. A máso­dik kút Aradon nyílik, s mind­két kúthoz Magyarországról szállítják az üzemanyagot. MNB valuta-, bankjegy és csekkárfoiyamai 1995. augusztus 21-töt Pénznem vételi közép eladási angol font 202,43 204,37 206,31 ausztrál dollár 96,67 97,57 98,47 belga frank (100) 432,84 437,14 441,44 dán korona 22,96 23,19 23,42 finn márka 30,01 30,30 30,59 francia frank 25,98 26,23 26,48 gör.drachma(IOO) 55,67 56,21 56,75 holland forint 79,44 80,23 81,02 ír font 207,29 209,27 211,25 japán yen (100) 135,12 136,58 138,04 kanadai dollár 96,59 97,48 98,37 kuvaiti dinár 433,59 437,72 441,85 német márka 88,92 89,81 90,70 norvég korona 20,36 20,56 20,76 olasz líra (1000) 80,84 81,58 82,32 osztrák sch. 12,64 12,77 12,90 portugál esc.(100) 86,12 86,95 87,78 § 1 0 > > c 1 1 04,60 105,60 106,60 svájci frank 107,37 108,44 109,51 svéd korona 17,76 17,93 18,10 USA dollár 131,20 132,41 133,62 ECU (Közös Piac) 166,92 168,54 170,16 Ma a legjobb befektetés: ingat­lant vásárolni - mondják úton- útfélen, de vajon tényleg olyan jó üzlet ez? Másrészt, telket, házat vagy lakást vegyünk? Hol, mennyiért keresik és kínál­ják a különböző méretű ingat­lanokat? Ezekre a kérdésekre próbálunk választ keresni a Fundus ingatlanközvetítő iroda segítségével, elsőként az építési telkek árát árát vizsgálva. An­nak eldöntését pedig az olva­sóra bízzuk, hogy az itt leírtak alapján érdemes-e telekspeku­lációval foglalkozni a baranyai megyeszékhelyen és néhány ki­lométeres vonzáskörzetében. Elöljáróban megjegyzendő, az elmúlt 5 évben az ingatlan­árak növekedése nem követte az infláció változását, 5-10 százalékkal elmaradt attól. Ta­valy aztán ugrásszerűen nőtt a telkek, házak értéke, mivel ek­korra soha nem látott mélypont­jára zuhant a nagyüzemi lakás­építés és lecsengett az önkor­mányzati lakásvásárlás lehető­sége is, nem beszélve arról, hogy az emberekben megingott a forint stabilitásába vetett biza­Csökkent a vetetlen területek aránya hazánkban. Ez derül ki a KSH legfrissebb - a fontosabb szántóföldi növények vetésterü­letét elemző anyagából. Jelenleg az ország területé­nek 51 százalékát, 4,716 millió hektárt hasznosítanak szántó­földi termeléssel. A szántóterü­letből 4 millió 525 ezer hektárt vetettek be. A vetetlen területek aránya az elmúlt időben évről évre folyamatosan csökken. 1993-ban már csak 9 százalék­lom. Az energiaár-emelés (fő­ként a központi fűtéses ottho­nokból nagy az „elvágyódás”), az újfajta szociálpolitikai ked­vezmény bevezetése viszont fokozta az önerős építkezési kedvet. Az építkezéshez elő­ször telek kell, lássuk tehát a kínálatot. Pécs külvárosi részein a közművesítetlen parcellák ma még 500 forint/négyzetméteres áron is kaphatók, ha viszont már odavezették a vizet, gázt, úgy rögtön a 3^1 szeresével számolhatunk. A 200-300 négyszögöles telkekért a Me- csekoldalban elkérik olykor a 6 milliót is (errefelé az építkezni már csak társasház méretekben érdemes), Makár-tetőn, Dain- dolban, a Donátusban 2-3 mil­lió forintba kerülnek. A Magyarürögi út környéke valamivel még mindig olcsóbb - 1200 forint/négyzetméter az induló tarifa, persze a helytől függően itt is felkúszhat az ér­ték a többszörösére -, de igazá­ból Pécsújhegy most a favorit, 1 milliós telekáraival, azonban hamarosan elfogynak az ingat­nyi volt parlagon, az