Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-03 / 210. szám

1995. augusztus 3., csütörtök A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Szezon végéig a dzsámit a kávézó üzemelteti Müller andrea felvétele Senkinek sem kell a dzsámi? Hazánkban egyedülálló jelen­ség, hogy egy múzeumot, ne­vezetesen a pécsi Jakováli Hasszán pasa dzsámiját, a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet üzemelteti. Az ok termé­szetesen a pénzhiány, ami vi­szont nem mondható kurió­zumnak. Az új hivatali felállás­ban a volt köztársasági megbí­zott helyett a megyei közgyűlés állományában működő Va­gyonátadó Bizottság, a VAB foglalkozik a kárpótlási, az egyházi javak és a műemlékek kezelési-, illetve tulajdonjogai­nak rendezésével. A VAB 1994-es határozata szerint a pécsváradi, siklósi, szigetvári váraké az Idrisz Baba türbéje és a Jakováli Hasszán pasa dzsá­mija a KVSZ kezelésébe került. A várak üzemeltetését sze­rencsére a helyi önkormányza­tok magukra vállalták, a pécsi türbe nem muzeális érték és nem is látogatható, ezért csak karbantartást igényel, viszont a dzsámi érdektelenség miatt üzemeltető nélkül maradt. A korábbi üzemeltető a Mecsek Tourist a csökkenő állami tá­mogatások és a látogatók ala­csony száma miatt nem tudta rentábilissá tenni a török kori múzeum fenntartását. Az ön- kormányzat és a Műemlék Fel­ügyelőség pénzhiányra hivat­kozva az üggyel kapcsolatban nem tudott lépni. A helyzetet végül a KVSZ oldotta meg, amely kényszerűségből elvál­lalta az üzemeltetést erre a sze­zonra. Kovács László, a KVSZ pé­csi kirendeltségének vezetője elmondta, hogy a szervezet fel­adata csak a műemlék állagá­nak megőrzése lenne, az üze­meltetés más szakértelmet igé­nyel. Sajnos az érdekek nem ta­lálkoztak a dzsámival kapcso­latban és a turistaszezon is vé­szesen közeledett, ezért a KVSZ vett fel személyzetet és nyomtatott belépőjegyeket a múzeum megnyitásához. Eze­ket a jegyeket a régi 25, illetve 35 forintos áron árusították és valószínűleg a kedvező időjá­rásnak tudható be, hogy a sze­zon most már biztosan nyere­séges. Az alacsony árak mellett megtartották a keddi ingyenes napot, szerdán pedig zárva tart az épület. Sok a látogató pénte­ken, amikor az itt élő iszlám vallásúak tartják szertartásukat. A dzsámi üzemeltetési jogát augusztus végén hirdetik meg és a pályázat nyertese október 1-től veheti birtokba az épüle­tet. A pályázóknak be kell tar­taniuk a Múzeum Igazgatóság által előírt nyitvatartási, biztosí­taniuk kell a kalauzolást és az ott elhelyezett tárgyak őrzését. A pályázatra kis- és nagyvál­lalkozók, illetve szakmai gár­dák jelentkezését várják. Turis­tacsalogató látványosság le­hetne, ha a leendő üzemeltető helyreállítaná a minaretet, ezzel csodálatos rálátást nyerve Pécs belvárosára. A KVSZ elképzel­hetőnek tartja, hogy akár kis utazási vagy információs iroda, esetleg pénzváltó létesülhetne a dzsámi előterében, de csak ak­kor, ha az nem sérti a hely szel­lemét és nem igényel nagy át­alakítást. Kovács László hozzátette, hogy nem csak ezzel az egy épülettel vannak problémák, mivel a tartósan állami tulaj­donban maradó műemlékegyüt­tesek és nemzeti kincseken kí­vül a KVSZ foglalkozik azok­nak az épületeknek a kezelésé­vel, melyek nem kellettek sen­kinek. Ilyenek a volt iroda és pártházak, a megszűnt társa­dalmi szervezetek ingatlanjai, a