Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-03 / 210. szám
2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. augusztus 3., csütörtök Terjed a délszláv háború A magyar turisták még nincsenek veszélyben Horvátországban Tovább mélyült a délszláv válság az elmúlt huszonnégy órában. Szerb repülőgépek szerdán ismét boszniai horvát célpontokat támadtak. A gépek Ubdina repülőteréről szálltak fel, és Grahovót bombázták. A krajinai szerb hadsereg rakétavetőkkel támadta Gospicot, a lakosság az óvóhelyekre menekült. Michal Kovác neheztel A szlovák államfő szerdán nyilatkozatban bírálta a szlovák parlament Magyar Koalíciójának pártelnökeit. Duray Miklós, Bugár Béla és A. Nagy László politikai magatartása szerinte veszélyezteti a magyar-szlovák alapszerződés szlovák parlamenti ratifikálásának esélyeit. Michal Kovác szerint a magyar politikusok kijelentései árthatnak Szlovákia és az USA kölcsönösen jó viszonyának. Ezt bizonyítja az is, hogy az USA pozsonyi nagy- követsége és külügyminisztériuma azonnal cáfolta a magyar politikusok amerikai útját követő kijelentést, amely szerint az USA ősszel határozottabb lépéseket kíván tenni a szlovákiai demokrácia megőrzése érdekében - fejti ki nyilatkozatában az államfő. Kovácot nyugtalansággal töltötte el Duray Miklós Debrecenben elhangzott beszéde is. Az államfő szerint mindez nem csak az alap- szerződés ratifikációjának folyamatát veszélyezteti, hanem „árt a Szlovák Köztársaságban élő magyaroknak is, hiszen az időszerű problémákról folyó békés párbeszédet zavarhatja meg”. Az államfő szerint még az alternatív oktatást célzó törekvések, vagy az államnyelvről szóló törvénytervezet sem jogosíthat fel senkit arra, hogy szlovákiai „nyelvi imperializmusról”, vagy „kulturális fasizmusról” beszéljen. Eurogondok - botrányos felvételik Tolmácsok kerestetnek Kivonják Zepából az ENSZ-katonákat. Visszavonásukat, amit a francia hatóságok kértek, csütörtök reggelig befejezik. A világszervezet a szerbek újabb túszejtő akciójától tart. A térségben mintegy százötven kéksisakos állomásozik. Phare-hitel vehető igénybe a Hosszúfalu-Ré- dics szlovén-magyar határátkelő felújítására. Talán már őszre befejeződnek a munkálatok, és ezzel meggyorsul a kamionforgalom is. A beruházás értéke meghaladja a 350 millió forintot, ebből 240 milliót a szlovén állam, a többit a Phare-prog- ram biztosítja. Nyugtalanítja a japán kormányt, hogy az amerikai állampolgárok többsége helyesli a Hirosima és Nagaszaki városok ellen ötven évvel ezelőtt intézett atombomba-támadást. Egy közvélemény-kutatás kimutatta: az amerikaiak 76 százaléka helyteleníti, hogy Washington Japántól bocsánatot kérjen az atombomba-támadásért. Megszűnik a vízumkényszer Oroszország és Szlovákia között augusztus 25-től. A két ország polgárai érvényes útlevéllel harminc napig tartózkodhatnak, illetve átutazhatnak a másik ország területén. Csökkentek az árak Lengyelországban. A pozitív változás júliusban 0,3-0,5 százalékot tett ki. Az utóbbi nyolc évben most első ízben fordult elő, hogy nincs infláció - közölte a lengyel pénzügyminiszter. Kína kitoloncol területéről két amerikai tisztet, akiket kémkedésen értek. Miután beléptek az országba, a pekingi külügyminisztérium közlése szerint „Kína délkeleti partvidékén katonai felderítést folytattak és fény- képfelvételeket készítettek”. Újraindítja a Szolnoki PaÍ u'rgyárat két osztrák cég. géretük szerint a termelés 90 százaléka exportra kerül, ezáltal évi egymilliárd schilling devizabevételhez juttatják Magyarországot. A vevő a Frantschach csoport és a Neusiedler AG. Háromévi börtönt és tíz korbácsütést kapott büntetésként vasárnap egy kilencéves pakisztáni gyerek, mert 20 gramm heroint találtak nála. Gospicon kívül Otocacban és Perusicban továbbra is érvényben volt az általános riadókészültség. A horvátok 100 ezer, a boszniai szerbek pedig 50 ezer katonát mozgósítottak a tűzszü- neti vonalak mentén. Ezenkívül kétezer horvát katona szerdán a Zágrábtól hetven kilométerre délre fekvő Sunjánál épített ki új állásokat. Akasi Jaszusi elképzelhetőnek tartja, hogy a csütörtökön megtartandó genfi tárgyalások kudarca esetén Horvátország általános támadást indít a krajinai szerbek ellen. Nyilatkozatában az ENSZ- főtitkár különmegbízottja méltatta Slobodan Milosevic szerb elnök állásfoglalását, miszerint Boszniában léptessenek életbe azonnali fegyverszünetet. A