idén pedig 4 százalékra mérséklődött a be nem vetett területek aránya. Általános tendenciaként je­lentkezik: a gabonafélék vetéste­rülete - a búza kivételével - csökkent. Az ipari növények: cukorrépa, napraforgó ugyanak­kor számottevően növekedett. Burgonyából az idén sem vetet­tek kevesebbet a szokásosnál, míg a zöldségfélékből látványos vetésterület-növekedés volt ta­pasztalható. A gabona vetésterü­lanok. Pécs központja megint egy külön kategória, természe­tesen itt már foghíjakat alig ta­lálni, s ha mégis, akkor jó eset­ben 3-5 ezer, az üzletház he­lyeket 10-20 ezer forint/négy­zetméteres áron adják. Célszerű tehát a városon kí­vül körülnézni, ahol újabban Nagykozár, Bogád tűnik ki 1000 forint/négyzetméteres ára­ival, ugyanis a korábbi kedvenc helyek: Hird, Pellérd, Patacs, Rácváros lassan telítődnek, Kozármislenyben pedig van kí­nálat, de itt a „túlzott fejleszté­sek miatt már pécsi árakat értek el. Mindenesetre telekvásárlás előtt azt mindenképp érdemes megjegyezni, hogy ma egy szo­lid családi házat kalákában fel­építve a költségek negyede- ötöde a telekre fordítódik, s a teljes beruházás végösszege ritkán áll meg 5 millió forint alatt. (A pécsi ingatlanpiac sajá­tosságait szem előtt tartva leg­közelebb a családi házak keres­letével és kínálatával foglalko­zunk). Mészáros B. E. lete az idén 2 millió 735 ezer hektár volt, ez több éves emel­kedés után visszaesést jelent. Búzából 46 ezer hektárral több volt a vetés mint tavaly. A kuko­rica vetésterületének az elmúlt négy évre jellemző emelkedése után megtorpanás tapasztalható (1,098 millió hektáron termesz­tenek kukoricát). A cukorrépa vetésterülete 18 százalékkal, míg a napraforgóé csaknem 20 százalékkal növekedett a múlt évhez képest. Az elmúlt időszakban mérsék­lődött hazánkban a pénzmeny- nyiség növekedése. A belföldi hitelállomány júniusban 15 mil­liárd forinttal szűkült, ami egy­részt annak volt köszönhető, hogy a költségvetés bankrend­szerrel szembeni pozíciója a ha­todik hónapban már lényegesen nem romlott, az egyéb pénztu­lajdonosok - elsősorban a vál­lalkozók - hitelállománya pedig csökkent. így a pénzállomány júniusban csupán 23,2 milliárd forinttal lett magasabb, ami ki­zárólag a lakossági betét- és készpénzállomány emelkedé­sével magyarázható. A Magyar Nemzeti Bank tá­jékoztatása szerint az állami szektor belföldi bankrendszer­rel szembeni nettó pozíciója jú­niusban csak 6 milliárd forinttal romlott. Folytatódott a vállal­kozók hiteltartozásainak csök­kenése is. Újabb 15 milliárd fo­rinttal csökkent a forinthitelek állománya, s a devizahiteleknél is a korábbiaknál kisebb mér­tékű bővülés tapasztalható. A lakosság nettó megtakarítása júniusban csaknem 50 milliárd forinttal nőtt. Szembetűnően bővült a készpénzállomány, ami közel 50 százalékban járult hozzá a forrásbővüléshez. A vállalkozói rövid lejáratú hite­leknél az átlagkamat júniusban 33,4 százalék volt. Májushoz képest a kamat nem emelkedett. Az éven túli hiteleknél a kama­temelkedés 0,8 százalékot tett ki, s elérte az évi 34,3 százalé­kot. Másik anomália, hogy szű­kült a rövid lejáratú hitelek és betétek kamata közötti rés. Érték - papír - tőzsde / Általános lanyhulás jön? Az elmúlt tőzsdehetet a BUX-index 1513 ponton nyitotta, ami 6 ponttal volt magasabb, mint az