pogányi repülőtér, a volt MHSZ lőtér és a modellezőpá­lya is. Ezeket a zárolt ingatla­nokat nagyon nehéz értékesí­teni, mert a jogutódok bevétel hiányában képtelenek üzemel­tetni azokat, ezért ez is a KVSZ-re hárul. Az itt működő klubok, például a repülős, ejtő­ernyős és modellező klub tag­sági díjai egyelőre túl magasak egy átlagpolgárnak, hiszen a hobbikra igen kevés pénz jut a családi kasszából. A problémá­kat csak a gazdasági fellendülés oldhatja meg. Rendes Z. Októberben új Larousse-kiadvány Várhatóan októberben jelenik meg a Magyar Larousse-encik- lopédiák következő - negyedik - kötete, a MEMO - tájékoz­tatta az MTI-t Kulcsár Zsu­zsanna, a Magyar Larousse-ki- adványok szerkesztőségének munkatársa. Mint elmondta: a MEMO kézirata már nyomdában van. A kötet felépítésében, szerkezeté­ben, tartalmában eltér az eddig megjelent három Larousse en­ciklopédiától. Ez nem enciklo­pédikus szótár lesz, hanem va­lóságos enciklopédia, amely 20 témakörben, egyebek mellett a világ népeiről és nyelveiről, a föld államairól, a világgazda­ságról, a stílusokról, viseletek­ről, egyenruhákról, valamint a tudományos és technikai felfe­dezésekről nyújt pontos ismere­teket az olvasóknak több, mint 700 témakörben. A kötet 3000 szócikke a legfrissebb informá­ciókat, számadatokat közli. A kiadványt 4100 illusztráció és 320 térkép teszi színesebbé, át­tekinthetőbbé. fi Átalakulás előtt az Országos Közoktatási Intézet Az Országos Közoktatási Inté­zetet 1990-ben hozta létre Zsolnai Jószef a nevével fém­jelzett módszer révén híres pe­dagógus, aki amellett, hogy Törökbálinton megalapította a maga „iskolabirodalmát”, máig kinevezett főigazgatója az OKI-nak.-Mi a feladatköre az in­tézménynek, mely lényegében az Országos Pedagógiai Inté­zet utódjának is tekinthető?- Valóban akkor kértek fel, illetve akkor pályáztam meg ezt a posztot, mikor a rendszer- váltás következtében az előd­intézet megszűnt, átalakult. Feladatunk hármas: kutatás, fejlesztés és innováció. Ellen­tétben az intézet elődjével, mely a minisztérium hűséges kiszolgálója volt csak.- Végül is a gazda most is a művelődési tárca, mennyire önálló mégis az intézet?- Közel száz munkatárs (pe­dagógusok, pszichológusok, közgazdászok, kutatók) végzi itt azt a munkát, ami közokta­tási rendszerünk teljességére vonatkozik. Megváltozott köz­oktatásunk képe és ezzel együtt tevékenységi körünk, módsze­reink is. Most a Nyugat-Euró- pához való kapcsolódás feltéte­leit kell mielőbb megteremte­nünk az oktatásügy területén. Ezzel szorosan összefügg a pe­dagógus-képzés megújítása is, a régi formák elavultak, az egész képzés válságban van. Igen fontos, hogy intézetünk nem hatóság, és ez a körül­mény is hozzájárul, hogy nagy az önállóságunk, az autonómi­ánk. Megbízásokat, rendelése­ket kapunk sok területről, nem csak a minisztériumtól.- Részt vettek a Nemzeti Alaptanterv elkészítésében is?