diplomata reméli: a nemzetközi közösségnek azt a felhívását, hogy Zágráb tartózkodjék a szakadár szerbekkel szembeni mindenféle katonai akciótól, megszívlelik majd, bár Horvátországban most óriási a feszültség. A londoni külügyminisztérium közölte: Nagy-Britannia azonnal felhagy békefenntartó tevékenységével a délszláv térségben, ha az Egyesült Államok valóban utat enged a bosnyák hadsereg felfegyverzésének. Brit megfigyelők szerint azonban nem kell azzal számolni, hogy a Boszniának szánt külföldi fegyverek azonnal megjelennek a hadszíntéren. Az amerikai határozat azonban legalább két okból máris hátrányosnak tekinthető. Egyrészt arra ösztökéli a háborúzó feleket, hogy ne is keressék a békés megoldás módozatait, másrészt felbátorítja a lehetséges külföldi fegyverszállítókat - elsősorban az iszlám világ államait -, hogy figyelmen kívül hagyják az ENSZ továbbra is érvényben lévő fegyverembargóját. Nagy-Britannia állomásoztatja - Franciaország mellett - a legnagyobb katonai kontingenst az ENSZ délszláv békefenntartó erőinek kötelékében. Az amerikai parlament két házának döntését a boszniai fegyverembargó feloldásáról a német külügyminiszter is bírálta. „Ez a téves jelzés - mondta Klaus Kinkel - maga után vonná az ENSZ-békefenn- tartók kivonásának veszélyét és a háborús cselekmények továbbterjedésének kockázatát. Ez beláthatatlan következményekkel járna, de nem csupán a boszniai polgári lakosság humanitárius segélyszállítmányokkal való ellátására nézve.” A külügyminiszter bízik abban, hogy Clinton amerikai elnök megvétózza a kongresszusi döntést. Kinkel szerint a fegyverszállításokat csak akkor kell fontolóra venni, ha minden más eszköz kudarcot vallott. Törökország támogatja a boszniai fegyverembargó megszüntetését, bár nem áll szándékában egyoldalúan fegyvert eladni az ottani muzulmánoknak. A török szóvivő így fogalmazott: „Támogatjuk a bos- nyák kormánynak az önvédelemhez való jogát.” Az ENSZ felügyelői nemrég figyelmeztették Bukarestet, mert Románia jó ideje megsérti az embargót. Ä The New York Times International cikke feltárta, hogy az utóbbi időben a mind sűrűbbé váló Temesvár- Belgrád repülőjárat utasok helyett plusz üzemanyagot szállít, ami három Mig-repülőgép, illetve három harci helikopter tankjainak feltöltésére elegendő. A lap megállapítása szerint a román állam tudtával és közvetlen félelősségével történik a tiltott cselekmény. Pescari falu, a román benzincsempészet egyik fészke, gyakorlatilag annyi benzint tárol, mint a bukaresti kutak együttesen. A román külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy országa „ragaszkodik eredeti álláspontjához, vagyis ahhoz, hogy a fegyverembargó minden harcoló félre egyformán érvényben maradjon”. A szervezet kiszélesedésével megnőttek az Európai Unió gondjai is. Az eddig hivatalos kilenc nyelv az esztendő eleje óta tizenegyre szaporodott. Mint kiderült, nincs elég tolmács, különösen az új csatlakozók nyelvén. így aztán a brüsszeli székházra kitehetnék a nagy táblát: finn és svéd fordítók kerestetnek. A beavatottak elárulták a sajtónak: a svédek és a finnek már több ízben ki is használták a sajátos helyzetet. Ha például számukra kellemetlen határozat születne, közük, hogy a végrehajtás még sokáig késhet, mert ők nem kapták meg a hivatalos szöveget a saját nyelvükön. Mellesleg Európa valamennyi fővárosáA nemrég megnyílt jeruzsá- lemi McDonald’s étterem - akárcsak a többi tizenhárom Izraelben - nem kóser, állítja az egyik ultraortodox zsidó vezető. Az elkészített ételekben ugyanis keverik egymással a tej- és hústermékeket, ráadásul az üzletek szombaton is nyitva tartanak. Márpedig a vallási törvény áthágása a közerkölcs romlásához fog vezetni. „Elharapódzik majd a bankrablás, a gyilkosság, a korrupció és a vegyes házasság" - riogatja a lakosságot Yosef Ben Moshe, a jeruzsában közismert, hogy az Európai Uniónak dolgozni a brüsszeli székházban szép karriert és sok pénzt jelent. Ezt az egyetemekről kikerült fiatalok is tudják és csapatostul jelentkeznek eurobürokratának. Ám nem könnyű bekerülni. Jó példa erre a bécsi botrány. 