előző heti záróérték. Ezt azonban nem további emelkedés, ha­nem eleinte stagnálás, majd esés követte: csütörtökön és pénteken 3-4 ponttal 1500 alácsúszott az index. A lélektani határ lefelé való áttörése könnyen további csökkenést eredményezhet. Ezen a héten a részvények teljes forgalma 1 milliárd 419 millió forintot ért el az Érték­tőzsdén. A kárpótlási jegyek 223-224 forint között cserél­tek gazdát, összesen mintegy 60 millió forint értékben. A hét nagy vesztese az Ag- rimpex papírja volt: a piaci szereplők a hirtelen árfolyam­emelkedést követően - a mi­nél nagyobb nyereség érde­kében - egyre erősítették az eladási oldalt, s ily módon a hét végén már csak 12 000 fo­rintot ért a papír (szemben a hét elejei 17 000 forintos ár­ral). Jó jel azonban, hogy ezen az áron már csak néhány darab részvényt kínáltak el­adásra, tehát újabb vételi szándék esetén az árfolyam ismét erősödhet. A korábbi hetek sztárpa­pírja, az Égis 2950 forinton nyitotta meg az elmúlt heti kereskedést, péntekre azon­ban 2885 forintig süllyedt az árfolyam. Ez javarészt annak tudható be, hogy két héttel korábban - miután az árfo­lyam rohamosan közelítette a 3000 forintos határt - lelas­sult az áremelkedés, s a lélek­tani határ közeléből „vissza­pattant” az árfolyam. Közre­játszhatott az árcsökkenésben az is, hogy újabb nagy rész­vénypakett cserélt gazdát a parketten, méghozzá - az ÁPV Rt. privatizációs tranz­akciójához hasonlóan - jóval a piaci ár alatt, 2800 forinton. A Fotex részvénye is jelen­tős veszteséget könyvelhetett el: a korábban stabilnak tűnt 173-175 forintos ár - lanyha forgalom mellett - 168 fo­rintra esett. A cég múlt héten nyilvánosságra hozott, első féléves eredményei rosszabb­nak bizonyultak a múlt évihez képest, s ez kissé megingatta a befektetők bizalmát. A Graboplast azonban to­vábbra is tartja magát: az ár­folyam 1700-ról 1740 forintra emelkedett, igaz, alacsony, mindössze 10 millió forintos heti forgalom mellett. A kö­zeljövőben azonban az általá­nos bessz szele ezt a rész­vényt is „megcsaphatja”. A Pick Szeged árfolyama is emelkedett egy árnyalatnyit: a 6500 forintos nyitást 6510 fo­rintos zárás követte. Koránt­sem bizonyos még azonban, hogy ez az elmúlt hetek csök­kenő trendjének végét jelenti. Az OTC-piac nyugodt volt: a Matáv árfolyama némileg gyengült, 18 000 forintról 17 900-ra, a MÓL-részvények továbbra is tartották a 11 700 forintos árat. A szerdán és csütörtökön megtartott diszkont kincstár­jegy-aukciókon kis mértékben közeledtek egymáshoz a 30 és a 90 napos papírok átlagos hozamai: az előbbi 28,94, az utóbbi 32,61 százalékot ért el. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség Alig marad föld parlagon Vásárlói kalauz állampapírokhoz Az elmúlt hónapok banki, befektetési botrányai egyre óvatosabbá tették azokat, akik megtakarításaikat kamatoztatni szeretnék vala­hol. Talán éppen ezért, egyre népszerűbbek az állam által kibocsá­tott értékpapírok, amelyek ugyan szerényebb kamatokat ígérnek, mint néhány más befektetési forma, de visszafizetésük mégiscsak garantált - hangsúlyozza dr. Dunavölgyi Mária, a Pénzügyminiszté­rium Államadósság Kezelő Központjának igazgatóhelyettese.- Hol lehet állampapírt vásá­rolni?