-Természetesen, sőt, nem túlzók, ha azt állítom, mi dol­goztuk ki, csak közbejött a rendszerváltás, és ez á munka lakadt. Pedig nagy szükség lenne már rá, hiszen 1978 óta régi tantervekkel dolgoznak a pedagógusok, és ez a helyzet már-már tarthatatlan. A radiká­lis változás elodázhatatlan. Ha a NAT elfogadásra kerül, az is­kolák átállása, a türelmi idő ak­kor is legalább 3 év, hiszen az alaptanterv, a helyi tantervek kidolgozása időigényes. Az intézet oroszlánrészt vál­lal majd a NAT elteijesztésé- ben, ismertetésében. Egy új­fajta vizsgarendszert feltételez majd az új alaptanterv, a válto­zás lényege, hogy alapvizsga után az érettségi következik, mely kétszintű lesz, és a maga­sabb szint egyben az egyetemi felvételit is jelenti. Egy egész ország vizsgázik tehát majd a NAT alapján, és ennek segíté­sére a mi erőinket is át kell cso­portosítani. Amíg most 6 egy­ségben dolgozunk, az átalakítás után 3 egységünk lesz: a tan­tervi rész, az értékelő és a köz­oktatási kutatásokat végző. A tudás terjesztése jelenleg is egyik legfőbb feladatunk. Konferenciákat, különféle so­rozatokat rendezünk ennek je­gyében, a Művelődéskép az ez­redforduló után című konfe­renciasorozatunk is példa erre.-Az OKI-nak van jövője, bővelkedik feladatokban. A feltételek is adottak ezekhez?- Azt mondhatom, hogy igen. A minisztérium gondolt a finanszírozásra, mikor költség- vetését készítette, de ismétlem, mi nem központi támogatásból élünk, hanem vállalkozunk, megrendelésekre dolgozunk. A már említett NAT olyan felada­tokat tartogat, melyek hosszú időre biztosítják majd szüksé­gességünket, sőt nélkülözhetet­lenségünket is. Számunkra a következő évek jó időszakot je­lentenek, mert bőven lesz munkánk.-Az intézet átalakul, meg­újul a követelményekhez, az új feladatokhoz igazodva, de - úgy mondta - Ón már nem vál­lalja a további igazgatást.-Úgy hiszem, az alapokat sikerült leraknom, most elindí­tottam az átalakulás útján az in­tézetet, de ez év augusztusában lejár a mandátumom, újabb pá­lyázatot írnak ki a főigazgatói munkakörre, és mivel engem időközben felkértek a pécsi Ja­nus Pannonius Tudományegye­tem pedagógiai tanszéke veze­tőjének, számomra az sokkal testhezállóbb, és izgalmasabb feladat lesz, ezt vállaltam el, amellett, hogy tovább dolgo­zom a törökbálinti Zsolnai is­kolában is. Az OKI-val a kap­csolatom nem szakad meg, hi­szen aki pedagógiai munkát végez ebben az országban, az aligha nélkülözheti ezen intézet munkáját. Leopold Györgyi Összefogás a könyvtárakért A könyvtárak országszerte ne­héz helyzetben vannak. Fenntar­tóik egyre kevesebb pénzt tud­nak biztosítani számukra, és pá­lyázatokat is ritkán írnak ki ne­kik. A fontos könyveket már csak egy példányban tudják be­szerezni, és vannak olyanok, melyekről örökre le kell monda­niuk. Hogy felhívják nehéz helyzetükre a figyelmet, október 9. és 15. között országos könyv­tári hetet rendeznek „Összefogás a könyvtárakért” címmel. A Pécsi Városi Könyvtár a hét kezdetére aláírásokat gyűjt, melyekkel az olvasók tanúbi­zonyságot tesznek arról, hogy továbbra is igénylik a könyvtár szolgáltatásait, tájékoztatott Ke- szi Erika, a könyvtár munka­társa. A leveleket kódex formá­jában kívánják majd átadni a pé­csi közgyűlésnek. Ebben az idő­pontban „Egy olvasó - egy könyv” címmel könyvgyűjtő akciót szerveznek. Arra kérik olvasóikat, hogy jó állapotban lévő könyveikből hozzanak be legalább egyet, ha megtehetik. Főként az iskolai kötelező és ajánlott olvasmányokat vájják, de a magyar és a világirodalom klasszikusainak és az ismeretter­jesztő köteteknek is örülnének. A Városi Könyvtár gyermek- könyvtárai pályázatokat írtak ki a hét alkalmából. Arra kérik az általános iskolásokat, hogy ad­janak nevet könyvtáraiknak, és röviden indokolják is meg vá­lasztásukat. Eddig ugyanis csak