1995 tavaszán ezeregyszáz frissen végzett osztrák egyetemista jelentkezett az EU apparátusába. Az idei osztrák kvóta azonban összesen ötvenöt fő, így érthető, hogy elszabadultak az indulatok. Bécsben is egymást érik a vádak. Rossz a vizsgarend- szer, a bizottság felületes benyomások alapján dönt és így tovább. Svéd és finn tolmácsból azonban továbbra sincs elegendő. lemi éttermek „ kóserségelle- nőre". Sőt a McDonald's - úgymond - megfertőzi egész Izraelt, az összes a zsidót. A probléma valószínűleg mélyebbre nyúlik, mint hogy kóser-e vagy sem a hamburger. A fanatikusok talán nem is a fasírtra ráolvadt vékony sajtlapocskától tartanak, hanem az izraeli kultúra ameri- kanizálódásától. Ami elég furcsa egy olyan országban, amely gyakorta nevezi magát tréfásan az USA ötvenegyedik államának. Amerika évente hárommilli- árd dollárral segíti a zsidó állam fejlődését. A Ferenczy Europress kiküldött tudósítója, Barcs Endre is figyelemmel kísérhette, amint a Theodor Roosevelt atommeghajtású repülőgép- anyahajó legénysége előkészítette a gépek bevetését. Az állományhoz tartozó nyolcvan bombázó és vadászgép szinte éjjel-nappal a levegőiben tartózkodik. A hajó két és fél éve érkezett az Adriai- tengerre azzal a feladattal, hogy ellenőrizze a Bosznia feletti repülési tilalom betartását. Eric Schierling pilóta elmondta: a körülmények itt merőben mások, mint az Öböl-háborúban. „ Olyan alacsonyan repültünk, hogy napi tizenöthúsz bevetés után már ismerősek voltak a házak, sőt még sok délszláv katona is. Igen nehezemre esne, ha meg kellene támadnom őket.. De, ha ezt a parancsot kapom, végre kell hajtani. ” Fertőző sajtburgerek A McDonald's „romlásba dönti” Izraelt AZ ATOMDOSSZIÉ ÚJABB TITKAI (1.) Tizennyolc bomba ledobását tervezték Ötven évvel ezelőtt, 1945 augusztusában dobták le a két amerikai atombombát a felkelő nap országára. Ezzel - Németország után, amely már májusban kapitulált - sikerült feltétel nélküli megadásra kényszeríteni Japánt is. A történelemben ekkor használtak először atomfegyvert, amely megváltoztatta a világpolitikát és a katonai gondolkodást. E sorsdöntő napokat idézzük fel sorozatunkban a legújabb kutatások tükrében. Truman amerikai elnök állítólag azért rendelte el az atomfegyver bevetését, mert meg akarta félemlíteni a Szovjetuniót. Mértékadó feljegyzések szerint azonban az amerikai kormánynak elsősorban mégis belpolitikai meggondolásai voltak. A lakosságot mindinkább nyugtalanította az elhúzódó háború, a gazdasági nehézségek fokozódása. Júliusra a háborúban meghaltak száma elérte a 290 ezret. A csendes-óceáni harcok súlyos véráldozatait egyre nehezebben viselt^ el a közvélemény, és - a Pentagon által nemrég kiszivárogtatott jelentések szerint - az európai fronton győztes katonáknak semmi kedvük sem volt az ázsiai harcokhoz. A kutatás legfrissebb adatait felhasználva az Egyesült Államok most meg szeretné győzni a világot: az amerikaiak nem ok nélkül ölték meg a sok ezer japán polgári személyt. A fő érv így hangzik: Hirosima és Nagaszaki áldozatainak száma - beleértve a sugárbetegségben később elhunytakat - összesen mintegy kétszázezer. A korábbi amerikai légitámadások ellenben ennél több embert pusztítottak el Tokióban és Japán más nagyvárosaiban. Való igaz: a polgári lakosság áldozatai nem foglalkoztatták különösebben az amerikai közvéleményt, amely emlékezett a Pearl Harbor elleni japán orvtámadásra és arra a kegyetlenségre, amellyel a japánok a megszállt ázsiai országok lakosságát, valamint az amerikai foglyokat kezelték. Egyébként Washingtonban sokan nem bíztak az atomfegyverben. Roosevelt elnök attól tartott, hogy ha ledobják, és esetleg nem robban fel, az ellenség kezébe juthat a titok. A tudósokat pedig nyugtalanította, hogy a végül Japánban bevetett bombákat nem próbálták ki előzetesen, holott bevetésükre aprólékos terv készült. Az augusztusi kettő után a következő hónapokban - az év végéig - további tizenhat atombombát dobtak volna le. Valamennyit az ellenállás felpuhítására, mert eredetileg 1945 novemberében partraszállást terveztek Japán legdélibb szigetén, Kyushun. Amerika nem számított arra, hogy a japánok már a második bomba ledo- bása után megadják magukat. Azt ugyan sejtette a washingtoni hadvezetés, hogy Togo külügyminiszter és mások Németország összeomlását követően kapitulációra akarták bírni Hiro- hito császárt, ő azonban akkor még katonai tanácsadóira hallgatott. Hirosima parancsnoka még az atombomba ledo- bása után is csak korlátozott kárt jelentett, a vezérkar pedig biztosította a császárt: „A partra szálló amerikaiakat vissza tudjuk verni..." (Folytatjuk) Heltai András Paul Tibbett ezredes, aki a bombát ledobta sf i 1