- A Magyar Nemzeti Bank, az OTP Bank és a Magyar Posta pénztáraiban. Tízezer fo­rinttól százezer forintig terjedő címletekben vidéken és a fővá­rosban is mindenütt hozzájut­hatnak az érdeklődők. Az egy évnél rövidebb lejáratú állam­papírokat kincstárjegyeknek, a hosszabb lejáratúikat pedig ál­lamkötvényeknek nevezzük. A kamatok 28 százaléktól 34 szá­zalékig terjednek attól függően, milyen hosszú lekötési időről van szó. Sokféle papír került a piacra, lehet köztük válogatni. Tanácsos alaposan megfon­tolni, hogy ki milyet vásárol, mert nem mindegy, hogy mennyi időre és milyen kama­tozás mellett köti le valaki a pénzét. Az említett vásárlási he­lyeken természetesen felvilágo­sítással is segítik a pénzügyek­ben járatlanokat. De a Nemzeti Bank hálózatán keresztül mi is szervezünk olyan vidéki össze­jöveteleket, amelyeken a lakos­sággal ismertetjük az állampa­pír-vásárlások feltételeit. A bank- és a pénzügyek első lá­tásra mindenki számára bonyo­lultak, éppen ezért nem szégyen kérdezni.- Ha valaki nem a felsorolt, nagyobb pénzintézetekben kí­ván értékpapírt vásárolni, ha­nem például egy brókercégnél, akkor hogyan győződhet meg arról, hogy nem csapják be?-Valóban egyre kockázato­sabb egy ilyen pénzügyi manő­ver. Ugyanakkor el kell mon­danom, hogy nagyon sok tisz­tességes értékpapír-forgalmazó cég működik. Ám, ha valaki bi­zonytalan, akkor az Állami Ér­tékpapír-felügyeletnél telefo­non is érdeklődhet, nem fan­tomcéggel van-e dolga, és vásá­rolhat-e nyugodtan? N. Zs. Tizenegyek társasága Tokajban Az elmúlt három esztendőben a Tokaj-Hegyalján zajló privatizáció során kilenc, többségében külföldi (francia, spanyol, angol) tulajdonú pincészet alakult. A társaságok együttesen az összes hegyaljai szőlőskert alig 12 százalé­kát képviselik, ugyanakkor a borexportnak a 90 százalé­kát adják. Ezek a társaságok megalaku­lásuk óta több mint 2,5 milli­árd forintot fordítottak beru­házásra, s legalább ekkora az értéke a most folyó fejleszté­seknek, telepítéseknek, épít­kezéseknek is. Mindez a leg­korszerűbb szőlő- és borter­melési technológiák, gépek, eljárások meghonosítását je­lenti a tőkehiánnyal és piac­vesztéssel küszködő térség­ben, úgy, hogy közben megőr­zik a tokaji borkészítés ősi ha­gyományait. A kilenc társaság - melyek­hez nemrég két magyar ma­gáncég is csatlakozott - az idén alakította meg a Tokaj Renaissance Chartát, a Tokaji Nagy Borok Egyesületét. Bacsó András, az egyesület elnöke úgy fogalmazott, hogy öt évszázadnyi történelem, ti­zenegy különleges uradalom és szakmájukat szenvedélye­sen szerető emberek szövet­keztek a cél érdekében. Újra ismertté akarják tenni a nagy­világban egy kiemelkedően ér­tékes borvidék gazdaságát, csodálatos, garantált minő­ségű borait. A tokaji borok védelmére szerveződtek, hogy közösen képviseljék itthon és külföldön a királyok borát, a borok királyát. Az egyesület nyitott, mun­kájába mindenki bekapcso­lódhat, aki legalább öthektáros ültetvényen gazdálkodik a Hegyalján, és van borászko­dásra alkalmas pincészetében olyan reprezentatív vendég­váró, ahol az idelátogatókat megfelelő színvonalon tudja fogadni. Az egyesület tagjai együtt jelennek meg kiállításokon, nemzetközi borszalonokon, versenyeken, emellett dolgoz­nak Tokaj-Hegyalja turizmu­sának fejlesztéséért, és közö­sen népszerűsítik a tokaji bo­rokat. I 1 * i «

Next

/
Oldalképek
Tartalom