számokkal jelölték őket. A pá­lyázatokat szeptember 5-ig kell beküldeni a Városi Könyvtár Központjába (Király u.9.). A könyvtári héten „Betűdzsungel? Könyvtár? Könyvtár!” címmel könyv- és könyvtárhasználati vetélkedőt rendeznek az általá­nos iskolák 5-6. osztályos tanu­lói részére. A jelentkezéseket szeptember 10-ig várják. Az 1. és 4. számú gyermekkönyvtár könyvbontó és könyvjelző ké­szítő pályázatot hirdet Fekete István állattörténeteihez kapcso­lódóan az általános iskolások számára. Ugyancsak könyvjel­zőt és bontót várnak a 3. számú gyerekkönyvtárban is, de itt a téma Saint-Exupéry „A kisher- ceg” című műve. A gyerek­könyvtárakban olvasónapló pá­lyázatot is kiírtak, maximum hét oldalban határozták meg a terje­delmet. Az 1. számúban Fekete István egy művét, a 2-ben Milne „Micimackóját” vagy Molnár Ferenc „A Pál utcai fiúk” című regényét, a 3. számúban „A kis- herceget”, a 4-ben Kästner „A két Lotti”, Gárdonyi Géza „A láthatatlan ember” című művét kell feldolgozniuk a gyerekek­nek. Beküldési határidő szep­tember 23., a díjakat a könyvtári héten osztják ki. U. G. Tájképek és ősi kerámiák A pécsi Gyöngyszem Galériá­ban szerdán új kiállítást nyitott meg Fábos György festőmű­vész. Ezúttal a bajai Ádám Pé­ter és a pécsi Vári Györgyi mu­tatkozik be alkotásaival. Ádám Péter festőművész, aki 1984 óta vesz részt rendszeresen tár­latokon. Gyakran használ mű­veihez szenet és temperát, de ezúttal olajjal festett tájképeit hozta magával, melyeknek egyik fő ihletője a Duna. Vári Györgyi valaha az Ifjú­sági Ház kerámia szakkörében kezdett, de mára már önálló műhelyében készíti az ősi kul­túrák, misztikus világok üze­netét magukban hordozó mű­veit. M. K. Ádám Péter és Vári Györgyi (felvételünkön) alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők a pécsi Gyöngyszem Galériában FOTÓ: MÜLLER ANDREA Baranya Megyei Közgyűlés (Folytatás az I. oldalról) jelöltjük visszalépett, mint azt is, hogy a koalíciós partnerek a hátuk mögött játszottak. Dr. Mikes Éva szerint a FIDESZ- MPP frakciója az eredeti felál­lást támogatja, s egyértelművé tette, hogy nem kívánnak együttműködni a szocialista párttal, s az őket támogató erőkkel. Dr. Hargitai János - vála­szolva a korábban feltett kérdé­sekre - elmondta, azért lép vissza a jelöléstől, mert a meg­állapodástól függetlenül úgy látja, a 38 jelenlévő képviselő többségének támogatását a mostani közgyűlésen nem tudja megszerezni, ezért értelmetlen az indulása. Dr. Kurucsai Csaba levezető elnök ezután még egyszer megkérdezte dr. Tóth Sándort, hogy továbbra is vállalja-e a jelölést, a válasz igen volt, majd a közgyűlés 16 szavazattal - 14 lett volna a mi­nimális - elfogadta elnökjelölt­nek. A testület titkos szavazás­sal folytatta munkáját, amely­nek során 21 szavazattal Bara­nya Megye Közgyűlésének el­nökévé dr. Tóth Sándort meg­választotta. Döntöttek az új el­nök illetményéről is, majd dr. Mikes Éva bejelentette, a jövő­ben nem kíván a megyei köz­gyűlésben dolgozni, s lemond a FIDESZ-MPP mandátumáról. Dr. Tóth Sándor megkö­szönte a képviselők többségé­nek támogatását, s kifejezte óhaját, úgy szeretné irányítani a közgyűlés munkáját, hogy a szakmai, ne pedig a politikai kérdések kerüljenek előtérbe, s ehhez valamennyi frakció se­gítségét kérte. Roszprim N. A t I A h

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom